Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-25 / 120. szám
Kö&gazdás&mtk ír jar, fi termelési tanácskozás mint az üzemi demokrácia lényeges lérnma Az üzemi demokrácia egyik eleme a termelési tanácskozás. A termelési tanácskozás: fórum, amelyen keresztül a dolgozók közvetlenül részt vehetnek az üzemi feladatok végrehajtásának megszervezésében, annak ellenőrzésében, a hibák feltárásában. A termelési tanácskozások tehát a közvetlen demokráciát testesítik meg. A vállalatoknál a párt- és szakszervezeti szerveknek állandóan figyelemmel kell kísémiök a termelési tanácskozásokat. Gazdaságirányításunk jelen rendszerében nagyobb mértékben kell támaszkodni a dolgozókra, szélesíteni a közvetlen demokráciát, színvonalának egyidejű növelése mellett. E területen lényeges előrelépést jelent a termelési tanácskozások tartalmasabbá tétele. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a dolgozók észrevételeit a vállalatok az eddigieknél jobban hasznosítják. A vállalatok vezetői, bármennyire jó szakképzettsé- gűek és szervező készséggel rendelkezők, nem mondhatnak le a dolgozók segíteni akarásáról, tanácsaikról, kezdeményezéseikről. ellenőrzéseikről és bírálatukról. A dolgozók ismerik legjobban munkahelyük termelési és egyéb problémáit. Anyagilag érdekeltek, azért észrevételeiket a jobb eredmény reményében teszik meg. Érdemes ezeket az észrevételeket figyelembe venni, felhasználni; ellenkező esetben a vállalatvezetés saját magát fosztja meg a dolgozók segítségétől és bizalmától. Azoknál a vállalatoknál, aho! nehézségek vannak a termelésben. tapasztalható a demokrácia alacsony színvonala, vagy éppen hiánya. A dolgozók nem támogatják a vállalatvezetést a problémák megoldásában, mert a vezetés nem veszi figyelembe az ő észrevételeiket. Az ilyen vezetéssel. mai viszonyaink között, tartósan jó eredményt elérni nem lehet! A dolgozókkal történő együttműködésnek legjobb eszköze a termelési tanácskozás. A termelési tanácskozáson minden dolgozó részt vehet, sőt egyéni érdeke is, hogy részt vegyen és észrevételével segítséget adjon a termelés, a gazdálkodás problémáinak megoldásához. A termelési tanácskozások színvonalának emelése érdekében célszerű kis egységekben tartani a termelési tanácskozást. Ezeket az egységeket az egyes üzemek sajátosságainak figyelembevételével, a helyszínen lehet csak kialakítani, vagyis ezek vállalatonként eltérő nagyságúak lehetnek. A tanácskozási egység lehet: műhely, ü^em. gyáregység, osztály stb. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ahol túl sok szervezeti egység tartozik a termelési tanácskozási egységhez. ott a tanácskozások csak ritkán bizonyulnak jónak. Ennek oka a többi között. hogy ezeken a tanácskozásokon általában több probléma merül fel. amelyek megbeszélésére a rendelkezésre álló idő kevés; a problémák között sok olyan lehet, amely esetleg a dolgozók nagyobb részét nem érdekli, illetve érinti. Termelési tanácskozásokat általában negyedévenként tartanak. Helyes azonban, ha nem ragaszkodnak ehhez az időponthoz, hanem minden olyan esetben összehívják a tanácskozást, amikor az szükséges és segítheti a termelési problémák megoldását. Ezáltal az üzemi demokráciának ez a lényeges fóruma kiszélesedhet. és bizonyára kedvezően hat a vállalat eredményére. DR. HEVESVÁRI IMRE Mii tud a PERETRIX? Megyénk mezőgazdasági üzemeibe mér ebben az évben eljut az új magyar növényvédőszer a PERETRIX. amely egyaránt felhasználható szőlőhöz, gyübnölcshöz, paprikához és paradicsomhoz. A peremartoni üzem — több más vállalattal együtt — most dolgozza ki a PERETRIX nagyüzemi felhasználásának technológiáját. A kísérleti parcellákon 5—15 százalékos termésnövekedést eredményező vegyszerből — amely egyébként a fagyérzékenységet is csökkenti — a Borsod megyei AGROKER Vállalat is nagy mennyiséget rendelt. Életünk ég « Jog Minőségvédelem I. A Polgári Törvénykönyv 288. §-a szerint gazdasági rendünkben minden szerződő partner — legyen az hétköznapi életünkhöz tartozó mindennapi áruvásárlás, vagy állami vállalatok közötti árukapcsolat — a forgalomban szokásos jó minőségű dologgal tartozik teljesíteni. A termékek jó minőségét elsősorban közgazdasági eszközökkel kell biztosítani. Össztársadalmi érdekből azonban arra is szükség van, hogy az állam, jogi — méghozzá felelősségi jogi — eszközökkel is biztosítsa a termékek, az iparcikkek jó minőségét. Olyankor, amikor a közgazdasági hatásrendszer minőségvédelmi funkciói nem érvényesülnek, a jogi szankcióknak kell ezt a védelmi funkciót betölteniük. Ilyen sajátos jogi minőségvédelmi intézmények részben államigazgatási jogiak, részben polgári jogi tartalmúak, részben pedig büntetőjogi vonatkozásúak. Az államigazgatási jellegű minőségvédelmi funkciók az állami felügyeleten, a kereskedelmi felügyeleten keresztül valósulnak meg. De a gazdasági bírság intézményesítésén keresztül is. Mert ha a vállalat nem megfelelő minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával jogtalan haszonhoz jut, akkor — a polgári jogi következményeken felül — ennek elvonása mellett, a jogtalan haszon mértékét meghaladó bírsággal kell sújtani a jogellenesen gazdálkodó szervet. A polgári jogi tartalmú minőségvédelmi eszközök a következők: kellékszavatosság, jótállás, kötbér és a kártérítés. A Büntető Törvénykönyv pedig büntetni rendeli a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalát, a minőség hamis tanúsítását. De poenalizálja a hamis jelzéssel ellátott termék forgalomba hozatalát is. £s súlyos szabadságvesztés büntetéssel rendeli * büntetni azt, aki a kereskedelem körében többek között az áru mi- L nőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet g folytat. A felelősségi jog rendelkezései szerint a gyártó, de a kereskedelmi vállalatot is teljes és osztatlan felelősség terheli a termék kifogástalan minőségéért, a megrendelővel, a vevővel szemben. A viszonteladó felelőssége a fogyasztóval szemben független a gyártónak vele szemben fennálló felelősségétől. A felelősség következményei végső soron arra a vállalatra háríthatók át, amelynek mulasztása, vagy a tevékenységi körében felmerült rendellenessége folytán a minőségi hiba bekövetkezett. Ez a szabályozottság pedig megelőzésre is irányuló garanciát jelent a forgalomba hozott áru minőségéért. , , . DR. TÍMÁR LÁSZLÓ HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Boross Mátyás népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Pol-beat. A Gerilla-együttes műsora. — 14.15: Ránki György: Filmmelódiák. — 14.29: Az élő népdal. — 14.39: Huszonöt év novellaterméséből. Déry Tibor: Szerelem. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Járdányi Pál: Szonáta két zongorára. — 16.05: A koldusdiák. Operettrészletek. — 16.23: A mikrofon előtt: A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat vezetői. — 16.48: Argentin dalok. -- 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lemezmúzeum. — 17.40: A népművelők tanácskozása után. — 18.00: Húszas stúdió. Különleges tudakozó. — 19.35: Török Erzsébet népdalokat énekel. — 19.57: Heléna, az áldozat. Hangjáték. — 20.59: Dupla vagy sem-' mi. Játéksorozat az opera jegyében. — 22.10: A kurdok földjén, Irakban. Forgács Marcell iraki utijegyzete. — 22.20: Szólistapa- rádé. — 22.45: A modern történettudomány problémáiról. — 23.05: A XX. század zenéjéből. — 0.10: Bundscuh István citerázik. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: A kémiaoktatás szolgálatában. — 13.20: Mignon. Részletek Thomas operájából. — 14.00: Kettőtől ötig. Kívánságműsor. — 17.00: ötórai tea. — 17.55: A műhelyben beszélik. — 18.10: Közkívánatra! — 19.54: Jó estét gyerekek! — 20.28: Muzsikás-'. t akatos Sándor népi zenekara játszik. — 21.28: Nőkről nőknek. — 21.58: Beethoven: Eszdúr trió. — 22.25: A hét előadóművésze: Vittorio Gui. — 23.15: Leányvásár. Operettrészletek. Miskolci rádió: A hét első napján. — Gondolatok a mezőgazdaságban. — Népi hangszerszólók. — Magatartás, ízlés, közvélemény. Jegyzet. — Látogatás az ismét megnyílt miskolci Szabó Lőrinc Könyvtárban. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. URH: Tánczenei koktél. — 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőtteknek. — 19.10: Bemutatjuk az 1969-es Prix Italia díjnyertes kórusművét. — 19.30: Üj felvételeinkből. — 19.50: A harmadik évezred felé. — 20.00: jx lipcsei Gewandhaus zenekar hangversenye a prágai Smetana-terem- ből. — Közben kb. 20.50: A világ főbb nyelvcsaládjai. — kb. 22.00: A dzsessz kedvelőinek. — 22.22: Schubert: D-moll vonósnégyes. Bratislava: 15.55: Pedagógusok műsora. 16.25: Közvei í; a Békeversenyről. — 17.45: Telesport. 18.15: Díszlettervezők — filmdokumentum. 19.00: Tv-hír- adó. 19.35: Publicisztikai műsoi a Tátrából. 20.05: Költészet. 20.15: Csak egy fog élni. Tv-já- ték. 21.20: Népdalok. 21.50: Tv- híradó. 22.15: Cook kapitány nyomában. 9. rész. Olasz doku- mentumsorozat. 22.45: Tudósítár a Békeversenyről. Filmszínházak: Béke (f4. hnfí. 8): Szerelem, óh! — Kossuth (f3, f5): Hajrá magyarok! (f7): A nyolcadik. — Fáklya (4, 6) : A titokzatos szerzetes. — Petőfi (f5, f7): Fehér farkasok. — Táncsics (3, 5, 7): Az Angyal vérbosszúja. — Szikra (f5): Verseny a javából. I—II. rész, dupla helyárral! — Ságvári (5, 7): Szemtől szembe. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A Debreceni Csokonai Színház vendégjátéka: Verdi: A trubadúr. (Lehotay bérlet). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Díszlettervek. — Görögkeleti templom (10—13 és 15— 18 óra között): Miskolci görögök művészeti emlékei. — Bartók Béla Művelődési Központ (10—18 óra között): ,,Május 28-án. 175 éve volt a magyar jakobinus vezetők kivégzése a budai vérmezőn” címmel könyvkiállítás a könyvtárteremben. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Ránki György: Cirkusz. Fantasztikus álomjelenetek öt képben, előjátékkal. — 9.01: Harsan a kürtszó! — 9 36: Cigánydalok, csárdások. — 10.05: Fiatalok Stúdiója. — 10.25: Maria Callas és Jussi Björling énekel. — 11.00: Iskolarádió. Vallomás az anyanyelvről. — lt.35: Schumann: Három novel- lette. Petőfi rádió: 8.05: Verbunkosok, népdalok. — 8.54: Külpolitikai figyelő. — 9.09: Schirmer: Fekete arany. Szvit. — 9.23: Muzsikusok közelről. Fischer Péter összeállítása. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Vallomások a tudományos növényábrázolásról. Televízió: Iskola-tv. Környez - ismeret. — 9.30: Gazdaságot' tikai kérdésekről. — 11.05: Kérni; — 11.55: Számtan-mértan. a miskolciaké a szó if Ö nyert! A köztisztaság vesztett. (Jármay György rajza) így is lehet... Állványos hajszárítóm néhány hete elromlott. Előbb csalt nagyon felmelegedett, majd parázsló izzószála kihunyt. Pár nap múlva bevittem a szervizbe megjavíttatni, ott azonban közölték velem, ha kapok újat, vegyek inkább másikat, mert ennek a javítása 140—150 forintba kerülne. (Az új ára 230 forint, s van rá egyéves garancia.) Igazat adtam nekik, hazavittem a hajszárítót, csak azt furcsálltám kissé, hogy szét sem szedték, meg sem nézték, mi a baja; bár ezzel a külső ráteklntésre való ármegállapítással már találkoztam az órajavl- tóknál. A napokban a Kilián-déli ABC- ben vásároltam, s a mellette levő iparcikkbolt kirakatában megláttam egy ügyes és olcsó kis szőnyegseprő gépet. Bementem, s míg a blokkot írták, észrevettem a polcon néhány hajszárító gépet. Megörültem, hogy lehet kapni, s mondtam, most nincs nálam Tartva tart a tavalyi... ... kímélve lesz valami! — így szól a közmondás. Ügy látszik, ennek szellemében jártak el az én esetemben is. Januárban centrifugát vettünk, a Hajdúsági Iparművekben készült. Kétszer használtuk, elromlott. Bevittük a Kilián-déli Gelka-szervizbe. Ott állítólag kijavították. Azért állítólag, mert ők állították, én viszont mást tapasztaltam. Ahogy hazaértünk vele, nem próbáltuk ki, csak másnap. Nem működött. Vissza a Gelka-„szanatórium- ba”. Azóta is ott van. Hivatkoznak alkatrészhiányra, fű- re-fára, amikor érdeklődünk állapota felől. Csak éppen nem javítják ki. Garzonlakásban lakunk. Kisbabát várunk, nagy szükségünk lenne a centrifugára. Nem beszélve arról, hogy a készüléket nem azért vettük meg, hogy a Gelka raktárában porosodjon — írja Juhász István III., Gagarin u. 15. 1/2. Nem marad el a jutalom Április 30-i számunkban közöltük a III. kerületi egészségügyi dolgozók levelét, amelyben szóvá tették, hogy úgy látszik, elmarad az influenzajárvány idején végzett túlmunkájukért járó jutalom. A ni. kerületi tanács egészség- ügyi csoportjának vezetője a panaszra így válaszol: Az influenzajárvány megszűnése után tényleg kaptak a dolgozók írásbeli értesítést az alábbi szöveggel: „A Borsod megyei és Miskolc m. j. városi Tanács Végrehajtó Bizottságai, az influenza- járvány idején kifejtett átlagon felüli jó munkájukért mindazon orvosoknak, gyógyszerészeknek, kezópkádereknek, akik ebben tevékenyen részt vettek, elismerésüket, köszönetüket fejezik ki.” Ebben sehol sem szerepel, hogy annyi pénz, de másnap veszek egyet, s elpanaszoltam, hogy jártam a hajszárítómmal. A boltvezető és az egyik férfi eladó biztatott, vigyem be hozzájuk azt a hajszárítót, majd megnézik, mi a baja, mert ha az izzószál égett ki, 25 forintért adnak egy másik betétet, s azt pillanatok alatt be lehet tenni, nem kell újat vennem. Másnap bevittem a hajszárítót. Felnyitották, s kiderült: csak egy pici forrasztást kell elvégezni — meg is csinálták —, s egy éve használt készülékem még egy évig hiba nélkül fog működni! Segítségüket megköszönve, megkérdeztem, mivel tartozom? Fejüket rázva mondták: semmivel, hiszen semmiség volt az egész, nem nagy dolog. Én így, ezúttal köszönöm meg kedvességüket. ZAY GYULÁNÉ m.. Stadion u. 23. Kereskedő voltam sok éven át, meg tudom becsülni a jó kereskedő tulajdonságait. Sajnos, manapság sok, a szakmába nem való ember dolgozik a kereskedelemben,: Éppen a napokban találkoztam két ruházati boltban is unott, immel-ámmal felelgető, mindenre nemet, nincs-et mondó eladóval. Az egyik üzletben (Royal Áruház) kiderült, hogy csaj*: a háta mögé kellett volna nyúlnia, a polcra és máris kezébe kerül az általam kért rövid ujjú pulóver. Már megvettem a fyosz- szú ujjút, amikor a pénztárostol megkérdeztem, hogy lehet az, hogy egyáltalán nincs rövid ujjú pulóver, noha május közepén járunk? S ekkor derült ki a bosz- szantó tény. Van, de nincs, aki eladja! Mert az eladók egymásHarcolunk az alkoholizmus ellen, ugyanakkor sokakat érintő jelenség tanúi lehetünk. E hó 11-én az Augusztus 20. strandfürdő büféjében (amelyet a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat üzemeltet) egy Colát kértem. A fizetésnél meglepődve vettem tudomásul, hogy a két nappal Hol az újság? Lakótelepünk hírlapellátá. sa katasztrofális! Késve kapjuk a lapokat, már úgy értve, hogy hol van, hol nincs. Két fiatal fiú hordja, én már több alkalommal beszéltem velük, kérdeztem: miért nem kapom az újságomat? A válasz változatos: „Elfelejtettem, nem tudtam”, s legutóbb pimaszul: „Eladtam!” A posta hírlaposztályahoz körülbelül nyolc alkalommal telefonáltam. „Majd figyelmeztetjük” — felelték. De ez nekem nyolc forintomba került, s hozzá még a meg nem kapott újságok ára?! Két kérdésem van a postához: 1. Nem tudnak megfelelő hírlapkézbesítőt beállítani? — 2. Miért nem árusítanak hírlapot a Katowice-étterem előtt? Ha e kettő közül csak az egyiket megoldanák, a Szent- péteri kapu nyugati lakótelepén is rendeződne a sajtóterjesztés. Szepesi Károly Szentpéteri kapu 99. Divat? — Divat! Mi nők szeretünk csinosan, divatosan öltözködni. Mindig érdekelnek az .új vonalak és színek. Kíváncsian ültünk tehát 17- én este a televízió képernyője elé, hogy megnézzük a Fővárosi Közműipari Vállalat 1970-es nyári modelljeit. Láttunk mini-szoknyákat és maxi-kabátokat, nadrágkosztümöt és horgolt pancsót. örömmel állapítottuk meg, hogy e bemutató ruhái jóval közelebb állnak a szolid igényű és pénztárcájú dolgozó nőhöz, mint az április 19-én bemutatott OKISZ-csodák. Akkor főként azt kifogásoltuk, hogy felvonultatták a határtalan fantázia költséges és ésszerűtlen költeményeit: a maxi-kabátokat, félcombig érő csizmákat, estélyi- ruha-kreációkat, amelyeket a dolgozó nők sem megszerezni, sem kihasználni nem tudnak. Vidéken ritkán vagy egyáltalán nem adódik alkalom nagyestélyi felöltésére. A túlöltözöttség pedig éppen olyan kényelmetlen érzést okoz, mint a rossz öltözék. Szeretnénk, ha a divattervezők a szolid és vékony pénztárcájú dolgozó nőkre is gondolnának. Javasolnánk legközelebb a ^Nemcsak a húszéveseké a világ!” című divatbemutató megrendezését. LAKÁRDY ÉVA sál beszélgettek, támasztották a polcokat, nem szolgáltak ki. Ezeknek az eladóknak vagy meg kell változniok, vagy más pályát válasszanak, mert nem valók kereskedőnek. Nem érzik a szakma szépségét; nem érdekli őket az anyag, amivel dolgoznak, nem ismerik és nem becsülik a kereskedői rangot. Pedig a kereskedő nem egyszerű közvetítő az ipar és a fogyasztó között. Az is. A többlet, ami az eladót kereskedővé avatja, az, hogy szereti foglalkozását, szereti és ismeri az embereket, az árut és becsüli, hivatásának érzi a kereskedelmet. Erre nemcsak születni kell, meg is lehet tanulni. Már annak, aki komolyan akarja. Z. GY.-NÉ előbb még 3,30 forintos ital ára 4 forintra emelkedett. Kérdésemre a kiszolgálónő elmondta, hogy a vállalat körlevélben elrendelte a három strandfürdő területén (Augusztus 20., Tapolca, Diósgyőr) működő büfékben a Cola 4 forintért való árusítását. Kíváncsian megkérdeztem, hogy vajon a bor, sör és más szeszes italok árát is megemelték-e? Megrökönyödve hallottam, hogy biz’ az maradt a régi. Ugyanakkor üdítő italokból sem a mennyiség, sem a választék nem kielégítő. Véleményem szerint ilyen jellegű vendéglátóipari egységekben ennek kellene első helyen állnia. Igaz, hogy ez kevesebb hasznot hoz, de a nagyközönség érdekét ez szolgálná' K. Jánosné. Augusztus 20. utca Nemcsak szakma! — Hivatás! Dráqa Cola! valamiféle jutalom elmarad. A minisztérium által — tudomásom szerint — semmiféle „jutalom” felhasználása nincs engedélyezve, hanem minden évben rendelkezésünkre áll a költségvetésben meghatározott összeg, ami a kiemelkedő munkát végzők részére jutalomként adható. Ezt évenként november 7. előtt szoktuk elosztani, ami az idén is megtörténik. A levélírók azonban megfeledkeztek a rendelőkben dolgozó takarítónőkről, akik szintén kivették és kiveszik részüket a rendelőkben végzendő, beosztásuk szerinti munkákból. DR. I1VIRI KAROLY kerületi főorvos (A takarítónőknek a fent idézett körlevélben is meg*kez- te*k köszönetét mondani. A szerk.)
