Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-29 / 124. szám

Szakközépiskolák - reflektorfényben Ülést tartott a Miskolci városi Tanács V. B. A dr. Fekete László vb-el- nök prezideációjával folyó ta­nácskozás igen nagy körülte­kintéssel vitatkozott a té­mán; a vb-tagok részben szülői, másrészt közéleti mi­nőségben mindent „fel akar­tak deríteni”, ami a szakkö­zépiskolákkal kapcsolatban még nem egészen világos. Mind a beszámoló, mind pedig a jelenlevők szóltak arról, hogy a szakközépisko­lák a jelen és a jövő tanin­tézményei; bennük testesül meg az a jelentős társadalmi igény, amelyet az MSZMP kongresszusai ekkeppen ‘fo­galmaztak meg: ..A tudomá­nyos-technikai forradalom­nak jelentős politikai és tár­sadalmi követelményei van­nak. s e kérdésnek vizsgálata aktuális feladat.” A szakközépiskolák életre- hívását senki sem vitatja, legfeljebb a jelenlegi hely­zetben van néhány zavaró mozzanat. Mindenekelőtt: régi és ú] típusú szakközépiskolák lé­leznek. Az előbbit egy 1961 - es törvény, az utóbbit az 1965. évi 24-es tvr. hívta életre. A régi típusú szakkö­zépiskola egy szakmára, az új típusú szakmacsoportokra ad képesítést. Gyakori félreértés tárgya a két típus összekeverése. Ez mind a gyerekeknek, mind a szülőknek, de a fogadó üze­meknek is konfliktus-forrás. A szakközépiskolát mint ok­tatási formát ugyanis a tár­sadalom a jelenlegi helyzet szerint ítéli meg, holott nyil­vánvaló: az iskolatípus jö­vőbe tekintő modellje az új típusú szakközépiskola, amely csak az^ idén bocsát ki érett­ségizetteket. tehát a jó vagy a rossz tapasztalatok csak ezután egységesülhetnek. A vita középpontjában állt az Is, hogy a műszaki érett, ségi milyen munkák vállalá­sára. milyen munkakörök be­töltésére jogosít. A régi típu­sú szakközépiskolák tanulói Miskolcon mintegy 70 száza­lékban a szakmában helyez­kedtek el. Érvényesült a mi­nőségi kiválasztódás elve is; a jobbak vezetői munkakört kaptak. Az új típusú szakkö­zépiskolával kapcsolatosan már nem lesz annyi félreve­zető, vagy félreérthető mo­mentum, mint a régivel, mert munkajogi rendeletek (a betölthető állások listája már elkészült) határozzák meg a műszaki érettségivel rendelkező fiatal működési területét. Persze, még válto­zatlanul nyitott a kérdés: ki­ből mi lesz? A szülőket is ez izgatja, ezt tudakolták a vb- tagok is. Akik tovább tanulnak, fel­vétel esetén velük nincs gond. Miután az új típusú szakkö­zépiskolák szakmacsoportok­Nagy László-esl a Galériában Holnap, május 30-án kez­dődik az ünnepi könyvhét Az egy hétig tartó rendez­vénysorozatban ismert ma­gyar írók és költők találkoz­nak olvasóikkal Miskolcon és a megyében. A sort a Mis­kolci Galériában holnap este 7 órakor kezdődő ünnepi est nyitja meg. Nagy László Kossuth-díjas költőt Czine Mihály irodalomtörténész mu­tatja be. Legszebb verseit Berek Kati, a Nemzeti Szín­ház művésznője tolmácsolja. Mit tegyen egy tv-kritikus ? Miután a hét első felében különösebben említésre méltó műsor nem volt (az Ifjúság 1970, meg A rózsák háborúja egy-egy részlete külön, magá­ban nem is nagyon értékel­hető, ezekről majd később, átfogóbban számolunk be), engedtessék meg, hogy egy­két gondolatot vessek fel, melyet a filmfesztivál idején re" :zett vitán is elmondtam a tv-kritika helyzetéről. A vita részvevői majd- mindnyájan a tv-kritikus speciális, a többi művészeti ág kritikusaitól eltérő hely­zetét hangsúlyozták. Az iro­dalmi, képzőművészeti, de még a filmkritikusok számá­ra is megvan a hagyományos séma, megvannak az eszté­tikai normák, a kritikusok jobbára tudják, mit kell kö­zönségüknek és mit kell a szerzőknek mondaniok. Most a tv-kritikus feladatait pró­báltuk t’sztázni: kinek a ne­vében beszéljen, ós kinek szóljon a kritika. Közönségét segítse megérteni a műveket, fejlessze ízlését, avagy közön­sége véleményét továbbítsa a tv-seknek? Szerintem a tv-kritikus speciális helyzete a tv spe­ciális helyzetéből következik. A tv a - legnépszerűbb, szó- szerint a legpopulárisabb kommunikációs eszköz. E tény jó és rossz oldalával számolnunk kell. Egyveleg műfaj. Fogyasztói (azaz kö­zönsége) egyszerre kívánják meg tőle az alacsonyabb és a legmagasabb művészi telje­sítményeket. Ahogy valaha a fényképezés felfedezése fel­szabadította a képzőművésze­tet a valóságábrázolás szűk, prakticista követelményeinek kiszolgálása alól (magyarul: ahogy a fénykép megjelenése után már nem volt kötelező egy festménynek a fénykép­hűsége), úgy most a televízió szabadította fel a rokonszak­mákat: a tv elterjedése óta valósulhatott meg a művészi film korszaka, és azóta javul­tak a rádióműsorok, nem­egyszer az őket tehermente­sítő tv-műsorok rovására is. A tv mint egyveleg mű­faj tulajdonképpen minden igény, és ezek kielégítésének gyűjtőmedencéjévé vált. A kritikusnak tudomásul kell vennie ezt a helyzetet, a mű­sor értékelésében a néző (a sokarcú, vegyes nézőtábor) jelenlétével kell számolni. Szerintem a kritikus fel­adata: nézőként elvegyülni a műsorok sokféleségében, és onnan kiemelkedve írásával orientálni, közönsége műsor- szelektálását segíteni. Éppen ezért nemcsak műveket, de a műsorszerkezetet kell fi­gyelemmel kísérni, és ele­meznie írásaiban. K. L ra adnak képesítést, a spe­cializálódás iránti készség, a rátermettség dönti el: kiből mi lesz. A skála igen széles; korábban a technikumi okle­véllel nem lehetett „befogni” nagy területet. A tehetség­nek itt óriási szerepe lesz; üzemeink irányítói, ha türel­mesek és segítőkészek (sok üzem abszolút kész embert vár az iskolától), hosszútá­von igen kvalifikált szak­munkás- és középirányító­tábort alakíthatnak ki. (párkány) Hangverseny az árvízkárosultak javára Társadálmi szervezetek, gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, szinte az ország egész lakossága ke­resi a módját, hogyan segít­het a bajba jutottakon. A miskolci zenei intézmények tanárai és növendékei is részt vállalnak az országos segítő akcióban; az Egressy Béni Zeneiskola dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel, és tervezik a sikeres majális­műsor megismétlését is az árvízkárosultak javára. A Zeneművészeti Szakközépis­kola KISZ-szervezete éves kulturális programjában sze­replő rendezvényének bevéte­lét fele-fele arányban a har­coló Vietnam és az árvízká­rosultak megsegítése között osztotta meg. A növendékek nemcsak megvették a jegye­ket, de vizsgaprodukcióikból nyújtottak át egy csokorra valót társaiknak, más isko­lák tanulóinak. A tegnap esti hangverse­nyen zongoristák (Veres Zsu­zsanna, Ácsai Gabriella, Szá­lai Ibolya), oboások (Czimer Zsuzsa, Bánkfy Katalin), ütő- sök (Igricz Sándor, Kékes Zsuzsa) játszottak. Mellettük énekszámot (Csíki Edit), kla­rinétversenyt (Hotzi Ferenc), orgonafantáziát (Varga Er­zsébet), fuvoladarabot (Ka- vetzky Márta), gordonkaszo­nátát (Kendy Eszter), fagott­versenyt (Pillinger Szilárd) szólaltattak meg a szakközép- iskolások. A zongorakíséreteket H. Engi Zsuzsa, Bíró Katalin ta­nárok és Komlósi Zsuzsa, Ké­kes Zsuzsa növendékek lát­ták el. BARTA PÉTER ★ Liszt Ferenc és Marie D’Agault (Sinkovits Imre és Klara Lucsko) Keleti Mártonnal, a most készülő Szerelmi álmok egyik műtermi felvételén. (Bojár Sándor felvétele) 99 Liszt, üljön a zongorához!” Koronázás után Róma... A kettős állás nem mai találmány. Már a Habsburgok is éltek vele. Ausztria császárai és Magyarország királyai vol­tak. De ezek régi dolgok. Vagy csak úgy hisszük? — Persze, oka van, hogy most emlegetjük. Keleti Márton ugyanis, a most szovjet—magyar koprodukcióban készülő Liszt-film felvé­telei során a koronázási jelenethez jutott, melyet a minap vet­tek fel a budai Várban, a Mátyástemplom előtt, mintegy ezer statisztával, vakítóan ragyogó napsütésben. Azután’ negyven- nyolc órával később Rómába indult, mqjd az NDK-ba. Ugyan­is a „Szerelmi álmok” külső felvételeit részben a Szovjetunió­ban, Magyarországon, részben azonban Itáliában, Ausztriában és a Német Demokratikus Köztársaságban készítik. — Milyen jelenetek felvé­telére kerül sor külföldön? — érdeklődünk a rendezőtől. — Liszt életének legfonto­sabb epizódjait kívánjuk visszaadni, megeleveníteni, s mivel ő a maga idejében szinte az egész világot be­utazta és körbekoncertezte, a legfontosabb állomásokra szükséges „utána-utaznunk”. — Mi indokolja, hogy a Liszt-film szovjet—magyar koprodukcióban készül? — Egy nálunk még vi­szonylag kevéssé ismert tény: Liszt népszerűsége az egész világon éppen a Szovjetunió­ban a legnagyobb. Valóság­gal fantasztikus, hány kon­certteremben állnak szobrai, találhatók arcmásai, hányszor szerepel a hangversenyműso­rokon. rádió- és tv-progra- mokban, és hogy hány pél­dányban bocsátják ki kottáit. Ezenkívül Liszt életének fon­tos eseményei fűződnek szent­pétervári vendégjátékához. — Végül is miben működ­nek velünk együtt a szovjet filmesek? — Én megfordítanám a kérdést: miben nem működ­nek velünk egvütt? Nem tu­dok ilyen vonatkozást mon­dani. Közismert, hogy Liszt nagy nőhódító is volt. Szinte valamennyi nőszereplőt a Lenfilm révén kaptuk. Így lett főszereplőnk a bűbájos Ariadna Sengelája, a ha­zánkban már oly népszerű Klara Lucsko, a nálunk még nem eléggé ismert, nagysze­rű, leningrádi balerina, Trem- boveszkaja, továbbá a fiatal Irina Gubanova, a közked­velt Alla Larionova és so­kan mások. A technikai se­gítség pedig szinte felmér­hetetlen. — Es milyen szerepel ját­szik Liszt zenéje a filmben? —■ Természetesen ez a leg­főbb szereplő, méghozzá a legkiválóbb magyar és szov­jet művészek tolmácsolásá­ban. Liszt világhírű zongora- játékát például a szovjet Szvjatoszlav Richter és a Pá­rizsban élő Cziffra György szólaltatja meg. Más zenemű­vekben ugyancsak magyar és szovjet művészeket hallhat­nak majd. — Mikorra készül el a film? — A felvételeket szeret­nénk június—júliusra befe­jezni. és a premiert Buda­pesten ós Leningrádban — egyidőben — karácsonyra tervezzük. (fenyves) Tipikus? 4 Tanácskozáson említette valaki a minap: levelet kapott Mis­kolc egyik tanácsi testületé. Az episztola küldője sokallta az árvízkárosultak megsegítésére felajánlott két és fél milliót, mondván: nekünk is van gondunk bőven, elég lett volna ki­sebb összeg is. Lehet, hogy a szöveg nem pontos, de a lényeg igen. — Ki írta a levelet? — kérdeztem gyorsan. Tétován néztek rám a beszélgetők, s az egyik azt mondta: — Gyanítjuk, hogy a levél küldője álnevet használt, mert az utca meg a házszám nem stimmel. — És különben is, miért akar írni róla, mikor ez nem tipi­kus? — jegyzi meg egy másik, a beszélgetők táborából. — Ha még valami nagyszerű cselekedet lenne, akkor meg­értem, hogy érdekli a téma. De ez, aki sajnálja... Hogy ki milyen összeget sajnál a bajba jutottaktól, az erköl­csi felfogás, a közösség gondja iránti fogékonyság kérdése. Ha népes mindannyionk között csak egy legyen, aki akár álnév­vel, vagy hiteles aláírással jegyzett levélben protestál a ne­mes cselekedet ellen — szóvá kell tenni. Ennek semmi köze a tipikushoz. Egyébként is én régóta gyanakszom valamire: nálunk, sajnos, a tipikus a jóra. a mindenkori példásra, az egyértelműen dicsérhetőre vonatkozik, függetlenül az előfor­dulás mértékétől. (Nem tipikus például, hogy Amerikában élő egykori hazánkfiai könyvtárakat építtessenek Borsod megyé­nek vagy Miskolcnak, noha köztudott: egy azért akadt közöt­tük, dicsérőleg is szóltunk róla.) E sorok írója már nem is azért dohog, hogy akad közöttünk olyan, aki nem képes megközelítőleg sem együttérezni árvíz sújtotta honfitársaival, inkább az mérgesíti, hogy mindunta­lan visszaélnek a tipikussal. S ez már, sajnos, tipikus eset... (P—I) éjféltől reggelig A KEREKEK ALÁ ESETT Utas állapotban ugrott fel a Biharkeresztes felé induló személyvonatra a Nyugati pályaudvaron Péteri János 46 éves segédmunkás. A kerekek alá esett és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. t HALÁLRA SÚJTOTTA A győri MÁV teherpálya-/ udvaron Szántai György 19 éves mozdonyfűtő egy moz­dony szerelőkocsiján szenet lapátolt. Munka közben a sze­rencsétlen fiatalembert a ma­gasfeszültségű áram halálra sújtotta. NEKIMENT A HÁZNAK Sümeg községben Ángyán Sándor 22 éves vízvezeték­szerelő nekiütközött motor- kerékpárjával egy ház olda­lának, a helyszínen meghalt. BESZORÍTOTTA A hercegszántói Lenni Tsz majorjában két mezőgazda­sági gépet akartak összekap­csolni. Albert György trakto­ros az összekapcsolást végző Janikovics Máté, 51 éves tsz- kertészt beszorította a , két gép közé. Az orvosok a kór­házban már nem tudtak rajta segíteni. KIFÜTYÜLTÉK Bonn közelében egy nyu­gatnémet kisvárosban válasz­tási gyűlésen akart beszédet mondani Strauss, a CSU el­nöke. Szónoklatára azonban nem került sor, mert a jelen­levők fülsiketítő füttykon­certtel és kiabálással némí- tották el már az első szavak­nál. ŐRIZETBE VETTÉK A FENYEGETŐZŐT Az amerikai Wisconsin ál­lambeli Eau Clair városában a rendőrség őrizetbe vette Michael L. Simmons húsz­éves diákot, aki állítólag több fenyegető levelet küldött Nixon elnöknek. MEGFOJTOTT EGY ÖREGASSZONYT Üjpesten, a Pöltenberg Ernő utca 8. szám alatt az egyik lakásban Gottlieb László 27 éves, büntetett előéletű la­kos megfojtotta Kis Mihályné 68 éves asszonyt, akivel 1969 őszén kötött eltartási szerző­dést. A rendőrség Gottlieb Lászlót emberölés bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte. SORTÜZ Bombák robbantak, sortü- zek dördültek a Florida ál­lambeli Melborune negyedé­ben. A rohamrendőrség 40 személyt őrizetbe vett. A za­vargások oka az amerikai néger fiatalok fenyegető munkanélkülisége. LESZÚRTA Az URH-kocsiban szúrt le egy New York-i rendőrt egy helybeli lakos. A haldokló rálőtt merénylőjére és meg­sebesítette. A gyilkos! elfog­ták. PERELIK A KORMÁNYT Egy connecticuti házaspár perbe fogta az Egyesült Álla­mok kormányát, amiért gyer­mekük életét vesztette Viet­namban. A Russeli-Rotko há­zaspár a Nixon-kormánytól 500 000 dollár kártérítést kö­vetel. A házaspár azzal vá­dolja a kormányt, hogy meg­sértette gyermekük alkotmá­nyos jogát, amikor hadüzenet nélküli háborúba kényszerí­tette őt. Nincs abban semmi meglepő: ha gyermekeink gondja, jö­vendőbeli (vagy éppen nagyon is közeli) funkcionálása kerül megvitatásra valamely testület közösségében, akkor az ér­deklődés, a vitalitás az átlagosnál jóval nagyobb. Hogy mi­lyen nagy figyelem kísérte a Miskolci városi Tanács V. B. tegnapi ülésének azt a napirendi pontját, amelyik a szakkö­zépiskolákban folyó oktató-nevelő munkáról, a szakmai kép­zés helyzetéről, az iskolák és az üzemek kapcsolatáról szóló beszámolót taglalta. — a jegyzőkönyvvezető a megmond­hatója, mert csak úgy záporoztak a kérdések.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents