Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-22 / 118. szám
Mozgalmas éjszaka a Lónyauesaiorttán Űjabb kitelepítések a Maros mentén Az Országos Vízügyi Hivatal jelentése szerint a Tisza reggel 4 órakor Tokajnál tetőzött. Tiszabercel fölött kisebb, Záhonynál és Vásáros- naménynál jelentősebb az apadás. S bár a Szamos környékén javult a helyzet, a Lónyai-csatorna vízszintjét a magas tiszai vízállás jelentősen megnövelte. A csatorna környékén az éjjel igen nehéz percet éltek át az emberek. Este háromnegyed 10-kor öt környékbeli község részleges kitelepítését kellett megkezdeni és csak a férfiak maradtak a gátakon, amelyek megerősítése valószínűleg elkerülhetővé teszi a községek teljes kiürítését. Vizsgálják az építőanyagot Az utóbbi időben rohamosan fejlődő építőipar ellenőrzése nagy feladatot jelent az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet miskolci állomásának, amelynek tevékenysége Borsod és Heves megye összes építő és építőanyagot gyártó vállalatára kiterjed. A vizsgálatok száma évente eléri az 1500-at. Leggyakrabban a termékek alakját, méretét. szilárdságát, kopásállóságát, törékenységét ellenőrzik és végeznek mérőeszköz- hiteiesítést is. Főleg olyan NDK- és lengyel gépekkel dolgoznak, amelyeknek vizsgálati skálája az 1 kg-töl a 600 tonnáig terjed. Ezekben a napokban a BVM vasbeton termékeit, valamint a téglagyárak gyártmányait vizsgálják. s nemrég fejezték be a mozaiklapok ellenőrzését. Az ÉMI rendszeresen felülvizsgálja, hogy a korábban felfedezett hibáikat az építőipari vállalatok kijavították-e, és az utasításaiknak megfelelően gyártották-e tovább a vizsgált termékeket. Az árvízvédelmi bizottság legnagyobb gondját jelenleg a Lónyai-csatornán és a Maros mentén kialakult helyzet jelenti. Tovább tart azonban a Szamos menti községek helyreállítása is. Makónál tegnap hajnalban tetőzött a Maros. Azóta a víz szintje csaknem 30 centimétert apadt, az elmúlt éjszakára a gondok mégis megsokasodtak. A város közelében levő gátszakaszon elszaporodtak a buzgárok. Az egyik különösen makacsnak bizonyult, s bár még nem sikerült megfékezni, a köny- nyűbúvárok reggelre felderítették a nyílását. A veszélyes helyzetre való tekintettel még az esti órákban megkezdték Makó és két közeli község lakóinak kitelepítését. Makón reggel 9 óráig 22 ezer ember hagyta el a várost, miközben a töltéseken még mindig tovább folyik a küzdelem. Az MTI romániai tudósítása szerint az országban igen súlyos a helyzet. Előreláthatólag tovább fog emelkedni a Kraszna, a Maros, a Béga és az Olt szintje. Becslések szerint a román mezőgazdaságban több mint 1 milliárd lej értékű kár keletkezett, ötezer ház dőlt romba, Szat- már megyében pedig több mint 12 ezren váltak hajléktalanná. (■FohylMás a 6. oldalon) A perzsaszőnyegek mesterei Kárba vész négyszáz lány szaktudása A TV Minlaboltjának legutóbbi adásában a szőnyegelláíás gondjairól-bajairól szóltak a belkereskedelmi és a könnyűipari minisztérium képviselői. Elmondották, hogy az elmúlt két-három évben rendkívüli szőnyegellátási nehézségeink voltak. A hazai gyárak nem termeltek eleget, ezért szőnyegimportra kényszerültünk, és például a jugoszláv s a belga szőnyegekre alaposan rá is fizettünk . .. Az alsózsolcai házgyárban az elmúlt év második felétől készítenek garázsokat. Eddig 160 előregyártott garázs hagyta el a házgyárat. Az új termék máris igen népszerű lett, az ország legtávolabbi városaiban is keresik az autótulajdonosok. ('Agotha ■T-itior"'felvétele) Kapcsolat egy brigáddal Dói sikerült a DH-ankét Kiadják Comeniust Az Akadémiai Kiadó a harmadik negyedévben több kiemelkedő könyvvel jelentkezik. Köztük lesz a „Régi magyarországi nyomtatványok 1473—1600” című, csaknem 900 oldalas kötet, amely — a magyar nemzeti bibliográfia első részeként — tudományos igénnyel tárja fel könyvnyomtatásunk és könyvkiadásunk legrégibb korszakát, az összes ismert magyarországi, valamint külföldön megjelent magyar nyomtatványokat, tartalmi és könyvészeti ismertetővel és bibliográfiával. Comenius születésének 300. évfordulója és a nagy lengyel pedagógus magyarországi kapcsolatai teszik időszerűvé az egykori sárospataki professzor világhírű tankönyvének, az „Orbis Pictus” néven ismert nagyszabású enciklopédiának fakszimile kiadását amely latin—magyar szöveggel készült. Lapunk olvasói közül féiszázan gyűltek össze tegnap délután 4 órakor a Diósgyőri Vasas Klub oszlopos termében, hogy részt vegyenek a Bartók Béla Művelődési Központ és a szerkesztőségünk által rendezett DH-ankéton. A "két óra hosz- szat tartó rendezvény nagyon jól sikerült. Csala László főszerkesztő röviden ismertette lapunk kilenchónapos pályafutását és ezutáni feladatait, ezt követően az ankét részvevői megszívlelendő módon elemezték írásainkat, s a városunk életével kapcsolatos számos témát ajánlottak feldolgozásra, publikálásra. Érdeklődtek a szerkesztőségi munka iránt is. Zentai István, az LKM dolgozója. a többi közt a közlekedés javításét szolgáló, s a város utcáin, terein szemete- lőket megrovó újabb cikkek közlését javasolta. Rézműves Jánosné, a művelődési központ előadója az iránt érdeklődött, hogy a reggeli és délelőtti órákban miért foglalt szinte állandóan szerkesztőségünk valamennyi telefonja. Susztig Miklós, a DIGÉP proto-üzeme Malinovszkij brigádjának vezetője hangsúlyozta, hogy lapunknak többet kellene foglalkoznia a munkások művelődésével, s gyakrabban kellene írnunk az egyes üzemek brigádjainak kiemelkedő eredményeiről is. Felszólalását követően megegyezés született arra, hogy brigádja és a Déli Hírlap szoros kapcsolatot teremt egymással; nemsokára ellátogatnak szerkesztőségünkbe, s munkatársaink is felkeresik a brigádot. Agócs Ferenc, az LKM dolgozója a parkrongá- lók. az alkoholisták és a zug- pálinkamérők elleni erélyesebb fellépésre sarkalló cikkek közlését sürgette. Erdődi Sándor sajóecsegi tsz-agro- nómus véleménye szerint lapunk mezőgazdasági jellegű írásokat is publikálhatna, s a Béke téri autóbusz-váróterem bővítésének szükségességéről is írnunk kellene. A kohóipari szakközépiskola négy tanulója is felszólalt Hu- rai Valéria a II. kerületbe (Szirmára) közlekedő autóbuszok zsúfoltságát, s az ottani rossz vízellátást ajánlotta témának; Péntek György az NB I-es labdarúgó-csapatokról. bővebb publikálást kért; Haba Olga hiányolta az ifjúsági klubokról és a KISZ- szervezetek tevékenységéről szóló cikkeket; Krubba László a lapszerkesztés ..műhelytitkai” iránt érdeklődött. A feltett keretesekre a jelenlevő tíz munkatársunk — ki-ki a szakterületének megfelelően — felváltva válaszolt. Az eszmecsere bizonyságát .szolgálattá annak, hogy az ilyen találkozók erősítik az olvasóink és munkatársaink közötti baráti együttműködés szálait. T. I. — Jelenleg négyszáz lány tanulja nálunk a szőnyegszövést. Sárközi Andorné, ,a miskolci Kossuth Gimnázium igazgatója nagy türelemmel kalauzolja végig az iskola műhelyein a gyakori kül- és belföldi vendégeket. Nagy türelemmel — immár 12 esztendeje —, amióta a politechnikai oktatás keretében tanítják itt a szőnyegszövést. Pedig nem volna csoda, ha már elfogyna a türelme . . . Mint az egyik kislányé, aki ugyan láthatóan nagy kedvvel cso- mózgatta az egyik csodaszép perzsaszőnyeget, mosolya mégis fanyarrá vált, amikor megszólalt: — Érettségi után sehol sem hasznosíthatjuk szaktudásunkat, úgy látszik, perzsasző- nyeg-szövőkre nincs szükség. Legalábbis Miskolcon vagy Borsodban. így aztán lassan elfelejtik a tanultakat, kárba vész a szaktudás. „Elbomlik”, mint Penelope szőnyege... Van ugyan, aki otthon tovább próbálkozik (bár ez szórakozásnak elég költséges, hiszen szövőszék, fonal, pontos terv kell hozzá), néhányaoi esetleg „maszekolnak” ... A gimnáziumba a miskolciakon kívül sok vidéki lány is jár. És milyen nagy gond az érettségizett lányok elhelyezése! Lényegében tehát arról van szó, hegy Miskolcon, vagy valahol Borsodban létesíteni kellene egy perzsaszőnyegszövő műhelyt vagy üzemet, ahol a lányok hasznosíthatnák szaktudásukat. (Valamelyik élelmes ktsz is felfigyelhetne már erre!). Amint azonban az iskolában hallottuk: a helybeli tanácsi és KISZÖV- illetékesek azt tartják, hogy „konkrét intézkedések csak országos szervektől várhatók, azok előtt pedig sok mindent bizonyítani kell.” Nos, a közelmúltbeli, Budapesten megrendezett borsod— miskolci napokon az országos szervek előtt is bizonyították munkájuk hasznosságát a Kossuth Gimnázium tanulói. Nevüket szárnyra is kapta a hír, képes riportok jelentek meg róluk, bemutatta őket a televízió ... Éppen holnaptól, szombattól a miskolci filmfesztivál alkalmából rendezett kiállításon (amely hétfő kivételével május 31-ig tekinthető meg a Miskolci Galériában, ismét sokan gyönyörködhetnek szép kézimunkáikban, a klasszikus és modern mintájú perzsaszőnyegekben. Természetesen öröm, büszkeség ez városunknak is. De nem elég. Nem teljes öröm. RUTTKAY ANNA Előadások a MTESZ-hen A MTESZ Szemere utcai székházában ma délután fél 5-kor Kereszti Béla arról tart előadást a szakembereknek, hogyan segíti elő az ipari fejlesztést a műszaki tájékoztatás. A székház egy másik termében a fiatal közgazdászok gyűlnek össze délután négykor. ök a gazdasági mechanizmus távlati irányairól vitáznak majd. A Déli Hírlap telexszolgálata jelenti: A Szuperfiit sztori Egyesek szidják, mások magasztalják, némelyek egyszerűen humbugnak tartják, van aki a század legnagyobb találmányát dicséri benne. Egyszóval: a Szuperfiit szipkáról van szó. A budapesti Puskás Tivadar Fémtömegcikk és Kisrúgógyár- tó Ktsz alig másfél év alatt példátlan karriert futott be, a teljes ismeretlenségből az egyik legtöbbet emlegetett céggé vált. Gyártmányukat, a Szuperfiit szipkát a hárommillió magyar dohányosból már nyolcszázezer használja. Sajói erőből üj ütemet épít a gépjavító Az egykor 60—70 ember' foglalkoztató kis üzem, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat néhány év alatt „kinőtte a ruháját”. Ma már körülbelül ezer dolgozójuknak számfejtik a bért, ha eljön a fizetés napja. Szorító gonddá vált a korszerűsítés. Négy évvel ezelőtt — több variációban készült tervek alapján — előtérbe került a rekonstrukció, aminek megvalósítására most kerül sor. Modern „emcsarnokot és szociális jellegű létesítményeket építenek; erre 36 millió forintot fordítanak, S mindezt saját erőből. Ebből az összegből fedezik a különféle csatornázási és egyéb jellegű költségeket is. A munkálatok üteme kielégítőnek mondható, ami azt jelenti, hogy az év végén a gépjavító már az új, korszerű üzemben kezdi, illetve folytatja a termelést. Hárommillió naposcsibe Ebben a hónapban tetőzött a naposcsibék iránti kereslet a megyében. A Baromfikeltető Vállalat olaszliszkai, szikszói és putnoki állomásain eddig hárommillió csibe kelt ki. Jelenleg 60 keltetőgép üzemel, ezekben háromféle tyúk: a magyar húshibrid, a holland hybro és a Hampshire tojása kerül. A hűsesibék nyolchetes nevelés után kerülnek forgalomba. Az év végéig még hárommillió darabot keltetnek ki. — Hogyan született a Szuper- fiit ötlete? — tettük fel az első kérdést Várkonyi Gyulának, a ktsz elnökének. — Napi két csomag Fecskét szívok, vagyis az erős dohányosok közé tartozom. Egy kanadai rokonom 1968 tavaszán megajándékozott egy — az USA-ban gyártott — Szuperfiit szipkával. Kipróbáltam; néhány hét múlva megszűntek a köhögőrohamaim. Elhatároztam, hogy akármi áron is, de a Szuper- filtet nálunk is el kell terjeszteni. Már csak annál is inkább, mivel a Nyugaton világszabadalomként gyártott szipka egy Svájcban élő hazánkfia találmánya. — Minek tulajdonítja, hogy ilyen rövid idő alatt betörtek a piacra és tulajdonképpen meg is nyerték a csatát? — Eleinte senkinek sem kellett a szipkánk, mi mégis egymillió forintért 50 ezer garnitúrát készítettünk és néhány hét alatt egymillió forint értékű reklámmal árasztottuk el az országot. S az eredmény: tavaly az első negyedévben 53 ezer, a negyedik negyedévben már 300 ezer garnitúrát adtunk el a Szuperfiltből. Mivel a szocialista országok közül egyedül mi szereztük meg a gyártási jogot, úgy tervezzük, hogy piacunkat ezekre az országokra is kiterjesztjük. Első lépésként még ebben az évben 500 ezer garnitúrát adunk el Jugoszláviának. Véleményem szerint a Szuperfiit sikerét hatásosságával, egy kis szerencsével és az óriási reklámmal értük el. — A tévére, rádióra, újságokra, filmre plakátokra kiterjedő reklámhadjáratukba néhány hónappal ezelőtt egy kis baki csúszott. — Harmincmillió az éves termelési tervünk, hatmilliót költünk hirdetésekre, amelyeket egy kiváló szakember szervez, irányít. A baki — amelyre célzott — a lapokból már közismert. Egyik reklámunkban a Szuperfiltet mint a dohányzás káros hatásaitól egyedül óvó találmányt hirdettük. A dohányipar beperelt bennünket és mivel nekik volt igazuk, meg is nyerték' a pen. — Mennyiben változtatta meg a ktsz munkáját, életét új gyártmányuk és milyen terveik vannak a jövőre? — 1969-ig 150 dolgozónk volt, ma négyszáz, termelésünket másfél év alatt háromszorosára növeltük. Üzemeinkben a Szuperfiit mellett továbbra is gyártjuk hagyományos cikkeinket. a híradástechnikai berendezések rugóit. 1 — Szerkesztőségünkhöz is jó néhány panasz érkezett a közelmúltban, miszerint a szipkák műanyag része néhány napi használat utálj elreped. Mi erről a véleménye? — A Szuperfiit műanyag részének alapanyagát, a po- licarbonátot az Egyesült Államokból importáljuk. Az alapanyag feldolgozását bérmunkában műanyagipari ktsz-ek végzik. Mi is tapasztaltuk, hogy néha ingadozik a műanyag burkolat minősége, ilyen esetekben azonnal intézkedünk. Egyébként továbbra is becserél i iá ' az elrepedt szipkákat PUSZTAI ÉVA
