Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

Erősödtek a korszerű irányzatok Előbbre kerültünk Ha mérlegeljük, hogy hol állunk a világ országai kö­zött, pontos számítások alap­ján megállapíthatjuk: a világ összlakosságának mintegy a negyede-ötöde nálunk gazda­gabb, háromnegyede-négy- ötöde pedig szegényebb, fej­letlenebb országban él. Fejlődésünk átfogó adatai bizonyítják, hogy gazdasági növekedésünk üteme a fel- szabadulás óta gyorsuló jel­legű. Az előző negyedszá­zadhoz, a Horthy-korszakhoz képest — amikor a növeke­dés évi üteme mintegy 1,5 százalék volt — a dinamika mintegy 3—4-szeres. 1950 és 1967 között az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi rátája már 5,2 százalék volt ha­zánkban, s ezen belül: 1950 és 1958 között évi 4,6 — 1959 és 1967 között pedig, erőtel­jesen felgyorsulva, évi 5,7 százalék. Az 1968. évi adatok szerint a keresők mintegy 33 száza­léka — össszesen 1 millió 700 ezer foglalkoztatott — dolgo­zott az iparban; a megfelelő arány Olaszországban 30, az NSZK-ban 40 százalék. A Vasúti felüljáró az egyetemnél Rövidesen továbbfolytatják a tapolcai út építését. A ter­vek szerint az új útszakasz nyomvonala — az Egyetem- város szomszédságában ki­épült, már meglevő útszakasz folytatásaként — a hejőcsa- bai temetővel szemközt, az aluljáró déli oldalán csatla­kozik majd a 3-as főközleke­dési útvonalhoz. A nyomvo­nal mentén levő házak kisa­játítását már az idén, tavasz- szal megkezdi a tanács. Az új út és a miskolc—diósgyőri iparvasút kereszteződésében mintegy 4 millió forint költ­séggel közúti aluljárót építe­nek. Az aluljáró építését a tervek szerint jövőre kezdik meg. Jól halad a munka a Béke téren Megérkeztek az üzemanyag-tartályok A kora tavasz egyelőre nem jelent nagyobb forgal­mat az ÁFOR benzinkútjai- nak. A vállalat mindenesetre már megkezdte a felkészülést a szezonra. Arra számítanak, hogy először a mezőgazda- sági munkák megindulása te­szi majd próbára az üzem­anyag-kapacitást; ezért sze­retnénk, ha a mezőgazdasági üzemek még most, időben beszereznék a szükséges ben­zint és olajat, vagy jeleznék igényüket. A nagy idegenfor­galmi szezonra való felkészü­lésüket is segítené, ha jó elő­re tudnák, mennyi üzem­anyagra lesz szükség. A Béke téri átalakítási munkák jó ütemben halad­nak: ássák a tartályok he­lyét, az új nagy gyomrú tan­kok már megérkeztek. Milliókat fogyasztó lámpák Hejőcsabán, Tapolcán, Gö- römbölyön és Szirmán 3503 utcai lámpát tartanak szá­mon. A világítótestek évente Amennyiben valamelyik ang­liai szellem nincs megelégedve eddigi munkahelyével, most ki­váló alkalma nyílik arra, hogy másutt ijesztgessen. Ügyesnek kell azonban lennie, mivel a konkurrencia nagy. Mindenki tudja, hogy a brit szigeteken rengeteg a kísértet. A szállók és vidéki vendéglők nagyon fontos­nak tartják, hogy a vendégeik­nek a kiváló sor és a jó koszt mellett kísérteteket is felajánlja­nak. A Times-ban apróhirdetés je­lent meg, mely szerint Ply- mouth-ba megfelelő kísérteteket keresnek. azzal kapcsolatban, hogy az idén ünnepük meg a Mayflower hajó elindulásának 350. évfordulóját. Mint ismeretes, ez a hajó keresztülszelte az óce­ánt és amerikai partokon kötött ki. A történelmi jelentőségű szi­geten sok vendéget várnak az ünnepségre és így természetesen már előre gondoskodnak arról, hogy a vendégeket jól szórakoz­tassák. Az apróhirdetést feladó Kemp úrnak az a kívánsága, hogy a jelentkező szellemek és kísértetek olyanok legyenek, hogy megnyerhessék a gyerme­kek rokonszenvét, de ugyan­akkor hátborzongatást váltsanak ki felnőttekben. A szellemeknek jó munkakörülményeket, és ter­mészetesen jó fizetést ajánlanak fel. Kemp úr azzal számol, hogy a kísértetek körében nagy ér­deklődést kelt az ajánlat, és sokan jelentkeznek majd. Való­színű azonban, hogy azoknak a kísérteteknek, melyek eddig egyszerű bérházakban tevékeny­kedtek, nincs sok esélyük, mivel az ajánlat a Times-ben jelent meg, mely közismerten a felső tízezer lapja. több mint egymillió kilowatt­óra áramot fogyasztanak, ami­ért csaknem kétmillió forin­tot fizet a tanács. felszabadulás elölt, 1941-ben a keresők 50,4 százaléka dol­gozott a mezőgazdaságban — 1968-ban ez az arány 30,5 százalék volt. (Összehasonlí­tásul: a Közös Piac országai­ban az arány 16, az NDK- ban 15, Csehszlovákiában 19 százalék.) Miközben a mező- gazdaságban dolgozók száma erőteljesen csökkent, agrár- termelésünk értéke 1968-ban a háború előttinél 34 száza­lékkal volt magasabb. Ami a külkereskedelmi forgalmunkat illeti, annak egy lakosra jutó értéke a két világháború között 40 dollár volt (hozzávetőleg annyi, mint a századforduló évei­ben!), 1968-ban pedig 350 dollár. Ez az érték nagyjából azonos Olaszországéval. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, tehát a viszonylag el­maradottabb áruszerkezetet jellemző termékek export­aránya így változott: 1920— 1929 között 70, 1930—1938­ban 64, 1950—1959-ben 28 és végül 1960—1968 között 21 százalék. Közben gépekből és fogyasztási cikkekből — te­hát az iparilag magas feldol­gozottsági fokú árukból — 1968-ban hétszer annyit ex­portáltunk, mint 1950-ben. Mindez a gazdaságszerkezet változását, a korszerű irány­zatok erősödését jelzi. Nem érdektelen adat az sem, hogy nálunk átlag több orvos jut tízezer lakosra, mint Ausztriában, Francia- országban, az NSZK-ban. Té­nyek tömege jelezhetné azo­kat a mérföldköveket, ame­lyek nemzetünk művelődésé­nek, létbiztonsága alakulásá­nak, társadalmi-szociális el­látottságának negyedszáza­dos útját szegélyezik. Az adatok tárgyilagossága sze­rint tehát hazánk felszaba­dulása óta csökkent az előt­tünk haladó országoktól el­választó távolság, előbbre kerültünk a nemzetek verse­nyében. T. A. jfc A bátor pilóta. (Ágotha felv.) Szabadságon Karl-Marx-Stadtból Bálló Sándor még sohasem élt ilyen kellemes semmitte­vésben Miskolcon. Hathónapi távoliét után érkezett haza látogatóba, s most élvezettel járja a város utcáit. Néhány nap múlva újra Karl-Marx- Stadtba viszi a vonat. Előítélet nélkül — A német város Webt- stulbau elnevezésű szövőgép­gyárában dolgozom. Vertikal fúrós vagyok — meséli. — Háromszázan élünk ott együtt magyarok, csupa bor­sodi és miskolci. Három műszakban dolgoz­nak. Lakásuk messze van a Webtstulbau-tól, hajnali négykor — ha olyan a be­osztásuk — már talpon van­nak. jf: E gépkocsi vezetője a jelek szerint sem KRESZ-ismerettel, sem emberséggel nem rendelkezik. A keskeny Forrásvölgy utca még keskenyebb (mások által társadalmi munkában le­rakott) gyalogjáróját szemelte ki állandó parkolóhelyül. A gya­logos járókelő menjen a sáros, vizes úttestre, melyet az ilyen és ehhez hasonló gépkocsik már teljesen tönkretettek. (A gép­kocsi a Geodéziai és Térképészeti Vállalat tulajdona, rend­száma: AB 90-29.) (Bállá felv.) Arányos foltok Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt... és még aznap, pontosabban az elmúlt év utolsó napján megvettem a 256 forintos, drapp színű, bőrtalpú cipőtüneményt a Szé­chenyi utcai Ádám cipőszaküzletben. Már az első héten fekete foltok jelentek meg a cipő orrán. Sebaj, majd kisuvickolom — gondoltam magamban. De saj­nos, a lábbeli tovább feketedett, feketedett tovább. Bemen­tem az üzletbe megérdeklődni, hogy mit lehet most tenni. Azt ajánlották, hogy benzinnel mossam le. Lemostam. A fol­tok azonban maradtak. Üjra visszamentem. — Csak nem benzinnel mosta? Biztosan attól lett ilyen — világosítottak fel kedvesen. Kéthónapos hordási idő után azt ajánlották, hogy küldjem fel Budapestre a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézetnek. „A keletkezett minőségromlás aránya megfelel a cipő hor­dási idejének” — jött az intézet — csaknem három hétig tartó — elemzésének tömör összegezése válaszul. Míg e sorokat írtam, ihlet céljából magam elé raktam a <!9 napot megért, megfeketedett, formáját vesztett, 256 forint hajdan büszke drapp színben virító cipő ballábasát. Ki hitte volna, hogy a foltokat ilyen arányosan kell nézni?! (szántó) Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a miskolci úttörőcsapatok harci túrákat rendeznek. A nagy­szabású rendezvénysorozatot tegnap délelőtt 10 órakor a 3. sz. Általános Iskola tanulói nyitották meg. Az iskola 180 tanulója az Avason rendezett harci játékot. A rendezvény- sorozat kiemelkedő eseménye lesz a 7. sz. Általános Iskola április 12-i íehérkőlápai tú­rája. — A szövőgépgyárban nagy a fegyelem. A német munka­társak is csak azokat becsü­lik meg, akik szakmai tudá­sukkal és helytállásukkal már bizonyítottak — mondja a fiatalember. — Volt, aki azt panaszolta, hogy a német munkások kez­detben, nehezen fogadják be maguk* közé a magyarokat. — Sokfajta ember kikerül­hetett tőlünk az NDK-ba. S az emberek hajlamosak arra, hogy a kis hányadról ítéljék meg az egész nagy csoportot. Nem tudom, hogy a többi munkahelyen milyen a ma­gyarok fogadtatása, de én nem éreztem, hogy irántunk fenntartása lenne vendéglá­tóinknak. Legényélet Bálló Sándor a rosszabb keresetűek közé sorolja ma­gát, de így is elegendőnek tartja a fizetését. Havonta 500—550 márka kerül a borí­tékjába. — A lakbér ebből 30 már­ka. Aki étteremben ebédel, 250 márkát költ étkezésre ha­vonta. Szórakozásra bőven elég a 150 márka — részle­tezi. — Az ügyesebbek havi kiadása ennél is kevesebb. Nyolcán laknak egy há­romszoba-összkomíortos bér­házi lakásban. — Magunknak takarítunk, felváltva. A kisebb mosás is a saját gondunk, egyedül ágyneműt cserélnek hetente — ecseteli a legényélet „szép­ségeit”. — A házban van kultúrszoba, könyvtár, ping­pongterem. A televíziót rit­kábban nézzük. Még nem értjük annyira a német nyel­vet, hogy élvezni tudjuk a műsort. Egy kis gyomorrontás Karl-Marx-Stadtban is le­het magyar korizerveket kap ni. Kedvenc szórakozásuk az otthoni főzőcskézés. — Szokatlanok a német ételek, különösen a zöldség­levesek. Bár nem panaszkod­hatott!, mert 10 kilót híztam odakinn. De nagyon jólesett, hogy itthon paprikáscsirké­vel vártak — nevet. — Gyo­morrontást is kaptam tőle. Elutazása előtt a Vegyes­ipari Vállalatnál dolgozott Bálló Sándor mint lakatos. A régi munkahelyén sem volt rossz dolga — most azonban egy nyelvet és egy új szak­mát tanulhat meg. E. I. Montezuma kincseinek nyomában Amikor a spanyolok meg­hódították az azték birodal­mat, Montezuma király kin­cseinek helyét az utolsó az­ték király még kínzások után sem árulta el. Most a régészek mégis nyo­mára bukkannak. Mexico Ci­tyben ugyanis földalatti épül, s a munkálatok során olyan tömegben kerülnek elő azték műkincsek, hogy a régészek alig tudják követni a mun­kásokat. Mexico City az az­ték főváros területén fekszik — e főváros a XVI. század­ban nagyobb és fényesebb volt, mint az akkori London vagy Párizs — s a munkála­tok most értek a régi város- központ alá. Valaha ott állt a királyi palota, a főtemplom és a piramisok. Most már nap mint nap olyan mennyiség­ben kerülnek elő tárgyak, hogy valószínűnek tartják: itt volt az állami és a király] kincsestár. Az előkerült műkincsek rendkívüli jelentőségűek; fel­dolgozásuk és értelmezésük hosszú évek munkájába fog kerülni. Kivitelezőt kapacitást keresünk a sajószentpéteri bav lakótelepen levő Tárna utcai mosdófülkés lakások fürdőszobai átalakítására Tervdokumentáció. fürdő­kádak, csaptelepek. pvc szerelési anyagok rendelke­zésre állnak. 85 darab mos­dófülke átalakítása szüksé­ges 1970. szeptember 30. ha­táridőre. Kv. teljes ár fürdőszobán­ként : 14 000 forint. Megkereséseket személye­sen vagy levélben az alábbi címre kérjük: VAHOSGAZDALKODASI VÁLLALAT, KAZINCBARCIKA. RÁKÓCZI TÉR 4. Kísértetek jelentkezzenek Úttörő­éi arcosok” az Avason

Next

/
Thumbnails
Contents