Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

Á Fehér Akác kertezovetkezefbeii Aktát, hosszúságot terem a föld A városunk határában mű­ködő kertszövetkezetek ma már több mint ezer — jó­részt kispénzű, fizikai mun­kát végző — dolgozónak nyújtanak tavasztól őszig felüdülést, kikapcsolódást. Különösen nagy jelentőségük van ezeknek a „zöld foltok- . nak” Miskolc környékén. A füstös, kormos, nagyvárosi levegő után jólesik egy kis szellőzés. A perecesi út men­tén, az Erenyőbánya fölött tavaly megalakult Fehér Akác kerttársulás 137 tagja azonban mindmáig több bosszúságot, mint Örömet lelt a megvásárolt parcellák ré­vén. Beültették gyümölcsfákkal Az 1968 decemberében megszűnt Táncsics Termelő- szövetkezet földjének egy ré­szét a Dél-borsodi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége vette kezelésbe. Mi­vel ez a földterület nagy­üzemi művelésre alkalmat­lannak bizonyult, a szövet­ség kerttársulást szervezett, s az érvényes rendelkezések szerint engedélyt kért a föld­hivataltól. A III. kerületi ta­nács vb-titkára, elnökhelyet­tese, mezőgazdasági és épí­tési csoportjának munkatár­sai helyszíni szemlét tartot­tak, majd jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a kérdéses terület kerttársulás céljára felhasználható. A nyár fo­lyamán a városi tanács épí­tési osztályának munkatár­sai is kétszer jártak az ere- nyőbányai területen és ők is úgy nyilatkoztak, hogy ez a terület parcellázható, értéke­síthető. Időközben a kertszö­vetkezet tagjai a dél-borsodi szövetségtől megvásárolták a parcellákat, befizették a vé­telárat, felszántották a terü­letet és egy részét be is ül­tették gyümölcsfákkal. Legleljebb bérleti szerződés A Fehér Akác szövetkezet néhány tagja már fel is épí­tette hétvégi házikóit, ami­kor november 18-án a városi tanács építési es közlekedési osztálya korábbi nyilatkoza­tával teljesen ellentétes ér­telmű levelet küldött a III. kerületi tanácsnak. A levél­ben az állt, hogy az erenyő- bányai terület egy része — 93 parcella — a távlati ipar- fejlesztési terv szerint be­építésre kerül, így tehát el nem adható, legfeljebb bér­leti szerződés alapján hasz­nálható. Időközben megérke­zett a dél-borsodi szövetség­hez a Borsodi Szénbányák válaszlevele is, amelyben közük, hogy a vitatott terü­let bányateleknek minősül, ezért ott legfeljebb ideigle­nes épületeket lehet emelni! Ettől függetlenül a Fehér Akác ügye a városi tanács Kitüntetett KISZ-szervesetek A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség hazánk felszabadulásának negyed- százados évfordulóján 15 KISZ-szervezetet tüntetett ki KISZ Érdeméremmel, köztük a Borsodi Vegyikombinát KISZ-bizottságát. A KISZ Központi Bizott­sága vörös vándorzászlaját és a vele járó 5000 forint ér­tékű tárgyjutalmat 24 bizott­ság, illetve szervezet kapta meg, köztük a miskolci MÁV KISZ-bizottsága. ­A kitüntetések átadására ünnepélyes keretek között, az évforduló napjaiban ke­rül sor. végrehajtó bizottsága elé ke­rült. Méghozzá három eset­ben. A végrehajtó bizottság ianuár 22-1 ülésén hozott ha­tározata szerint az építési és a mezőgazdasági osztály ói­ból megvizsgálta az erenyő- bányai területet, de jelenté­sükben nem jutottak egysé­ges állásfoglalásra. Az épí­tési osztály fenntartotta ko­rábbi véleményét, vagyis, hogy ez a terület a távlati városrendezési terv szerint nem adható el. a mezőgazda- sági osztály ellenben az ér­tékesítést javasolta. Leg­utóbb a végrehajtó bizottság március 5-i ülésén határoza­tot hoztak, miszerint a kert­szövetkezet 93 parcelláját nem lehet eladni, ezekre a területekre csak haszonbér­leti szerződés köthető. A vég­rehajtó bizottság ugyanakkor utasította a III. kerületi ta­nács elnökét, hogy folytasson fegyelmi vizsgálatot a kiala­kult helyzet tisztázására. A döntést várják A Dél-borsodi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségét a végrehajtó bizottság határozatáról csakúgy, mint a korábbi intézkedésekről, hivatalosan mindeddig nem értesítették. A szövetség vi­szont időközben panaszt tett a Minisztertanács Tanács­szervek Osztályánál és kérte, hogy az ügyet vizsgálják fe­lül és engedélyezzék az adás­vételi szerződés megkötését. Utólag most már nehéz el­dönteni, kit avagy'kiket ter- .hel a felelősség ezért az ál­datlan állapotért. A Fehér Akác tagjai egyelőre mást nem tehetnek, mint hogy várják a döntést: mi lesz a befizetett tíz-egynéhányezer forintjukkal, a hétvégi há­zakkal, pihenést ígérő, de ed­dig csak bosszúságot okozó kertszövetkezetükkel. P. É. Úi bánya nvílik A Borsodi Szénbányák ke­zelésében levő felsőnyárádi bányaüzem szénlelőhelyei ki­merültek. Április közepétől az üzem 250 dolgozóját át­helyezik a szuhavölgyi bá­nyaüzem a napokban meg­nyíló Fekete-völgyi frontfej­tésére. Az új üzem napi 60 vagonos termelését előrelát­hatólag rövid időn belül 250—380 vagonra növelheti a 3000 kalóriés szénből. 34c A város parkjainak, tereinek tavaszi nagytakarításához, szépítéséhez a Kertészeti Vállalatnak több száz dolgozóra van szüksége. Ismét munkába álltak a nyugdíjasok is, akik meg­lehet, hogy égy kicsit lassabban, de kifogástalan minőségben festik át a megkopott park-korlátokat, láncokat. (Ágotha Tibor felvétele) Exnortládák Első negyedévi tervét 108 százalékra teljesítette a Gön­gyölegellátó Vállalat. A fű­részüzem 75 ezer hézagos lá­dához elegendő faanyagot dolgozott fel. Az export minőségű rekeszek szállítás­ra készen állnak. A Sajószentpéteri Üveg­gyárnak 35 ezer üveglapszál­lítót készítettek. A göngyö­legellátótól kap éket a vasúti kocsik rögzítéséhez a DIGÉP is; az első negyedévben 15 ezer darabot fűrészeltek fel a diósgyőri gyár számára. Betonroncsolásos vizsgálatok Az Építési Anyag- és Szer­kezetvizsgáló Állomás mun­katársai jelenleg a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat megrendelésén dol­goznak. A vállalat több he­lyen építkezett a téli idő­szakban ; most ezeken a há­zakon betonroncsolásos mé­réseket végeznek. Ezután a NEB szervezésében induló országos műszaki vizsgálatot kezdik pieg a Beton, és Vas­betonipari Művekben, a TÜZÉP-vállalatoknál, vala­mint a tégla- és cserépipari vállalatoknál. Ülésező elektrotechnikusok Ma délután 5 órakor a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület borsodi csoportja veze­tőségi ülést tart a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtár- termében. Édes a sayanyu Csodabogyó Francia tudósoknak sike­rült egy rendkívül érdekes tulajdonságú anyagot kivá­lasztani abból az afrikai bo­gyóból, amelyet a benszü- löttek „csodabogyónak” ne­veznek. Egy milligramm mennyiség ebből az anyagból teljesen megváltoztatja az ember ízlését: a savanyút édesnek érzi. A preparátum hatása egy-két óráig tart. A jelenség okát egyelőre nem sikerült kideríteni. Szabad idő Mézga nélkül Önkéntes éjszakázok A szabad idő kihasználása egyre gyakrabban vitatott téma a szociológusok, pszi­chológusok körében. Az egyik kérdés: hogyan jut ideje lé­pést tartani a tudományok ugrásszerű fejlődésével a műszakinak, akitől a munka­helyén is egyre többet köve­telnek. Három miskolci műszaki­tól kértünk választ arra, ho­gyan osztja be idejét, mire futja a szabad órákból. Kilenc négyzetméteren Szobájukba csak egy ágy, asztal és szekrény fér be. Hárman szoronganak kilenc négyzetméteren. — Építkezni akarunk, ezért sok különmunkát végzek. Estére a szemem nagyon el­fárad. A műszaki egyetem szerszámgépek tanszékén ké­szítek ábrákat jegyzetekhez, kutatómunkákhoz, ezenkívül a tanszék adminisztrációs feladatait is ellátom — mondja az ifjú családfő, Vass Andrássi György. Hobbyja a természethű hangátvitel. Zenegépeket konstruál, polcain sorban állnak a hangerősítők, a magnetofon, rádió. — Egyelőre a zene- és rá­dióhallgatásra telik ener­giámból. Ha a lakásunk el­készül, jelentkezem az egye­temre. A tanszéken sokat foglalkozunk műszertechni­kával, mindennap kell vala­mennyit tanulnom hozzá. Később sem maradhatok le... Csak amennyit elbír Pálfy József főgeológusról munkatársai mesélik, hogy sokszor hajnalig dolgozik József Attila utcai irodájá­ban. Amikor családja elal­szik, szakmai könyveket ol­vas. Éjszakánként veheti kézbe a szépirodalmi műve­ket is. — De azért a családi életre is jut időm. Sokszor moso­gatok — nevet. — Tanulmá­nyokat is írok, csakhogy ál­talában nem jutok tovább a háromnegyed részüknél. Ak­kor valamiért félbeszakítom. A geológia újabb és újabb izgalmas kérdéseket vet fel, s mindegyik vonz. Jó lenne, ha egyszer arra is jutna időm, hogy a félbeszakadt munkákat befejezzem. Már csak öreg professzorom ked­véért is... Barkácsolás néhanapján Hetente négy estét tölt is­kolában Bosnyák Gyula. A felsőfokú gépészeti techni­kum felvételijére készül és elektrikusi tanfolyamra jár. — A tapolcai új gépházban már csak olyan emberek dolgozhatnak majd, akik ér­tenek a villamossághoz — mondja a miskolci vízmüvek fiatal gépésze. — A fejlesz­tés további útja is a villamo­sításhoz vezet. Alkalmaz­kodni kell hozzá. Három műszakban dolgo­zik, hetente 44 órát. Munka­időbeosztása rendszertelen, de csak akkor fáradt, ha va­sárnap délutáni munka után hétfőn reggel ismét vissza kell térnie a gépházba. — Jut még egy kis időm az apróbb házi javításokra, de szórakozásra alig-alig. A Mézga-sorozatból még csak kettőt láttam — sajnálkozik. (erdélyi) n villamosok az aluljáróban rekednek Átprogramozzák a jelzőlámpát A városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén vetették fel, hogy az újonnan átadott Kun Béla utcai forgalomirá­nyító lámpa periódus-idejé­vel probléma van. Előfordul például, hogy a pályaudvar felől jövő villamosok a Pe­tőfi-kollégiumtól az előre meghatározott 45 másodperc alatt nem érnek át a Bajcsy- Zsilinszky utcai keresztező­désen. Ez azt jelenti, hogy néha a villamosszerelvények- nek meg kell állniuk az alul­járó lejtőjén. Ezenkivül a Bajcsy-Zsilinszky utca felöl érkező gépjárművek áthala­dási idejét is nagyon rövidre szabják. A fáziseltolódások elsősorban abból adódnak, hogy ezt az automata forga­lomirányító lámpát még az 1967-es forgalomszámlálás adatai alapján programozták be. Az idén februárban az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportja meg­rendelte a Budapesti Villa­mos- és Automatikai Inté- ' zetnél a Szemere és Szé­chenyi utca kereszteződésé­ben működő kézi irányítású forgalomirányító lámpa át­építését és automatizálását. A jelzőlámpa szerelése előre­láthatólag augusztus 20-ig tart. E munkálatokkal egy­idejűleg a Kun Béla utcai lámpát is átprogramozzák. (szántó) Kórprognózis Az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Inté­zetében új kórprognosztikai módszert dolgoznak ki; elektronikus gép segítségével előre megállapítják a beteg­ség kimenetelét. A módszer az orvos „meg­ítélésének” leegyszerűsített sémáján alapul. A kórprog- nosztika korábbi módszerei­vel ellentétben itt figyelem- .be veszik a beteg időről idő­re megfigyelt állapotát, a közbeeső vizsgálatok során megállapított tüneteket be­táplálják az elektronikus gépbe, amely így tárolja a betegség lefolyásának vala­mennyi változatát. A kiin­dulási információ statisztikai elemzése alapján állapotról állapotra kiszámítják az át­menetek lehetőségeit. Számítógép segítségével fi­gyelték meg a kijevi tbc-in- tézet tüdősebészeti osztályán operált betegeknél a műtét és a műtét utáni szakasz le­folyását. Az elektronikus gépnek feladott 60 kérdés közül 52-re helyes kórprog­nózist tartalmazó feleletet kaptak. Előadások matematikáról Holnap délután 2 órakor a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében Lip­csei Tibor és Szigeti László Inverzió és a geometriai szerkesztések címmel tart előadást a MTESZ-székház- ban. A Népszava jubileumán Hatvanöt évvel ezelőtt. 1905. ápriüs 1-én alakult át a Népszava napilappá. A nagy múltú politikai hír­lapot 1872-ben Külföldi Vik­tor alapította. Irodalmi szem­pontból figyelemre méltó az 1907—1908-ban megjelent Népszava Olvasótára című irodalmi melléklete, amely­ben haladó írók közölték írá­saikat. A Népszava — a Tanácsköztársaság alatt meg­jelent kommunista lapokon kívül — a felszabadulásig a magyar munkásmozgalom egyetlen legális országos na­pilapja volt. Az első világháború előtt jelentős szerepet játszott a munkásosztály öntudatra éb­resztésében, nevelésében, szer­vezésében. A második világ­háború előtt, az antifasiszta nemzeti összefogás idején, a Népszava ismét fontos sze­rephez jutott, az antifasiszta erők egyik legfontosabb fó­rumává vált. 1948-tól a Szakszervezetek Országos Tanácsának köz­ponti lapja.

Next

/
Thumbnails
Contents