Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

réníek esti premier Ne szóljatok bele Szokásomtól eltérően, nem olvastam el a szövegkönyvet, s úgy érzem, semmit sem veszítettem. Néhány dallam azon­ban most is itt zsong a fülemben, és biztos, hogy egyik-másik állandó száma lesz (legalábbis egy ideig) fürdőszobai reper­toáromnak. Ennél többet nem is igen kívánhat az ember egy mai zenés vígjátéktól. A legfőbb jó, hogy ilyen könnyűnek éreztük ezt a — művelői számára — nagyon nehéz műfajt. Hegedűs Lász­ló rendező már nem egyszer meggyőzött bennünket, hogy mennyire érti, ismeri a zenés vígjáték minden csínját-bín- ját. A tegnap esti előadás még inkább öregbíti hírét. És természetesen arról is meg­győz bennünket, hogy ez a színházi „nagyüzem” szinte minden termék jó minőségű előállítására képes. Az is he­lyes, hogy a tavasz kezdetén — annyi rangos előadás után — a könnyű múzsa lép desz­kára ... Végtére is népszín­házát akarunk itt teremteni, meg rantábilis színházat. sebbek sok mindent nem ér­tenek meg a fiatalok viselke­déséből, magatartásából, és így van ez fordítva Is. Tart­suk tiszteletben egymás ér­zelmeit, de még szokásait is. A sémához elfogadható szövegkönyvet sikerült írni, egészen jó szerepekkel. Az ilyen könnyű játékokban mindig újra és újra sikerül felfedezni egy-egy színészünk tehetségének gazdagságát. Tegnap este Csapó János okozta a legkellemesebb meg­lepetést. Remek komédiás, tehát jó ábrázoló. Nem éne­kel rosszabbul, mint partne­rei, tud táncolni, s igen sok­színű a humora. „Stempli, Pikk alsó” és ezekhez ha­A kitűnő Majláth Júlia pe- di igazán megérdemli, hogy kellő játékkeretbe foglalják dalait. Abay Pálnak és ifj. Kalmár Tibornak ez sikerült. A dalok persze sokkal tovább élnek majd bennünk, mint a történet, ez azonban nem baj. A Ne szóljatok bele! nem éppen vígjátéki cím. A témá­ból akár tragédiát is lehetne írni. A szerzők azonban — a műfaj követelményeinek megfelelően— megmaradnak a felszínen. Nem moralizálni akarnak, hanem szórakoztat­ni. A tanulság így is nyilván­való: mindenkinek meg kell járnia a saját útját. Az idő­sonló szóalkotásai jól jellem­zik népi etimológiánkat. (Va­lószínű, hogy a színész nem mindet a szövegkönyvből kölcsönözte...) Csapó mellett a műfajt Olgyay Magda is­meri legjobban. Hajdan volt vidéki primadonnája nem pusztán egy a sok kö­zül. A régi dali-társulatok negyvenen túli „üdvöskéi­nek” minden manírját fel­vonultatta. Felfigyeltünk Kendeffy Gyula vígjátéki int- rikusára. Nem is olyan köny- nyű szerep ez. Biztosak va­gyunk benne, hogy Vendrei figurája sokat segített a szí­nésznek: könnyedségben, Új tankönyv Miskolc•, Freiberg, Ostrava közös vállalkozása A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem és a freibergi Bányászati Akadémia már több éve szoros kapcsolatban áll egymással. Az elmúlt év­ben Freibergben a miskolci egyetem három tanára okta­tott meghívott előadóként. Előadásaik anyagát német nyelven is megjelentették, s a könyv a freibergi bánya­mérnöki kar hallgatóinak tankönyve lett. A közelmúltban az ostravai Bányászati Főiskola vezetői javasolták, hogy a miskolci, a freibergi és az ostravai egyetem szakemberei hozza­nak létre egy munkaközössé­get, s ez a munkaközösség a mélyfúrás tantárgy anyagát tankönyv alakjában is rög­zítse. A munkaközösség a kö­zelmúltban alakult meg, s a közeljövőben magyar, német és cseh nyelven már meg is jelenik a közös tankönyv. A könyvet dr. Alliquander Ödön docens, dr. Werner Ar­nold professzor, a freibergi bányamémöki kar dékánja és dr. Jeronim Voropinov tan­székvezető egyetemi tanár írja. mozgáskultúrában. Szép a Kendeffy orgánuma is. Sokat várunk tőle. Egerváry Klára licsi szere­pében dinamikus figurát for­mált. Figyelemre méltó a lí­rája is. Biztos, hogy nincs csinosabb Böbe Kopetty Liá­nál. Csak egy kicsit lenne könnyedebb, felszabadultabb. Ezt Varga Gyulától kellene megtanulnia. Jóllehet, a sa­játos báj, „charme” inkább adomány. Pákozdy János már most is remek rezonőr. Nem árt, ha később is át-át- ráiidul a könnyű műfajba. Könnyed eleganciája, intel­lektusa bizonyára megköny- nyíti a rendező munkáját, s örömet okoz a közönségnek. A számok jó hangszerelés­ben, nagy dinamikával szó­laltak meg. Az előadást Kal­már Péter dirigálta. A ven­dégtervező Letanovszky Klá­ra ruhái arra engednek kö­vetkeztetni. hogy színházunk felfedezettje nem lesz hűtlen a színpadhoz. Az ugyancsak vendég Borfia Judit ízes és ízléses koreográfiát készített. Hegedűs László talentuma a díszleteken is ugyanúgy uralkodik, mint a rendezé­sen. GYARMATI BÉLA jg A Nemzeti Múzeum dísztermében április 18-án centená­riumi Lenin-kiállítás nyílik. A kiállítást a Szovjetunió Állami Forradalmi Múzeumának közreműködésével a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Kossuth Könyvkiadó rendezte. Képünkön: Lenin mellszobra (Andrejev szovjet szobrászművész alkotása) a kiállításon. A szobor történelmi érdekessége, hogy a második világháború idején, a Szovjetunióból hurcolták el a fasiszta csapatok. Magyarországon elásták, és csak a felszabadulás után került ismét napvilágra. KÖNYVESPOLC Kalász László: Parttól partig Harmincnégy éves korában jelent meg első kötete: Szánj meg idő. Megkésettsége meghatározta hangját: önértéktudata mögött élményei mélyén szorongás, „élesfogúi magány”, de nem lebéklyózó fájdalom rejtezik, „önarcképeket” festett, de ezekből egy generáció tragédiája sejlett fel. A tudatosan vállalt magány ellenére, nem vált kiábrándulttá, keserűvé; visszatalált a közösséghez: „megvárlak, megújulás”. Ez a hite megalapozott volt: bizonyíték erre most megjelent második kötete. Szellemi helyzete, rossz közérzete nem változott. Sza­lonnán áll őrt. de költészete nem lett perifériális, vidéki. A késedelem nemzedéki, elég csak Bella István, Buda Fe­renc, Ágh István, Raffai Sa­rolta és Ratkó József pálya­kezdésére gondolni. Kalász­nál alkati összetevők is kés­leltették a hivatalos beérke­zést: rakoncátlan, garabon­ciás alkat („sosem álltam jól a sorban”), nem aktuális tár­sadalmi jelenségeket illuszt­rált. Magatartása kettős: ké­telkedés, félelem az elkalló- dástól, kiszifckadástól; ugyan­akkor „istenkedés”, a szub­jektivitáson túlmutató szá­monkérés. („A semmi fordul más oldalára: / ez a minden / ha feldobom: sátán / ha le­esik: isten”.) Szegénységéből következik gazdagsága. így vail erről Cseke Gábor, erdélyi költő- társa: „szép a szelídség, / de hát az élesfogú magány meg­tanít egyre-másra...” Önálló, saját utat járt be: „nincsenek kiválasztott mes­tereim, de mindenkitől szíve­sen tanulok”. Modern élet­érzését a gondolathoz igazodó kopáran egyszerű, eszközte- len formában véli kifejezhet­ni: rövid, egy képből kibontott, s végigvezetett verseket aka­rok írni. Második kötete küzdelmesebb, keményebb, tudatosabb. Korábbi motí- vumkészletében a sokrétű, szimbolikus „kő” uralkodott, most ez formailag eltűnik, mert ő maga vált azzá, meg­tartó ereje biztosította meg­maradását. Számára továbbra is a vers a legmagasabb ren­dű intellektuális cselekvés, de módszere már nem a régi kontroll nélküli. Kiteljese­dése ezzel magyarázható. Ke­vésbé szórja szét önmagát, el­képzelését, szemlélete tisz­tult, csak arra koncentrál, hogyan válthatná meg önma­gát és embertársait. Felerő­södött felelős költői hangja, de nem a korábban ígért vo­nalon (Hazám, Nehéz a szó. Ne védj meg, Mérj meg szo­cializmus), nem a közvetlen aktuális társadalmi elkötele­zettség értelmében; általáno­sabb emberi szinten („félünk nagy peaás jő”). Egyszerre szenvedélyes és visszafogott, szemérmesen tartózkodó és póztalanul közvetlen. (Ledo­bom ruhámat.) Továbbra is a falusi emberek életét mutatja fel (A gépek, E tájról, Zseb- metsző gondok), de nemcsak önmagát fogalmazza meg, megélt és megfogalmazott problémái egyetemesebbek, „világba tágul” költészete, az egész emberiség .nevében kiált oxigénért: „úszni nincs hova / parttól pariig sincs iram." Korábban azt kérte: gyötrelmes idő, „nagy kő ,1 idő / szikla ne. hullj rám / kő- patak-zuhatagjaid / fejemre ne zúdítsd.” Most is ezzel birkózik a „csalódott isten”, a „meggémberedett szederjes világ” közönye ellen hadako­zik, fölemelni akarja a tá­jat, hogy ne nőjenek tovább a dudvák. Hemingway-i alkat, nem arra született, hogy legyőz­zék, hogy lebírja az idő, sors; ember módjára megharcolja harcát, mert hisz nála az el­fáradás is harci készenlét, ko­runk önkéntes „Muszáj-Her­kulesei” közé tartozik, akik­nek a permanens küzdelem a küldetésük. Hitéből követke­zik, hogy a biztatás, a re­mény is felcsillan verseiben: „s megint tavasz nézd itt a tavasz már hull az égből kék béke hull az égből zöld béka bomlanak bomlanak rügyek virágok barkák s fáradt szemünket álmok virágok csillagok letakarják.” Magára találását és elisme­rését mi sem bizonyítja job­ban, minthogy 1969-ben az irodalmi lapokban húsz vers­nél többet csak 12 költő tett közzé: a sorban ott van a mi Kalász Lászlónk is, a maga 30 versével. BUZAFALVI GYŐZŐ A diákköltők és -írók első országos találkozója Sárvárott tegnap kezdődött a diákköltők és -írók első országos találkozója. A fiatal város az ország 45 ifjú köl­tőjét és íróját látj§ vendégül két napon át. Pár évvel ez­előtt még csak Vas megye, tavaly már egész Dunántúl diákpoétái kaptak fórumot Sárvárott. Az idén országos­sá szélesedett találkozóra csaknem 400 pályázó több mint 1500 művet küldött be. Az előzsürizés során kiválo­gatott művek a Magyar írók Szövetsége kritikai szakosztá­lyi tagjaiból álló zsűri előtt „vizsgáznak”. A legjobbak elnyerik a KISZ Központi Bizottságának arany-, ezüst-, illetve bronzoklevelét. Diákpolitikusok az egyetemen Tegnap délután — mint már korábbi számunkban jeleztük — a Nehézipari Műszaki Egyetemen megkezdődött a diák­politikusok országos vetélkedője. Az elődöntőben 18 felsőok­tatási intézmény 54 versenyzője vett részt. Az írásbeli formájában megtartott elődöntőn öt, Le­nin életével és munkásságá­val kapcsolatos kérdésre kel­lett választ adni, majd a totó­rendszerű kérdések következ­tek, melyek a szocialista és a kapitalista világrendszerrel, a fejlődő országokkal, a mun­kásmozgalom és hazánk 25 éves történetével foglalkoz­tak. Ezek alapján szoros ver­seny alakult ki a legjobb csa­patok között, végül is a dön­tőbe a Debreceni Orvostudo­mányi Egyelem, a Nehézipari Műszaki Egyetem és az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem csapata került be. Egyé­nileg a legjobb eredményt Simonovits András (ELTE) és Horváth István (NME) érték el. A döntőre ma délután 4 órakor kerül sor az egyetem központi könyvtárában. A vetélkedő nyilvános lesz (400 vendéget tudnak fogadni), s a televízió felvételt készít. KETTÉ VÁLT EGY HAJÓ Feltehetőleg robbanás kö­vetkeztében vált ketté az éj­szaka egy ismeretlen nemze­tiségű tartályhajó az Indiai­óceánon. A tartólyhajó előré- sze elsüllyedt, az életben ma­radt tengerészek a táti részbe kapaszkodtak. A háborgó ten­ger miatt nehezen tudják megközelíteni őket. AGYONLŐTTÉK Ismeretlen tettesek Tehe­ránban megtámadták és agyonlőtték Abbéi Ghani Al-Havi volt iraki táborno­kot. akit nemrég az elvetélt bagdadi puccskísérlet miatt halálra ítéltek távollétében. Aí-Ravit gépkocsijában érték a halálos lövések. Rajta kívül még az a három személy is meghalt, aki az autóban volt. ÖSSZEÜTKÖZTEK Ittasan vezette segédmoto­ros kerékpárját Juhász Jó­zsef 26 éves segédmunkás Rá­koscsabán; a Péczeli út és a Szabadság sugárút kereszte­ződésében összeütközött egy másik motorkerékpárral. A balesetet okozó Juhász köny- nyebben sérült meg, a másik motorkerékpár vezetőjét, Mi­hály László 24 éves metró- menetirányítót súlyos sérü­léssel szállították a kórházba. GYILKOSSÁGI KÍSÉRLET Gyilkossági kísérlet vádjá­val tízévi szabadságvesztésre ítélte a nyugat-berlini es­küdtszék Drago Dolo jugo­szláv vendégmunkást, aki múlt év júliusában revolve- res merényletet követett el a nyugat-berlini jugoszláv ka­tonai misszió vezetője ellen. KARAMBOL A FÖLD ALATT A kéreg alatti földalatti vil­lamosnak a Deák Ferenc téri állomáson két szerelvénye összeütközött. A javítás utáni futópróbát tartó szerelvény az állomásnál utolérte és ne­kiment az előtte levő szerel­vénynek. Az utasok közül hárman megsérültek. A for­galom 125 percig szünetelt. TÜLZÄS LENNE Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter jelentést tett a bonni Bundestagban Spreti gróf, guatemalai nagykövet meggyilkolásának körülmé­nyeiről. Scheel hangoztatta, hogy a diplomáciai viszony megszakítása Guatemalával túlzott reagálás lenne, s ve­szélyeztetné a nyugatnémet diplomaták biztonságát La­tin-Amerikában. MAJOMBÉBIK Két kis újszülött, arasznyi majombébi kapaszkodik ma­májába az Állatkert majom­házában. Az egyik a kapuci­nus majmok, a másik a csuk­lyás faunok családjának leg­ifjabb tagja. A két mama rendkívüli szeretettel, féltve őrzi őket, állandóan babus­gatja, dédelgeti a kicsinyeket. Egyelőre nem ismeretes, va­jon kisfiúkkal vagy kislá­nyokkal gazdagodott a két família. LETARTÓZTATTÁK A REVOLVERES UTAST A New York-i repülőtéren felszereltek egy elektronikus detektort, amely a repülőgé­pek eltérítése elleni harc esz­közéül szolgál. Első alkalom­mal tette lehetővé egy revol- veres utas letartóztatását. Az utas felszállásakor kigyulladt a piros riasztólámpa. A mű­szer jelezte, hogy nagyobb fémtárgy van nála. Az utas­nál meg is találták a revol­vert. Jármay György rajza

Next

/
Thumbnails
Contents