Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Javító brigád a szuterénben Magyohb önállóságra törekszenek a lakásszövetkezetek A miskolci lakásszövetkezetek elnökei tanácskoztak a minap a MESZOV-ben. Az új lakásrendelet útmutatásainak szellemében arról folyt a vita: hogyan tovább a nagyobb önállóság és gazdaságosság útján?... Sok olyan javaslat hangzott el, amelyekről ha nem is született döntés, egészséges és mindenképpen ligyelcmrc méltó folyamatot indítottak el. Az egyik javaslat így hangzott: a lakásszövetkezetek maguk hozzanak létre karbantartó brigádokat, mert így olcsóbb, gazdaságosabb; több marad a közös kasszában. Ez volt a véleménye a Miskolci Áfész elnökének is, aki még hozzátette: — Minél előbb jön létre a társulás, annál olcsóbb. Ma még kisebb a javítási, felújítási igény, következésképpen nem kell annyi anyag, szerszám stb. beszerzéséről gondoskodni. Később viszont könnyebb a pótlás, a beszerzés, s ami még lényeges: egyszerre — esetenként — kisebb a kiadás is. Mindenki egyetértett azzal, hogy helyes a karbantartó társulás létrehozása, de visz- sza-visszatérő kérdés volt: hogyan? Három variáció érdemel figyelmet és komolyabb tanulmányozást. O Alakuljon egy brigád, főhivatású dolgozókkal, akiknek munkaadója a lakás- szövetkezet. A látszatra egyszerű probléma nagyon is bonyolult. Amellett, hogy — ha nem is jelentős mértékben — kapacitást vonnának el ezzel más vállalatoktól, hiányzik a kellő üzemszervezési és gazdálkodási tapasztalat is. Félő, hogy nem tudnák a kellő szintű gazdaságosságot biztosítani. O A másik- javaslat ,sze-. rint jobb lenne az áfész-szel társulni, természetesen megfelelő anyagi feltételek mellett Ez a megoldás biztonságosnak látszik, de drága, hiszen — mint azt az áfész jelenlevő elnöke is elismerte — csak bérmunkában vállalhatnák a megbízatásokat. Ez ellen szól egy másik érv is, mely szerint, ha a lakásszövetkezetek önálló társulást alakítanak, gyorsabb, precízebb munkát végezhetnének, miután az irányítás az ő kezükben van. © Megoldás lehetne az is, hogy a Kilián-dél szövetkezeti lakásainak szuterén helyiségei rövidesen felszabadulva lehetőséget nyújtanának egy jól felszerelt karbantartó műhely létrehozására. Ez esetben mellékfoglalkozású dolgozókat alkalmaznának. Ez látszik a legjárhatóbb útnak, hiszen ahogy mondani szokták, „parlagon heverő” kapacitást aknáznának ki. Viszont — s ez volt az ellenérv — az is igaz, hogy a munka megszervezése és ellenőrzése nehezebb, s ez esetleg a minőség rovására menne. j, p. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat mályi téglagyárában tavaly kezdték meg a rekonstrukciót. A 40 millió forintos beruházás ez év végére teljesen befejeződik. Az év elején már átadták a felújított bányarészleget, amelyben korszerűsítették az alapanyag feltárását. Az anyagkihordást is jelentősen megkönnyítették, úgy, hogy a régi talicskák — téglagyári nyelven „kárék” — helyett nyolc akkumulátoros és három dieseltargoncát szereztek be. Jelenleg az új kazánház szerelésén dolgoznak; a kemencéket gáztüzelésűre alakítják át. Bővítik a műszárítót is, s így naponta 40 ezerrel több téglát tudnak szárítani. Munkások javaslatai a baleset-megelőzéshez Figyelemre méltó kezdeményezést indított útjára az SZMT munkásvédelmi bizottsága, amikor felszólította „Előrelátó'’ intézkedés Több olvasónk érdeklődött, hogy a Vánczák utcai bérházak elé még a télen kihordott, körülbelül 200 köbméter kerti földnek mi lesz a sorsa. A hónapok óta kirakott földkupacokat már teljesen széttúrták. A Miskolci Kertészeti Vállalat szerint a télen nagyobb a szabad kapacitása a TEFU-nak — eddig egyetértünk —, ezért kellett ilyen korán kiszállítani a kerttelepítéshez szükséges földet. Az „előrelátó” intézkedés hátterét nem boncolgatva, válaszolunk az ott lakóknak, hogy a többszöri tervmódosítás után, a Van- czák utcai bérházak környékét legkésőbb november 15-ig parkosítják. SZ. I. Miskolc üzemeit, vállalatait és hivatalait: dolgozzák ki, hogy a negyedik ötéves terv időszakában mit akarnak tenni a munkásvédelem színvonalának emelése érdekében. Most, a tervek előkészítése idején, mindenütt — nagyon helyesen — kikérik a dolgozók véleményét, összegyűjtik a javaslatokat, a legkisebb észrevételre is figyelnek. Az SZMT munkásvédelmi bizottsága kidolgozta az erre vonatkozó irányelveket, amelyek nyomán sorra- rendre érkeznek be a tervvázlatok és elképzelések. „Mátyás király itt bölényre vadászott!" Cserkelés a Bükk-fennsíkon )jc Vadászzsákmány! Május 1-től tart az őzbakvadászat a Biikkben. Eddig IS agancsos került a bükki vadászok puskacsöve elé. (Pataky Pál felvétele') Vannak, akik esküsznek rá: tavasszal legszebb a Bükk-fenn- sik. Mások az ősz ezerszínű pompájában vagy éppen a tél hólcplével takarlan tartják gyönyörűségesnek. S mindahánynak igaza van: évszakonként változik varázsa. Fenyves ligetei, lombos hegyoldalai, tebrei, sziklái újból és újból meglepetéssel szolgálnak. S a lombok alá rejtett vadászházak csak fokozzák a természetadta romantikus hatást. Szomorúvölgytől Szilvásváradig az ország legszebb szerpentinje vezet. Vadászösvényeit évszázadok óta tapossák. Írásos krónikák szólnak róla: Mátyás király itt bölényre vadászott. Vadmacska a sziklásokon A rokonszenvet a Bükk ébren tartotta maga iránt azzal is, hogy megbízhatóan jó volt mindig a vadállománya. Veszedelmes ragadozókat sohasem táplált, a vad- macskát kivéve, amely még ma is fellelhető a sziklás, kiszáradt fák odvát kínáló területeken. A bükki vadászok ugyan nem haragszanak érte: évenként több tucatjával ritkítják a 10—12 kilósra fejlődő ragadozót. Három vadásztársaság és egy állami vadrezervátum uralja végig a fennsíkot. A diósgyőri Vasas vadászai negyedszázada cserkelik itt a nemesvadat, a Bükk eleven kincsét. A pénzügyminisztérium Aranyszarvas társasága és a miskolci Nimród Jávorkút, Csipkés, Ómassa és Má- lyinka környékén selejtez. Mert a közhiedelemmel ellentétben, a vadászok tulajdonképpen jó szolgálatot ^Már nemcsak terv a miskolci gyermekváros Megépülhet, ha mindenki összefog gyakorolnak, amikor puskavégre kapnak egy-egy gyengébb, • továbbtenyésztésre alkalmatlan vadat. Kapitális trófeák Május 1. óta éppen az őz- bak selejtezése tart. — Inkább kisebb törzsállomány maradjon, de az kapitális fajta legyen — vallják a bükki vadászok. Nemzetközileg is elismert a fennsíkon élő szarvas, őz, dámvad és muflon trófeája. Évenként sok ezer dollárt fizetnek érte a német, svéd és svájci vadászok. De szép zsákmánnyal dicsekedhetnek a hazaiak is. Az idei trófea- bírálaton 20 szarvas, 26 őz s 6 muflonkos homlokdíszét javasolták tovább-, a világkiállítás zsűrije elé vinni. A laikus ember csodálattal adózik nemesvadjainknak, amelyek esztendőről esztendőre elhullatják sokszor 10— 12 kilogrammos agancsukat, hogy 120 nap alatt újranövesszék hatalmas éküket, s további 20 napon át lecsiszolják róla a fák kérgén, a sziklákon a „barkát”, a pihés felületet. Vadászetika és esztétika S hogy agancsosaink szervezete ilyen hatalmas teljesítményre képes — tíznaponként 1 kilogramm csontot növeszteni —, elsősorban a gondos takarmányozásnak köszönhető. S ez is a vadászok feladata. Mert tévedés azt hinni, hogy csupán a vad kilövésével kell foglalkozniuk. Nimródjaink többet törődnek a megmaradókkal, mint a puskára érett patásokkal. Egy-egy télen sok száz mázsa takarmányt szállítanak ki a vadetetőkhöz. Szükséges is a nagy faprok idején a jó ellátás vadjainknak* hogy naponta megtalálják a testsúlyuk 10 százalékának megfelelő takarmánymennyiséget. Az írott és íratlan vadászetika követeli meg a lelki- ismeretes gondoskodást er- deink vadjairól, s a vadászAlig három hónappal ezelőtt ismertettük lapunk hasábjain a leendő miskolci gyermekváros terveit. Azóta zöld utat kapott az új szociális létesítmény. Az illetékes hatóság megadta az építési engedélyt, a Művelődésügyi Minisztérium biztosította a beruházáshoz szükséges anyagi fedezetet. De még koránt sincs minden rendben. Munkában a lánctalpas daru Az építkezéseknél megszokott látvány a toronydaru, amelynek felszerelése, üzembe helyezése sok költséggel jár. A BÁÉV most lánctalpas darut állított munkába Kazincbarcikán. a házgyári építkezéseken. Az NDK-ból vásárolták 2 millió 600 ezer forintért a darut, amely amellett, hogy sokkal moz- : gékonyabb és lény 'en nagyobb magassá,,ba képes emelni a te net, :aint a toronydaru. számottevően kevesebbe kerül a működtetése. Mire jó a maxi-szoknya? Mióta divatba jött a maxiszoknya, Londonban és Párizsban növekedett az áruházi lopások száma. Egy londoni áruház igazgatója ezt azzal magyarázza, hogy a hivatásos tolvajoknak most sokkal több lehetőségük van arra, hogy maxi-szoknyájuk alá zsebek, ráncok és különféle tartók egész sorát helyezzék el, amelybe a lopott holmikat elrejthetik. Az a veszély viszont, hogy felfedezik őket, aránylag nem nagy, hiszen pem lehet minden maxi-ruhát átkutatni ... Borsodban — szétzilált családi életek, munkakerülő, alkoholista szülők vagy egészségre ártalmas lakások miatt — több mint 4800 gyermek szorul intézeti, nevelőotthoni elhelyezésre. Ezzel szemben zsúfolt intézeteink az év elején mindössze 1628 ember- palánta számára nyújtottak kiegyensúlyozott, nyugo'” életkörülményeket. Azóta az állami gondozottak szán egyetlen negyedév alatt csaknem százzal növekedett. S talán kevesen tudják: az ország három ifjúságvédelmi körzete közül éppen a 3-as számú — Borsod, Heves, Nógród, Szabolcs és Hajdú- Bihar területét magában foglaló — körzet központja Miskolc rendelkezik á legmostohább adottságokkal. Városunkban csaknem más fél ezer veszélyeztetett gyei mek van, s csupán 390 állanr gondozottnak tudunk helyei biztosítani. Pedig általános iskoláink rajtuk kívül is több mint 2300 olyan túlkoros tanulót tartanak nyilván akik legalább 1—3 évvel idősebbek osztálytársaiknál, i's bizonyára nem szükséf külön hangsúlyoznunk: , korszerű ifjúságvédelem elképzelhetetlen a neurotikus, antiszocális problémákkal küzdő vagy túlkoros gyermekek differenciált, megosztott nevelése nélkül. Ezeken a gondokon hivatott enyhíteni az új gyermek- város a legégetőbb elhelyezési nehézségekkel küzdő, egy egész országrészre kiterjedő körzetben. Feltéve, hogy az új létesítmény a kitűzött határidőre elkészül. Még mindössze két röpke év áll rendelkezésünkre a több mint 400 millió forintos költséggel épülő nevelőotthon-komplexum átadásáig. A kivitelezésre a BÁÉV vállalkozott; dolgozóinak a tervek szerint a nyár végén -.ellene hozzákezdeni az építkezéshez, de egyelőre még nem készült el a munkaszerződés sem. A városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlete ezért legutóbbi ülésén kéréssel fordult városunk valamennyi állami, társadalmi és tömegszervezetéhez. Határozatában a következőket foglalta jegyzőkönyvbe: „Kérjük, hogy a ?90 férőhelyes nevelőotthon építését saját területükön támogassák. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az intézmény az 1972. június 30-ra kitűzött határidőig elkészüljön.” Reméljük, a kollektív ösz- szefogás ereje a BÁÉV-nek is kellő segítséget nyújt a kulcsesztétika, hogy területük és felszerelésük — a cserkész- utak, a magaslesek — mindig gondozott, szépen ápolt legyen. Tartoznak vele a kö1970. május 18-tól az AFIT XVl-os Autójavító új szervizállomására KERESÜNK AUTÓSZERELŐKET, KAROSSZÉRIALAKATOSOKAT, KISEGÍTŐ. ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolc, II, kerület (Hejőcsaba), Téglás utca 4. szám. (A cementgyárral szemben, az üzemegység vezetőnél.) ben történő befejezéséhez. L. P. vetkező vadászgenerációnak! RADVÁNYI ÉVA A ffibárti érinti ti-ina i n xná lem Villamossági múzeumot létesiteuek Sárospatakon Sárospatak ipari negyedében elkészült az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat új üzemigazgatósági épülete. A kétemeletes székházat gyönyörű park veszi körül, amelynek egy részét szabadtéri múzeumnak kívánják berendezni. Amint Kiss János főmérnöktől megtudtuk, az ÉMÁSZ területén nagyon sok értékes felszerelés, alkatrész, gépi berendezés található, amely a magyar villamosság történetének őskorából származik. Példának említette megyénk két legrégibb áramfejlesztő leiepét, a Hernád vízienergiájára épült felsődobszai és gi- bárti villanyerőművet. Mindkettő még 1910 előtt épült, s szinte teljes berendezésével együtt már villamossági múzeumnak tekinthető. Feszültségváltók, áramváltók, túlfeszültség-levezetők, megszakítók, régi szigetelők, száraz transzformátorok nagy számban találhatók Szerencsen és Sátoraljaújhelyen is. Ezek összegyűjtését már megkezdték, és a létesítendő szabadtéri múzeumban a közönségnek is bemutatják Ez lesz Sárospataknak — a Rákóczi Múzeum, a kollégium iskolatörténeti és a Vízügyigazgatóság vízügyi múzeuma mellett — a negyedik ily nemű intézménye „Káré” helyett targonca
