Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-27 / 97. szám

a miskolciaké a szó Majd tavasszal? Felháborító Közgazdászunk írja A termelés emberi tényezői Az év eddig eUett részének ♦ermelekenységi eredményei — annak ellenére, hogy alap­vető változás nem történt — optimizmust kölcsönöznek a további időszakra. A javulás jelei mutatkoznak. Hozzájá­rul ehhez a többi között: a gyártmány- és technológia- fejlesztés, a jobb munkaszer­vezés, a javuló vállalati üz­letpolitika. Továbbra is fennáll azon­ban a munka nem kellő meg­becsülésének negatív hatásé. Hogyan becsülhetjük meg. illetve „kell megbecsülni” a munkát? Ennek anyagi és er­kölcsi formában egyaránt ki­fejezésre keil^ jutnia. A mun­ka és a munkás megbecsülé­sét jelenti: ha a munkavég­zéshez szükséges munkakö­rülményeket biztosítjuk; ha gondoskodunk a megfelelő munkahelyi légkör kialakítá­sáról. a teljesítményt jobban tükröző bérrendszer beveze­téséről, a jó munkát tükröző kitüntetések és megtisztelő címek adományozásáról mind a fizikai, mind a szellemi munkát végzők körében. Életünk én a jog KOSSUTH RADIO 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nép­dalok, néptáncok. — 14.00: A magyar nyelv hete. Édes anya­nyelvűnk. — 14.05: Szimfonikus táncok. - 14.39: Miért szép? — — 15.10: A Gvermekrádió mű­sora. — 15.15: Tűzön-vizcn. Ope­rettrészletek. — 16.05: Kóruspt:- díum. — 18.14: A mikrofon előtt a BNV szervezői. — 18.34: Ifj. Magyart Imre népi zenekara ját­szik. — 17.20- Haydn: C-dúr szimfónia. — 17.45: Egy kitünte­tés története. — 18.00: Húszas stúdió. — 19.35: A bölcsesség nem boszorkányság! — 20.30: Magyar operettest a 8-os stú­dióból. — Közben kb. 21.88: Álomi iájak. Magyar költők ver­seiből. — 22.20: Melis György nótákat énekei. — 22.43: André Navarra gordonkaestje. — 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 12.00: Ambrus Sándorné és P. Tóth István énekel. — 12.20: Ze­nekari muzsika. — 13.03: ötven éve tanít... — 13.20: Banchieri- Éljen a tavasz és a virágok. Kantáta. — 14.00: Mindenféle ket­tőtől ötin. — 17.00: Ötórai tea. — 18.10: A magyar nyelv hete. — 18.19: Közkívánatra! A vipera. Alekszej Tolsztoj elbeszélésének rádlőváltozata. — 18.44: A ’la Igaz ugyan, hogy az eleven munka hatékonyságát nagy­mértékben a holtmunka (gé­pek, épületek, anyagok stb.) termelésben való felhasználá­sának színvonala befolyá­solja, de a munka jobb meg­becsülése sem mellőzhető té­nyező. A legragyogóbb tech­nika sem ér semmit az ember nélkül. Ügy vélem, a jövő­ben sokkal jobban reflektor­fénybe kell állítani a ter­melés emberi tényezőjét, an­nál is inkább, mivel ebben hallatlan erők szunnyadnak kiaknázatlanul. Pedig ezek felszínre hozása és termelésbe állítása szinte anyagi befek­tetés nélkül is megoldható lenne, csak egy kicsit többet kellene foglalkozni a dolgo­zók termelési és nem terme­lési problémáival. Nem kell sokat magyarázni, hogy mi­lyen lehet a dolgozókkal való törődés abban az üzemben, ahol azok nem ismerik az üzem vezetőjét, sokszor még a főművezetőt sem. Vajon milyen lehet az új dolgozók fogadtatása az ilyen üzem­ben? Csodálható-e, hogy ete- í-ületről a dolgozók — külö­carte. Régi slágerek. — 18.58: teán O’Casey: Csiilag-dzsessz. — 19.14: Hangverseny a stúdióban. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.28: Nóták. — 20.50: Lovasok a Herlen partján. — 21.00: Nép­szerű előadók, népszerű táncda­lok. — 21.30: Nőkről nőknek. — 22.00: A hét előadóművésze: az MRT szimfonikus zenekara. — 22.50: Toronyzene. — 23.15: A szép' Heléna. Operettrészletek. URH 18.10: Tánczenei koktél. — 18.55: Orosz nyelvtanfolyam fel­nőtteknek. — 19.10: Beszéljünk az operáról. — 20.00: Szebenyi János fuvolázik. — 20.17: A dzsessz kedvelőinek. — 20.40: A Győri Zeneművészeti Szakiskola női kara Liszt-kórusokat énekel. — 21.10: Láttuk, hallottuk. — 21.30: Hangfelvételek felsőfokon. MISKOLCI RADIO A hét első napján. — A ke­reskedelem és az idegenforga­lom. — Ifjúságunk az agrárfej­i nősen az uj dolgozok — a nem megfelelő bánásmódra, légkörre hivatkozva, igyekez­nek elmenni. Ügy vélem, ezen nincs mit csodálkoznia még a vállalat vezetőinek sem, ha­nem határozottan változtat­niuk kell az üzem vezetési színvonalán. Túlzott nagyvo­nalúságnak nevezhető az, hogy egy új felvételes dol­gozó négy vagy öt hónap után úgy távozik a vállalat­tól, hogy nem ismerte meg az üzem vezetőit. Vizsgálatok bi­zonyítják, hogy az ilyen ve­zetők nem becsülik meg kel­lően a munkát, és a munkást. Ez pedig alapvető vezetői hi­ba, amelynek elnézése a tár­sadalommal szembeni felelőt­lenséget jelent. Bár kizárólagos jelentősé­get nem tulajdoníthatunk a munka anyagi megbecsülésé­nek, a jó anyagi elismerés, termelést ösztönző, teljesít­ményt növelő hatása igen lé­nyeges. A munka jó anyagi megbecsülését az jelenti, ha olyan bérrendszert alkalma­zunk. amelyben az eddiginél nagyobb lehetőség van az át­lagbér színvonal emelésére, és egyidöben az egyéni teljesít­mények differenciált elisme­résére. A nem kellően diffe­renciált anyagi megbecsülés (bér, prémium, jutalom) egyenlő termeléshez vezet, mivel kialakul olyan szemlé­let. hogy „nem érdemes töb­bet dolgozni, mert úgysem adnak többet vagy arányo­san többet, mint annak a dolgozónak, aki kevesebbet teljesít”. Ez a szemlélet tár­sadalmilag is káros, mert nem segíti elő az egyéni teljesít­mények gyorsabb növekedé­sén keresztül a társadalmi növekedés fokozását. A munka jobb anyagi meg­becsülésének feltétlenül ki­fejezésre kell jutnia az alap­bérarányokban is. Nem lehet azt csak az év végi nyereség- részesedésnél érzékeltetni úgy. hogy pór száz forinttal töb­bet kap a dolgozó, mint egyébként kapna. A munka megbecsüléséhez, a munka­erő megtartásához elengedhe­tetlen a kellő mértékű évközi béremelés. Az a dolgozó, aki munkabérének növelésén ke­resztül is érzi munkájának megbecsülését (vagy még prémiumot és jutalmat is kap év közben), az eddiginél sok­kal inkább magáénak érzi a vállalatot, és nem töri a fe­jét hetekig vagy esetleg hó­napokig azon. hogyan találna olyan vállalatot, ahol elvá­rásai jobban teljesülnek. Annál a vállalatnál, ahol a munka megbecsülése jó. a dolgozók megelégedettek, szí­vesen. jókedvűen végzik munkájukat, ezáltal termelési eredményeik is nőnek, amely végül az élőmunka terme­lékenységének növekedését okozza. Helytelen lenne tehát ezt a befektetés nélküli előnyt kiaknázatlanul hagyni. DR. HEVÉSVARI IMRE lődés lenini útján. — A MÉH Vállalat új akciójáról. — Kórus­muzsika. — Magatartás, ízlés, közvélemény. — A Miskolci Kép­tár öt hónapja. — Megyei sport­eredmények. — Élüzem az ÉP- FU. — Slágerkoktél. BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ 13.55: Telesport. — 17.25: Fű- vószene. — 19.00: Tv-híradó. — 20.10; A bástya. Peter Karvas triptichonjának I. része. — 22.00: Tv-híradó. — 22.05: «Liga-vasár­nap. FILMSZÍNHÁZAK Béke (f4, hn6, 8): Az öreg­ember és a gyermek. — Kos­suth (f3, f5, f7): Ítélet. — Fák­lya (fő, f7): Tanár úrnak, sze­retettel. — Petőfi (f7): Magányos vadász a szív. — Táncsics (f5, f7): Bűbájosok. — Szikra <15, 7): Nagyítás. — Ságvári (f5, hn7): A fehér apácák titka. kiállítások Libresszó (13—20 óra között): Az Ady Endre Művelődési Ház képzőművészeti körének kiállí­tása. Görögkeleti templom (10—13 és 15—18 óra között): Miskolci gö­rögök művészeti emlékei. A Miskolci Vízmüvek meg­rendelésére, az elmúlt hóna­pokban a Miskolci Mélyépítő Vállalat Tapolcán több utcá­ban szennyvízcsatornát fek­tetett le. A többi között a Zi­lahi utcában is. Az utat a mai napig sem hozták legalább olyan „rossz” állapotba, mint volt. Pillanatnyilag úgy néz ki, mint egy csatatér. Sem gépkocsival, sem gyalog nem lehet közlekedni, úgy össze­törték a járdalapokat is. Ez a kisebb baj. Ugyanazon idő­ben a mellette levő Újjáépí­tési utcában is elkezdték ki­ásni a szennyvizárkot, és egy pár méter után otthagyták az egészet tavaly őss ■ 1 (nyitva üzenetek „ELKESEREDETT” JELIGÉRE; Az Mt. V. 18. § (2) bekezdése így szól: „A dolgozó alkalma­zása írásba foglalás nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken. Illetőleg munka­körökben, amelyekben a dolgo­zókat rendszerint változó mun­kahelyeken foglalkoztatják, mint például az építőipar, a közle­kedés és a posta egyes munka­köreiben. Ezeket a vállalati kol­lektív szerződés határozza meg. A dolgozót a munkaszerződés megkötésekor erre a körülmény­re figyelmeztetni kell.” Ha a dolgozó az utasításnak nem tesz eleget, eljárása munkamegtaga­dásnak minősül. „ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKÁS” JELIGÉRE: Ha jól értettük, mű­ködési engedélyt szeretne vál­tani, fő állása megtartása mel­lett. Az igényeket a KIOSZ já­rási helyi csoportja tartja nyil­ván, s javasolja a működési engedély kiadását is. Felvilágo­sítást onnan kérjen. Címe: KI­OSZ járási helyi csoportja, Mis­kolc, Széchenyi u. 61. NAGY S., MARTINTELEP: Kérjük, közölje szerkesztősé­günkkel pontos címét, mert kü­lönben nem áll módunkban a témával foglalkozni. Megírtyk — válaszoltak A „Vitatható kérdés” című cikkükkel kapcsolatban kö­zöljük, hogy: a jelenleg is ér­vényben levő személy- és poggyászdíjszabás értelmé­ben minden gyermek 6 éves, illetve iskolaköteles koráig, felnőtt kíséretében, díjmen­tesen utazhat. A bérlet- vagy jegyváltás kötelezettségét az általános iskola első osztá­lyának kezdetétől vesszük fi­gyelembe, még akkor is, ha a gyermek időközben a 6. életévét betöltötte. Abban az esetben viszont, ha az iskola- köteles gyermek az általános iskolát bármilyen oknál fog­va (hosszas betegség, szellemi fogyatékosság stb.) az előírt időben nem kezdheti meg. akkor a 6. életév betöltése ntán menetjegy, illetve a ta­nulókat megillető bérletjegy váltása kötelező. Pásztor Sándor igazgató. Miskolci Közlekedési Vállalat a gödröt), azzal, hogy majd tavasszal folytatják. És íme, a tavasz egy pár hete hívo­gatja a csatornaépítőket, de azok makacsul ellenállnak. Csak tudnánk, miért? Arról már nem is szólva, hogy Tapolca egyik legren- dezettebb utcája az Újjáépí­tési utca, sokkal több lakó­ház van benne, mint akár a Zilahi, akár a Váradi utcá­ban, és érthetetlenül — azok­ban már van szennyvízárok. Pedig nyaranként ez az utca is jó pár forintot befizet az üdültetési díjból... A. M.-né. Tapolca A UH április 8-i számában „Kesztyűk a vitrinben” cím alatt az ökölvívókesztyűk minőségével kapcsolatban bí­ráló cikk jelent meg. Közöl­jük, hogy az MVSC szakosz­tályától a megvásárolt kesz­tyűket, amennyiben nem használták, minden további nélkül visszavesszük. Bolt­vezetőnk ezt közölte a szak­osztály illetékeseivel. Tekin­tettel arra, hogy bírálták az Mibe kerül egy Hiába van jó meleg idő, az embernek szüksége van tüzelőre. Szenet vesz, 10 má­zsát, a jó erenyőiből. Kis vá­rakozás után megjön a szén, és vele együtt a bosszúság is. Mert a szén nem „fenékig” szén. Van közte meddő is. Ezt persze már csak berakodás közben veszi észre az ember. Na, most mit csináljon? Be­cipelni felesleges. Legjobb, ha már ott kint, a kapu előtt ki­Televízió vagy rádiókészü­lék cseréjét a BKM—KGM együttes utasítása szabályoz­za, illetve meghatározott szá­mú javításhoz köti. Csere olyan esetben lehetséges, ha a vásárlást követő 12 hónap­ban meghatározott számú szervizbeavatkozás történt, (öt azonos vagy tíz különbö­ző pozícióból eredő hiba.) A rendeletek adta lehetősége­ken túlmenően, vállalatunk Lakóházunk a MIK kezelésében álló épület. Tizennégy család lakik benne... Az épület terü­letén csatoxnázás nincs. A laká­sokból kikerülő szennyvizet az utcai vízlefolyó csatornába kell önteni, ennek következtében környékünk nemcsak esztétikai­lag, de egészségügyileg is kifo­gásolható. Az aknából feltörő bűz — főként tavasztól őszig — fertőzi az utca levegőjét, meleg­ágya a férgeknek, álcáknak, le­gyeknek, amelyek légiói ellen Esőben viselhető sapkát akartam venni a férjemnek. Vízhatlan orkánra gondol­tam. — Az nincs — mondták az üzletekben —, nem is szo­kott lenni, pedig sokan ke­resik. Tessék skay- vagy bőr­kalapot venni, 130-tól 200 fo­rintig terjedő árban, nagyon közöny Április 12-én este a Kilian-deü buszmegállóban édesanyám a négyéves kislányommal fel akar: szállni az 5-ös autóbuszra. Meg­álltak az első ajtónál, mivel gye­rekkel volt, meg bérlete van. A leszállók után anyáin felemelte kislányomat a busz lépcsőjére, s félig fönt volt, amikor a sofőr a gyerekre csapta az ajtót. Az utasok kiabálására kinyitotta ekkor én fölkaptam a gyerekei és felmutattam neki, nézze meg. kit zárt az ajtó közé. Közönyö­sen vállat rándított, majd gáz; adott, és elrobogott, mint aki jól végezte dolgát. Elgondolni is szörnyű, hogy az eset rosszabbul is végződhetett volna. Szilvási Lajosné ni.. Könyves Kálmán u. 1. importból beszerzett ökölví­vókesztyűk minőségét, kér­tük a szállító Trial Nagyke­reskedelmi Vállalat válaszát, mivel a vállalat instruktora úgy nyilatkozott, hogy a cikkben említett pakisztáni kesztyűt a sportkörök jelen­leg is vásárolják. A nagyke­reskedelmi vállalat válaszát beérkezése után közöljük. Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat mázsa meddő? válogatja és kint hagyja: majd elviszi a szemetes. Op­timista hiedelem. Mert a meddő a TÜZÉP szerint szén, a szemetes szerint pedig nem szemét, nem is viszi el. Csak ha fizet az ember egy hú­szast. így egy mázsa meddő negyven forintba kerül. Nem beszélve a bosszúságról — írja Horpácsi Sándor III., Nemzetőr u. 17. az 1968. évtől értékesített ké­szülékekre további 12 havi, azaz összesen 24 havi garan­ciát vállal, olyan értelemben, hogy a második 12 hónapban bekövetkezett meghibásodá­sokat díjmentesen javíttatja, de cserejogosságot nem biz­tosít. VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár Székesfehérvár Vevőszolgálati osztály szinte védekezni sem lehet. Víz­ellátásra az udvar végén elhe­lyezett egyetlen városi vízcsap szolgál, közvetlen szomszédságá­ban a sertésólaknak és szabad űrgödröknek. Az épület tető­szerkezete, összes fagerendája, cserépteteje hibás. Esőzéskor a lakásokba csorog a víz. A falak nedvesek, salétromosak, nincs megfelelő szigetelés. Meddig várjunk a tatarozásra? — kér­dezik a In., Gábor Áron utca 6. szám alatt lakók. jó minőség — javasolták. Csakhogy azt nem lehet zseb- rerakni, meg aztán drága is. Miért csak kabáttal együtt lehet kapni orkánsapkát? Miért nem lehet hulladékból „szóló sapkát” készíteni? — kérdezi Tóth Jánosné diós­győri olvasónk. Á gazdasági bírság Az 1/1968. számú kormányrendelet szerint: gazdasági bírságot lehet kiszabni a vállalatra, illetőleg a szövetkezetre, ha a jogszabályba, vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, a szocialista gazdálkodás el­veivel ellenkező tevékenységével, a társadalmi érdeket megsértve — jelentős anyagi előnyre tesz szert, illetőleg jelen­tős kárt okoz, vagy — súlyosan megsérti a lakosság jogos érdekeit. Teljesen új jogintézmény jogrendszerünkben a gazdasági bírság intézménye. Olyan, amelynek múltja egyszerűen nincsen. Jelene pedig csak kibontakozóban van. Jövőbeni jelentős szerepe viszont feltételezhető. Jugoszláviát kivéve egyetlen szocialista or­szágban sem ismeretes. Nálunk viszont létrehozásának társadalmi­gazdasági körülményei — éppen a megváltozott gazdaságirányítási rendben — adottak. Az extenziv gazdálkodási rend helyett az in­tenzív módszer, a központi irányítás helyett a piacszabályozás in­dokolja létét, önmagában a többcsatornás termékértékesítési lehető­ség is magyarázza intézményesítését. A monopolszerződéseket tiltó jogszabály, de a szerződéskötési szabadság biztosítása is indokolja a gazdasági bírság mint gazdaságpolitikai fék rend­szeresítését. Tulajdonképen a hagyományos sikántilalom, a joggal való visszaélés új tartalmú szankciója a gaz­dasági bírság intézménye. Komplex jogintézmény; mert mind pol­gári, mind büntető, mind pedig államigazgatási elemek feltalálhatok benne. A kormányrendelet szerint — egy-cgy tisztességtelen eszközzel gazdálkodó vállalattal vagy szövetkezettel szemben — a gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az meghaladja a vállalat által elért előny, illetőleg az okozott — vagy a veszé­lyeztetés folytán bekövetkezhető — kár összegét. Vagyis, ha a szerzett előny egymillió forint, a gazdasági bírság összege ezt meg kell hegy haladja, különben a jogellenesen, tisztességtelenül eljáró vállalat csak azt vesztené el, amit jogellenesen, tisztességtelenül szerzett. Amennyiben nem haladná meg a kiszabott bírság összege a jog­ellenesen szerzett vagyoni előny összegét, elmaradna a szankció prevenciós, megelőzésre irányuló profilaktikai funkciója. Sajnos, az országosan indult eljárások száma igen alacsony. 19S8- ban egy eljárás sem indult. 1969 áprilisában érkezett az első indít­vány a Gazdasági Döntőbizottsághoz. Azóta 13 indítvány került a bíróság, illetőleg gazdasági döntőbizottság elé, s 11 került eddig jogerősen befejezésre. Elgondolkodtató, hogy Borsod megyében egyetlen indítvány előterjesztésére sem került sor az elmúlt két esztendőben, noha csak a Miskolcon közismert szocialista gazdál­kodás elveivel ellentétes tevékenységek számos alkalmat szolgál­tattak volna erre. A jogszabály hatékonyságát azonban az alkalmazás s/ámszeru- ségéből nem lehet megítélni. Csupán a gazdasági bírság előfordu­lási gyakorisága, az intézmény életképességét nem mérheti. Mert az intézmény puszta létével is hat. Csak azért, mert megvan az elvont lehetőség a nagy összegű gazdasági bírság kiszabására — amelvet termelési költségként elszámolni sem lehet —, ez a tény visszatartja a gazdálkodó egységeket a tisztességtelen és jogellenes gazdálkodástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem élhetnénk sokkal bátrabban — a gazdasági bírság — gazdálkodást szervező, szabályozó eszközével. lie7lA DR. TÍMÁR LÁSZLÓ [PAPS^bR-U. ^ Jön a nyár es nö az idegenforgalom. A Papszer utcában egymás után rekednek meg az autóbuszok. Gyanútlanul hajtanak be, mert az avasra vezető útnak tekintik az Szerkesztői utcát, — de megjordulni nem tudnak. Sürgő­sen ki kellene tenni a „zsákutca” táblát, hogy vendégeink még jobb véleménnyel te­gyenek városunkról, Vissza a kesztyűt! Válaszol a VIDEOTON Egészségtelen körülmények között Eszi, nem eszi?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents