Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-03 / 78. szám
Tís év után Akik a híres martinászok helyére álltak A forróságban veríték páráit, s keveredik az olvadó acél csípős-fanyar szagával. Marja a szemem, szárítja a szám, nem vendégmarasztaló. A pódium lemeze is vadmeleget áraszt, bakancsok kop- pannak rajta, ári tm ikusan. Utoljára tíz éve jártam itt. Százféle forrásból buggyanó zajában most új kép fogad. Félelmetesen szép. monumentális az LKM acélművének nagyra nőtt martin- kemencesora. Az új generáció A régi arcokat keresem. Az akkortájt országszerte hírneves martinászokat. Jenéi Lajost, Margóczi Istvánt, a Kossuth-díjasokat. Balajti Józsefet, Barst Andort, Fan- csalszki Gyulát, a kiválók között is a legkiválóbbakat. Mondják, néhanap még belátogatnak. Nyugdíjasok. Innen fiatalon kerülnek nyugdíjba az emberek. Firtatom, vajon a helyükre lépett új generáció — a volt tanítványok — győzi-e úgy a mindennap megújuló, szüntelen küszködést, mint ők, a régi mesterek? Az A-műszak olvasztarai jószerével fiatalemberek. Két „öreg” fogja őket közre a szélső kemencéknél. Jenei Imre — Lajosnak az öccse — és Kiss József, Akkoriban szelték a martinászok kenyerének első karéjait, amikor ezek a fiatalok épphogy életre eszméltek. Higgadt tempósságuk különbözteti meg őket az újoncoktól. A fiatalja türelmetlenebb. Mérgelődnek. Bár okuk is van rá: perceket sürgetnek a kezük alá dolgozó vaskertiektől, öntőcsarnokiaktól, kohósiaktóL Minden brigád szocialista náluk. Üjabb és újabb akciót indítanak: április 1-től a „Száz lenini műszakot” kezdeményezték. A második napon már figyelik egymást. Ki hogy rakodik? Mennyi idő alatt fő le, s milyen a kemencék adagja. Tóth Papp Pál brigádja a IIT-as kemencénél az új adagot rakja. A daru percenként fordul szirénázva az ócskavassal teli teknővel. A harmincéves brigádvezető figyeli. s gombnyomással nyitja a kemence soros ajtaját. Előző nap az ő brigádja volt a legjobb a pódiumon. — .De volt már ennél is jobb műszakunk — elégedetlenkedik. „Folytassátok fiam!” Lakos Feri bácsit váltotta ennél a kemencénél. Öt évig dolgozott a keze alatt. Nyugdíjazásakor az öreg mester így búcsúzott: „Folytassátok fiam, a kitaposott úton.” Tóth Papp Pál nem hitte, hogy ilyen nehéz lesz. S míg gondjait hallgatom, az az érzésem, néha csak azért mutatja a munka árnyékos oldalát, hogy ne tűnjön dicsek- vőnek. ARCKÉPCSARNOK Az elsődíjas Mint: tegnapi lapszamunkban közöltük, a Déli Hírlap fel- szabadulási pályázatára beküldött hat legjobb mű szerzője átvette szerkesztőségünkben az írásáért járó jutalmat. Az első díjat Kriston Béla nyerte Ébredés című riportjával. — A Lenin Kohászati Művek tervezőirodájában dolgozom mint tervező — meséli az elsődíjas. — A Déli Hírlapnak beküldött riport nem az első írásom. A Diósgyőri Munkás pályázatán már 19 éves koromban is én voltam a győztes. Kriston Béla ősmiskolcinak számít, 22 éve dolgozik az LKM- ben. Több verse, elbeszélése jelent már meg a Diósgyőri Munkásban. Jelenleg egy kisregényt ír Fazola Henrik életéről. — Alig várom, hogy a Fazola-regényt befejezzem. Újból feiteni szeretnék, meg fotózni — mondja. A napi munka után kedvteléseinek hódol. Időszakonként iná -más művészeti ág a kedvence. — Találkozom egy témával. Úgy érzem, ecsetre való. Meglátok valami más jelenséget, s az ecsetet leteszem, írni kezdek, Mert az meg papírra való. A Déli Hírlap első díja számomra inspiráció. Megnőtt a kedvem az íráshoz. A négygyermekes apa nagyobbik fia most Drezdában dolgom . mint vasesztergályos. A napokban írt. édesapját hívta dv" fhoz látogatóba. — A Déli Hírlap jutalma meglepetés volt számomra, s nagy öröm is: Az IBUSZ és a szerkesztőség ugyanis 10 napos szászsvájci úttal lepett meg. Útvonalunk Drezdán is keresztülvezet. Nemcsak szép tájakat láthatok á fiammal is találkozhatom — mosolyog. , A véletlen még egy másik dátummal is párhuzamba hozta a DH díját. — Április 4-én születtem, 42. évemet töltöm be holnap. A szász-svájci utazás így születésnapi ajándéknak is felfogható. E. I. BÉL Y EGGYU.TTÉS Ma kerül forgalomba a két ö iorintos bélyegből álló felszabadulási blokk és a földalatti megindulása alkalmából kibocsátott 1 forpt'c en lékbélyeg. Salgótarjánba.. .nyitottá1; meg a szervezett ifjú bélyeg- gyűjtők hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett 8. országos kiállítását. A Bolyai János Gimnázium aulájában mindennap 8—18 óra között alkalmi postahivatal működik. A kiállítás utolsó napján — április 12-én — Salgótarjánban ülésezik a MABEOSZ vezetősége/ A salgótarjáni gépipari technikum Stromfeld Aurél nevét viselő kollégiumában 1970. április 9—11. között tartják az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörvezetők tanácskozását, amelyen miskolciak is részt vesznek. Nemcsak előadásokat hallgatnak majd az ifjúsági szakkörvezetők, hanem módszertani vitákra, széles körű tapasztalatcserére is sor fccrüL A fülkébe telepedik sza- lonnázáshoz Tirpák Lajos, a csapolósegéd is. Korábban Fancsalszki mellett dolgozott — Remek brigád volt! De — lassan — itt is összeszokunk már — mondja két falat között. Ha felelősséget kapnak Az utolsó kemencénél Jenei Imréék javítanak. A brigádvezető sűrű haja megőszült a tíz év alatt. Fiai kannák. — Lesznek-e olyanok az fjú brigádok, mint a korábbiak? — lépek közel hozzá. Kék szemüvegét igazgatja a nemezkalapján, míg adja a választ. — Majd lesznek! Jobban „doppingolják” magukat, ha fetelősséget kapnak. Míg van valaki a hátuk mögött — könnyebben veszik... RADVÁNYI ÉVA Lillafüred az asztmások Mekka ja lehetne Hazánkban 1950 óta rendszeres tudományos megfigyeléseket végeznek az abaligeti, a jósvafői és a lillafüredi barlangokban. Egyenértékű a gyógyszerekkel A levegő hőmérsékletének, páratartalmának, áramlásának, a benne lebegő ásványi anyagoknak a vizsgálata és a gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy a barlangi klíma a gyógyszerekkel egyenértékű gyógyító hatást gyakorol a légzőszervi betegségekre. A kísérletek eredményeként először Jósvafőn, majd Abaligeten szervezték meg az asztmás bronchitises betegek orvosi felügyelet melletti gyógyítását. A jósvafői Békebarlangban 1965- től évente két-háromszáz bányász és kohász gyógyul a háromhetes kúrákon. A statisztikák szerint a betegek 60 százaléka panaszai csökkenéséről számol be a kezelés után. A klimoterápia hazai és külföldi fejlődése és eredményei ismeretében felvetődik a kérdés: a Miskolc közelében levő lillafüredi Ist- ván-barlangot miért nem használtuk fel mindeddig az ipari vidékeken különösen gyakori légzőszervi betegségek gyógyítására? i\incs frontbetörés Az István-barlangban dr. Szabó Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló vezetője két éven át végzett mikroklíma-vizsgálatokat, és megállapította, hogy a belső termek levegője hasonló az abaligeti és a jósvafői barlangokéhoz. A relatív páratartalom 74—100 százalékos, a hőmérséklet Az SZM1 -székházban Sorsolással egybekötött ÉTEX-kiállítás A Magyar Nemzeti BanK miskolci fiókjának bélyeggyűjtő köre április 1-én nyitotta meg jubileumi bélyegkiállításót székházunk földszinti tanácstermében (Hősök tere 3.). A kiállítás apus 10-ig tart nyitva. miskolci 1. sz. és s. sz. ualános Iskolában hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára bclyegkiállitást rendeztek a bélyegszakkör tagjai. A kiállítás — melynek rendezéséhez nagy segítséget nyújtott Galambos Béla igazgató és Kerekes Istvánná igazgatóhelyettes — április 6-ig tekinthető meg. A miskolci 23. sz. Általános Iskola bélyegszakkörének tagjai szintén bélyegki- állítást rendeztek. A Lenin-bé- lyegekből összeállított kiállítás április 23-ig tekinthető meg. A kiállítás megrendezéséhez - nagy segítséget nyújtott dr. Kovács latránd. az iskola igazgatója. >jc A kiállítás rendezése közben. VARRÓ GYULA Ma délben az SZMT- szekház előcsarnokában az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat árucikkeit bemutató kiállítás nyílt. A lakberendezési cikkek, szőnyegek, ágyneműk, férfi-, női és gyermekkonfekció-áruk mellett a vállalat saját üzemében készült ruházati termékeket is megismerhetik a látogatók. A háromnapos kiállításon közvéleménykutatást is rendeznek, illetve vasárnap délután 5 órakor a helyszínen első díjként kabátot és egy ruhát, második díjként egy kosztümöt, harmadik díjként pedig női ruhát sorsolnák ki* (x> egész évben 10—15 fok. A belső részekben nem érvényesülnek a külvilág meteorológiai változásai, a frontbetörések, s a szélmozgás is egyenletesen 1—5 méter másodpercenként. ügy javaslat — 1962-ből A Borsodi Műszaki Élet 1962-ben megjelent egyik számában ezt olvashatjuk: ..... El kellene kezdeni a jobban megközelíthető István- és Forrás-barlangokban is a gyógykezeléssel kapcsolatos vizsgálatokat.” A javaslat megvalósítása mindmáig várat magára. Az Idegenforgalmi Hivatal kezelésében levő barlangot „önszorgalomból” gyakran felkeresik a városban élő asztmás, bronchitises betegek. Hiányzik azonban a rendszeres orvosi felügyelet, ellenőrzés, a klimoterápia tulajdonképpeni megszervezése, ami nélkül a gyógyító hatás csökken vagy éppen a panaszok fokozását hozza magával. Városunk üzemei közül a porártalom leginkább a Lenin Kohászati Művekben és a Hejőcsabai Cementgyárban jelentkezik. A jósvafői példa bizonyítja, hogy az üzemek összefogásával meg lehet valósítani a rendszeres, eredményes gyógykezelést. Miskolcon azonban mindeddig ez csak ötlet, javaslat maradt. Ideje lenne, hogy az érdekelt üzemek, egészségügyi intézmények összefogásával az István-barlang gyógyító hatását mi is hasznosítsuk. PUSZTAI ÉVA • » Ünnep Sárosnaiakon Gazdag programmal ünnepli Sárospatak társadalma hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját Ma délelőtt összevont pártbizottsági és tanácsülést tartottak a városi tanács dísztermében, s ez alkalommal nyújtották át negyven, a város fejlesztéséért kiemelkedő munkát végzett sárospataki polgárnak azt á díszes művű emlékplakettet, amelyet erre az alkalomra készíttetett a tanács. Szombaton délelőtt fél 10 órakor a pártbizottság, a tanács, a társadalmi szervezetek, üzemek és intézmények képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, s utána kerül sor a filmszínházban a műsoros jubileumi díszünnepségre. Két kiállítás teszi még színesebbé a jubileumi ünnepségeket. Az egyik dokumentumok és termékek segítségével bemutatja, mennyit fejlődött megyénk legfiatalabb városa az eltelt 25 év alatt, a másik pedig a kollégiumi Nagykönyvtárban nyílt meg. ahol a látogatók sok-sok eredeti okmány, tárgyi emlék segítségével tanulmányozhatják a nagy múltú zempléni táj felszabadulásának történelmi eseményeit.
