Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Szőnyegek, csempék — műanyagból A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat az utóbbi években egyre több műanya­got használ fel az építkezése­ken. A hagyományos pvc- szőnyegek és vízvezetékcsö­vek mellett műanyag csem­péket, hő. és hangszigetelő anyagokat építenek be az új létesítményekbe. Nagyszerűen bevált a Graboílex-burkolat. amely a pvc-szőnyeg tovább­fejlesztett formája, és hama­rosan bevezetik a Palamtep padlóborítót is. A műanyagok elterjedését gyorsítja, hogy velük kitünően helyettesítik a gyakran hiánycikk-listára kerülő hagyományos építő­ipari anyagokat, így például a fajanszcsempéket. Nagyobb választékot kérnek a munkásnegyedek A Táros zöldség-gyümölcs ellátása (Folytatás az 1. oldalról.) Hasonló, bár kissé rapszodikus a kínálat a városi zöldség- üzletekben. Szakboltjainak ezen a héten a MÉH is tekin­télyes mennyiségű árut — a többi között 120 ezer fej salátát, 100 ezer csomó retket, 69 ezer csomó zöldhagymát, 30 mázsa import paradicsomot, 15 mázsa uborkái és 40 ezer darab zöldpaprikát — szállított. Arai általában megfelelnek a piaci áraknak, de — a csarnoki elárusító standjai kivételével — rendszerint az árskála felső határán mozognak. Egyedül a baromfiellátás akadozik, és szinte minden­nap hosszú sorok állnak a barornfiárusító pultok és pa • vi'.onok előtt. Kevés a tsz- szállítmány: a héten a Béke térre még mindig csak 17U0 élő csirke érkezett. A szak­Neve még nincs, de már létezik Egy vállal f •• f rr • r rí bölcsödénél Jó példája a lehetőségek okos és ésszerű kihasználásá­nak egy kisipari és három mezőgazdasági termelőszö­vetkezet vállalkozása, amely­nek neve még nincs, de már létezik. vi Juj nt ji. -ni.-ml ak AI vargyaioasziatnat Tudvalévőén a mezőgazda- sági jellegű vidékeken fejlet­len a lakossági szolgáltató- hálózat. Bővítését különféle kormányrendeletek is ösztön­zik és elősegítik. Ebből fa­kadt az ötlet és a már meg­valósuló terv, amelynek kez­deményezője a Miskolci Vas­es Fémipari Ktsz. Előzetes tájékozódás után meghívták, a tárgyalóasztal­hoz a leninvárosi, a sajószö- gedi és a sajóörösi termelő­szövetkezetek képviselőit. Jogilag is megalapozott fel­tételek mellett — elsőként az országban — közösen olyan üzemet hoznak létre, ahol elsősorban a lakosság igé­nyeinek megfelelő termékek gyártására és különféle szol­gáltatások elvégzésére ren­dezkednek be. Szemz*l!ftii4s A lakosságnak szánt áru­cikkek mellett, vasszerkeze­teket gyártanak, autó- és gépjavítást végeznek magá­nosoknak és termelőszövet­kezeteknek, s ha meg tudják teremteni a feltételeit, szer­vizállomást is létesítenek. Minden tekintetben kiala- kitott és elfogadott profilja nincs még ennek az új üzem­nek, de mint a ktsz elnöke mondja: „ ... igazodunk az élet adta követelményekhez’’. A telephely: Saiószöged A vállalkozáshoz a ter­melőszövetkezetek biztosítják az épületeket, amelyeknél még kisebb átalakításokra van szükség. Ezután szerelik fel a gépeket és berendezése­ket; ezeket a miskolci szövet­kezet szállítja. A ktsz ad anyagot, fizeti a munkabért, s gondoskodik a termékek értékesítéséről. Rá hárul az üzem irányításának a meg­szervezése is. ütvén dolgozóval, július elején kezdi meg a munkát az új üzem, amely — külö­nösen télen — a vállalkozás­ban részt vevő termelőszö­vetkezetek tagjainak nyújt munkalehetőséget. Bár neve még nincs a vállalkozásnak, azt már eldöntötték, hogy te­lephelye Sajószöged lesz. (tóth) emberek szerint négyszer-öt- ször ennyi is elfogyna. A ba­romfiárak, az elmúlt héthez viszonyítva. 1—2 forinttal mérséklődtek, de a kilónkénti 34—35 forintos csirke még mindig rendkívül drága. (Ta­valy ilyenkor a csirke kiló­ját 28—32 forintért adták.) Ennek ellenére még a ba­romfi sem Miskolcon a leg­drágább: Szolnokon például 1—2. Békéscsabán 2—3, Győr­ben 3—4, Kaposváron pedig 4—5 forinttal kerül többe, mint nálunk. Miskolc javuló zöldség­gyümölcs ellátásában — a Borsod megyei MÉK mellett — elsősorban a TÁV, a he­vesi MÉK és a Csengeri Ál­lami Gazdaság vállalja a leg­nagyobb szerepet. A gondo­sabb munkaszervezés, a jobb áruszállítás és az évről évre javuló raktározási feltételek következtében egyre több és szebb áruval látják el a vá­rost. A növekvő árukínálatnak csupán egy szépséghibája van: ha valaki olcsó és szép árut akar vásárolni, többnyi­re csak a Béke téren szerez­heti be. A peremkerületek­ben — így a vasgyári piacon is — szemmel láthatóan sze­gényesebb a választék, ke­vesebb és lényegesen drá­gább a friss.zöldség. L. P. Változik a napszemüvegdivat Naponta 3—400 napszem­üveget adnak el a Széchenyi utcai Fotó Áruházban és a Bajcsy-Zsilinszky utcai Op­tikai Szakboltban. A vásárlók többsége fiatal, így elsősor­ban a maszknak is beillő, kerek szemüvegek fogynak, de változatlanul keresettek a szolidabb formájú, keskeny típusok is. Ezeket főleg a kellemes és vidám pasztell színekben keresik. Áruk 15— 20 forint. Sok fiatal lány már a har­madik színt veszi, mert kü­lönböző r.yári ruhákhoz akar­ják viselni. Mint mindenütt, itt is változik a divat, egyre többen keresik a különböző divatos keretű és üvegű nap­szemüvegeket. A napszemüveg-vásárlás- hónapjában, májusban a leg­drágább, 280—360 forintos modellek is elkelnek. Ezek osztrák és francia importból származnak. Láttunk közöt­tük polarizáló hatású nap­védőket is. jjc Épül a Lenin Kohászati Művek új bugacsiszoló üzeme. Át­adása után (az avatást június közepére tervezik) az egyik legnehezebb női fizikai munka szűnik meg. A 267 méter hosszú csarnokban 15, NDK-gyártmányú automata csiszoló­gépet állítanak üzembe. Az automaták közül ötöt ezekben a napokban szerelnek az NDK-ból érkezeit szakemberek, há­romnak az átadására valószínűleg még e hónap végén sor kerül. Az új bugacsiszoló üzem dolgozói korszerű szociális létesítményeket (Öltözőket, fürdőket) kapnak. (Irmai István felvétele) Palócbabák Hatezer palócbaba készíté­sére adott megrendelést a Hungarocoop a Nógrád me­gyei, szécsényi palóc háziipa­ri szövetkezetnek. A babákat kazár!, rimóci, hollókői, őr­halmi népviseletbe öltöztetik. A palócbabákat az Intertou- rist hozza majd forgalomba. Teljesítették a jubileumi jelajánlást Az útépítés egész embert kíván A Miskolci Közúti Építő Vállalat 1969. évi termelési eredménye alapján elnyerte a „Kiváló vállalat” címet. Ta­valyi tervüket 105,5 százalék­ra teljesítették. A vállalat 973 dolgozója közül ötvenen kap­ták meg a Kiváló dolgozó kitüntetést, a 32 közúti bri­gádból tizenkilenc érte el a szocialista szintet. A közelmúltban a legfőbb munkájuk a 26-os, miskolc— sajószentpéteri útban kelet­kezett fagykárok eltüntetése volt. Az építők felajánlották, hogy a május 31-i határidőt a jubileumi év tiszteletére, má­jus elsejére előrehozzák. Vál­lalásuknak eleget is teltek. •>*> A négyesen A napokban a miskolci vál­lalat legifjabb építésvezető­ségét, a 4-est kerestük fel. Ezt az útépítő részleget ta­valy tavasszal a Miskolcon és környékén levő utak ja­vítására hozták létre. a Távol családtól Pöszméte nyomorog — Hogy vagy? y — Ne is kérdezd, nyomorgok. Érted? Va­lósággal nyomorgok. A szocializmus építésének 25. esztendejében ... — Már megbocsáss, de úgy tudom, hogy szóval... háromezer fe­lett van a jövedelmedL Elismerem, hogy Onas- sishoz képest elég sze­rényen élsz, de azért nyomornak nevezni, egy kissé túlzás, nem? — Hah! Tudtam, hogy ezzel jössz. A há­romezer felettivel. Mert csak ezt hallod, ezt lá­tod. de képtelen vagy a dolgok mögé látni. Kérlek, egészen ponto­san 3500 forint a havi jövedelmem. Egyedül élek, és mégis nyomor­gok. Ez a baj, barátom. Ez, hogy ebben az or­szágban, négyszemközt mondva, már három­ezerötből is csak nyo­morogni lehet. — A fenébe is ... Tu­dom én. hogy más most ennyit keresni, s me­gint más volt 1946-ban, de azért nyomorogni... Hülyéskedsz csak? — Én és a hülyéske- dés! Van nekem ahhoz kedvem! Láttál már nyomorgó embert, vic­celni? Nem is fogsz. Engem se. De ha aka­rod, rögtön megérted, hogy miért kérek most tőled egy húszast else­jéig . .. Adj, kérlek ... — Nem adok. Húsz forint úgysem segít rajtad, s különben is nyomorgó ember ve­gyen fel szociális se­gélyt ... — Akartam felvenni, de nem adtak. Érted? Nem adtak. Pedig pon­tosan, világosan, szám­adatokkal illusztrálva bizonyítottam be, hogy nyomorgok, és mégse adtak. Adj egy húszast, és neked is papiron- feketén bebizonyítom, hogy a háromezeröt az smafu, abból igenis le­het és kell is nyomo­rogni. — Tessék, itt egy ti­zes. — Az is valami, kösz. Szóval, ide figyelj! Há­romezerötből ugyebár van levonás, máris csak 3300 forintom marad kereken. Szakszervezet, ez meg az, amit fize­téskor kihúznak az em­ber zsebéből, máris csak 3200 forint. Na. kérlek, fizetem a gépkocsirész­letet, havonta hatszáz forint, marad ugye 2600 forint, a kötelező — az állami —, a casco-biz- tosítás, benzin, ez meg az, marad kétezer fo­rintom. — Az se éppen kol­dusnak krajcárja... — Várj, várj, öregem. Személyi, kölcsön, amit a nyáron vettem fel, hogy el tudjak jutni végre az Adria mellé, mert kérlek, nekem még arra se volt mó­dom, hogy Olaszország­ba menjek ... Most vol­tam, fizetek is kerek háromszázat havoma. Marad 1700. Bútorrész­let, kérlek, mert ki kellett már cserélnem a bútorokat, vagy öt éve van már meg az a vacak régi garnitúra .. Marad, öregem, 1400 forint. Napi két csomag Fecske, durván számol­va háromszá.z és a két dupla, az is legalább egy százas, máris csak 1000 forintom van a: elsejei fizetésből. Na már most lakbér, gáz, villany, telefon, televí­zió, a