Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
Ügy tűnik, hegy u kUlönbogö vállalatoknál nem mindig követi á bírálatot annak őszinte elfogadása. Kialakult a bírálat visszaverésének bizonyos „módszertana”, amely a kritika látszólagos elfogadásától a kritizáló minden látszatot mellőző elbocsátásáig terjed. Amikor a bírálatot támadás, megtorlás követi, ennek társadalmi veszélyessége vitán leiül áll. Szerencsére azonban, arányait tekintve, nem ez az általános, tömeges visszautasitási módszer. Sokkal veszélyesebb — mert tömegesebb — az a változat, amikor a kritikát tömör csend követi, a bíráló észrevételekre — legalábbis látszólag — nem figyel oda senki. Az elhallgatás, a visszhangtalan bírálat társadalmi következménye nemcsak az, hogy az éppen kritizált hiba marad a régiben, hanem az is, hogy mindez igazolja azokat, akik a „ne szólj szám” társadalomellenes elvét követik. Kinek kellene nemcsak hallania, de a hibák kijavítása végett meghallgatnia a bírálatot? Válaszként könnyű volna egyszerűen a társadalmi ranglétra fokozatait felsorolni, s azt mondani: a bírálat tárgyában illetékes felelősségű és hatáskörű vezetőre tartozik az észrevételek összegezése, a hibák kijavítása. A szociológiai valóság azonban korántsem követi a hivatali ranglétra bírálat-elfogadási fokozatait. így van ez elsősorban azért, mert aki a bíráló szót kimondja, attól nem várható, hogy előbb gondos kutatással felderítse, kit illet ez a szó. Olykor nyilvánvaló, hogy ki a címzett, máskor azonban annak a kritikának is van funkciója, amely csak jelzi a hibát, s az illetékesre tartozik, hogy magára vonatkoztassa és okuljon belőle. Illetékese válogatja persze, de hát mi tagadás, a kritika semmibevevésének légkörében jobbára nincs tömeges jelentkezés, a bírálat tehát „címzett ismeretlen” jelzéssel átlényegül pusztába kiáltott szóvá. Nehéz hinni abban, hogy a bírálat általános — tehát másra tartozó — hasznának elismerése mellett, tömegessé tehető, hogy minden illetékes önmagára is világos egyértelműséggel vonatkoztassa ezt a hasznosságot. Ebben, tehát a kritika elfogadásának gondolatkörében is jól szemléltet az orvosi példa. Ha a gyógykezelés kellemetlenségeinek vállalására elsősorban nem az elemi érdek, a gyógyulás kényszere késztetne, akkor alighanem csakhamar munkanélkülivé válnának az orvosok. Éppen így: ha a nyilvánvaló morális tényezőkön túl a bírált hiba kijavításával összefüggő érdek válik dominánssá, akkor esetleg a szemünkbe mondott hiba szubjektív kényelmetlensége is inkább a háttérbe szorul. Innen pedig egyenes logikai út vezet ahhoz a feltevéshez, hogy a gazdaságirányítási reform, amely átrajzolta a korábbi érdek-térképet — az egyéni és a társadalmi érdek közé iktatva a csoportérdekeltséget —, a bírálat fogadtatásának társadalmi szférájában is változásokat hozhat. Arra gondolunk, hogy idővel kétségkívül teret kell hódítania a felismerésnek: a vállalatnál elhangzott, hibát bíráló szó, bármily szinten mondták ki, a közös érdeket, a nyereséget érinti. Nem túlzás bízni benne, hogy hovatovább anyagiakban is érzékelhető fényűzéssé válik személyes, érzékenységből, sértődésből nem odafigyelni a hibát megelőző vagy a hiba súlyosabb következményeit elhárító észrevételekre! T. A. Nők akadémiája a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban a nőbizottság 1962-től minden évben megrendezi a nők akadémiáját. A legutóbbit — amelyen a többi közt egészségügyi, jogügyi, gyermeknevelési és politikai előadások hangzottak el — ünnepélyes keretek között tegnap fejezték be. A legszorgalmasabb hallgatók jutalomkönyvet vettek át Gállá Istvánná vállalati nőfelelőstől. A nőbizottság művelődési, ismeretterjesztő munkáját a társadalmi szervekkel szorosan együttműködve végezte, s végzi ezután is. Az 1970--71- es tanévben a művészeti nevelés, ízlésfejlesztés, a nép- művészeti hagyományok ápolása, a modem lakásberendezés és öltözködés ismeretei szerepelnek, valamint olyan további témák is, amelyeket a nődolgozók javaslatai alapján állítanak össze. „Sohasem henyéltem... * A megye öregei a hosszú élet titkáról Világszerte kutatják, hogyan lehetne meghosszabbítani az emberek életét. Nyilván érdekes adalékul szolgál majd e kutatásokhoz az az országos méretű szociálgeron- tológiai vizsgálat is, amelyet a népszámlálás során, illetve az utóbbi hetekben gyűjtött statisztikai adatokra támaszkodva végeznek majd el a tudósok. Ök 368-an Borsodban már összegyűltek a legöregebb emberek adatait rögzítő kérdőívek. A január első felében végrehajtott népszámlálás szerint ás Talán ezen a héten. : (Ágotha Tibor felv.) Kényszerű szomszédság Óvoda az emeleten Városunknak közismerten egyik legsúlyosabb gondja, hogy kevés az óvoda, a meglevők zsúfoltsága pedig akadályozza a pedagógusok eredményes nevelő munkáját. Amíg országosan a 3—6 éves gyermekek 52,5 százaléka jár óvodába, Miskolcon csak 45 százalékukat tudják fogadni ezek az intézmények. Ennek ellenére 134 százalékos az óvodai férőhelyek kihasználtsága városunkban. Lényegében az sem sokat javít a helyzeten, hogy a harmadik ötéves terv idején 902 új férőhelyet alakítanak ki. A Szentpéteri kapui domboldalon az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között, szeptember óta működik az ideiglenes lakótelepi óvoda. A három lakásban elhelyezett csoportok a tervezett nyolcvannal szemben 112 gyermekkel foglalkoznak az óvónők, gondozónők. Ebben az óvodában nem lehet ugrálni, játszadozni, húszén alattuk, felettük lakások vannak, amelyeknek lakói — részben érthető okokból — nem sok megértést tanúsítanak az apróságok iránt. A kisebb-nagyobb összetűzések odáig vezettek, hogy a délután gyermekükért jövő szülőket a következő tábla fogadja a bejárati ajtón: .......Kérjük a szülőket, hogy az öltöztetésnél figyelmeztessék a gyerekeket, ne ugráljanak, ne dobogjanak, mert ez zavarja a ház lakóit.” Az óvoda vezetői tehát igyekeznek elkerülni az összeütközést a lakókkal. Nem így a lakók. A szőnyegeket rendszeresen az óvodások délutáni csendes pihenője alatt porolják, s ilyenkor rendezik meg a hosszas lépcsőházi tereferéket is, természetesen olyan hangerővel, hogy az óvoda ajtaján belül is hallani lehessen. A lakótelepi óvodának decemberre kellett volna elkészülnie, s már három hónappal lejárt a második, a februári határidő is. Ha minden jól megy, júliusban talán beköltözhetnek a gyerekek az új épületbe. Addig, jobb megoldás híján az eddiginél több türelmet, megértést kérnek a lakóktól. A nyolc hónapja tartó bérházi „háború” az új lakótelepek tervezőinek, építőinek is tanulságul szolgálhatna. Tarthatalan állapot, hogy az óvodák, iskolák, szolgáltató épületek hónapokkal, esetleg évekkel a lakások után készülnek el. (pusztai) Csemetevásér 10—40 százalékos árengedménnyel A Miskolci ÁFÉSZ ajánlata a kertszövetkezeteknek Pálfy József Miskolcon Április 20-án este a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Központban Pálfy József, a Magyarország című hetilap főszerkesztője lesz a Fiatalok fórumának vitavezetője. A művelődési központ vezetői izgalmas és sok érdeklődőt vonzó vitaestre számítanak. ezért a rendezvényre a nagyteremben kerül sor. A tavaszi idő beköszöntővel a város kertszövetkezeteinek 2500 tagja hozzálátott Elterelik u közúti forgalmat Lezárják a szirmai felüljárót A KPM miskolci Közúti Igazefüósága a szirmai úton lev felüljárót — javítás miatt — április 2l-én 1 órától október 1-ig lezárja. A helyi autóbuszforgalmat a híd előtt és után kialakított tordulóhelyeken ingajárattal oldják meg. A gyalogosok továbbra is járhatnak a hídon. A javítás alatt a távolsági átmenő közúti forgalmat a Szirmát Hejőcsabával összekötő útra terelik át. a parcellák fásításához, a csemeték beszerzéséhez. Elsősorban az ő igényeiket szem előtt .tartva, a Miskolci ÁFÉSZ 15 fajta facsemetéből több mint tízezer darabot szerzett be. A szövetkezet Zsarnai telepi, Hernád utca 4. szám alatti kirendeltségén megtalálhatják a vásárlók az eddig hiánycikknek számító őszibarackcsemetéket, kapható Jonathan, Delicesse, Starking almafa, téli és nyári körtecsemete, bogyósgyümölcsök, szilva, meggy, cseresznye. A gazdag választékú, bőséges készlet egy részét 10—40 százaié!' s árengedménnyel adják a szövetkezet elárusító telepén. (x) Ötvenezer forintot költött az idén eddig az autóbusz- várók építésére a II. kerületi tanács. Szirmán, Iiejőcsabán és az egyetemváros megállóiban állítottak fel — összesen hat — vasvázas, műanyagtetős várót, s a tervek szerint az év végéig további ötöt helyeznek el a kerületben. Vasutas fiatalok kitüntetése A megyei és városi KISZ- bizottság felterjesztése alapján a MÁV miskolci igazgatóságának KISZ-bizottsága elnyerte a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A vándor, zászlót ma délután veszik át a bizottság 14 alapszervezetének képviselői az igazgatóság épületében. még 448 kilencven even felüli ember élt a megyében. Egy negyedévvel később már csak 368 ilyen borsodit talállak — kétharmad részük nő —, mert a legidősebbek körében érthetően igen magas a halálozási arány. Öregeink közül 60 Miskolcon, a többi főleg a mezőgazdasági jellegű járásokban. Mezőkövesd, Mezőcsát, Sátoraljaújhely és Szerencs környékén lakik. Százéves, vagy annál idősebb embert januárban még kilencet találtak a népszámlálók, most — miután a megye legöregebb embere, a 105 éves Ivancsó József februárban meghalt — csak nyolcnak az adatait gyűjthették össze. Közülük egy sem miskolci. Mint már említettük, főleg a mezőgazdasági jellegű területen élnek meg magas kort az emberek, főleg azok, akik sokat tartózkodnak a szabad levegőn. Például Holló Bálint, a most 92 éves rakacai juhász Népes családok Az ő adatai arról is vallanak, ami az összesítésből még nyilvánvalóbban kiderül: a hosszú életű emberek túlnyomó többsége sokgyermekes famíliából származik, és maga is népes családban élte le az életét. Holló Bálintnak például két feleségétől összesen 15 gyermeke született, s ezek közül 13 ma is él. Rajtuk kívül 71 unoka, 68 dédunoka és 10 ükunoka köszönti minden születésnapján. A rakacai juhász kétségkívül a megye legnagyobb családjával dicsekedhet, a bod- roghalmi Nagy Jánosné viszont 102 évével Borsod legöregebbje. Ö is kilenc gyermeket szült és — mint majdnem mindegyik 90 éven felüli társa — kora ifjúságától késő öregségéig keményen dolgozott. Már kislány korában cseléd volt, később pedig mint mezőgazdasági napszámos dolgozott. A statisztikusoknak elmondta, hogy sovány volt egész életében, de — amennyire körülményei engedték — jól táplálkozott. Ezt egyébként majdnem mindegyik idős ember megjegyezte: „Jó étvágyam volt. ' „Nem sajnáltam magamtól sem ételt, sem italt." Persze, téved, aki azt hiszi, hogy nagyivók, nagyevők voltak fiatalabb korukban ezek az emberek. A gyakran fogyasztott ételek között nem a töltött káposztát és az egyéb zsíros, fűszeres ételeket említették, hanem például a tojást, tejet. És mi a véleményük a sokat szidott dohányzásról, alkoholról? Többségük pipázik A már említett Hollo Balint felnőtt kora óta mindennap megiszik fél deci pálinkát. De többet sohasem ivott. Hasonlóan nyilatkoztak kor- társai is. A statisztikai adatok szerint az idős embereknek körülbelül 50 százaléka rendszeresen, de mértékletesen fogyasztott szeszes italt egész életében. Tizenhét százalékuk — nyilvánvalóan a férfiak — dohányzik, de igen kevesen, mindössze heten szívnak cigarettát. Többségük pipázott, illetve pipázik ma is. Sőt, egy 93 éves néni azt vallotta, hogy gyermekkorától kezdve bagót rág. És ha már a rágásnál tartunk; viszonylag sokuknak van még több-kevesebb foga. Kissé meglepő, hogy hat olyan embert találtak az adatgyűjtők, akinek húsznál több foga van, sőt olyan is akadt, akinek még 30 maradt 90 éves korára. Azt a 94 éves nénit viszont csak sajnálni lehet, aki arról panaszkodott, hogy most nő a bölcsességfoga. Befejezésül néhány válasz azok közül, amit arra a kérdésre adtak a kedves öregék,' hogy ők maguk minek tulajdonítják magas életkorukat: „Nem henyéltem, mint mások... Részeges ember nem sokáig él, aki nem iszik, tovább ét... Sok híg tojást megettem, sokat kirándultam ... Gondtalan élet, jó étvágy ... Enni-inni, dolgozni szerettem... Csak 27 éves koromban ismertem meg a nőt... Nem válogattam a menyecskékben i.. Sohasem éltem azzal a büdös cigarettával ..." BÉKÉS DEZSŐ A Spanyol Kommunista Párt jubileuma Ma ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Spanyol Kommunista Párt. A munkásosztály és a haladó erők egységéért, a demokráciáért kezdettől fogva folytatott harcának legdicsőbb fejeze - te: egységpolitikája nyomán 1936 februárjában győzedelmeskedett a népfront, a parlamentben a demokratikus erők kerültek többségbe. Amikor a nemzetközi imperializmus és fasizmus támogatásával a francoisták rátörtek a fiatal, a nép akaratából született köztársaságra, a párt mozgósította a tömegeket egy nemzeti forradalmi háborúra. Ebben a háborúban a kommunisták a legnagyobb hősiességről tettek tanúbizonyságot. Velük együtt harcoltak a nemzetközi brigádok tagjai — köztük a magyar nép hős fiai —, hogy feltartóztassak a legsötétebb reakció támadását. A Spanyol Köztársaság a belső árulások, aknamunkák és a külső túlerő nyomása alatt, sajnos, összeomlott. Bukása után a spanyol kommunisták és más haladó erők osztályrésze az üldözés és a kegyetlen megtorlás lett. A Spanyol Kommunista Pártnak a fasizmus véres terrorja, a pótolhatatlan veszteségek és a mély illegalitás ellenére is sikerült azonban újra felemelnie a haladás, a demokrácia zászlaját és ú.i harcot kezdenie a nemzeti összefogásért. A párt a fran- coista uralom több mint 30 éve alatt jelentős erőket toborzott és nyert meg a változásokért folyó harc számára. Mozgósítani tudta a munkásosztályt, a parasztságot, a haladó értelmiséget, az ifjúságot. Spanyolországban törvények tiltják a sztrájkot, a tüntetést, mégis egymást érik az ilyen jellegű tömegmegmozdulások. A francoisták elnyomó gépezete — mind több nehézséggel — még biztosítja a hatalmat, de már képtelen megakadályozni a tömegek változásért folyó harcát. S ebben döntő része van a jubiláló, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom által forrón üdvözölt Spanyol Kommunista Pártnak. Bírálat és nyereség Autóbuszvárók
