Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

Műszaki doktorok lettek „Mélyen tiszteit egyetemi tanács! Abban a meggyőző­désben, hogy eleget tettünk azoknak a feltételeknek, ame­lyekhez a Nehézipari Műsza­ki Egyetem doktori szabály­zata a műszaki doktori cím elnyerését köti, tisztelettel kérjük az egyetem tanácsát, hogy avasson bennünket mű­szaki doktorrá.’’ Sziklavári Károly egyete­mi docens terjesztette elő tegnap — társai nevében — a fenti kérelmet az egyetem doktorrá avató ünnepségén Miután a karok dékánjai be­jelentették, hogy a feltéte­leknek eleget tettek, a jelöl­teket dr. Zambó János rek­tor eskütételre szólította fel, majd ennek megtörténte után az egyetemi tanács — a rektor és a dékánok kézfo­gásával — műszaki doktorrá avatta a bányamérnöki kar három, a kohómérnöki kar öt és a gépészmérnöki kar négy jelöltjét. Ül , , w. m ' jfc A magyar stílusú fogattal legelőször gróf Sándor Móric utazott Magyarországon. Hatos fogattál ugyanis csak a király járhatott, s a gróf azért találta ki a fogatolás ilyen mód­szerét, hogy ő se maradjon le a legfőbb úr­tól, de senki se szólhasson ellene. Képünk a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszö­vetkezet lovasiskolájának fogatáról készült. A lovasiskola paripáira az idén még sok verseny és bemutató vár. Önálló bemutatót tartanak velük Poroszlón, a tiszai napokon, 9—10 alkalommal vesznek részt a nyáron a Mátra—Bükk lovastúrán. A szövetkezet né­gyes fogata júniusban az aachen—hamburgi nemzetközi versenyre utazik, s hazai orszá­gos versenyen is részt vesz, a mezőgazdasági kiállítás második hetében, (Agatha felv.) (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyobb bányák rekonst­rukciós beruházásai befeje­ződtek. A rekonstruált Lyu- kóbánya ma már az ország legnagyobb aknája, naponta — egy aknából, egy telepből, egy bányamezőből — 3000 tonna szenet termel. 1969- ben fejeződött be az Edelé- nyi Bányaüzem rekonstruk­ciója is. Ez annál örvende- tesebb, mivel a vékony tele- pű — egyméteres vastagsá­gú — szénrétegben koráb­ban csak igen nehéz fizikai munka árán tudtak ered­ményt produkálni. A re­konstrukció lehetővé tette, hogy ott is megkezdődjék a gépesítés, amelynek ered­ményeként 30 százalékkal növekedett az üzem össztel­jesítménye. Ebben az eszten­dőben fejeződik be a fekete- völgyi akna rekonstrukciós beruházása is. Április máso­dik felében kezdenek üze­melni az önjáró berendezés­sel. A tervek szerint ezen az aknán is elérik majd a na­ponkénti 3000 tonnás telje­sítményt. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezeket a rendkívülien költséges beru­házásokat a borsodi bányá­szok igyekeztek úgy megol­dani, hogy a legjobb, de mégis legolcsóbb megoldáso­kat alkalmazzák. A lyukó- bányai beruházás programjá­nak megvalósulása után pél­dául 100 millió forintot ad­tak vissza a népgazdaság­nak úgy, hogy nem vált a rekonstrukció kárára. Az ösz- szes gazdasági mutatókat a tervezettnél jobban teljesí­tik. Sokat adtak szociális és kommunális beruházásokra is. Borsodban az első mun­kásfürdőt 1960-ban adták át a Kőfaragók A miskolci kőfaragók mindig híresek voltak szép mun­káikról. Kaptak is megrendelést eleget, s nemcsak a város lakóitól, hanem a megye minden részéből, sőt, más megyék­ből is. Egész Borsodban tudták róluk, hogy a József Attila utcában kell keresni őket. Itt talált „otthom-a” a Mis­kolci Építőipari Szövetkezet kő- és műkőfaragó-részlege is. Nem nagy üzem ez, de az ilyen jellegűek közt a legje­lentősebb, a legjobban gépe­sített a megyében, évente 650 ezer—egymillió forint forgal­mat bonyolít le. Elöregszik a szakma? — Szép szakma a miénk, csak nemigen ismerik — te­kint fel munkájából Nagy Lajos vésnök. — A fiatalokat kevésbé vonzza. Pedig ke­resni is lehet vele, a szezon­ban 3—4 ezret, télen két—két és fél ezret. Igaz, a jó kőfa­ragónak sok mindenhez kell értenie. Nagy Lajos 22 éve végzi ezt a munkát. A szakma is­mereteit Szegedi mestertől sajátította el. Keze és tehet­sége nyomát számtalan em­léktábla, sírkő és díszítés őrzi. A kőfaragó-részleg veze­tője, Nagy József mutatja be a kis telepet. Bekukkantunk a lapváeó. és csiszológépek­hez, amelyek segítségével ter­melékenyebb a munka. Meg­nézzük az öntőműhelyt is. — Sajnos, kevés az embe­rünk. Pedig hálás szakma ez — mondja a részlegvezető. Gráni tvadászat Most ugyan elegendő anyaggal rendelkeznek, de a svéd gránitot nehezen tudják beszerezni. A vevők nagy ré­sze pedig ezt igényli, mert_a márvány a szabad levegőn elveszíti fényét, matt lesz. A gránithiányt úgy igyekeznek pótolni, hogy gazdátlanná vált síremlékeket vásárolnak. Nemrég ■ például Tokajban beszakadt egy családi kripta az óriási gránitemlék alatt, a tulajdonosok kénytelenek voltak eladni. Tizenhétezer forintot kaptak érte. A raktárakban és az udva­ron mintegy 300 ezer forint értékű síremlék, emléktábla halmozódott fel. Közöttük van az az emléktábla is, amely rövidesen a miskolci MÁV rendelőintézet falát díszíti. Azoknak a dolgozók­nak állít emléket, akik an­nak idején a fizetésük fél százalékával járultak hozzá a rendelő létrehozásához. (nyikes) bányaüzemek területén. De­cemberben — tavaly — elké­szült az utolsó is. A vállalat vezetői a kollégiumnak je­lenthetik: ma már nincs Borsodnak egyetlen olyan aknája sem, ahol ne lenne fürdő és öltöző. A bányatele­pek központjaiban kultúrhá- zakat létesítettek, olyanokat, amelyek valóban a kulturált szórakozást, a művelődést szolgálják. Minden munkáskézre szükség van Az elmúlt három é r bizo­nyította: Borsod szenére szüksége van az országnak. Szükség van tehát a jó, szak­képzett, fiatal utánpótlásra is. A munkáslétszám természe­tes apadása nagyobb, mint amilyenre korábban számí­tottak. öregedőben van a törzsgárda, kell a munkás­kéz. A borsodi bányáktól a következő években tehát senkit el nem bocsátanak, sőt a bányatelepeken élő fiata­lokra számítanak, . hiszen mindegyik megtalálhatja ke­nyerét apja nyomdokain. íijabb aknákat, bányamezőket nyitnak Soha nem látott fejlesztés előtt áll Borsod szénmeden­céje. Az elképzelések szerint 3 szénbányászati gócot alakíta­nak ki hazánkban a követ­kező tíz esztendőben. Az egyik a Mecsek vidékén, a másik Tatabányán, a har­madik Borsodban, vagyis Észak-Magyarországon ala­kulna ki. Amennyiben ezt a koncepciót a miniszteri kol­légium ma elfogadja, jóvá­hagyja, abban az esetben Borsod a következő évtized­ben újabb aknákat, széntele­peket nyit. Sor kerül a Sze­les-aknai új terület megnyi­tására, a Terv-tárói akname­ző bővítésére, ugyanitt új te­rületek feltárására, s Albert- telepen egy újabb bányame­ző kapcsolására. Ezeket az elképzeléseket a Borsodi Szénbányák 1975-ig akarja megvalósítani. 1975 után a berentei bányák rekonstruk­ciójához kezdenek, amelynek 1980-ra kell befejeződnie. Milliók — gépesítésre Újabb jelentős összegeket szánnak a műszaki fejlesz­tésre. Évenként 120—130 mil­lió forintot fordítanak a bá­nyák gépesítésére. Még eb­ben az évben 3 újabb lépe­gető, hidraulikus berendezést importálnak a Szovjetunió • tói, s egyet az angoloktól, amely a vastagtelepi szénme­zőben használható. A továb­biakban azonban elsősorban a szovjet gépekre számíta­nak. RADVÁNYI ÉVA Csak látszólag veszteség „Ne kívánjuk se magunknak, se másnak azoknak a mun­káját, akik a kerületi tanácsokon a lakásügyekkel foglalkoz­nak” — mondta valaki a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának tegnapi ülésén. A több órás vita hallgató részvevője ezt .azzal toldhatja meg, hogy a végrehajtó bizottság tegnapi munkája — az idén felépülő lakások elosztása — sem volt irigylésre méltó. Két számot idézünk, bizonyítékul: több mint 16 és fél ezer lakásigénylőt tartanak nyilván Miskolcon, ezek közül tizenkétezren állami, a többiek szövetkezeti lakásra várnak. Ugyanakkor az idén 1867 lakást tudnak átadni. Az új lakások száma természetesen csak az igénylők tengeréhez viszonyítva mutatkozik csekélynek. Biztatóbb ez az adat, ha összevetjük a tavalyival, annak ugyanis körülbelül a két­szerese. A végrehajtó bizottság a lakások elosztásakor a következő fő elveket igyekezett megvalósítani: az eddiginél viszonylag kevesebb lakást juttattak a vállalatoknak, intézményeknek, és többet a kerületi tanácsoknak. Többet, de az igényekhez mérten persze még mindig keveset. A kerületi tanácsok vezetői tarsolyukban ezernyi jogos igénnyel érkeztek a végrehajtó bizottság ülésére. Kamme] Lajosné. az I. kerületi tanács vb-elnöke például elmondta, hogy sokan már csaknem egy évtizede várnak új otthonra, sürgető gond a Szondy-telep és más elavult lakótelepeken élők gondjainak megoldása, hiszen számos család életveszé­lyes falak között, szinte ponyva alatt lakik. Hasonló igények­ről tudott számot adni a másik két kerület is. Mindezek ismeretében nagy felelősség hárult a végrehajtó bizottságra, amikor eldöntötte, hogy az 1867 közül körülbelül 500 lakást a szanált otthonok pótlására kell tartalékolni. So­kan vannak a városban, akik úgy tartják, nem szabadna eny- nyi, még használható házat lebontani. A napi gondokon azon­ban túl kell látnia a végrehajtó bizottságnak. A negyedik öt­éves terv időszakára előirányzott 12 ezer otthon ugyanis csali akkor születhet meg, ha az építőipar ki tudja használni a házgyár munkába állásával alaposan megnövekedett kapaci­tását. Terület kell az építőknek, mégnedig olyan terület, me­lyen a mélyépítők már elvégezték az előközművesítést. Ezért nem szabad csökkenteni a szanálás ütemét sem Diósgyőrben, sem az Avas alján, és az úgynevezett összekötő városrészben, melynek első szakasza a Tanácsház tértől az úttörőházig ter­jed. Itt például mindössze 60 lakás lebontását irányozták elő: a tervosztály vezetője szerint a szükségesnél is valamivel ke­vesebbet. Figyelembe kell venniük a város lakóinak azt is, nogy a szanálásra kijelölt házak zöme vályogfalas, elavult. Ezeknek a helyén épülnek maid fel a komfortos, sokemeletes, kor­szerű házgyári éDületek. A szanálás tehát csak látszólag veszteség, valójában a város nagyarányú lakásépítési programjának, az é<*ető lakás­gondok megoldásának alapfeltétele. BÉKÉS DEZSŐ Kommunista vasárnap Miskolcon. Minden KISZ-szervezet részt rész az akcióban A Komszomol felhívására egynapos nemzetközi akció indul Lenin születése 100. év­fordulójának méltó megün­neplésére. A Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség is bekapcsolódott ebbe, s