Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-27 / 97. szám

h'yugat-németországi mozaikok 111. .Magyar'tincsek Aachenben Az utazó, aki a robogó gyorsvonat ablakából kínálkozó tát- ványon s a mozgólópesös nagyáruházakon kívül mást is sze­retne látni, bizony áldozatokat kénytelen vállalni. Türelem s jó néhány márka kell ahhoz, hogy az em.ber stoppal vagy „magánúton” eljuthasson egy-egy városba. — Én Aachent választottam, a németek, belgák és hollandok „randevúzó” városát” — ahogy három ország turistái nevezik az ősi tele­pülést. Egy ismeretlen nagyvárost meglátni, önmagában is fel­emelő élmény. Ahol pedig a gazdag építészeti história a jelen felhőkarcolóival komé- zik, ott a lélek is látóvá vá­lik s igyekszik befogadni az emberi kultúra, képzelőerő századokat egybekapcsoló va­riánsait, Aachen másért is izgatott. Még hiányos históriai mű­veltségemen is átsejlett né­hány magyar vonatkozású is­meret; ezeket szerettem volna a precízség szintjére emelni. Az aacheni székesegyház kápolnáját — ez viszonylag közismert — a magyarok épí­tették. Itt látható államala­pítónknak, István királynak szobra, vele szemben László Királyé. Magyar nemzeti szí­nű szalaggal átfont koszorúk figyelemfelhívóan szólnak a szobrok hovatartozásáról; a súlyos szépséghiba pusztán az, hogy a koszorúzók külföl­dön élő magyar diákszerveze­tek képviselői voltak s nem mi. akik István királyt igaz módon, az államalapítónak kijáró becsüléssel tiszteljük. 4 kincseskamrában A székesegyház egyik szár­nyában helyezték e) azokat az egyházi kincseket, ame­lyek pénzzel fel sem becsül­hetők, mert az arany súlyát ugyan mérlegre tehetik, de az ötvösök mesébe illő fantá­ziáját mérni aligha lehet. A kamra értékes tárgyait harminc centiméter vastag páncélajtó védi, titkos és le­gális riasztóberendezésekkel. Az aranyszobrok, kelyhek, képek és aranyhímzésű pa­lástok nemcsak a már emlí­tett értékeik miatt szorulnak igen gondos őrizetre, hanem azért is, mert időben messze vezetik az utókort; egyszeri és megismételhetetlen mű­kincsekről van szó. Itt őrzik Krisztus és Mária bőrszíját, aranyládikó rejti Jézus gyolcsait. A veretes lá­dát hétévenként nyitják fel, püspökök, magas rangú ál­lamférfiak jelenlétében. Ilyenkor elözönlik a várost a külföldiek, megtelnek a szál­lodák és nenziók, amelyek­nek egy része egyházi tulaj­donban van. Magyar mesterek dicsérete Hogyne dobbanna meg a szív, ha a kincsek garmadá­jában magyar mesterek mun­káival találkozik az ember. Az egyik vitrinben két ezüst aranyozott kehely látható, mindegyik a XV. századból származik. Magyar zarándo­kok adománya. A falon két kép, az egyik Mária Jézussal, a másik Mária koronázása. Az ezüstkereteken magyar és lengyel címerek. Ezekhez ha­sonlókat adományozott Nagy Lajos Nagyváradnak és Má- riacellnek is. Látható még két ezüst oltárgyertyatartó Nagy Lajos címerével; e munka a XTV. századból ;tl » Gyenge Magazin, kitűnő portréf ilm A tegnap es^i műsor nem elégített ki. A műsorok elhe­lyezése ellen van kifogásom. A főidőben ugyanis a Világ- : irodalmi Magazint sugároz­lak. és miután az emberek- , nek ennek hatására elment a kedvük a tv-nézéstől akkor mutatták be a Bolyáiakról készített kitűnő portréfilmet. A Világirodalmi Magazin válogatását már többször ki­fogásoltuk. Lehangolónak, .sok esetben morbidnak tar­tottuk. A mostani összealli- lás sem volt kii'öfib az eddi­gieknél. Súlyosbította a hely zetet, hogy ezt ünnepi alka- , lomnak szánták, az új Világ­irodalmi Lexikon köszöntője nek. (Az egv Brechl-jelene! „ emelkedett ki határozott?-- gával. magatartást fogalmazó optimizmusával. Bessenyei régről ismert. maradandó megformálásában.) Már ja­vasoltuk. hogy ezeket a kü­löncségeket adják éjszakai vetítésben az ez iránt érdek­lődők számára. Sajnálatos, hogy épp egy Ilyen rossz műsor miatt szo­rult háttérbe a kiváló tudó­sok. tudományos intézmények közreműködésével készített, román—magyar együttmű­ködők alkotta. Bolyai János •- című portréfilm. Valahogy, v ugv járt a tv műsorában is, mint az életben; sajnos, mel­lőzték. Pedig olyan portréfilm volt ez, anfely egyszerre korsza­kot idéző, tudományos ered­ményt pontosan népszerűsítő, emberi sorsokat drámai erő­vel megelevenítő. Erdély tör­ténete éppúgy benne volt, mint a geometria történeté­nek nagy. fordulópontja, ben­ne volt két ember korában hamvába-hullt i'ellángolása. a két jellem, apa és fia külön­bözésének és összetartozásá­nak; egymást kiegészítésének megrajzolása, és végűi a Tett. az új világszemlélet megszü­letése. És ez a tett minden kicsinyességen, minden hazai lehúzó' erőn túlemelkedett, a világ nagy felfedezéseinek egyikévé vált. És ezt nem­csak mi. mondjuk, nemcsak mi büszkélkedünk vele, de Bolyai eredménye a világ tudatában is népünk nagy teljesítményei közt tartatik számon, ott, ahol a legnagyob­bakat emlegetik, mondjuk: Petőfit vagy Bartókot. A műsor azért volt jelen­tős, mert szerényen idézte meg mindezt, ragaszkodva a dokumentumokhoz, az ada­tok. a tények drámai és köl­tői erejével beszélt e nagy emberi eredményről, és egyé­ni tragédiáról. K. L. való. A hegyikristályból ké­szült három ereklyetartót Nagy Lajos címere, Szent István és Szent Imre kép­mása díszíti. Ez a kincs a vi­lágon egyedül, mint külön­leges és egyedi darab, csak az aacheni kincseskamrában látható. Ott-tartózkodásom- kor sokan megálltak Nagy Lajos négy címerpajzsa előtt, és megcsodálták azt a két boglárkapcsot, amelyet Nagy Lajos címere díszít és egy vecsernyepalástról került a kincses múzeumba. A finom munkák erdélyi — pontosan a XIV. században élt kolozs­vári — ötvösművészek tehet­ségét dicsérik. Az aacheni kincseskamrá­nak magyar vonatkozású darabjai, műremekei olyan gazdagok, kimunkáltak, hogy a legnagyobb sikert a láto­gató közönség körében ezek aratják. S ezt látni, a hazá­tól több mint ezerötszáz ki­lométerre — felemelő érzés. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Egy hangverseny előtt Az orgona múltja és jelene A miskolciak különösen kedvelik az orgonamvz okát; jBar- tók-termi hangversenyek, a nyári avasi esték meghitt hangu­latát többnyire e hangszer szerctete, néps erúsége hatja át. A „hangszerek hangszere” szerkezetileg hatalmas, ösz- szetett fúvóshangszer, min­den hangját sípok segítségé­vel szólaltatja meg a játékos. Eredetét az ókorban keres­hetjük, fénykorát pedig az 1550—1650 közötti évszázad­ban. A barokk orgonaideál a polifon zene előadására al­kalmas, virtuóz, könnyen megszólaló hangszer, mely a két Gabrieli. Meirulo, Fres- cobaldi, Byrd, Sweelinck, Couperin, Cabezon, Praeto- rius, Pachelbel, Böhm, Sohe- idt, Buxtehude, Lübeck, Bach, Froberger, Händel művésze­tében igazi alkotókra, s egy­ben előadókra talált. A későbbi századok a zenei ideált a zenekar felé terel­ték, így az orgona népszerű­sége csökkent. Talán éppen századunk sok irányú techni­kai és kulturális formáló­dása napjaink művészetében ismét előtérbe állította ezt a nagy hatású, tömegeket moz­gósító hangszert, hogy a ba­rokk művészet reneszánszá­val egyidejűleg modem alko­tások számára is hozzáférhe­tővé tegye. Szerdán este a Bartók-te- remben jugoszláv orgonamű- vésznőt, Vlasta Hranilovicot, a zágrábi zeneakadémia ta­nársegédjét hallhatjuk. 1954- ben szerezte diplomáját, és ma a horvát zeneélet ismert személyisége. Műsorával vál­tozatosságra törekszik: nép­szerű Bach-művek mellett (D-moll toccata és fuga), preklasszikus kortársak és mai szerzők művei is szere­pelnek repertoárjában. Májustól szeptemberig, hat koncerten, egységes temati­kával — Bach-, Händel-, Vi- valdi-művekkel — ismét or­gonaestek színhelye lesz az avasi templom. Sorrendben Lehoika Gábor, Hans Otto (NDK), Virág Endre, Kovács Endre, Peskó György és Ger­gely Ferenc művészetében gyönyörködhetnek a zenét és orgonamuzsikát kedvelők. rfc Házak. Barczi Pál rajza Esti szerenád az Avas alján Vasas dalosünnepek Miskolcon Diósgyőrben — ahol a millennium óta mindig Ünnepet jelent a dal, a munkában megfáradt kétkezi dolgozók sokszor egyetlen öröméi — az LKM fennállásának kétszázadik évfor­dulóján kórustalálkozót, dalosünnepet rendeznek. Ismét elő­kerülnek most a kis házi múzeum féltve őrzött ereklyéi: zászlók, serlegek, sárgult kottalapok, s a fényképek tucatja, melyek régi májusokat, majálisokat, rádiószerepléseket idéz­nek. És készülnek a találkozóra szerte az országban mind a testvérkórusok, hogy júliusban tiszteleghessenek a nagy múltú vasas együttes ünnepén. De bejelentette részvételét a trineci vasmű vegyeskara és a Karl-Marx-Stadt-i kórus is. A Lenin Kohászati Művek, illetve a Bartók Béla Műve­lődési Központ több mint ezer dalost lát vendégül, és huszonhárom együttes össze­sen száz küldöttét. Fülöp László, a művelődési központ igazgatója elmon­dotta, hogy július 25-től 28-ig tizenegy hangversenyt adnak majd Miskolcon és Diósgyőr­ben a részvevő kórusok. A rangos vendég jogán először a Karl-Marx-Stadt-i énekkar és zenekar lép közönség elé. A négy nap folyamán a diós­győri várban óratóriumest, Aggteleken barlanghangver­seny, Tapolcán parkhangver­seny, az Avas alján „Dalolj vasas” címmel esti szerenád lesz. Július 28-án ünnepük meg a vasasok a Miskolci Nem­zeti Színházban a diósgyőri kohászat fennállásának két- századik évfordulóját. A he­lyi együttesen kívül ez alka­lommal a budapesti vasas tánckar es zenekar is szín­padra lép, a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt, A jubileumi program aján­dékműsorral ér véget, melyet a Borsodi Ércelőkészítő Mű­ben tartanak. Ez alkalommal hallhatja a közönség a Karl- Marx-Stadt-i művészegyüttes önálló műsorát. GY— Irodalmi est görögöknek A miskolci görög emigrán­sok kérésére irodalmi műsor lesz 30-án, csütörtökön este 6 órakor a Görög Klubban. A Bartók Béla Művelődési Köz­pont által rendezett, versek­ből és prózából álló műsort a művelődési központ irodalmi színpada adja elő. A Fősze­replők voltunk című, a fel- szabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletére ösz- szeállított produkciót mutat­ják be. éjféltől reggelig RABLÁS A MÚZEUMBAN Ismeretlen tettesek hatol­tak be az egyik kasseli fegy- ' vermúzeumba és körülbelül egymillió márka értékű kö­zépkori fegyvert raboltak el. A tolvajoknak és értékes zsákmányuknak nyoma ve­szett. HIÄBA várta Denise Sztarakisz asszony, miután hiába várta Athén­ben fia szabadonbocsátását, visszautazott Párizsba. Fiát, Ioannisz Sztarakisz görög­francia újságírót, akit 18 évi börtönre ítéltek, a görög vá­ros illetékesei szerint azért valószínűleg hamarosan sza­badon engedik és kiutasítják az országból. A VEREKEDŐ PINCÉR Az esztergomi szálló étter­mében az egyik vendég nem fizette kj 45 forintos számlá­ját. mire Felföldi László ököllel leütötte. Más alka­lommal valami nézeteltérés miatt egyik női munkatársát megpofozta. A bíróság. hat­hónapi szabadságvesztésre ítélte. VESZTEGETÉS A New York-i rendőrök évente több millió dollár vesztegetési pénzt fogadnak el játékbarlang-tulajdonosok­tól, kábítószer-csempészek­től. A vesztegetés Összege 5000 dollártól akár 50 000 dollárig is terjedhet. Ötezer dollárért a rendőr megváltoz­tatja vallomását, ötvenezer- dollárt pedig például olyan esetben fizetnek ki, amikor meg akarna^ semmisíteni magnószalagra vett kompro­mittáló 'beszélgetéseket. VB A COMPUTERBEN Május 5-én már „ismert” lesz a labdarúgó-világba.j - nokság győztese. Egy olasz rádiós és televíziós társaság a mexikói rádiósokkal közö­sen computerbe táplálják a részvevő csapatok eredmé­nyeit, ennek alapján „lejátsz. szák” a nyolcaddöntőt, a ne­gyeddöntőt, az elődöntőt és a döntőt és szerte a világba su­gározzák a VB „rangsorai". CSÓKVÁSÁR Három csinos fiatal lány nagy zűrzavart okozott a New York-i Kennedy repülő­téren. Kézzel írt táblát tar­tottak a magasban ezzel a felírással: „Csók — darabon­ként 1 dollárért”. Egész csa­pat lelkes férfi vette őket kö­rül. Az egyik lány alig ötper­ces munkával összesen négy- dollárt „keresett”. Egy re­pülőtéri tisztviselő zárta be a csókárusítást. HAMISÍTVÁNY A bostoni szépművészeti múzeum által nemrég 100 000 dollárért vásárolt Raffaello- kép, az Eleonora Gonzaga cí­mű vászon állítólag hamisít­vány. A kisméretű festményt a XX. században készítet­ték. Művészi értéke egy cso­koládédoboz fedőlapjával egyenlő. SZEMÉTHEGYEK Sztrájkolnak Párizsban a szemetesek, az utcaseprők. Az utcákat, az épületek be­járatait szeméthegyek borít­ják. A tartályok tartalmát a kutyák hordják szét, a csa­tornákból a bőséges lakomá­ra előbújtak a patkányok is. BALESET Tizennyolc katona életét vesztette, ketten súlyosan megsebesültek egy olasz ka­tonai repülőgépet ért baleset alkalmával az Udine melletti, Rivoltö légitámaszton.

Next

/
Thumbnails
Contents