Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

Termékbemutató Szerencsen Nagy közönségsikert- volt Szerencsen a II. műszaki­technikai hét keletében áp­rilis 4. és 11. között megren­dezett termékbemutatónak. A 16 Szerencs környéki ipari vállalat közül a bányák termékeinek bemutatására szenteltek nagyobb teret. A mádi és tarcali ásványok ipari felhasználása mellett bemutatták a Zempléni-hegy­ség gazdag kőzetvilágát: a több mint 80-féle ásványt és 12-fajta féldrágakövet. Nagy sikere volt a Bodrogkeresz- túri Kerámia Ktsz-nek, amely a világhírű ipari kerámián kívül 100-féle dísztárgyat — vázát, tálat, virágtartót — mutatott be, a Szerencsi Bú­toripari Ktsz-szel közösen. A két szerencsi üzem, a cso­koládégyár és a cukorgyár nagyságukhoz mérten kis te­rületen állított ki, de így is szemléletesen mutatta be ter­mékeit. Alumíniumgarázzsal es saját öntésű gépalkatré­szekkel szerepelt a Felsözsol- eai Gépjavító. Követelőznek a zugépítkezők — Kidúlt a házam fala, be­esik az eső, dideregnek a gye­rekek ! — állított be egy pana­szos a városi tanács illetéke­seihez. De azt már elfelejtette megmondani, hogy az épüle­tet. korábban minden enge­dély nélkül, saját szakállára tákolta össze. Mint ahogy ar­ról is diszkréten hallgatott, hogy a házikó falát egy új lakás reményében, éppen maga döntötte ki. Évente 100—150 A történet csak egy a sok közül. Miskolc területén — a statisztikák tanulsága sze­llő regael Késett a tej A miskolci élelmiszer­boltok ma reggelre 20 ezer palack tejet kertek a Tej­ipari Vállalattól, s a szoká­sos 60—62 ezer liter helyett, 87 ezer litert. A Miskolci Tejipari Vállalat egyetlen pa­lackozó gépe az éjszakai mű­szakban kétszer is elromlott, és több mint két és fél óráig állt. A boltok által rendelt mennyiséget, így is csak fo­lyamatos, 16 órai műszakban tudták volna biztosítani. Így következett be, hogy ma reg­gel nem volt elég tej a bol­tokban, és csak később, 8 óra, fél 9 körül töltötték fel az üzleteket. Megnehezítette a tejipar dolgát az is. hogy a palackozó gép Javítása után a rakodást sem végezhették megfelelő ütemben, mert a telep adottságai ezt nem te­szik lehetővé. Ha kicsit késve is, délelőtt mindenhová megérkezett a kért kannás és palackozott tejmennyiség. A végleges megoldást azonban csak az új, Kilián lakótelepi üzem munkába állása jelenti majd, ahol Közép-Európa legkor­szerűbb berendezései segítsé­gével naponta 150 ezer liter tejet fogadnak és dolgoznak fel. N. J. Lakások OTP-kölcsünnel Telt ház a Lídőban A múlt évben a tapolcai Lfdó-szálló Ötvenhárom szo­bájából negyvenet még bel­földi üdültetésre használtak. A nemrégen épült reprezen­tatív szálloda hire s Miskolc idegenforgalma azonban olyan gyorsan nőtt, hogy az év elején a Lídőban a bel­földi üdülés megszűnt. A szállodában most olasz, né­met és csehszlovák vendégek vannak. rim — évente 100—150 mel­lék- vagy toldaléképületet és lakóházat emelnek — tör­vénytelenül. Tulajdonosaik rendszerint önkényesen, min­den hatósági engedély nélkül hozzák tető alá tákolmányai­kat. Többnyire a városrende­zés miatt elrendelt építési ti­lalom és az országos építés­ügyi szabályzat rendeletéi el­lenére, olyan területen, ahol a város leendő lakónegyedei követelnek helyet, s néhány év múlva az építők számára mindenképpen szabaddá kell lenni a terepet. De nemcsak Miskolc belte­rületén találhatunk engedély nélkül épített ingatlanokat. Az utóbbi évtized alatt — törvényeink megszegésével — valóságos lakónegyedek épül­tek ki a Tatárdombon, a Ma­gashegyen, az LKM fölötti Varga-oldalban, a Ruzsin- szőlő területén, valamint a Szondi- és Csorba-telepen. S az itt tető alá került zugépít­mények háromnegyed rész»’ még jóindulattal sem nevez­hető lakóháznak. Egyik-má­sikba mégis népes családok költöznek be, tovább súlyos­bítva a város amúgyis kriti­kus lakáshelyzetét. Csak az akták szaporodnak Az alkalom szülte „hon­foglalók” ráadásul évről évre követelésekkel állnak elő, s legjobb esetben jogtalanul ki­épített lakónegyedeik közmű­vesítését kérik számon az ál­lamtól. Mások viszont rövid idő elteltével új tanácsi la­kásokra tartanak igényt. A tanácsok szinte tehetet­lenek, mert az agyafúrt em­beri találékonyság és az ér­vényben levő különböző rendeletek is megszámlálha­tatlan kibúvóra adnak lehe­tőséget. A kerületek építési csoportjainak létszáma sem teszi lehetővé a rendszeres, alapos ellenőrzést. így for­dulhat elő, hogy egy-egy fel­derített eset kapcsán is hosz- szú, hónapokig, évekig tartó huzavona jelzi a hatóságok erőfeszítéseit. Szabálysérté­sek, bírságok, fellebbezések és panaszeljárások egész so­ra követi egymást, s közben csak a vaskos iratkötegek szaporodnak. Az államot terheli Az utóbbi öt esztendő alatt az illegális építkezések kö­zül Miskolcon 132 lakóházat, 65 toldalék- és 277 mellék- épületet fedeztek fel és vet­tek nyilvántartásba. De leg­alább ennyire tehető a még fel nem derített építkezések száma is. Pedig szanálás ese­tén az ilyen építményekért járó kártérítés teljes összege az államot terheli. A tanácsok korlátozott végrehajtási jogkörén az egy­re halmozódó aktakötegek aligha segítenek. A fölösle­gesen kifizetett százezrek is inkább növelik az önkényes­kedők „vállalkozási” kedvét. A tények megállapítása és a sziszifuszi iratháború helyett inkább egy városi szintű jogi bizottságra lenne szükség, amely végre biztosítaná az egyöntetű joggyakorlatot. LAHUCSKY PÉTER jjc Napról napra szemmel láthatóan javul a miskolci közle­kedés: az elmúlt egy hét alatt az MKV valamennyi menet­rend szerinti autóbuszjáratát útnak indították. A hét elején az utasok meglepetéssel tapasztalták, hogy a papírgyár és a Tiszai pályaudvar között ismét közlekednek az 1-es rég nem látott gyorsjárati kocsijai is. Az Úttörőparkban és környé­kén lakók, kérésére pedig április 13-án, hétfőtől a vállalat süríti a 24-es járat vonalán közlekedő autóbuszok számát. Munkanapokon — az esti órákban — a korábbi 40 perces indítás helyett félóránként fognak közlekedni az úttöröparki járatok. A megváltozott menetrend szerint az utolsó autó­buszok este 21 óra 20, 21 óra 50, 22 óra 20 és 22 óra 50 perc­kor indulnak a Rudas László utcai végállomásról. Am olimpián levelet vittek t- ... t r ' . i : \ ' j ■■ ; , -» Postagalambok és tenyésztők Ügy jó, ha maccrálják Hogyan készül Az Országos Takarékpénz­tár segítségével az idén a megyében 2200 családi ház és 500 társasház épül. Az OTP a családi házak építésé­hez összesen 110 millió, a társasházak építéséhez pedig 20 millió forint kölcsönt ad. jjc Jakab Károly galambte­nyészete legnemesebb darab­jának, a belga Desmet „ap­jának” a fényképét elküldték Belgiumból. Először az ókori Szíriában használták fel a galambokat levélszállításra, de még a má­S sodik világháborúban is sze­repet kaptak a szárnyas pos- í tások a hírközlésben. Nap­jainkban például a tokiói olimpián — a zsúfolt közúti forgalom miatt — galambok­kal juttatták el a legfrissebb sporteredményeket a szer­kesztőségekbe. — Nagy-Miskolc területén hat egyesületben mintegy 450 postagalamb-tenyésztő műkö­dik — mondja Jakab Ká­roly, a Z—11-es szakosztály elnöke. Mikor blokkol a galambóra? A kis galambokat nyolcna­pos korukban „gyűrűzik”, a tenyésztő hivatalos „fészek­számával”, háromhónapos ko­rukban pedig reptetni kez­dik őket. — Mivel magyarázzák a postagalambnak azt a tulaj­donságát, hogy bárhová vi­szik, visszarepül a dúcába? — A postagalamboknak megvan az a különös tehet­ségük, hogy a föld kozmikus sugárzásait az agyukban le­vő kis navigációs műszerek­nek megfelelő gócokkal érzé­kelni tudják. Ezek segítségé­vel maximálisan 1200 kilo­méter távolságból is hazata­lálnak — válaszolták a ga­lambászok. Egy-egy verseny kezdete­kor összegyűjtik a galambo­kat, s elviszik a starthelyre, ahonnan egyszerre engedik ki a ketreceikből. Minden versenyzőnek van egy „ga­lambórája” amelyen a visz- szaérkezett galambon elhe­lyezett versenygyűrövel le­het blokkolni. így rögzítik a beérkezés időpontját. A kocagalamb ászok Ennek a sportnak Belgium­ban és Hollandiában van a hazája. Ott találhatók meg a legjobb fajták: például a bel­ga Desmet, amely éhen pusz­tul, mintsem hogy leszálljon élelmet keresni magának, mi­előtt hazatérne. A postagalambokra repülés közben rengeteg veszély le­selkedik. Gyakran megtá­madják őket a sólymok, vér­csék és a baglyok. 1960-ig Magyarországon engedélyhez volt kötve a postagalamb- tartás. mióta ezt megszüntet­ték, előfordul, hogy az egye­sületen kívüli kocagalambá- szok befogják a gyűrűs pél­dányokat és értékesítik a zsákmányt. Eltévedt a Pitvuka Jakab Károly — a Földes Ferenc Gimnázium gazdasági vezetője — 1929 óta foglal­kozik galambtenyésztéssel. — Szórakozás ez vagy ahogy ma mondják, hobby — jegyzi meg. — De nem olcsó. Havonta átlagosan 300—400 forintba kerüi az etetésük. Az elmúlt évben a lengyel- országi Koszalinból indult az egyik galambja. — Napokig vártam vissza a Pityukét — meséli —, mígnem Mátranovákról egv öreg bácsi levélben értesített, hogy az udvarába szállt le az én gyűrűmmel ellátott ga­lamb. A nyereségrészesedések ki­fizetésének megkezdése óta a megye területén 10 millió forinttal nőtt az Országos Ta­karékpénztár betétállománya. Az első negyedévben Miskol­con 40, a megyében pedig 190 millió forinttal nőtt a betétállomány. Jelenleg ösz- szesen 1,9 milliárd forintot a konyak A hazánkban készített ca­binet és kommersz konyakok — a tölB',rafore"csot kivéve — csupa importcsemegéktől kapják kiváló, szakemberek által is elismerten ió aromá­jukat. A Magyar likőripari Vállalat miskolci telepén többször is átforrázzák, fő­zik a tölgyfaforgácsot, amíg azt a főzetet kapják, ami a legideálisabb ízesítő kivonat­hoz szükséges. Ez adja a ko­nyak nemesen kesernyés ízét. A kivonat görögsznlőle­vet. malagát tartalmaz még. A különféle főzeteket két hétig érlelik, vaev ahogy a szakemberek mondiák. ma- cerálják. How miből meny­nyi keli. az a konvakkéczítők boszorkánykonyhájának tit­ka marad. A végeredmény a fontos, hogy ízre. illatra és színre is kellemes konyak kerüljön az asztalunkra. (na—jo) kezelnek, s ennek mintegy 40 százalékát a miskolci be­tétek adják. A betétállomány egyenletes, gyors növekedése lehetővé teszi, hogy az OTP a lakásépítési, valamint a termelési és fogyasztási hi­teligényeket is maradéktalan nul kielégíts» Üdültetési szerződést írnak alá Karl-marx-stadtiak a DIGÉP-ben Ma délelőtt a Diósgyőri Gépgyárba érkezett a Karl- marx-stadti VEB Gress- drehmaschinenban „8 Mai” üzem küldöttsége. A delegá­ció, amelynek tagja Günter Haase gazdasági igazgató. Rudi Paulig párttitkár, Ro­land Wolf szakszervezeti és Gunter Müller FDJ-titkár, Közművesítik az úttörőparkot Az idén megkezdik az út­törőpark közművesítését, s az év végéig elkészül a szenny­vízcsatorna a Jegenyés és a Kisdobos utcákban. Az épí­tők rendelkezésére áll már a többi úttörőparki utca kivi­telezési terve is. a DIGÉP-pel kötendő üdül­tetési szerződés aláírására jött Miskolcra. A kedves vendégeket Mónus Antal, a nagyüzemi pártbizottság tit­kára, Koval Pál szociális igazgató. Varga Barnabás szakszervezeti és Begyik Já­nos KISZ-titkár fogadták. A vendégek ma délelőtt megtekintették a gyár B-, C-, E- és K-egységét, majd a délutáni órákban a diós­győri vállalat hajdúszobosz- lói üdülőjébe látogatnak el. Felkeresik a DIGÉP sebesví­zi üdülőjét is. A közös üdültetési szerző­dés szerint ez év nyarától kezdve 12 diósgyőri fiatal az NDK-ban, 12 keletnémet fia­tal pedig hazánkban töltkét- két hetet. A karl-marx-stadti gyár küldöttsége kedden utazik vissza az NDK-ba. SZ. I. A nyereségrészesedés hatása

Next

/
Thumbnails
Contents