Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-12 / 109. szám

Példaképek — inkognitóban A példaképek nem önmaguktól születnek, hanem lesznek. A folyamatnak rengeteg „főszereplője” van; a történelem, a pedagógia, a közösség, a mindennapi valóság, az ifjúsági szervezetek, a munkahely és folytathatnánk a sort tovább. E gondolatot gyűrűztette a minap Kárpáti Sándor is, a KISZ ' KB titkára, amidőn előadást tartott a borsodi ifjúsági hónap nyitányaként. Ifjúságunk jellemét acélozó kohóink nem min­dig kapják meg azt a „nemes fémet”, ami az acélt edzi. Köz­napi fogalmazásban; a példaképek kiválasztása és felmuta­tása nem mindig a legsikeresebb, így nem is a legeredmé­nyesebb. Kárpáti Sándortól hallottunk egy példát, amelyik arra világít rá, hogy a nyugati világ manipulációs eszköztára milyen rafinált, s helyenként milyen választékos. Annak idején a Pompidou—Nixon találkozó eseményeinek időszaká­ban számtalan variációban kommentálták a lapok a két államfő eszmecseréit. Az ifjúság érzelmeinek irányításával megbízott lapok a közvetlen politikai eseményeket minimá­lisra szűkítették hasábjaikon, hogy annál tágabb teret bizto­síthassanak Pompidou humánus cselekedeteinek, családi ér­zelmeinek. A fotóriporter megörökítette Pompidout mackóval, gyere­kek társaságában, s azt a pillanatot is, amikor gyengéden átöleli feleségét. A képaláírások és a riportok arról beszéltek, hogy az államfő kivételes szeretettel közeledik a gyerme­kekhez, s igen jóságos családapa. Ezt a tényt mi nem von­hatjuk kétségbe mert az igazságot nem ismerjük. Ám a módszerre jogunk van felfigyelni, sőt, jogunk van e gyakor­latot tovább gondolni. Nálunk a személyi kultusz, s maradványainak felszámolása óta kissé szemérmesek vagyunk a példaképek felmutatásában. Ifjúságunk a kelleténél jóval kevesebbet tud a felső állami és pártvezetőink emberi tulajdonságairól, mint amennyit e politikusok megérdemelnének. Ha a múlt hősi tetteinek fel­idézéséről van szó, sorompóba állítják sokat próbált, sokai látott veteránjainkat. Az idős harcosok természetesen mindig örömmel, készségesen állnak a fiatalok, az úttörők rendelke­zésére, felidézik emlékeiket, azokat a históriákat, amelyek mind a mai napig tettekre, elszánásra serkentik fiataljainkat. De miért van az, hogy nálunk az aktív politikusok nem szíve­sen vallanak életük követésre méltó sorsfordulóiról? Nem­régen láttunk a televízióban egy ügyes filmet; fiatalok pol- beat dalokat és régi munkásmozgalmi dalokat énekeltek. Kö­zéjük telepedett Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője is, az ifjúmunkás-mozgalom egyik hajdani vezetője és harminc- egynéhány évvel ezelőtti harcaikról, dalaikról beszélt. Ez a gyakorlat — sajnos — meglehetősen ritka, s ezért nem cso­dálkozhatunk azon, ha az érettségiző diák vajmi keveset tud jelenlegi külügyminiszterünkről, pénzügyminiszterünk neve eszébe sem jut, s bizony, csak küszködve sorol fel valakit a Politikai Bizottság tagjai közül. Pedig milyen gazdag múlt, férfiúi tetterő, politikai fantázia, bátorság és igazi humaniz­mus jellemzi vezetőinket! Ezekből az erényekből oly keveset mutatunk fel, hogy már-már csak a funkció minősége és rangja csendül meg a fülekben, holott a viselője nemes em­beri tulajdonságokkal rendelkezik. Ügy véljük, ifjúságunk igaz emberré válásához szükséges históriánk s nagyjaink meg­ismerése, mostani vezetőink emberi tulajdonságainak isme­rete és a kétkezi munkások mindennapos, nagyszerű tetteinek n agyrabecsülése. Mint mindenben, e gondolatmenetben is Lenin szavai szá­mítanak megbízható fogódzónak, aki azt mondotta: az ifjú­sággal csak akkor bánunk hozzáértően, ha naponként muta­tunk fel számára olyan példaképeket, akik a múltat, a jelent és a jövőt igaz példákkal és tettekkel hozzák közel hozzá. PÁRKÁNY LÁSZLÓ * Utcarészlet. Papp László metszete Bibliográfia — érettségizőknek Nagy diák ok erőpróbája Tegnap reggel a középiskolák nappali tagozatán ország­szerte megkezdődött az Írásbeli érettségi. Az első dolgozatot a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és a technikumok­ban egyaránt magyar nyelv- és irodalomból készítették el a diákok. A tételeket tartalmazó borítékot az érettségizők az érdekelt szak- és felügyelő tanárok jelenlétében közvetlenül a vizsga elölt bontották fel. Akárcsak a korábbi években, ezúttal is két tétel közül választhattak a jelöltek. Az irodalom írásbeli érett­ségi vizsga az idén sem könnyű. A .gimnazisták egyik tétele: hogyan ad hangot iro­dalmunk, filmművészetünk felszabadulás utáni életünk örömeinek, szépségeinek. A második Radnóti Miklós He­tedik eclogájának és Simon István Buchenwaldi rapszó­dia című versének összeha­sonlító elemzését kívánta meg. A szakközépiskolák diákjai az első tételben arról írhattak néhány költő egy- egy verse alapján, hogyan vallottak a XX. század nagy magyar költői a munkásosz­tály történelmi hivatásáról. A második tétel — a felsza­badulás óta eltelt huszonöt év visszhangja irodalomban,' művészetekben — hasonló a gimnazisták második tételé­hez. Tanárok, irodalomhoz értő szakemberek egyaránt tisztá­ban vannak az érettségiző diákok előtt álló feladatok nehézségével. Ezért üdvözöl­hetjük örömmel a , Városi Könyvtár Szabó Lőrinc fiók- könyvtára munkatársai által készített bibliográfiát. Az érettségi tételeket figyelembe véve kiemelkedő költők, is­mert irodalomtörténeti korok megismeréséhez segítenek hozzá azzal, hogy a középis­kolások felkészültségének megfelelő szinten összeállí­tották a tételek könnyebb elsajátításához szükséges szakirodalmat. Külön biblio­gráfia készült Szabó Lőrinc- ről, a könyvtár névadójáról. A magyar irodalomhoz ha­sonlóan az érettségihez szük­séges külföldi költők és írók munkásságát is megismerhe­tik a diákok a bibliográfiá­ban feltüntetett tanulmány- kötetekből. A kész bibliográfia sokszo­rosítása remélhetőleg hama­rosan megtörténik, és az érettségiző diákok kezébe ad­hatják azt a szóbeli vizsgák előtt. A felvételik idejére már feltétlenül hasznosítani tudják az értékes összeállí­tást, a következő tanévben pedig segítségével szaktanár és diák számára egyaránt könnyebbé válik az érettsé­gire való felkészítés, illetve felkészülés. m. m. Gusztáv ismét porondon Mi újság a Pannóniában? Dr. Matolcsy Györgyöt, a Pannónia stúdió vezetőjét kérdez­tük meg a minap, hogy az eredményesen tevékenykedő gyár­ban milyen filmek készülnek most, s a közeljövőben. — A Pannónia három mű­termében sok egyedi és soro­zatfilm készül jelenleg. Elöl­járóban hadd mondjam el, hogy egész estét betöltő Gusztáv-film gyártására ké­szülődünk; a képes forgató- könyv már asztalfiókban van, s az öttagú rendezői kollektí­va izgatottan várja, mikor kezdhet hozzá a forgatáshoz. Macskássy Gyula és Várnai György másfél perces vicc­rajzfilmeket forgat, mind­egyik kisfilm egy-egy torz emberi magatartást mutat be. Gémes József is három kis- filmet csinál; mi itt, a stú­dióban csak „ani-mániá”- nak nevezzük. Vajda Béla a „Sztriptíz” és a „Feleségkép­zés” című filmjein munkál­kodik. Kovásznay György, Hofi Gézával, a humoristával együttműködve, eklektikus filmet kíván készíteni „Pesti idegenvezető” címmel, azaz, ami kimaradt a hivatalos idegenvezetésből. Népp József „Vidám gorilla” című animá­ciója is hamarosan elkészül. Szoboszlay Péter „Egy, két, bal, jobb ..címmel a fasi- zálódásról akar merész hang­vételű kisfilmet. Reisenbüch- ler Sándor „Rakéták a szeke­rekben” címmel a kor szélső­séges kontrasztjait mutatja be. Macskássy Katalin ör- kény-novellát dolgoz fel. A sorozat-filmeknél első helyen említeném Szabó Si­pos Tamás „Magyarázom a jövőnket” című televíziós filmjeit. Az előzményekre még jól emlékszünk. Doktor Agy most újra képernyőre kerül. Az első öt rész már do­bozban van, Mata János „Ku- kori és Kotkoda” esti mese­sorozata a televízió számára Herskó János növendéke, Dárday István, főiskolai hall­gató, Bartha Attila évfolyam- társa segítségével, „Induló fiatalok” című vizsgafilmje egyik szereplőjéül a pálya­kezdő Bari Károly költőt vá­lasztotta. A filmben egyéb­ként a Balázs Béla Stúdió né­hány tagja, forgatókönyv­írók és egyéb műfajban tevé­kenykedő ígéretek kapnak születik meg. Dargay Attila irányítása alatt forgatják a francia rendelésre készülő La Fontaine mesefilm-soro- zatot, amelynek első része az elmúlt napokban Finnország­ban első díjat kapott. Idei filmtermésünk körül­belül százhúsz animációs film lesz. Munkánk és terveink te­hát bőven adódnak, s remél­hetően sok sikeres alkotás ke­rül ki közülük. SZEMANN BÉLA helyet. A szerző a fiatal mű­vészek indíttatására, törekvé­seire, terveire kíváncsi, val­lomásuk alapján, környezetü­ket felmérve próbálja meg­rajzolni portréjukat, sejtetni jövőjüket. A dolgozat kaphat jó vagy kevésbé jó minősítést, egy azonban bizonyos: a film­szalag megmarad, és évek múlva — ezt tervezi Dárday Tizenöt, borsodi és egy haj­dúsági kórus részvételével rendezték meg május 10-én. vasárnap Erdöbényén az énekkarok negyedik orszá­gos minősít» hangversenyéit. A zsűri jegyzőkönyve szerint kórusaink igényes műsorral és igen jó szakmai felké­szültséggel álltak dobogóra. Külön öröm, hogy repertoár­jukban jelentős helyet fog­laltak el a népdalok, népdal- feldolgozások, de nem hiá­nyoztak a munkásmozgalmi dalok, kórusművek sem. A minősítő hangverseny első he­lyezettje a Rónai Sándor me­gyei Művelődési Központ ka­— szembesíteni lehet a most látottakat, hallottakat az ak­kor már bizonyára érettebb alkotókkal. De nemcsak az emberek változnak évek alatt, hanem a táj is, amely útjára indít egy-egy fiatal embert. Mi, borsodiak, mis­kolciak tehát nemcsak Bari Károly jövendő verseire va­gyunk kíváncsiak, hanem ar­ra is — mert remélhetőleg lesz folytatása a filmnek —, hogy a fiatal költőt útnak in­dító szűkebb pátria mennyit változik, mennyi megtartó, vonzó ereje van az iskolá­nak, mely Bari Károlyt út­jára bocsátotta, és hogy a féltő, irányító ' jótanácsok magvai milyen talajra hul­lottak GY— marakórusa lett, mely telje­sítményéért aranykoszorút és diplomát kapott. A kórust Reményi János vezényelte. Aranykoszorűt kapott a hajdúszováti Kodály-kórus. Ezüstdiplomát három, ezüst­koszorút öt, bronzkoszorút és diplomát három, míg bronz- koszorút ugyancsak három kórus érdemelt ki. 4 XI miskolci tihnlesztivál programjából A katonai filmstúdió mind téma, mind művészi kvalitás tekintetében a legjobbak kö­zé küzdötte fel magát. A ta­valyi filmfesztiválon Lestár János filmjei keltettek nagy érdeklődést. A stúdió az idén is jó filmekkel jelentkezik; az egyik izgalmas film Glósz Róbert alkotása, címe: Min­dennap háború. A mű arról beszél, hogy a második világ­háború befejezése óta eltelt negyedszázad alatt 90 (a kambodzsaival együtt most már. 91) helyi háború nyug­talanította a világ békesze­rető népét. Glósz Róbert film­je a gyúlékony világ bemu­tatása mellett a nézőt abbéli hitében is megerősíti, hogy a békét a népek összefogásá­val tartósítani lehet. Kamerával írva Mint minden esztendőben, az idén is hozzákezdtek a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola II. éves filmrendező szakos hallgatói, hogy „megírják’’ vizsgadolgozataikat. Irószefszámuk természetesen nem a toll, hanem a kamera. Mondanivalóju­kat filmszalagra rögzítik. A munkában nincs semmi különös, az alkotások többsége még csak közönség elé sem kerül. Hogy mégis szót ejtünk a vizsgadolgozatról, annak néhány borsodi helyszín az oka és azok a szereplők, akik magukról szólva erről a megyéről és Miskolc városról vallanak. EGYÜTT A CSALÁD A világhírű görög zene­szerző, Mikisz Theodorakisz felesége és két gyermeke az esti órákban Párizsba érke­zett. ELTŰNTEK Kambodzsa keleti részén eltűnt három amerikai tudó­sító, köztük egy nő, akiket a múlt héten láttak utoljára. UGRATÁS Ugratásnak bizonyult az a névtelen telefonriasztás, amely egy óráig késleltette a baseli repülőtéren a Swis­sair egyik Madridba induló gépét. A vizsgálat nem talált semmit. NINCS DONOR Barnard professzor fele­sége, Barbara társaságában megtekintette az oszakai vi­lágkiállítást, az Expo—70-et. A híres szívsebész-professzor — mint mindig — ezúttal is nyilatkozott. Kijelentette, hogy azért nem hajtott végre már egy éve szívét' ........ mert nem akadt donor. NEM TUDTAK ELMENEKÜLNI Chicagóban kigyulladt egy négyemeletes lakóépület. A tűz terjedése lehetetlenné tette a felső emeleteken tar­tózkodók számára a menekü­lést. Kilenc személy életét vesztette. ÜLÖSZTRÁJK A SZENT SZÍV EGYETEMEN A római Szent Péter téren magasabb béreket és jobb munkakörülményeket köve­telve ülősztrájkot tartott a vatikáni Szent Szív Egyetem és poliklinika több száz al­kalmazottja. LELÉPETT ÉS MEGHALT Budapesten, egy útkeresz­teződésnél Borsod Imre 36 éves baracskai lakos ittas ál­lapotban lelépett egy mozgó 49-es villamosról, a kerekek alá került, még a helyszínen meghalt. LAKÄSTÜZ Lakástűz keletkezett Buda­pesten, a XIII., Szekszárdi út 26. szám alatti házban. A la­kás bérlője, Matukovics Jó­zsef né; 43 éves leszázalékolt nyugdíjas az ágyban dohány­zott és elaludt. Az ágynemű meggyulladt, az asszony a helyszínen meghalt. ZSAROLÁSSAL VÁDOLTÁK India legfelső bírósága megerősítette tisztségében Venkata Girit. a köztársaság 76 éves elnökét. Négy bíró petíciót nyújtott be ellene jogtalan befolyásolás, vissza­élés, politikai zsarolás vádjá­val a legutóbbi választás kapcsán. KÉSÉS VIHAR MIATT A marokkói tengerparton dúló viharok arra kényszeri- tették Thor Heyerdahlt és papiruszhajója legénységének többi tagját, hogy az atlanti­óceáni utazásuk kezdetét pár nappal elhalasszák. HONORÁLTÁK SZÉPSÉGÉT Egy 19 éves chilei diáklány lett a spanyolországi Zarago- zában lebonyolított nemzet­közi szépségverseny győztese. Maria Perez Montes szépsé­gét a zsűri 1000 dollárral és európai körutazással hono­rálta. Ararvykoszorú és diploma Énekkari minősítő hangverseny

Next

/
Thumbnails
Contents