Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

Kik kapjanak nyeresésprémiumot? Viták a BflÉV kollektiv szerződésinek módosításáról Igen kevés kivétellel, valamennyi nagyvállalatunknál vi­tákkal zajlott és zajlik a nyereség új rendszerű (elosztásával kapcsolatos koliektívszerződés-módosítás. A szakszervezeti bizottságok — rendeletileg is biztosított jogaikkal élve — erőteljesen hangsúlyozzák: a vállalati nyereségből valóban csak azok kaphassanak többel, akik többet is tesznek elő­állításáért. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakszer­vezeti bizottsága is ezt az , elvet védelmezi a hetek-hó- napok óta tartó tanácskozá­sok, viták során. Félmillió — prémiumra Dues György szó-titkárnál a — már kidolgozott — mó­dosítási javaslat 19 gépelt oldala lassacskán valamiféle térképre hasonlít. Fekete, kék, piros tintával — ceru­zával aláhúzott sorok, kérdő- és felkiáltójelek tarkítják. A nyereségprémiumos munka­körök felsorolásánál különö­sen két tételt emelnek ki az aláhúzások: a beosztott épí­tési üzemvezetők és a beosz­tott építésvezetők munkakö­rénél magasodnak a kérdője­lek. — A nyereségprémiumos munkaköröket a vezérigaz­gatóval egyetértésben kell megállapítani. Az szb állás­pontja: a SZOT Elnökségé­nek határozata értelmében csak azok részesüljenek nye- teségprémiumban, akik a vállalat egészénél befolyásol­ják a nyereséget. Ezért tart­juk kissé túlzottnak azt a 70 személyt érintő munkakört, amelyet a vezérigazgató ja­vasol. Szerintünk ezek közül T.j—14 csupán részterületen járulhat a nyereség szaporí­tásához — mondja az szb- titkár. Nyereségprémiumra 1970- ben. — amennyiben a tervét teljesíti a vállalat — 500 ezer forintot fordítanak. S hogy kik kapják majd, arról — a dolgozóktól beérkezett javaslatokat is figyelembe véve — március 24-én dönt a vállalat szakszervezeti ta­nácsa. Ezren alul ne legyen Az évenkénti 3 százalékos bérfejlesztési összeg felét — a kollektív szerződés értel­mében — alapbéresítik. Ez azt jelenti, hogy idén a munkásállománynál 1 millió 900 ezer forinttal, az alkal­mazottaknál 400 ezer forint­tal növelik az alapbért. Ugyanakkor 2 millió 300 ezer forintot jutalmazásokra, céljutalmakra, a szocialista brigádmozgalom ösztönzésé­re. s a törzsgárda megkü­lönböztetett anyagi megbe­csülésére fordítanak. Csupán egyetlen kivétel lesz a bérfejlesztésnél: az egyéb alkalmazotti munka­körökben dolgozók — taka­rítónők. ételkiosztók — lö­szére alapbéresítik a teljes 3 százalékot. Dues György hangsúlyozza: — A szakszervezeti bizott­ság megállapította: ezekben a munkakörökben igen ala­csony a fizetés. A takarító­nők és az ételkiosztók — an­nak ellenére, hogy igen fá­rasztó munkát végeznek — nincsenek megfizetve. El akarjuk érni. hogy ezer fő­i-intőn aluli alapbér ne le­gyen ezekben a munkakö­rökben sem Húsvétig kifizetik A múlt évi nyereségrésze­sedés kifizetéséire még a hús­véti ünnepek előtt sor kerül. Csaknem 6 millió forintot osztanak lel — bérarányosán, az alap: 14—15 napi bérnek felél meg. A törzsgárda tag­jait már most megkülönböz­tetett nyereségösszegben ré­szesítik. Az évközben kifize­tett 2 millió 300 ezer forint prémiummal és jutalomösz- ssseggel együtt tehát 8 millió 300 ezer forint növelte, illet­ve növeli a vállalat dolgozói­nak jövedelmét a tavalyi nyereségből. — Jövőre csak akkor tu­dunk ennyit fizetni, ha évi tervünket túlteljesítjük. Mert bár 5 millióval nagyobb nye­reséget ígér a tervteljesítés, Textiltervező a szebb munkahelyéit A Pamutfonóipari Válla­lat miskolci gyára szerződést kötött Nagy Gy. Margit go­belinkészítő textiltervezővel, aki faliképeket, díszítő textí­liákat készít az üzem termei­be. Ezenkívül rendszeresen kiállítja és eladásra kínálja fel zsűrizett munkáit — első­ként a gyár dolgozóinak. Árajánlat Constantába A Miskolci Finommechani­kai Javító Vállalat elküldte Constantába egy 8—10 millió forint értékű reklámberende­zés árajánlatát. A VIMELUX szerelői most, a Pannónia Szálloda Vállalat megrende­lésére. Zalaegerszegen és Fo­nyódon belső térvilágítást szerelnek. a három év halmozott bér- fejlesztésének levonása után csupán 5 és fél millió forint kifizethető nyereség marad — közli a matematikailag kiszámított prognózist Dues György. RADVÁNYI ÉVA Az építőipari anyagok minősége A napokban kezdődik az a vizsgálat, amelynek során a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai a Bor­sodban készülő építőipari anyagok minőségét veszik számba. Ellenőrzik a tégla- és cserépgyárak, valamint a betonárut gyártó üzemek ter­mékeit. A vizsgálat a nyár elejére fejeződik be. ♦ Az acélgyártás egyik munkafolyamata a kokillák elő­készítése az öntéshez. Amikor a kemencékből lecsapolják az acélt, a daru a hatalmas üstöket a képen látható kokillák fölé viszi. A kokillákba öntött acél formába dermed, majd a durvahengerdébe kerül. (Ágotha Tibor felvétele) Munkásszövetkezetek Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy 1945-ben. 46-ban és 17-ben Miskolcon is működtek munkásszövetkezetek. A ta­gok részjegyet váltottak, s a szerény tőkére alapítva, kiigé­nyelték az elhagyott — sokszor még félig romos — üzlethe­lyiségeket. E kis boltok is segítettek valamit a munkásnegye­dek élelmiszer-ellátásában. Ezek a hajdani, kis munkásszövetkezetek élednek újjá napjainkban — természetesen, korszerűbb formában — Bu­dapesten és néhány ipari jellegű nagyvárosban, például Győrött, Pécsett, és reméljük, hogy Miskolcon is. Városunkban ma még csak tervekről, elképzelésekről be­szélhetünk, a közeljövőben kezdi meg tárgyalásait a MÉ­SZÖV az LKM, a DIGÉP és később a többi nagyobb üzem ve­zetőivel. De mi is lenne a célja a munkásszövetkezeteknek? Elsősor­ban az, hogy megkönnyítse a munkásembereknek, dolgozó családanyáknak a bevásárlást. Nyilván a kohászat vagy a gépgyár munkásai is szívesen vennék, ha üzemükben vagy legalább a közelében működne a saját kis üzletük, éppen úgy, mint a budapesti Goldberger-gyárban. A szövetkezeti tagok részjegyet váltanának, s az induló tőkét kiegészítené a SZÖ- VOSZ. Ezenkívül az üzem támogatására is biztosan számít­hatnának. A vásárlási könyvecskével rendelkező tagság visz- szatérítést kapna, a bolt tiszta nyereségének 5—7 százalékát pedig minden évben szétoszthatnák részesedésként. Az üzlet természetesen olyan cikkeket tartana, amilveneket a szövet­kezeti tagok igényelnének. A győri munkásszövetkezeíben érdekes elgondolást valósí­tottak meg: a tagok fizetésük 40 százalékát minden hónap­ban bent hagyják az üzem kasszájában: kapnak egy köny­vecskét. és levásárolhatják a tartalékolt hányadot. Az sem elképzelhetetlen, hogy a vállalat vásárlási előleget nyújtson a kebelében működő munkásszövetkezet tagjainak — kétheti fizetésük erejéig. De nemcsak áruértékesitési tevékenységet folytathatna az egyesülés. Ha megfelelő anyagi alapot tevemt, saját erejéből — illetve a SZÖVOSZ, az üzem támogatásából —. később akár szolgáltató részleget is szervezhet És az üzlethelyiség megteremtésére is kínálkozik a már említett mellett, más le­hetőség: a Miskolcon épülő ABC-áruház egyikére is pályáz­hatna az elsőként megalakuló szövetkezet. Ehhez természe­tesen nem lenne elég néhány embernek összeállni, hiszen i részjegyek alsó határa előreláthatólag száz forint körül les/. Nos ennyit a tervekről. A megvalósítás módján sokat le­het —’ és nyilván fognak is — vitatkozni, de a kezdemény > zés kétségkívül, életrevalónak látszik. D, L/a „Diákpolitikusok " vetélkedője A diákpolitikusok, vetélke­dőjének egyetemi döntője március 15-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor lesz. a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi főépületé­nek IV. emeleti üvegtermé­ben. A vetélkedőt a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Nehézipari Műszaki Egyetem kulturális bizottsága együt­tesen rendezi. Kevés a primőr Csak Borsodban nem esők kennek a piaci árak Laptársaink a mezőgazda­ság élénk piaci felhozatalát kommentálva arról számol­nak be, hogy február végé­hez képest a napokban or­szágszerte csökkentek a zöld­ség- és gyümölcsárak. Az MTI legfrissebb, fővárosi je­lentéséből tegnap azt is meg­tudtuk, hogy elsősorban a sárgarépa, a gyökér, a kara­lábé, a fejes és a kelkáposz­ta lett olcsóbb. Ezzel szem­ben a miskolci piacokat az elmúlt két héten lassú ár­emelkedés jellemezte. S bár a Béke tér elárusító stond­Vasuías véradók A Vöröskereszt városi szer­vezetének vezetői, a MÁV Igazgatóság párt- és szak- szervezeti aktívái megbeszé­lést tartanak március 16-án, hétfőn délelőtt a Vörösmarty Művelődési Házban. Megvi­tatják, hogyan lehetne to­vább fejleszteni a MÁV mis­kolci igazgatóságán az ön­kéntes véradómozgalmat. Megjeieit a február 18-19-i KB-ülés anyaga A párt ifjúságpolitikájának néhány időszerű kérdése címmel a Kossuth Könyvki­adónál megjelent füzet alak­ban az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18— 19-i ülésének anyaga. A fü­zet tartalmazza Aczél György előadói beszédét és zárszavát, Kádár János felszólalását, valamint a Központi Bizott­ság állásfoglalását ifjúságpo­litikai kérdésekben. Ugyancsak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, négy szép kivitelű Lenin- portré jelent meg. A külön borítékban elhelyezett képek az üzemi, hivatali, párthe­lyiségek díszítésére készül­tek. jainak telítettsége — az el­múlt év azonos időszakához viszonyítva — kétségkívül nálunk is kedvezőbb árszín­vonalat alakított ki a tava­lyinál, Miskolcon elsősorban az említett árucikkek drá­gultak. Február utolsó napjaihoz képest a vegyes zöldség ki­lója 1—2 forinttal, a fejes káposzta ára a legtöbb he­lyen 60—80 fillérrel emelke­dett. A kelkáposzta ára né­hol a 10 forintot is elérte és szélsőséges — 2,80—5 forint közötti — a karalábé ára is. A baromfi kilója is 2 forint­tal drágult. Egyedül a burgo­nya, a vöröshagyma és az al­ma fogyasztói ára maradt változatlanul kiegyensúlyo­zott. Valamennyi megyeszékhe­lyen már az üzletekben is kapható a sóska, a zöldpap­rika és az új karalábé. Váro­sunkban ezeknek a primőr­cikkeknek a kínálata-nem ja­vult Sőt, paradicsomból egész héten csak tíz kiló ér­kezett, ára 70 forintról 80-ra emelkedett, öt forinttal drá­gábban, ismét 125-ért adják a sóskát, a zöldpaprika kiló­ja még mindig megközelíti a 300 forintot. Változatlanul borsos áron kínálják a pi­ros retket, az olcsóbb zöld­hagyma pedig rendkívül gyatra, íztelen, élvezhetetlen. A vásárlók érdeklődésére — a primőrök közül — több­nyire csak a íelsőzsolcai tsz és az egri MÉK 2,80—3 fo­rintos fejes salátája tort szá­mot la—p Reklámhajhászás? Kartonból kivágott km táblákon hirdeti az újonnan érkezett áruit kirakataiban a miskolci FEDOSZ színház melletti szalonja. „ ... nylon ingek 131 fr .. Ottjártunkkor is sokan ta­pasztották sóvárgó tekintetű - két a kirakatüvegnek, hiszen kinek van 131 frankja kész­pénzben? Mindez persze hagyjan, ezekhez az ingekhez még ugyanazon anyagból nyak­kendővel „cgyiit” (így, egy t-vel) még zsebkendőt is le­het kapni! Erről jutott eszembe, hogy Amerikában régi bevált rek- lámtrükk, liogy helyesírási hibákkal sűrűn tűzdelt fel­iratokat függesztenek ki a forgalmas utcák fölé. Szerény véleményem sze­rint a miskolci FEDOSZ-iiz- let kirakatában látható há­rom kis kartontáblán levő értelmi és helyesírási hiba már egy kicsit túlzás. Csak nem reklámhajhá- szás...? SZ. I. Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Tegnap délelőtt Fehér Sán­dor, az Állami Biztosító ve­zérigazgatója sajtótájékozta­tót tartott a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székházában. Elmondotta, hogy a gazda­ságirányítás új rendszere előtérbe hozta a biztosítás szükségességét. Jelentősége nálunk és világszerte egy­aránt, együtt növekszik a gazdasági élet fejlődésével. Ismertette a különféle bizto­sítási lehetőségeket az ipar­ban és a mezőgazdaságban. Elmondta azt is, hogy növe­kedett a lakosság jövedelme, életszínvonala, ami sokrétűbb biztosítási formák alkalma­zását kívánja meg. Az Állami Biztosítónak 31 — köztük húsz tőkés — or­szág biztosító intézetével van Kapcsolata, figyelme kiter­jed az élet valamennyi terü­letén előforduló veszélylehe­tőségre. A turistaforgalom növekedését figyelembe véve növelték például a CASCO- biztosítás hatáskörét külföl­di utak esetén is: Ausztriá­val, Olaszországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal lé­pett kapcsolatba az AJlami Biztosító. A csoportos élet­biztosítás (CSÉB) több mint kétmillió személyt érint, 1969-ben 100 ezer új CgÉB- taggal növekedett a biztosí­tottak száma A fejlett országokhoz ha­sonlóan, Magyarországon is szélesebb körű biztosítási védettségre törekednek, meri ez a zavartalan termelés üzletvitel és a nyugodt éle4 fontos eszköze — fejezte be tájékoztatóját Fehér Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents