Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

Falba zárt üzenet

A drotgyar régi épületének bontásakor két barnara érett. töredezett újságra bukkantak. A Reggel című miskolci lap és Az Est 1914. július 30-i példányára. A dátum — az első világháború kitörésének, a hadüzenetnek másnapja — önmagában is sokat mond. De az teszi igazán érdekessé, történelmi ereklyévé a leletet, hogy a lapok margójára két olyan kőműves írt rövid búcsúüzenetet, aki azon a napon volt kénytelen felcserélni a szerszámot a fegyverrel.

Star Colából háromfajta

Az Est említett számának vezércikke Ferenc József sóidat idézett szavaival indul: Mindent meggondoltam, megfontoltam. Nyugodt lelkiismerettel indulok el a kötelesség útján”.

Valkó Pál azonban nem hihette ezt, hiszen ő síró anyákat, feleségeket, gyerekeket látott maga körül és talán nem kerülte el figyelmét az sem, hogy a: „bölcs”, üreg király szózatától nésugallatára a cikk íródott, hiszen a miskolci lap buzgó riportere — micsoda malőr! — papírra vetette azt is, hogy az éjszakában zajongó polgárokhoz villámgyorsan odarúgtatott két lovas rendőr és feltűnt a közelben egy rendőrbiztos is. De még kézzelfoghatóbban mutatkozik meg a rendszer urainak aggodalma dr. Tarnay Gyula főispán harcias beszédében: „El vannak feledve a párt- érdekek, anyagi érdekek, titEnyhül

a csúcsforgalmi zsúfoltság

Az idén még négy új csuklós villamost kap a Miskolci Közlekedési Vállalat, s öt újabb autóbuszt „csuklósíta- nak”. A kilenc nagy befogadóképességű jármű üzembe állítása előreláthatólag csökkenti majd a reggeli és a délutáni csúcsforgalom okozta zsúfoltságot

A Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat statisztikája szerint négy év alatt éppen négyszeresére nőtt az üdítő italfogyasztás: tavaly csaknem 20 millió forint értékűt adtak el.

Egy melegebb vasárnapon a tapolcai és az Augusztus

30. strandon 3—10 ezer üveg üdítő fogy el. Most — az újabb colák megjelenésével — még nagyobb forgalomra számítanak.

A vendéglatóipari vállaiai megkezdte tárgyalásait a hűsítők gyártóival. A gyümölcsitalokból és a StarSzép szavak. Valkó Pál kőművest azonban nem győzték meg. ö is üzent az utókornak. Malteroskanáltól elnehezült kézzel ezt rótta a lap szélére: „Éljen a választójog. Innét mentem a háborúba, ettől a pillértől. Nyíregyházára vonultam be 1914”.

■ Hogy milyen szívvel ment, azt a papírba — talán vastag ács-ceruzával — mélyen belevésett szavai elárulják. Eleven cáfolatul szolgálnak a margón körbefutó sorok mindannak, amiről a lap. áradozik.

„Arcukon a mp ereje, kot ták biztos, a szemük éles nézésű. Ezeknek a kezében nem reszket a Manlicher...” — írja többi között a korabeli tudósító a bevonulókról, akik — szerinte — alig várják már, hogy a csatamezőre érjenek. Még hozzátartozóik sem sírnak; visszafojtják könnyeiket, félelmüket — mint igaz honleányokhoz illik.

Az ÉSZAKTERV kiállítása

Lakótelepek, iskolák

a Galériában

. Visfc láhong*, Ü*,

% kasfwi Ntóie- déwtó baoj esteiig» öü! Mk JfatT; fe 'gMMgiMMMÉÉiÉta

hány oldalnyira már ilyen sorok is megbújnak a: Bel- grádba való bevonulásé harsogó, néhány hetes harc után fényes győzelmet jósoló tudósítások mögött: „...egyes nélkülözhetetlen háztartási cikkek, különösen pedig az élelmiszerek ára újból hihetetlen mértékben emelkedett”. Pedig ekkor még sokak előtt rejtve volt a monarchia ezernyi belső nyavalyája, szégyenletes gyengesége. Az üzérkedők, kufárok, hadiszállítók éppen csak eszméltek, a papírtálpú bakancsok, s az itthonmaradottak nyomorának időszaka még ezután következett.

Miskolcon ezen a napon — a helybeli lap szerint — a hadba induló Apor Samu bárót és tábornokot búcsúztatták, dalárdával, szerenáddal. Gál Lászlót — aki a másik lappéldányt kenyeres pajtásáé mellé falazta — nyilván azok közé sorolta a budapesti kollégáin is túllelkesedő riporter, akikről így írt: _,Az utóbbi napok grandiózus lelkesedése a legigazibb biztosítéka annak, hogy a háborút a nép akarja, hogy mindenki egy nagy érzésben forr össze: elsöpörni Szerbiát!”

Ezt persze, nem hitték el teljesen azok sem, akiknek a

kos eok.

és nyílt osztályharNem voltak elfeledve. Különösen, ami a „titkos és nyílt osztályharcok”-at illeti. Sem nálunk, sem a háborúba később bekapcsolódó Oroszországban. Hiszen az első világháború ott győztes forradalomba, nálunk, a Tanács- köztársaságba torkollott.

Vajon azok, akik a gyár Lalába zárták üzenetüket, megérték a dicsőséges napokat? S most velünk ünnepelhetnek?

BÉKÉS DEZSŐ

Ma délben a Miskolci Galériában megnyitották a/ ÉSZAKTERV jubileumi építészeti kiállítását. Kerepesi Ferencnek, a vállalat igazgatójának köszöntője után Rózsa Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhel-ettese mondott ünnepi megnyitót.

* A kiállítás tablói, fényképéi, makettjei felelevenítik a felszabadulás óta eltelt 25 esztendő legjelentősebb építészeti alkotásait, és az ÉSZAKTERV 20 éves munkáját reprezentálják.

Az elmúlt negyedszázad jelentősebb miskolci építményei közül fényképeken láthatják viszont a látogatók a Kilián-déli , lakótelep, a Szentpéteri kapui lakótelep házait, az új iskolákat, kollégiumokat, irodaházakat. A makettek megismertetik az érdeklődőkkel a vállalat legújabb munkáit is, így — elsőként ezen a kiállításon — bemutatják a Népkertbe tervezett Climpia-szalio, a Győri kapui intézményköz- poni, a belvárost és a diósgyőri lakótelepet összekötő városrész makettjeit. A SZOT-székház mellett felépítendő új intézményközpont megtervezésére kiírt pályázat legsikerültebb tervei alapján szintén maketteket készítettek, amelyeket a jubileumi kiállításon mutatnak be először.

Cola három fajtájából — a szerződés szerint — elegendő mennyiség kerül nyáron a városba. Tárgyalások folynak újabb szénsavas italok beszerzéséről is.

A város két nagy strandjára mélyhűtőpultokat es jégkádakat helyeznek el. s — a vendéglátó ígérete szerint — a vendéglőkben is hidegen tartják a hűsítőket. Jó lenne azonban, ha a belvárosban is több helyen — akár pavilonokban — hozzá lehetne majd jutni az üdítő italokhoz. Mert a meleg napokon eddig sokszor meddő próbálkozásnak tűnt vásárolni belőlük.

A munkások felügyelete alatt álló intézet

Szaz évvel ezelőtt, 1870. április 3-án alakult meg az Általános Munkás-Betegse- gélyző és Rokkantpénztár, a bontakozó szocialista munkásmozgalom támasza.

A pesti szervezők felhívással fordultak „A gyári munkásokhoz!”, s a többi között rámutattak: „Mily jövője

lesz ezen az összes munká sok akarata és felügyelete alatt álló intézetnek, az a

munkásoktól, illetőleg azok összeműködésétől függ.”

Az Általános Munkás-Be- tegsegélyző és Rokkantpénztár hamarosan a magyar szocialista munkásmozgalom szerves részévé vált Az egylet titkára hosszabb időn keresztül a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, Farkas Károly volt.

Francia filmbemutató Diósgyőrben

A budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ, az OMBKE diósgyőri és a GTE DIGÉP-csoportja április 7-én délután 14 óra 30-kor a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében francia kohászati és gépészeti filmbemutatót rendez. A nézők elsőként a magyar— francia tudományos és műszaki együttműködésről készült filmet, majd az öntészechnika és a Vas- és acélgyártás c. filmeket tekinthetik meg. Ezt követően a Renault—4 gépkocsinak a Tűz- földtől Alaszkáig tartó pró- baűtjáról, majd a megmunkált munkadarabok hőkezeléséről és az elektromos po- lírozás mOcroszk&pikus vizsgálatáról készült filmet mutatják be. A filmbemutatót végül a Korzikáról készült turisztikai film vetítése zárja.

„Hal-vezeték’

■Bár a „hal-vezeték” szó nem található meg a szakszótárban — csak hal-lépcsőről, hallétráról történik említés —, talán mégis ez az egyetlen kifejező elnevezés arra a nagy keresztmetszetű.

' Wmi&l vette váfai jtoémtesé m * í4>'«fs%, Ixsgy Ap<w Sem«;

ueriíkafrmí ejyfe a*.

ÉMyúámsk ka^-eHje,. el • . MfefeÄ Mre* Áioit, jia

Akadályozza a rák

keletkezését

Kaiser professzornak, a híres hormonspecialistának a legújabb kutatásai igen alapos bizonyító anyagot szolgáltatnak arra, hogy az anti- bébi pirula szedése akadályozza a rák keletkezését Kaiser statisztikai kimutatásokat közöl, miszerint a pirulát rendszeresen szedő asz- szonyokat ritkábban támadja meg a méh- vagy mellrák, mint azokat az azonos korú nőket, akik nem szedik a pirulát

Acélszürke egyenruhában

Az ő korában más már nyugovóra ten, vagy olvas, tévét néz, kvaterkázik, őrzi unokái álmát, — 5 pedig sok más egyébbel együtt vigyázza mindezt, egyenruhában, a munkásőrség acélszürke uniformisában.

Elmúlt este tíz, s távolabb a lecsapolt vas fényétől vörös az ég alja, amikor — korábbi megbeszélésünkre — ajtót nyit a munkásőrség városi parancsnokságának székházában.

Ősz hajú, zömök, keménytekinteiü férfi Budai János, június másodikán tölti be a hatvankilencedik életévét. Barázdált arcán két helyütt is lövésnyom. A Tanácsköztársaság védelmében a cseh burzsoázia zsoldosai ellen vívott harc közben sebesült meg Sajóecsegnél; s amit eltakar öltözéke, mind a két lábán is található hasonló „meritum”: a román bojárok katonái se- besítették meg Ongánál. Az már csak az emlékei közt hagyott nyomot, hogy amikor két ellenforradalmárt kisért páncélvonaton Üjszászra, felrobbantották előttük a tiszai hidat, s a légnyomás belevágta a folyóba.

így — tizennyolc évesen — „jegyezte el” magát a munkás- mozgalommal, minekelőtte arra sem volt lehetősége, hogy kitanulja a hentesszakmát. Alacsony rangú volt ahhoz is, ő, egy miskolci vállalat kocsisának a fia. A származása persze kevés lett volna ahhoz, hogy tudja, mi okból, célból kell fegyvert fognia az első magyar proletárdiktatúráért. Édesapja, a politikailag meglepően jól képzett, a városba Sajószentpéterröl 1910-ben költözött egykori uradalmi cseléd azonban jó tanítómesternek bizonyult. Példaképnek a magánéletben, s mint direktóriumi tag, a narty forradalom sikeréért való kiálláshoz is.

S mi jutott Budai Jánosnak osztályrészül negyedszázadon át? Talán meggyilkolják, de mindenképpen embertelenül megkínozzák Horthy fehérterroristái, ha egy emberséges börtönőr 1919. augusztus 2-án, a késő est homályában. nem teszi lehetővé számára a menekülést. Vidéken bujkált, s csak a következő év tavaszán merészkedett vissza Miskolcra. Kolarcsik József présmester, a szakszervezet egyik vezetőségi tagja juttatta munkához édesapját és őt is a vasgyárban; a lovas mentőkocsi hajtója lett.

Többedmagával együtt minden vasárnap reggel hétkor jelentkeznie kellett a csendörsegen, s hetenként kétszer-háromszor házkutatást tartottak náluk. Ez sem akadályozta meg azonban abban, hogy illegális gyűlésekre járjon, segítsen azok szervezésében, s a Népszavát, a munkásság legális, ám mégis tiltott újságját dugva behordja a gyárba.

Amíg meséli embertelenül nehéz életének mozzanatait, szinte kigyúl, ám egyszer csak könny hull a szeméből, vagy fél percig a zokogás is megrázza. Emberi méltóságának a meggy álázása még ma is hat rá. Ügy történt, hogy 1942 márciusában, mint póttartalékost, bevonultatták katonának; nemsokára leszerelték azonban, mert kiderült a „priusza”. A leszerelésnek örvendett volna, de mozgalmi múltjának megismerése után egy őrnagy leköpdöste. Öt, az akkor 41 éves férfit.

A felszabadulás után is tudta hát, hogy miért és hova kell állnia. A korábban is legális szociáldemokrata pártból belépett a kommunisták soraiba, s már negyvennyolc éves fővel mezőgazdasági tanfolyamot végzett, hogy falun képviselje osztályát, segítsen a munkásság hatalmának megszilárdításában. Távol a családjától vezetője lett az egyik dunántúli gépállomásnak, majd hasonló poszton szolgálta az új világ építését egy Miskolchoz közelebb eső községben. Öt évvel később került vissza a gyárba, s vasútforgalomhoz, kocsirendezőnek.

Ebben a beosztásban is megtalálta a módját, hogy nevelje politikailag képzetlenebb társait. S ezt nem nézték jó szemmel rendszerünk ellenségei. Az ellenforradalom alatt hárman megtámadták, aminek az lett a következménye, hogy elferdült a csigolyája. Ezért csak a felgyógyulása után, 1958-ban léphetett a munkásőrség soraiba. S az 1961-ben történt nyugdíjaztatása után is ott maradt közöttük mind a mai napig.

— Miért? — kérdez vissza. — Azért, mert aki ott volt az „alapkőletételnél”, 19-ben, annak a sírig szent rendszerünk sérthetetlensége.

Búcsúzásunkkor, éjfél után, mélységes tisztelettel fogom meg a kezét, miközben a lecsapolt «as fényétől újból vörösre gyűl az ég, s szerte a városban az ö korabeliek is nyugovóra tértek már.

TARJAN ISTVÁN

csőből álló vízi közlekedési rendszerre, amelynek építését gyors ütemben folytatják a Német Demokratikus Köztársaságban. A csaknem 300 kilométer bosszú rendszeren a Balti-tenger partvidékén fekvő rostocki kikötőtől egyenesen Berlinig fognak halakat szállítani, — mintha csak olajat áramoltatnának. A szokatlan hal-utazás a „hal-vezetékben” öt óra hosszat tart majd.

A Föld ismeretlen kísérőtársai

Igen, így igaz: a Földnek nem egy, hanem legalább 11 természetes szputnyikja van! Rendkívül kicsinyek, átmérőjük nem haladja meg a 30 métert, és viszonylag kis magasságban folytatják útjukat. Ez az oka annak, hogy a Föld e kísérőtársait csak a legutóbbi időben fedezték fel, miután ember-készítette szputnyikok kezdték meg útjukat égitestünk körül.

így például 1965 decemberében az „Explorer—26” erősen módosította körpályáját. Összesen 150 alkalommal észleltek hirtelen behatásokat más mesterséges bolygók pályájára. A „Hughes Aircraft” munkatársai nagyszögi" felvevő kamerákkal ke* :rmé- szetes szputnyikot fényképeztek le, amelyek pályáját zavaró hatásuk alapján számították ki.

Készülődés a nyárra