meg­hirdette a „Kommunista va­sárnap 1970. április 12.” el­nevezésű mozgalmat. Miskolc 112 KlSZ-alapszer- vezete vesz részt a nemzet­közi méretű akcióban. Az LKM-ben és a DIGÉP-ben több ezer fiatal dolgozik áp­rilis 12-én. Vállalták az érc­szállító kocsik kirakását és a Lenin tér rendezését, parko­sítását, A MÁV Miskolci Igazgatóságának KlSZ-fiatal- jai ígérik: háromszázan vesz­nek részt a várakozó vago­nok kirakásában. A Kossuth Gimnázium sportpályát épít. A városi KISZ-bizottság is munkával tölti a vasárnapot; minden nagyobb akciónál je­len lesznek és segítenek a le. Gyorsjavító részleg nyugdíj ásókká 1 A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet májustól —a Bu­dapesten működő javítószer­vizhez hasonló — gyorsjavító részleg felállítását tervezi. Ezt a lakatos, asztalos és víz­vezetékszerelő szakmákban gyorsan, a helyszínen megja­vítható szerkezeti hibák kija­vítására specializálják. Az új szolgáltató részleg nyugdíjas mestereket alkalmaz, akik a megrendelés szerint a nap bármely időszakában hajlan­dók házhoz menni. Várható, hogy a nyugdíjas mesterek keresete meghaladja az évi 6 ezer forintot, ezért a szövet­kezet a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának rendelke­zése értelmében ez alól fel­mentést kér számukra. Névadó Tegnap délután tél négy­kor tartotta ünnepi névadóját a Miskolci Vasipari Vállalat gyermekkocsi-lakatos részle­ge. A brigád Nguyen Van Troi nevét vette fel. A teg­napi ünnepségre a vállalat két vietnami fiatalt is meg­hívott a Nehézipari Műszaki Egyetemről. Szövetkezeti szavaléverseny A Borsod megyei Szövet­kezeti Bizottság és a Kisipari Szövetkezetek Borsod me­gyei Szövetsége április 11-én Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Művelődési Központ­ban rendezi meg a szövetke­zetek 1970. évi szavalóverse­nyét. Ünnepi megnyitó be­szédet mond Soltész Józsefné, a Borsod megyei KISZÖV osztályvezetője. A miskolci fodrászok tizenkét versenyzőt indítanak, köztük Weisz Má­riát, a legutóbbi szavalóver­seny második helyezettjét. bonyolításban is. Minden munkahelyen megemlékeznek Leninről és ismertetik az ak­ció jelentőségét és szerepét. A kommunista vasárnapon termelt munka ellenértéké­nek ' egyharmad részét az alapszervezetek felajánlották a vietnami nép megsegítésére — például az LKM az össze­get felajánlja ahhoz az akció­hoz. melynek célja: egv tel­jes Diesel-vonatot ajándékoz­ni a vietnami népnek. OLÁH LÁSZLÓ Még időben szólunk: vala­miről megfeledkeztek a ren­dezők. Az április 12-én köz­lekedési járműveit ünnepi műszak szerint üzemeltető Miskolci Közlekedési Válla­latot nem értesítette senki a kommunista vasárnapról. Az MKV-nál még ma délelőtt sem tudták, fel kell-e készül- niök a nagyobb forgalomra, s ha igen, hogyan, hány pót­autóbusz. villamos beállításá­val? Hiszen nyilvánvaló, hogy a kommunista műszakokba és műszakokból inyekvők alapo­san megnövelik majd a va­sárnapi forgalmat. Vasárnapin még két nap van hátra. Ha a közlekedési vállalat gyorsan megkapja a szükséges adatokat, mén in­tézkedni tudnak, s így elke­rülhető a tumultus. Új színek a Tiszáin Üj színt kapott a Tiszai pályaudvar épülete és peron­ja. A már sok helyen kopott tetőt és az oszlopokat csont­színűre, illetve zöldre festet­ték a vasút brigádjai. Ez a munka csak egy része annak a tervnek, amelynek kereté­ben folyamatosan felújítják az állomást. Soha nem látott fejlődés a kővetkező évtizedben

Next

/
Thumbnails
Contents