bejárónő, a mo­satás, a szabószámla és a cipő, amit vettem a Váci utcában ... állati klassz cipők vannak, igaz. meg is kérik az árát. .. . Már csak hat­száz forintom marad kosztra. Hol van még az ital, a nő, a mozi., a színház, a kultúra? Élj meg le, öregem, hat­száz foriníból... És tudod, mi a legfelhábo- rítóbb? Az, hogy kije­lentik nekem, hogy eb­ben az országban álla­mi alkalmazottnak nyolcszáz forintnál ki­sebb fizetése nem le­het ... Én meg, öregem, lassan már túl a negy­venen, élek 600 forint­ból ... Még jó, hogy nem nősültem meg . .. Nézhetném csonttá aszott nőmet és gyer­mekeimet ... ... mikor elmondtam a rendőrnek, hogy mi­ért verem Pöszméte Tihamért, a rend őre sóhajtva fogta le a ke­zem ... — Sajnálom, uram .., őszintén sajnálom, de akkor se lehet. Sajnos — tette hozzá bánato­san, és a közerkölcs el­leni vétség címén fel­jelentést tett — Pösz­méte ellen. GYURKÓ GÉZA Molnár János kubikos- Őrigádvezető, aki 20 éve dol­gozik a vállalatnál. Kiváló dolgozó oklevelet kapott., — Elsősorban a brigádom ,ió munkájának köszönhetem ezi a kitüntetést — fogadla sze­rényen a gratulációkat. — A családom Sályban van, én a. Kun Béla utcai munkásszá!. lóban lakom. Egy héten csak egyszer járok haza. A felesé­gem már megszokta. A fiam is itt gépkezelő, a vállalat­nál. — Melyik munkájára em­lékszik vissza a legszíveseb­ben? — Arra, amikor Alacskán a bekötőutat határidőre kel­lett megépítenünk. Éjjel-nap­pal, megállás nélkül dolgoz­tunk. — És ...? — Kész lett — vágja rá a világ legtermészetesebb hang-, ján. „embert” követel — magya­rázza. Esténként, míg fő a vacso­ra,'a televíziót nézi, vagy a rádiót hallgatja a munkás- szálláson. Moziba, színházba csak ritkán jut el. — Szeretném lelenni a szakmunkásvizsgát — vallja be nagy tervét. — Csak így, munka után, nagyon nehéz tanulni.. i Mindketten a 4-es számú miskolci építésvezetőség dol­gozói. Sem autójuk, sem rjio- torkerékpá'rjuk, meg bicikli­jük sincsen. Kezük munká­ja nyomán hosszabbodnak az ország szürke szalagjai, az utak. — Mi a szép ebben a munkában? — Látni, hogy suhannak el az autók azon az úton, amit mi építettünk ... — vágják rá egyszerre, gondolkodás nélkül. SZÁNTÓ ISTVÁN Sok fiatal megszökött Urbán Ferenc hídépítő, hajdani bányász, Csenyétéről jött a Közúti Építő Vállalat­hoz. Hatalmas vájár-kezei között kissé sután leng a Ki­váló dolgozónak járó oklevél. — Jó néhány fiatal „meg­szökött” már a brigádunkból — meséli. — Az első munka­napok legénykedése sokuk­ban hagyott maradandó nyo­mot. Az útépítés — télen hó­ban, nyáron kánikulában — „Minden rügy kipattan” A kazincbarcikai gyógype­dagógiai kisegítő iskola neve­lői és tanulói „Minden rügy kipattan” címmel kiállítást rendeznek Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban A kiállításon be­mutatják azokat a munkákat, amelyeket a lelkes és gondos nevelők irányításával a sérült idegrendszerü gyermekek, az iskola tanulói készítettek. Az ünnepélyes megnyitóra június 2-án. délelőtt 10 órakor kerül sor. A kiállítás június 2-tól 8-ig tart nyitva, s naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig telít­hető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents