Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

( f-----------------------------------------------------------­l^adorvwétay, izge4om, ketetind . Sbi-fí sorozat indul lapunkban Május igától-----vasárnaptól — sorozatot indítunk lapunkban. A modern ember krimijének, a tudományos-fantasztikus irodalomnak a legjobb alkotásaival szeretnénk megismertetni olvasóinkat. A science fiction az egész világon egyre nagyobb tért hó­dit. Egyesek a tudomány terjesztésének jó eszközét látják benne, míg mások fantá­ziájuknak engednek nagyobb teret. Egyik pártnak sincsen igaza. A jó sei-fi azt pró­bálja megmutatni, hogyan fog viselkedni az ember megváltozott helyzetében, más körülmények között. A műfaj nem új. Egy neves amerikai író szerint az első sci-fi író Ezékiel próféta volt, aki elsőként leírta a tüzes kereket.Azt hisszük, hogy mindannyiunk kedves ol­vasmányai közé tartozott az első igazi SF-író — Verne — Utazás a Holdra című mű­ve. Azóta olyan klasszikusai voltak a műfajnak, mint Karinthy, Huxley, Capek, Wells, Russel és Jókai. Mi sorozatunkban a XX. századi SF-írók olyan novelláit, kisregé­nyeit szeretnénk közölni, melyeket eddig még hazánkban nem publikáltak. Egy kis előzetes: az írók között szerepel Isaac Asimov biokémikus professzor, a lengyel Stanislaw Lem, Frederic Brown, Ray Bradbury, akinek egy filmjét, a 451° Fahrenheitet már filmszínházaink is vetítették. Két évtized M* mttik «lÉlBlinfiil émMkmbmmt Gyengélkedik a belső ellenőrzés A Semmelweis kórház kö­Éppen ma van húsz eszten­deje, hogy 1950-ben diplomá­ciai kapcsolatot létesítettünk a Mongol Népköztársasággal. Ázsiai és európai szocialista ország kézfogása nyert ezzel nemzetközi jogérvényességet. Azóta bensőséges barátság lett belőle. Az eltelt két évtized meg­mutatta, miként fűzhet egy­be a szocialista internaciona­lizmus két olyan országot, amely mind földrajzilag, mind némely sajátosságait il­letően, meglehetősen — távol esik egymástól. Bizonyítja ezt az is, hogy a húsz esz­tendő alatt mindkét ország népe nem is egyszer üdvözöl­hette hazájában egymás leg­magasabb rangú párt- és kor­mányküldöttségeit. E kapcso­lat fontos állomása volt, ami­kor 1965-ben aláírták a két ország barátsági és együtt­működési szerződését. Azóta több más megállapodás is született, a többi között az, amelynek értelmében az idei Sárospataki Krónika Húsz év után újra megjelent A sárospataki Rákóczi Gimnázium KISZ-szervezete Sárospataki Krónika címmel ifjúsági lapot adott ki. Az újságban a gimnázium tanu­lóinak verseit, novelláit, ta­nulmányait közlik, és beszá­molnak az iskola életéről. A Krónika egyébként a múlt század végétől 1950-ig, több mint hetven éven át megje­lenő népszerű Ifjúsági Köz­löny utódja. évvel záruló időszakra — a korábbi kedvező tapasztala­tok alapján — az árucsere­forgalom további jelentős növelését tervezik. Fejlődik a két nép, a két kormány és a két testvérpárt kapcsolata általában, össze­fűz bennünket az eszmék és a célok közössége, s nem utolsósorban az, hogy a nem­zetközi politika és a munkás- mozgalom minden jelentős kérdésében egyetértünk. Ez mindkettőnk javát szolgálja és biztosak vagyunk abban, hogy a jövőben sem lesz másként. Augusztusra kész a felső vár is Jelenleg a diósgyőri vár belső szerelési munkáit vég­zik az építők. A másfél millió forintos költséggel újraépülő várat augusztus 20-án vehe­tik birtokukba a turisták. A nyár közepére a felső várnak mind a négy tornya teljes szépségében tekint le Diós­győr óvárosára. zelében levő Rosenberg há- . zaspár utcai húsbolt vezetője üzletében heteken keresztül saját készítésű töltelékárut értékesített; a Mezőkövesdi ÁFÉSZ kötött-méteráru bolt­jában pedig a 89 forintos gyermekpulóvereket soroza­tosan 109 forintért árusítot­ták ... Szinte vég nélkül so­rolhatnánk a hasonló esete­ket. Az említett visszaélések­nek azonban különös érde­kességük is van. Elkerülte a figyelmüket A kritikus időszakban ugyanis mindkét üzletben több alkalommal megfordul­tak a vállalat, illetve a szö­vetkezet ellenőrei és csodák csodájára, e kirívó vissza­élések teljesen elkerülték fi­gyelmüket. E két eset is szemléletesen érzékelteti: gyengédkedik a belső ellen­őrzés. Mégis, ha a fogyasztók érdekvédelme szóba kerül, a kereskedelem rendszerint ki­szolgáltatottságára és kedve­zőtlen adottságaira hivatko­zik. S hogy mennyire túl­hangsúlyozott és elhamarko­dott a védekezésnek ez a módja, azt a megyében meg­tartott legutóbbi központi ellenőrzés tapasztalatai is bi­zonyítják. A megye kereskedelmi vállalatai — igazodva a gazdasági reform kedvező hatásaihoz — két éve a ke­reskedelmi hálózat gazdasá­gosabb üzemeltetését tekin­tik elsődleges feladatuknak. Mellette másodlagossá vált a fogyasztói érdekvédelem vizsgálata, s a még létező ellenőrzési szempontjaik is elavultak, sablonosak, felüle­tesek. Próbavásárlásaik során a vásárlók kárára elkövetett visszaéléseket csak elvétve fedezik fel. Háttérbe szorul a fogyasztói érdek Többmilliós forgalmat le­bonyolító vállalatoknál, szö­vetkezeteknél következetesen „elfelejtik” értékelni a belső ellenőrök munkáját, az ellen­őrzés hatékonyságát, s így a kontroli-ellenőrzés is lehetet­lenné válik. Az áfész-ek boltjaiban a szövetkezeti ellenőrök tavaly csaknem 3 és fél ezer vizsgá­latot végeztek. Ezek közül több mint kétezer alkalom­mal kifejezetten csak gazda­sági eredményeket vizsgál­tak. Az ellenőrzési szempon­tok megoszlása az állami ke­reskedelemben ennél is ked­vezőtlenebb: a tavaly meg­tartott több mint 30 ezer vizsgálat 74 százaléka szinte kizárólag a vállalati érdek­kel összefüggő kérdésekkel foglalkozott. Nem csoda, ha az év közben beérkező vá­sárlói panaszok száma rend­kívül magas. A szó elrepül.« Sokszor nem születik be­jegyzés, dokumentum; az el­lenőrök észrevételei csak szóban hangzanak el és a fe­lelősségre vonás szintén gyakran elmarad. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál például az elmúlt évben egyetlen esetben sem fedeztek fel szabálysértést vagy a fogyasztók megkárosí­tását, mert — mint a keres­kedelmi felügyelőség meg­állapította — a hiányosságok elhallgatásához az ellenőrök­nek is erkölcsi és anyagi ér­dekeik fűződnek. Sok helyen a korábban meglevő ellenőri csoportokat is teljesen felszámolták, át­szervezték, vagy központilag meghatározott áruellátási, leltárellenőrzési feladatokkal bízták meg. A gazdasági re­form bevezetése óta vala­mennyi tanácsi kereskedelmi vállalat mellőzi a társadalmi ellenőrök közreműködésével végzett hatékonyabb munkát. A ruházati kiskereskedelem és a vendéglátóipar ellenőr­zéseibe tavaly egyetlen alka­lommal sem vont be társa­dalmi aktívákat. L. P. Új kavics­osztálvozó Az Alsózsolcai Épületelem­gyár kavicsosztályozó művé­nek bővítésére az utóbbi két esztendőben 33 millió forintot költöttek. A beruházás során új osztályozó- és mosóüzemet építettek. Az osztályozó ki­szolgálására a Német Szövet­ségi Köztársaságból vásárolt nagyteljesítményű úszó kot­róhajót helyeztek üzembe a bányatavon, amellyel — nagy mélységből is — óránként 150 köbméter kavicsot hozhatnak a felszínre. A korszerűsí­tett osztályozómúben tegnap kezdték meg a folyamatom termelést. Ha mindenki ilyen volna! Egyik ismerősöm felesége felhívott telefonon, s már első szavainak hangsúlyával elárulta: nem mindennapi eseményt akar velem közölni. Megilletödöttség, öröm érződött a hang­jából. Az történt, hogy a látogatóban náluk volt hetvenéves édes­anyja a múlt hét szombatján reggel, a félnyolcas személy- vonattal haza szándékozott utazni Budapestre. A még élénk mozgású nénike nem várta meg az éjszakai műszakból haza­térő vejét, hogy kikísérje a vasútállomásra, s ezt nem engedte meg a leányának sem, akinek munkába indulása előtt még a lakást is rendbe kellett hoznia. Hogy ülőhelyhez jusson, fél hétkor buszra szállt, a zsebében levő néhány forintból ki­fizette a viteldíjat, s negyedórával később — mivel a vasúti jegyét előző nap megváltotta — már benn is ült a vonat egyik fülkéjében. Körülbelül ebben az időpontban a leánya odahaza észre­vette, hogy a mama otthagyta a retiküljét, benne a pénztár­cáját, a személyi igazolványát és a vasúti jegyét. Izgatott latolgatással számba vette, hogy jegy nélkül a legközelebbi állomáson leszállítják a vonatról az édesanyját, s a személyi igazolvány, valamint a pénz hiánya csak fokozza a galibát. Ha kirobog az állomásra, félő, hogy a mama, esetleg észrevéve a hiányt, ugyanabban az időben a lakás felé buszozik. — Végül úgy döntöttem — mondta az asszony a telefonba —, hogy az állomásiönökség segítségét kérem. Feltárcsáztam a forgalmi osztályt, s egy Kovács Mária nevű tisztviselőnő rendkívül kedves hangon felvilágosított, hogy a hangos be­mondót csak közérdekű közleményekre használhatják, de ö személyesen megkeresi édesanyámat. Amikor megköszöntem neki szívességét, ezt válaszolta: „Nincs ebben semmi különös, ez csak természetes.” Szerintem, sajnos, még nem természetes az ilyen magatartás. Pedig jó lenne, ha mindenki ilyen volna! Ezt mondta anyám is, aki húsz perc múlva már idehaza volt, s másfél órával később utazott el. Véleményemmel én is csatlakozom a két asszonyéhoz. (tarjón) TÍZ NAP CSEHSZLOVÁKIÁBAN O Az egyik prágai sajtókonferen­cián — többet is rendeztek tájé­koztatásunkra — Jozef Horecky, a Terv­hivatal elnökhelyettese mondotta: — A fejlődés bizonyos időpontokban, bizonyos értelemben megállt. Ennek főleg objektív okai voltak, s csak kisebb mértékben befolyásolták szobjektív hi­bák. A fejlődés azonban lehetett volna kedvezőbb is. Nem mindig sikerült ki­használni azokat a kedvező lehetősége­ket, amelyeket a közgazdaság szocialista elemzése adhat. Nem sikerült minden esetben érvényesíteni az új technikát, a jobb gazdasági struktúrát, a marxiz­mus—leninizmus elveit a szocializmus építésében. A Központi Bizottság 1970. januári ülése — mondotta az elnökhelyettes — jó határozatokat hozott. Szükséges, hogy javuljon a vezetés színvonala s a gazda­ság szervezése. Ez. véleményem szerint, ma jó úton halad. Egyre inkább érzé­kelhető, hogy a párt mai gazdaságpoli­tikája elgondolkoztatja a dolgozókat. Természetesen nehézségeink változat­lanul vannak. A kibontakozás közben opportunista, revizionista befolyással kell szembeszállnunk. De reális és kény­szerű dolgokkal • is számolnunk kell. Többek között azzal, hogy mielőbb meg­teremtsük a belső piac egyensúlyát. ! 988—69-ben a lakosság pénzbevétele 25 százalékkal nőtt, miközben nem volt megfelelő árualap. Másrészt ebben az időszakban lényegesen nagyobb volt az import, mint az export, s az ilyen álla­pot következménye közismert. A gazdasági szakemberek hangsúlyoz­zák: az 1970. évi nemzeti jövedelem 5 százalékát kizárólag a termelékenység révén kell elérni. Továbbá — a piaci egyensúly helyreállítása, majd biztosí­tása miatt — az indokolatlan bérnöve­kedést meg kell állítani úgy, hogy a kis­kereskedelmi árakat stabilizálják. (E cél érdekében vezettek be január elsejével bizonyos árstopot.) Ettől az évtől sokat várnak, bár a sajtókonferencián elhangzott az a véle­mény is, hogy egy esztendőnél nagyobb időre van szükség a gazdasági helyzet rendbehozására. Az 1971-gyel kezdődő következő ötéves tervtől azonban nem­csak teljes gazdasági stabilizálódást re­mélnek, hanem továbbfejlődést is. A prágai Hradzsinban tartott sajtó- fogadáson, amelyen — mint már jelez­tem — részt vett a párt és a kormány több vezetője, dr. Karol Laco. Csehszlo­vákia miniszterelnök-helyettese az előbbi fejtegetést e szavakkal erősítette meg: —• Végeredményben fejlett ország va­gyunk, s ez feljogosít bennünket arra,, hogy higgyük: gyorsan kilábalunk a bajból. A külügymini; ler-helyettes szavaiból pedig arra kell 1 övetkeztetni, hogy az ország vezetése nem tekinti elszigetelt, magára hagyott országnak Cseh­szlovákiát. — Külpolitikánk alapelve — mondotta — a baráti együttműködés a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval. Az újságírók kérdéseket intéztek a kormány tagjaihoz a föderációt illetően. Gondolom, az olvasót is érdekli ez a kérdés. Csehszlovákiában ma van egy cseh és egy szlovák kormány, s a két népnek egy közös szövetségi kormánya. Közös tárca a külügy és a hadügy. A gazdasági és kulturális életet sajátos alapra he­lyezték, természetesen úgy, hogy eme összefüggő kérdések között se álljon választófal. — Ügy cselekszünk — válaszolták a kérdésre —, hogy létezzen ugyan egy­séges gazdaság, de specifikus formában. Például a következő években Cseh­országban az energiafejlesztés nagy szá­zalékát a szén adja — hiszen közismert, hogy a Cseh-medence szénben gazdag terület. Szlovákiában pedig, ahol kevés a szén, az energiát a földgáz és a kőolaj szolgáltatja. (Kassánál halad át a Barát­ság kőolajvezeték.) (Folytatjuk) CSALA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents