Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-12 / 109. szám

Támadás a vonat ellen Hatalmas vargabetűt leírva döcög ki az erdei kisvasút a városból. A kocsik ablakaiból kitekintve, a vadnyugati cowboy-filmek világát felidéző díszletként láthatjuk a lilla­füredi hegyoldalban sorakozó hétvégi faházakat. Igazán csak az indiánok hiányoznak az idilli képből. S akkor hirtelen kavicsok pattognak be az ablakon. Egy keresztül megy a kocsin. Egy meg talál is. Az utasok háti­zsákjaikat levéve hasalnak a padok alá. A kislány halán­tékáról vékony kis érben szivárog a vér. Garadnára felérve már csak egy kis horzsolás emlékeztet a csúzlitámadásra. Erről jutott eszembe a bakonyi csárdák specialitása: a kül­földi ladyket, madame-okat markos csikósok „ellopják” és egy kis sétalovaglásra viszik. Nekik ez a speciális magyar vendég- szeretet örök élmény. A kislány homlokán a kis horzsolás örök emlékeztető a vadnyugati módra történt vonattámadásra. SZ. I. Jól haladnak a miskolciak elokeszulelci Tíz nap múlva nvit a BNV E2d két bájos japán manöken, akik a nyári nadrág-költe­mény és a -fürdőruha bemutatásával azt a reményt keltik a híres tokiói Ginza-sugárúton, hogy elöbb-utóbb mégis lesz nyár... Megtérülne a gép árti Veszteglő vagonok, guruló forintok Két évtized I9&0 májusában alakult meg a Miskolci Élelmiszer- kiskereskedel m i Vállalat. 1951-ben kétszáztizenhét bolt­ja, és 838 eladója látta el a várost élelmiszerrel. Jelenleg 342 üzlete és 1405 kereske­dője van a vállalatnak. Az áruforgalom az 1951. évi 166 millióról több mint négysze­resére növekedett. Eddig hét­szer szerezték meg a Kiváló vállalat címet. A Közlekedéstudományi Egyesület ma és holnap tart­ja A szállítási lánc fejlesz­tése című országos konferen­ciáját Miskolcon. Csabai Ru­dolffal, a KTE anyagmozga­tási állandó bizottságának titkárával és dr. Cselényi Jó­zseffel, a Borsod megyei MTESZ mellett működő anyagmozgatási szakbizottság titkárával beszélgettünk a konferencia előtt. Nem érzik a „bőrükön’ A szállítás, rakodás mű­szaki-gazdasági vonatkozá­saival vállalataink alig-alig vannak tisztában. Még nem érzik eléggé a „bőrükön”, ha gazdaságtalanul végzik a ter­melés e kiegészítő tevékeny­ségét. Gépkocsiparkjukkal például ugyan látszólag gaz­daságosan oldják meg szállí­tási feladataik egy részét („nem kell érte fizetni az AKÖV-nek”), ezt a gépkocsi- parkot azonban tulajdonkép­pen „ajándékba kapták” a régi gazdasági mechanizmus­tól. s az új járművek beszer­zésekor érzik majd meg a gazdaságtalan gépkocsi-ki­használás hátrányait. Más­részt a vasúti vagonok kése­delmes kirakása miatt, a ko­csiálláspénz kifizetése egy- egy esetben nem érinti érzé­kenyen az illető üzemet. Nem tudják — vagy nem akarnak tudni róla —, hogy a terme­lési költségek 60—70 száza­lékát teszi ki — burkolt for­mában — a szállítási költség, s hogy a könyvelésben jelen­leg kimutatott költségeknek valójában négy-ötszörösével kellene számolniuk. Közgaz­dasági eszközökkel nincsenek eléggé rákényszerítve a gaz­daságos szállításra. Jé példa is van A kocsiállásoknak részben az is oka, hogy üzemeink tele vannak zsúfolva iparvá­gányokkal, s nincs megfelelő szállítási kapcsolat a raktá­rakkal. Ugyanakkor nem használják ki eléggé a rako­dólapos anyagmozgatás elő­nyeit, s nem törekednek arra, hogy házilag készítsenek olyan rakodószerkezeteket, amelyekkel már néhányszo- rosára lehetne emel"1 a ra­kodás sebességét. Miskolci geológusok Mongóliában Megérkezett Mongóliába az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat expedíciós cso­portja, mely a múlt hónap­ban indult el Miskolcról. Feladatuk: a mongol—ma­gyar gazdasági együttműkö­dés keretében Mongólia ter­mészeti — ásványi kincsei­nek a felkutatása. Üj üzemeinknél már a mo­dern szállítási technológiát kell megszervezni. Szép példa erre a Borsodi Ércelőkészítő­mű, ahol négy perc alatt ürí­tenek ki egy vagont. Amit azonban a korszerűen rakodó vállalatnál nyerünk, gyakran elveszítjük a másiknál. Nyék- ládházán például három perc alatt raknak meg kaviccsal egy vasúti kocsit; a felhasz­nálók — főleg a kisebb üze­mek — már általában kézzel üríttetik ki a vagonokat, s ehhez egy 30 kocsiból álló szerelvény esetén két teljes nap szükséges. Egy javaslat Csabai Rudolf és Cselényi József hangsúlyozza: nagyon időszerű lenne már egy új szállítási tarifarendszer. A gyáron belüli és kívüli Frederic Brown £ ___ Q Carson úgy érezte, évek teltek el, amikor végre a fal mellett lihegett. A fal természetesen ott feszült, ugyanolyan szilárdan, átha- tolhatatlanul és láthatatlanul, mint amikor először érintette meg. A Gömb nem volt a fal mellett. Messze az aréna túlsó végében dolgozott vala­min, ami egyre inkább kata- pulthoz kezdett megint ha­sonlítani. Amikor Carson nagy nehezen felkönyökölt, hogy jobban lásson, észre­vette, hogy ellenfele is las­sabban, fáradtabban mozog már. Igen, kétségtelenül le­gyengült ő is. Carson most azon gondol­kodott el, vajon szüksége lesz-e a másiknak arra a ka- tapultra. Hisz 6 meghal úgyis, mielőtt amaz befejezné, amit csinál... Egy pillanatra el­anyagmozgatást pedig az ed­diginél jobban össze kell hangolni. Ennek érdekében célszerű lenne létrehozni egy országos szállítmányozási vállalatot, amely a termelőtől a' felhasználóig biztosítaná a szállítás összehangolását, szerződéseket kötne, nyilván­tartaná a szabad szállítási eszközöket, kidolgozná az ol­csóbb szállítás módozatait, s a vállalatokat arra igyekezne rábírni, hogy a gazdaságo­sabb megoldást válasszák. Persze mindez nem mehet máról holnapra; hosszas köz- gazdasági és műszaki isme­retterjesztő tevékenységre van szükség — hangsúlyozta a két szakember. A Borsodi Műszaki Hetek komplexitására jellemző, hogy ez a több műszaki tu­dományágat érintő kérdéskör napirendre került. (bohus) vesztette az eszméletét, mert azon kapta magát, hogy ko­nok dühvei üti a láthatatlan falat. Kényszerítette magát, hogy abbahagyja. Lehunyta szemeit, megpróbált lehig­gadni. — Helló! — szólalt meg ekkor mellette valaki. Halk, vékony hangocska volt. Kinyitotta szemét és ol­dalt fordult. Egy gyík volt megint. — Tűnj el! — akarta mon­dani Carson. — Tűnj el, hisz te nem létezel, vagy ha léte­zel is, nem beszélhetsz! Már megint képzelődöm! De nem tudott válaszolni, nyelve és torka bénultan üszkösödött a száraz forróságban. Ismét le­hunyta szemét. — Fáj! — szólalt meg a hangocska. — Ölj!.. . Fáj!... Gyere!... Fáj!... Gyere!., ölj!... Egyre nehezebben tudta kinyitni a szemét. A kék, tíz­lábú gyík még mindig ott volt. Fel-alá szaladgált a fal mentén. — Fáj!... — mondta egy­re. — Gyere!... ölj!... Megint elindult a gyíkocs­ka, majd visszafordult... Nyilván azt akarta, hogy Carson kövesse őt ? ... Ojra lehunyta szemét. De a hang nem szűnt meg. Ugyanaz a három értelmet­len szó. Ha pedig kinyitotta a szeméi, elszaladt és vissza­Cserépkályha helyett hőlégtúvó kazán A Borsod megyei Mozi- ■ üzemi Vállalat az idei nyáron mintegy 30 ezer forintos költséggel korszerűsíti a szir­mai mozi fűtését. A régi cse­répkályhák helyett hőlégfúvó kazánokat építenek a mozi­terembe. „Egészség” — ez a neve annak a berendezésnek, amely oxigénkoktélt állít elő. A gép sorozatgyártása már megindult Szverdlovszk- ban, a bányamentő berende­zések és készülékek gyárá­ban. A nyomásszabályozón és az adagoló berendezésen ke­resztül a ballonból az oxi­gén bekerül egy habzó folya­dékot (például vízzel oldott tojásfehérjét) tartalmazó fordult... — Fáj!... Gye­re! ... Ölj!... Carson felnyögött. Tudta, hogy addig nem hagyja őt békén a csodagyík, amíg utána nem indul. Így tehát nagy keservesen mászni kez­dett utána. Ekkor vékony visítás ütötte meg a fülét. Valami kis kék, visító mi­csoda vonaglott előtte a ho­mokban ... Valami, ami egy gyíkra hasonlított leginkább. Felismerte. Ennek a gyíknak tépkedte ki a Gömb a lábait. Régen volt ez már, iszonyú rég. A gyík tehát nem döglött meg, visszatért belé az élet? Ször­nyen kínlódott a szerencsét­len. — Fáj! — szólt a han­gocska. — Fáj!... ölj!... Ölj!... Carson megértette, mit kí­ván tőle. Előhúzta kőkését és gyorsan végzett a megkinzott kis állattal. A másik gyí­kocska eliramodott. Carson visszafordult a fal­hoz. Neki támaszkodott, de gyenge, remegő keze nem bírta a súlyt és fejjel is neki­esett. Igv figyelte a távol­ban foglalatoskodó ellenfelét. Az/ még mindig az új kata- puítját fabrikálta. — Ha átjuthatnék — gon­dolta —, ha átjuthatnék, még nyerhetek is .. . Ő is gyengé­nek látszik már. Ha talán ... Tíz nap múlva, május 22- én megnyílik az idei Buda­pesti Nemzetközi Vásár. A BNV-n részt vevő miskolci kiállítók előkészületeiről ér­deklődtünk a vállalatoknál. Megpályázták a nagyd íj at A December 4. Drótmüvek a már országszerte és számos külföldi országban ismert hagyományos termékeivel: sodronykötelekkel, csupasz és rezezett huzalokkal mutatko­zik be. Kiállított termékeik slágere egy találmány: a la­pos sodronykötél lesz. A vállalat megpályázta vele a BNV nagydíját. A két feltaláló. Kaderják Gyula és Veinémer József most a drót­gyári vezetőkkel együtt izga­tottan várja a zsűri döntését. A drótgyár első nagydíja lenne. Tegnap délután útra kelt a DIGÉP EK—6 típusú ellen- ütős kalapácsa. Ma utaznak a kéttonnás targoncák és a kompresszorok. A vásár terü­letén a kőművesek és ácsok már egy hete megkezdték a gépek helyének előkészítését. Vásári tudósítónk jelenti Délelőtt sikerült kapcsolato­kat teremtenünk Fényes Ti­edénybe. Az így nyert koktél 150 köbcentiméter oxigént tartalmaz poharanként. Kü­lönleges gyógyhatású lehet, ha az italt vitaminos szirup­pal vagy gyógynövények ki­vonatával dúsítják. Az oxi­génkoktél — amint ezt a klinikai vizsgálatok kimutat­ták — hasznos eszköz bizo­nyos betegségek gyógyítá­sára. Aztán újra elöntötte a re­ménytelenség, amikor a fáj­dalom belehasított dadogó gondolataiba. Homásolyodó tekintettel vágyakozott a ha­lál után. Irigyelte a lábainál heverő döglött gyíkot. Az már nem szenvedett. Tenyerével eltaszította ma­gát a faltól és hirtelen észre- [ vette, mennyire elvékonyod- I tak a karjai. Néhány napja már biztos itt van, ha eny- nyire lesoványodott. Megint nem tudott uralkodni magán, de aztán hirtelen jeges nyu­galom szállta meg... A gyík, amit most ölt meg, tehát még élt, amikor átre­pült a falon!? A Gömb olda­láról jött, miután az kitép- deste a lábait... A Gömb le­nézően hozzávágta s az át­repült a falon ... Nem volt halott, csak esz­méletlen! Élő gyík tehát nem juthat át, de egy eszméletlen igen!?... Tehát nem erőtér van köztük, csupán egy szel­lemi sorompó! Ezt ismételgetve magában Carson mászni kezdett a so­rompó mentén, erejének utolsó, szörnyű megfeszítésé­vel. Egy olyan képtelenség­ben reménykedve, amit csak egy haldokló merne megkísé­relni. Egy olyan haldok)-' mint ö. (Folytatjuk.) I borral, az LKM propaganda­osztályának munkatársával, aki már napok "ta a vásár területén dolgozik. — Ahogy közeledik a nyi­tás napja, úgy fokozódik a felkészülés üteme. Érthetően, mindegyik vállalat vagy ki­állító azt szeretné, hogy ter­mékei minél szebb csomago­lásban várják a milliónyi lá­togatót. Ez a mi feladatunk is. Az előkészületek jó ütem­ben haladnak: véleményem szerint a nyitásra minden rendben lesz. Az idén a vál­lalat fennállásának 200. év­fordulója jegyében szerepe­lünk a vásáron — őszintén remélem, hogy nem vallunk szégyent. Zöldborsócséplő A miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az elmúlt évben a sokszögesztergával keltett, mondhatnánk, világ- szenzációt jelentő feltűnést. Mivel szerepelnek az idén? — Zöldborsócséplőnk mó­dosított változatával. A gép gyártását ez év második fe­lében kezdjük meg, de a ta­pasztalatok máris kedvezőek. A hűtő- és konzervipar fej­lődése indokolja a gép soro­zatgyártását. Bel- és külföldi megrendelésekre egyaránt számítunk. Reméljük, a BNV jó propagandája lesz gépünk­nek. NYIKES IMRE A Magyar Likőripari Vál­lalat 1973-ra új telephelyet építtet miskolci gyárának a Tatárdombon. A 40 millió fo­rintos költséggel épülő új gyár két és fél hektárnyi te­rületen terül el, s kétszer akkora lesz a kapacitása, mint a régi, Partizán utcaié. Munkában a „sárga angyal" Péntek délutántól vasárnap estig járja a Miskolci Autó­klub egyetlen autómentője a megye útjait. Az SZMT-szék- ház előtt parkoló „sárga an­gyal” leggyakrabban a 3-as, miskolc—budapesti úton cir­kál. A napokban ígéretet ka­pott a miskolci klub, hogy a közeljövőben még egy sze­relőkocsi érkezik a városba. Utaznak a bárányok Az év első négy hónapjá­ban több mint húszezer ki­váló minőségű bárányt vásá­rolt meg a megye állami gazdaságaitól és termelőszö­vetkezeteitől a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat miskolci kirendelt­sége. A bárányok egy része Olaszországba, a többi Fran­ciaországba „utazott” a kül­kereskedelmi vállalat export- szerződése alapján. A folya- natos bárányíelvásárlás mel­lett a kirendeltség eddig mintegy hatvan vagon bor­sodi gyapjút vett át a gazda» Ságoktól. !gyék egy pohár oxigént! Kétszer annyi likőr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents