Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-26 / 121. szám
éj rendszerű kukák Seprik a miskolci utcát Egy kicsit módosítva így énekelhetjük a közismert dalt: Seprik a miskolci utcát ... Seprik, tisztítják, takarítják. De hogyan, mivel és kik’’ Naponta 600 tonna szemét A hadrend: az úttisztítók 80—85 százaléka nő, férfiak teháit alig-alig szaporítják a sort, pedig utánpótlásra igencsak szükség lenne. „Fegyverük” a kiskocsi, a lapát, s az egyik legfontosabb kellék: a nyírfaseprő. Munkahelyük az egész város. Kötelességük és erényük is a tisztaság. Igaz, a közhiedelem szerint Miskolc nem a legtisztább város, de minden híresztelés ellenére a tisztasággal már nincs különösebb baj. A Miskolci Köztisztasági Vállalat naponta 500—600 tonna szemetet szállít el, aminek összegyűjtésében a hagyományos módszerek és eszközök mellett gépek is segítenek. Tíz önürítős szemétgyűjtő kocsi járja a hét körzetre felosztott várost. Rövidesen új „tagokkal” bővül a család. A csehszlovák cég július 1-re igazolta vissza egy új kukaautó szállítását, amit követ majd egy másik is. Mindkettő sokkal modernebb és nagyobb kapacitású lesz, mint az elődök. Űastnevezett tömörítéses rendszerrel egyszerre 25—30 köbméter laza szemét elszállítását teszik lehetővé. Mire a most épülő új lakótelepeken is gazdára találnak a szép, kényelmes lakások, biztosítottnak tekinthető a szemét és hulladék elszállítása is. Természetesen, a növekvő terület és géppark sokkal több speciális edényt (kukát) igényel, amelyek* beszerzése érdekében már megtették a szükséges intézkedéseket. Por, égéstermék Van azonban olyan szeny- nyezettsége is a városnak, ami ellen kiskocsival, seprővel, de még gépi erővel sem lehet eredményesen hadakozni. A vasgyár környékén, a Győri kapuban, a Petőfi utcában s másutt elhelyezett mérőberendezések adatai szerint évente egy négyzetméternyi területre 30—35 dekagramm por és égéstermék hull. Különösen szennyezett a levegő a cementgyár környékén (itt még csak a gyengébb hatásfokú, mechanikus szűrőket alkalmazzák), a vas- sút területén, de „bedolgozik” ebbe az együttesbe az ércelőkészítő is. Az ipari szennyeződés magasabb szintű technikai fel- készültséget, különleges megoldást követel — elsősorban az érdekelt vállalatoktól! A megoldás — igaz — költséges, amiről azonban lemondani ilyen meggondolások alapján sem lehet. (tóth) Budapesti és szegedi fonóipari szakemberek érkeznek a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárába. Csütörtökön szakmai tanácskozáson vesznek részt, majd az orsó nélküli fonógép kezelésével ismerkednek meg. Még tart a citromszezon A primőrök már megjelentek a boltokban, de mellettük még megtalálható a citrom is. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint a hó végéig biztosan lesz citrom, de lehetséges, hogy még tovább tart a szezonja. Tulipán után muskátli A tulipán elvirágzása után a muskátli, a petúnia, a begónia és a dália több változatát ülteti ki a miskolci parkokba a kertészeti vállalat. A kővázákba muskátli és petúnia kerül. A hét végéig 50 ezer virágot ültetnek ki. Szilikátipari kiállítás A Szilikátipari Tudományos Egyesület Borsod megyei csoportja ma délután három órakor nyitja meg a Borsod megye szilikátipará- nak termékeiből rendezett kiállítást a MTESZ Szemere utcai székházában. A bemutatón szerepelnek a miskolci és a sajószentpéteri üveggyárak, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat és a nyékládházi Kavicsbánya gyártmányai. A kiállítás május 26-tól június 4-ig tart nyitva. Mérges gombák, mérges gondolatok A tavaszi turistaszezonnal együtt szinte menetrendszerű pontossággal megjelennek a lapok hasábjain a gombamérgezésekről szóló hírek is. Ha cinikusan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy ilyenkor egy kiadós, gombát szaporító eső után szinte biztosra mehet az újságíró: elég, ha feltárcsázza a mentőket, máris kap egy olyan hírt, mint amilyet tegnap közöltünk: „P. András 37 éves sajóbábonyi lakos mérgező gombát vacsorázott. Hajnalban már rosszul volt, a mentők a Csabai kapui kórház járványosztályára vitték ’. Cinizmusnak persze, nincs helye, hiszen a gombák veszélyes mérget tartalmaznak, és sokszor már az orvosi beavatkozás sem segít ... Mint ahogy úgy látszik, nem segít, vagy legalábbis nem segít eleget az a rengeteg újságcikk sem, amely az elmúlt évek során a gombázás veszélyeire figyelmeztette a kirándulókat. Azért leírjuk ezredszer — tízezredszer? százezredszer? — is az intelmet: mutassák meg szakértőnek az erdőben gyűjtött gombát, ne bízzák életüket hiányos ismereteikre. Igen ám, csak hogy az intelem megfogadása Miskolcon egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A gombák értőinek tábora ugyanis rohamosan szűkül. Nincs utánpótlás. A minap kaptuk a hírt, hogy a szakértői tanfolyamra nem volt elég jelentkező. Vajon miért? Nyilván azért, mert vagy nem volt hatásos a toborzás, vagy nem fizetődik ki ennek a szakmának a gyakorlása. Pedig a szakkönyvek — egyedül — nem elegendők az ismétlődő tragédiák megakadályozására. Merjük remélni, hogy legalább a piacokon van még elegendő szakértő, s az ott vásárolt vargánya, csiperke közé nem keveredik gyilkos galóca. Szomorú volna ugyanis, ha a mérgezéstől rettegve le kellene mondanunk a tavaszi étrendet színesítő, tápláló erdei gombákról. Persze, a piaci ellenőrzés is kevés. Jó lenne, ha — az országosan bevált gyakorlathoz híven — a forgalmas turistautak mentén ügyeletet tartanának a hatóságilag „hitelesített” szakértők. B. D. MészpótM anyag Lengyelországi építkezéseken mészhabarcs helyett jó eredményekkel alkalmazták az epo- xid-gyanták alapján készült keveréket. A gyantából, ftalátból, nitroszármazékokból és szárítóanyagból álló új habarcs különösen jól használható a tatarozási munkáknál: ha nyomás alatt befecskendezik a fal repedéseibe, rendkívül szilárddá teszi a tatarozott épületrészeket, Gépkocsira szerelt atomreaktor Az elmúlt években sok terv született az atomenergiának motordugattyúk mozgatására történő felhasználására. Egyik terv sem valósult meg. Kolin zágrábi professzor elképzelése talán kivételt fog képezni. Az elgondolás szerint a hasznos munkát a nukleáris reaktor előállította hő által meggyújtott gáz szolgáltatja. Mivel az atomreaktor jóval egyszerűbb, mint a „Sterling ciklus” lezajlásához szükséges kazánok. kondenzátorok, rekuperátorok — a várakozás szerint az új motor az eddigieknél sikeresebb és jobb hatásfokú lesz. Ultrakozm ikus sugarak Japán és brazil fizikusoknak, akik Dél-Amerikában, egy 5500 méter magasságban épült obszervatóriumban dolgoznak, nemrégen új kozmikus sugarak nyomait sikerült lefényképezniük. A sugarak energiájának szintje 1017 elektronvolt nagyságrendű — vagyis százszor nagyobb, mint az eddig észlelt sugaraké. Dr. Micui Taketana fizikaprofesszor úgy véli, hogy a felvételek teljes mértékben igazolják a kvantumelmélet, továbbá azt a hipotézist, hogy világegyetemünkben hasonlíthatatlanul nagyobb energiájú sugárzások is léteznek, mint amilyenekről ma tudomásunk van. Pitm is olvan forrónk a naofoUoL.. M. Makita japán professzor a napfoltok színképeit tanulmányozva különös vonalakra figyelt fel, amelyek az égitest más részeinek színképében nem fordulnak elő. Kiderült, hogy ezek a vonalak titánoxidot jeleznek. Az oxid azonban magas hőmérséklet esetén felbomlik, s fizikai és kémiai sajátosságainak ismeretében könnyen ki lehet számítani, hogy a napfoltok hőmérséklete közvetlenül a fotoszféra alatt kb. 3020 Celsius fok (2746 Kelvin fok), vagyis jóval alacsonyabb, mint ahogyan eddig feltételezték. fAgotha Tibor felvétele) A mélyben Miskolc fényei villognak. A kis szobából a látogató egy kacsalábon forgó kastély urának fölényével néz a világra. A Nehézipari Műszaki Egyetem hetes számú kollégiumának tizenegyedik emeletén már a feliratok is — a „jazz” fordított z-je és a „beat” fordított e-je — jelzik: zenekedvelő, jókedvű fiatalok gyülekeznek itt a hét első estjén. Jönnek a Rollingok Három magnetofon sorakozik egymás mellett az asztalon. Gazdáik egyelőre a felvétel műszaki előkészületeivel foglalatoskodnak. A szobában kívülük még vagy húsz fiatalember ül. Újságot olvasnak vagy áhítattal várják a Rollingstones- és Jimi Hend- rix-hanglemezek ritmusát. — Kezdhetjük? — kérdezi a klub felügyelője. Ismerteti a szólisták pályafutását, az elhangzó zeneszámokat, s röviden mérlegeli értéküket. A felvétel előtt meghallgatják és válogatják a számokat a magnósok. — Megalakulása óta rendszeres vendége vagyok a klubnak — mondja Gombos Zoltán negyedéves gépészmérnök-hallgató. — A zene a hobbym, az igényesek közé számítom magam. A klubnak köszönhetem, hogy magnózási költségvetésem lecsökkent. Még a ritkaságok is csupán két forintba kerülnek számonként. Telefon az ismeretleneknek Kerékgyártó István az egyetem anyaggazdálkodási osztályán dolgozik, kora a hallgatókéhoz hasonló. — Számomra a lemezek beszerzése a legnehezebb. Valóságos felderítő munkát kell végeznem. Ismeretleneket hívok fel sokszor telefonon, és kunyerálok. A fiatalember az egyetemi KISZ-szervezet megbízásából lett a klub mindenese. — Az évek során megismertem a beat-zenét. Gyerekjáték a kommentárok megszerkesztése. s magam is élvezem — mondja. Tervezi, hogy — mivel maga is miskolci — ismerősei útján minél több városi fiatalt is becsábít a klubba. — Komoly klubot szeretnék, jó technikai felszereléssel, sok taggal, és minél több lemezritkasággal. Jó lenne egy stúdió-magnetofon. Talán akkor a rádióval is együtt tudnánk működni — sorolja „kívánságlistáját”. * A tizenegyediken megfordulnak mindazok, akik a beat tudósainak — nem kedvelőének! — vallják magukat. A foglalkozások hivatalosan az utolsó autóbusz. indulásáig tartanak. Sokan azonban még' a záróra után is maradnak. A törzs-hallgatóság eloltja a lámpát, s a karosszékben ülve, kedvencét hallgatva álmodozik tovább. Ki tudja, miről. E. I. Várostörténeti miniatűrök Miskolc színei Lapunk május 21-i számában „Piros-sárga zászlók’' címmel cikket közöltünk a lokálpatriotizmus hiányosságáról. Többek kívánságának tettünk eleget az alábbi cikk publikálásával, amely megmagyarázza: miért piros-sárga színű városunk zászlaja. Az Árpád-kor a zászlóin a vörös-fehér vízszintes sávozást használta. Ez akkor vált általános szokássá, amikor a XII. század kqzepe táján, a keresztes hadjáratok elején, különösen szükség volt az egyes főúri, lovagi csoportok megjelölésére. A vörös szín használata különösen elterjedt hazánkban, jobban, mint a másik alapszín: a kék. A Bors-nemzetség címerképe, a sas, vörös alapon állott, ilyet használt Bors comes 1220 körül, és 1298-ban Péter alnádor is. Az Ákos-nemaetség címere is hasonló volt. de ezen már a szabadon lebegő sas — pajzs-foglalatot kapott. Mindkettőnek ősi eredete van, mint általában a családi és nemzetségi címereknek. Amikor Miskolc 1365-ben Nagy Lajos király birtokcseréjével civitas-rangra emelkedik, jellemző módon — a fenti feudális családi vonatkozást elvetve — a fel- emelkedő város egyeteme, mintegy önállósága jeléül, a király arcát helyezi el pecsétjén. Valószínűleg ez az a korszak, amikor az addig használt vörös-fehér alapszínt átváltják vörös-aranyra. Ezt a színt az Anjouk különösen használták. Az aranyszínt természetesen — különösen textilanyagon — mindenkor a sárga jelezte A heraldikai színek egyébként .szokás alapján alakultak ki. Az ezzel foglalkozó heraldikai tudomány, a színek alkalmazása, előbb a heroldok énekeiben megér ekeit címerszabályokban nyilvánult meg, majd a címertan 1340 körül egyetemi katedrát kapott. Az első ilyen címertudós Bartolo de Sassoferrato (1313—1359). később a francia Clemens Prinsault volt. ö állapította meg 1416-ban a színek értelmét. Eszerint a vörös a vitézség, bátorság és az erő színe. De szimbolizálja a tüzet is, és a bolygók közül a Saturnust... Az arany á bőség, kiválóság jele, és a sárga szín helyettesíti. Fekete-fehér ábrázolásban a vörös függőleges sávozás. ; sárga sűrű pontozás. Miskolc város tanácsa tehát az ősi, eredetileg kiala kult vörös-sárga szín használatához nyúlt vissza, mint ahogy az új városcímerben is Nagy Lajos liliomos-ko- ronás fejét fogadta el, a polgárosodás csillag- és a gyarapodás szőlőfürt-jegyével. amikor a kohász-alakka kombinált címerképet 1965-ben kialakította. KOMÁROMY JÓZSEF Magnósklub a tizenegyediken m ......... ....... n #- rfc H m | 11 a nlIPWatKHl
