Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Emelik a vasutasok fizetését Csaknem 31 milliót kapott a miskolci igazgatóság A Minisztertanács határo­zata alapján március elseje- tői rendezik a vasúti dolgo­zók bérét. Erre a célra a nép­gazdaság és a vasút anyagi erőforrásaiból évente 323 millió forint használható fel. A MÄV Miskolci Igazgatósá­ga ebből az összegből 30 millió 930 ezer forintot ka­pott béremelésre. A túlmunka díjazására 563 ezer forintot használ fel ha­vonta a miskolci igazgatóság. Az éjszaka is dolgozók 1 mil­lió 55 ezer forint pótlékot kapnak. Egyes forgalmi, mű­szaki és kisegítő munkakö­rökben, a szállításban dol­gozóknál és a munkásoknál pedig csaknem másfél millió forinttal emelik a havi bért. A forgalmi és műszaki irá­nyító, vezetői munkakörben levők bére ugyan nem emel­kedik, de anyagi érdekeltsé­güket prémiummal növelik. A béremelésre fordítható összeggel a szolgálati helyek maguk rendelkeznek. A bérrendezéssel egyidő- ben a vasúti munka rendjé­ben és a vasutasok munka­idejében is változások . lesz­nek. A forduló szolgálatba beosztottak havi 240 órás munkaidejét úgy alakítják., hogy a munkával eltöltőt? idő a napi nyolc órás átla­got ne haladja meg. Ezután nem fizetik a munka előké­szítésével és az utókezeléssel eltöltött időt, de a forgalmi és vontatási szolgálatban le­vők órabérét 53, illetve 27 fillérrel emelik. A szállítás­ban dolgozó vasutasokat a menetidővel arányosan fize­tik. A MÁV-iparban foglal­koztatottaknál és építőrészle­geinél dolgozóknál a része­sedési alapból 2, illetve 3 százalékkal emelik a bért. Július elsejétől a vasút mellékvonalain dolgozóknak is fizetik a túlmunkát. A forgalomban dolgozók kere­setét pedig abban az eset­ben, ha egészségi állapotuk szolgálat közben romlott meg, s áthelyezésükkor Mégek Karkovbol A KISZ városi végrehajtó­bizottsága háromtagú harko­vi Komszomol-küldöttséget hívott meg városunkba. A látogatásra — ha a harkovi fiataloknak is megfelel az Oiésgyöri előadó a nemzetközi szemináriumon Ez év augusztus 31. és szeptember 5. között Buda­pesten, a Duna Interconti- nental-szállóban tartja az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága az. I. nemzetközi vaskohászati szemináriumot. A szemináriumon 120 külföl­di és 40 hazai szakember vesz részt, A munkaüléseken Magyarország három elő­adással szerepel. A három előadó egyike dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigaz­gatója lesz. csökkent a bérük, kiegészí­tik. A vasutasok bérrendezésé­ről készült tervezetet ma délelőtt terjesztették elfo­gadásra a vasutas szakszer­vezet 17 tagú választmánya elé. E. I. időpont — júliusban kerül sor. A vendégeket megis­mertetik Miskolc negyedszá­zados fejlődésével, termelési eredményeivel. Áprilib 4-től 13-ig tavaszi szünet az iskolákban A Művelődésügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint, az általános és a középiskolák­ban a tavaszi szünet ország­szerte április 4-től 13-ig tart. Mivel április 4-e ün­nep, a szünet előtti utolsó tanítási nap 3-a, péntek, a szünet utáni első 14-e, kedd. Az általános iskolai napkö­zi otthonok a tavaszi szünet­ben is fogadják a gyereke­ket, és ugyanúgy gondoskod­nak ellátásukról, mint taní­tás idején. A bugacsiszolás a legnehezebb fizikai munkák egyike. Ezért is fogadták örömmel az LKM csiszolói a hírt, hogy új, korszerű bugacsiszoló üzemet építtet a vállalat. Fel­vételünk akkor készült, amikor a daruk és a szerelőmunkások az új üzem vasszerke» zeti elemeit rakták a helyükre. Az új cst- szolóüzemben modern. NDK-gyártmányú gé­pekkel dolgoznak majd a munkások. (Ágotha felv.) Játékokra, könyvekre, parkokra van szükség Zsúfoltak a napközi otthonok Ülést tartott az 1. és III. kerületi tanács 'végrehajtó bizottsága Ä három miskolci nagyüzem tovább fejlődött (Folytatás az 1. oldalról.) — A minisztérium fel­ügyelete alá tartozó miskolci vállalatok a kohó- és gép­ipar fontos bázisai — foly­tatta nyilatkozatát dr. Hor­gos Gyula. — Tevékenysé­gük érdemlegesen befolyá­solja a két ágazat eredmé­nyeit. Az LKM, a DIGÉP és a ..December 4.” Drótművek az elmúlt évben is tovább fejlődött. A Lenin Kohászati Művek — kedvezőbb termékstruk­túra mellett — az ágazati át­lagot meghaladó termelésnö­vekedést ért el. jelentősen növelte az exportot, különö­sen tőkés viszonylatban. Fontos lépést tett előre az ötvözött acélgyártás korsze­rűsítésére és bővítésére. To­vább javult termékeik minő­sége. munkájuk hatékonysá­ga. s a vállalati eredmény. A „December 4.” Drótmű­veknek sok gondot okozott a belföldi rendelések csökke­nése, amit az export jelen­tős növelésével úgy hidaltak át, hogy a termelés színvo­nala nem csökkent az előző évhez képest. Kedvezőtlenül befolyásolta a vállalati ered­mény és termelékenység ala­kulását, hogy dolgozóik egy- harmada kicserélődött, an­nak ellenére, hogy jóval töb­bet fordítottak bérfejlesztés­re. mint 1968-ban. A DIGÉP az alágazaton belül viszonylag mérsékel­tebb ütemű termelésfelfutást tervezett és valósított meg. A termelést meghaladó mér­tékben és ütemesen végezte értékesítési feladatait, s je­lentős erőfeszítéseket tett a tőkés export növelésére. Több fontos technológiai fej­lesztést hajtottak végre. En­nek köszönhető, hogy az elő­ző évivel lényegében azonos létszám-színvonal mellett a termelésfelfutást 100 száza­lékban a termelékenység nö­vekedésével érték el. Egyes vállalatoknál, így tudomásom szerint Miskol­con is, már elosztották az el­múlt évben termelt nyeresé­get. A mérlegbeszámolók összesítése most van folya­matban. Az előzetes adatok alapján a kohászat eredmé­nye a tavalyival azonos lesz, a gépiparé pedig 10 száza­lékkal haladja meg az előző évit. Mindezek mellett az év- végi részesedés mindkét ága­zatban 2—3 nappal kisebb A népi szólásmondás sze­rint „Sándor, József és Be­nedek 2sákban hozza a me­leget”. Mivel Sándor napja ma elérkezett, az időjárás- jóslás helytállóságával kap­csolatban az Országos Meteo­rológiai Intézetnek kérdése­ket tettünk fél, amelyekre Németh Tivadar válaszolt. — Mennyiben bizonyult he­lyesnek a szólásmondás száza­dunkban? — A XX. század első felé­ben, főiként a negyedik év­tized végéig, válóban a me­leg jellemezte a szóban levő időszakot. A felmelegedésre lesz; a vállalatok ugyanis 1969-ben jóval nagyobb ösz- szegeket fordítottak a része­sedési alapból bérfejlesztés­re, prémiumra, jutalomra, mint a korábbi évben. Az évközi és év végi kifizetések együttes összege több lesz, mint 1968-ban volt. A része­sedési alap egy részének év- közbeni felhasználása min­denképpen helyeselhető, de csak akkor, ha az a munka hatékonyságának és az éves eredmények növelésének ösztönzésére szolgál — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Horgos Gyula miniszter. NYIKES IMRE statisztikailag is 70—75 szá­zalékban lehetett számítani. — Mikortól vált kedvezőtle­nebbé az időjárás e napokban? — Az utóbbi harminc év- ben nem kényeztettek el bennünket a Sándorok, Jó­zsefek és Benedekek. A me­leget csak kis zsákban hoz­ták. Sőt, ez időtájt többször fordult hűvösre, esősre az időjárás. — A legutóbbi másfél évtized melyik esztendejében volt na­gyon jó, s melyikben nagyon rossz az idő? — Nagyon jó volt 1957- ben. Ennek az évnek e nap­Ma délelőtt ülést tartott az I. és a III. kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az I. kerületben a többi körött a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi törvény végrehajtá­sának a miskolci Egyetértés Tsz-ben szerzett tapasztala tairól számoltak be. A vizs­gálat során megállapították, hogy a termelőszövetkezet jo­gi, munkajogi döntései a ren delet értelmében születtek. Az év elején a Centrum Áruházakban meghirdetett „Versenyzőnk az ön moso­jain sütött a nap, s a hő­mérséklet elérte a 17—22 fo­kot. öt évvel később. 1962- ben viszont borult, hideg idő volt, több ízben hava­zással és mínusz 5 fok kö­rüli hőmérséklettel. — Most milyen idő várható Sándor, József és Benedek napján? — E napok közül 18-án és 19-ép, tehát ma és hol­nap kisebb felmelegedés vár­ható, amely csak megközelíti az évszaknak megfelelő ér­téket. Valószínű, hogy 20-a után újból hűvösebb lesz. A szövetkezet gazdálko­dása is jól alakult az el­múlt két évben, bár ha a szakemberek na­gyobb figyelmet fordítanának a jövedelmezőségi számítások elvégzésére, a fejlődés is gyorsabb ütemű lehetne. A III. kerületi tanács vég •ehajtó bizottsági ülésén az általános iskolai napközikben folyó oktató-, nevelőmunkáról hangzott el beszámoló. A ke­rület 16 általános iskolájá­ban 46 napközis csoport mű­lyáért” udvariassági vetélke­dő jelenlegi élmezőnye Mis­kolcon a következő: még min­dig az első helyen áll Takács Györgyné 52,4, második Ta­kács Andrásné 48, s biztos harmadik Balog Rezsőné 22,7 ponttal. A férfiak versenyé­ben Bállá Mihály, az áruház műszaki osztályának dolgozó­ja került az első helyre 14,9 ponttal. Az első negyedévi ered­ményhirdetésre és jutalom­osztásra áprilisban kerül sor, ahol az értékes díjakon kí­vül, „Az áruház legudvaria­sabb eladója” névjegykártya viselésére jogosító oklevelet is adnak a legtöbb mosoly­csekket gyűjtött dolgozók­nak. Az udvariassági verseny jó hatásáról a vásárlók a csekk­hez mellékelt leveleikben el­ismerően nyilatkoznak, mint például ifj. Tunner István, aki azt írta: S. Ibolya eladó- nő mosolya „világviszonylat­ban is abszolút első”. ködik, sajnos meglehetősen mostoha körülmények között. Tanuló-, ebédlő-, klub-« mosdó- és pihenőhelyiség, megfelelő udvar csak né­hány iskolában található. A napközi otthonokat így a legtöbb helyen tantermekből alakították ki. Az optimális 30—32 gyermek helyett 40 ta­nuló jut egy csoportra. Né­hány iskolában olyan nagy a napközi otthonok zsúfoltsá­ga, hogy a jelentkezők egy részét el kell utasítani. A leg­súlyosabb helyzet a 34-es szá­mú Kilián-déli iskolában ala­kult ki, áltól két tantermet óvoda céljára használnak, a 39-es számú Fazola Henrik utcai iskolában pedig egyál­talán nem épült napközis he­lyiség. Az eredményes oktató-, ne­velőmunkát hátráltatja, hogy a III. kerület napközi­jeiben alapvető tárgyi feltételek hiányoznak. Televíziója négy, diavetítője kilenc napközinek van, mag­netofonnal egyetlen csoport sem rendelkezik. Hiányoznak a társasjátékok, barkácsoló készletek, könyvtár mindösz- sze négy iskolában van. A jó idő beköszönte sem enyhít ezeken a gondokon, hiszen az iskolaudvarok többsége po­ros, hiányoznak a homoko­zók, lócák, hinták, a játékhoz megfelelő füves terep. A gyerekek étkeztetésesem mondható mindenütt megfe­lelőnek. Az ételek minőségével, a főző, illetőleg melegítő konyhák higiéniájával nincs baj, de annál na­gyobb gond az ebédlők hiánya. A 24-es számú iskolában pél­dául ebédlő híján a folyosón terítenek a gyerekeknek, ami érthetően sem esztétikai, sem egészségügyi szempontból nem elfogadható megoldás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatal pedagógusok és a szaktanárok nem szívesen vállalják a munkát a nap­közi otthonokban. A Déli Hírlap telexszolgálata jelenti: Kis zsákban hozza a meleget Sándor és József Világrasxóló mosoly Versenyben a Trabantért

Next

/
Thumbnails
Contents