Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Fizetés — csak a forgalom után Amitol a pincér is megélénkül Városunk éttermeiben, presszóiban, cukrászdáiban gyakori kép: közönyös, fásult pincérek unottan fogadják a belépőt, s olykor örülhet a vendég, ha á pénzéért kéré­sét teljesítik. A Roráriusz cukrászda, a Drink bár, az Avasi kávé­Holnap nyílik es egy hétig tart nyitva az a könyvkiál­lítás, amelyet a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház rendez könyvtárában. A ki­ház es az Avas-szallo részle­geinek valamennyi vendégét érinti az a kezdeményezés, amelyről Szabados Miklós, a HUNGARHOTELS önálló vállalati egységének igazga­tója tájékoztatta lapunkat. Elmondotta, hogy április el­sejétől sajátos bérezési rend­állítás az 1848-as márciusi forradalom emlékeit elevení­ti fel a 122. évforduló alkal­mából. szert vezetnek be, amely dolgozóikat még érdekelteb­bé teszi a kiszolgálás színvo­nalának emelésében, s egy­úttal a forgalom alakulásá­val tökéletes összhangba ke­rülnek a bérek üzemeikben. Az említett presszókban, éttermekben és cukrászdák­ban megszüntetik a pincérek alapbérét. Kizárólag az álta­luk lebonyolított forgalom után kapják meg fizetésüket A vendéglátó részlegek mű­szakonként együtt dolgozó pincérei és felszolgálói közö­sen osztoznak munkahelyük forgalmának előre meghatá­rozott 4—8 százalékán. Előzetes Számítások szerint az érintett dolgozók havi át­lagkeresete 1800 forint körül lesz. Fizetésük már az új bé­rezés első hónapjában 100— 150 forinttal emelkedik, de az idegenforgalmi szezonban — napi 9—10 órás munka­idő mellett — havonta meg­haladja maid a három-négy­ezer forintot is. Holtszezon­ban pedig, ha keresetük nem éri el az ezer forintot, a kü­lönbséget a vállalat megté­ríti. Szepíemherben negyedszer Vendégül lát Borsod 1848 emlékére + Miként lapunk előző számában közöl­tük, tegnap délelőtt Miskolcon, a megyei Ró­nai Sándor Művelődési Központi színház- termében, az MSZMP Borsod megyei Bizott­sága rendezésében pártaktíva-ülés volt, ame­lyen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást az időszerű nemzet­közi és pártpolitikai kérdésekről. Délután Komócsin elvtárs ellátogatott Tiszaszeder- kénybe, ahol szívélyes eszmecserét folyta­tott a város'párt-, állami és gazdasági veze­tőivel. Képünkön a megyei pártaktíva-érte- kezleten előadását tartja. (Szabados György felvétele.) Tegnap délelőtt- a megyei tanácson előzetes megbeszé­lést tartottak a hagyomá­nyos Vendégül lát Borsod napokat rendező vállalatok, intézmények képviselői. Az idén, sorrendben negyedszer, szeptember 18-tól október 4- íg tartják meg városunk, megyénk vendéglátóiparának \ szerb művelődésügyi miniszter Miskolcon Tegnap este rövid látoga­tásra városunkba érkezett Zivan Berisavljevics, a Szerb Szövetségi Köztársaság mű­velődésügyi minisztere. A magyarországi kőrútján levő államférfit Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb- elnökhelyettese és Amriskó Gusztáv, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője fogadta. Zivan Berisavljevics nagy érdeklődést tanúsított a mis­kolci iskolapolitika, különös­képpen a szakközépiskolai rendszer iránt. A vendég ezt követően meglátogatta a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemet és könyvtárát. seregszemléjét, amely az el­múlt években igen sok ven­déget, köztük sok külföldi turistát vonzott. A megbeszélésen — ame­lyen részt vett a borsodi, a miskolci és az üzemi ven­déglátóipar, a MÉSZÖV, több áfész, az Avas-szálló, az Utasellátó, az IBUSZ, a SZOT, az Idegenforgalmi Hivatal, az Express iroda, valamint a megyei és a vá­rosi tanács kereskedelmi osztályának képviselője — nyolctagú intéző bizottságot választottak. Az érdekelt vál­lalatok április 15-ig elkészí­tik a rendezvényekre vonat­kozó terveiket, majd ezek alapján az intéző bizottság összeállítja a Vendégül Iát Borsod végleges programját. Csütörtök délelőtt három­negyed 12. Most zárják be az Arany János utcai lottózó ajtaját. A bent maradiaknak még egy negyedórájuk van záróráig. A négyszögletes kis asztaloknál ülők az utolsó percek lázas sietségével ál­lítják ki szelvényüket. A pincérek bérét az Avas­szálló Fehértermében és a magyaros étteremben, kísér­letképpen — házi minősíté­sek alapján — április elsejé­től már személy szerint is differenciálják. Itt az étter­mi vezetők is a forgalom után kapják meg a fizetésük felét.. Egyúttal mentesülnek az időrabló papírmunkától. Adminisztráció helyett egész munkaidejüket a vendégek fogadására, a kiszolgálás köz­vetlen irányítására, tökélete­sebb megszervezésére fordít­hatják. Ha beválik, ezt a módszert a többi cukrászdá­ra és presszóra is kiterjesz­tik. A személyzet többi tagja — szakácsok, cukrászok, por­tások és kisegítők — eddigi alapbérén és jutalékán kívül a főszezonban külön prémi­umot kap. l. r. Minden héten 30 szelvény Dévai Rudolf segédmunkás előtt harminc szelvény he­ver az asztalon. Éppen most kerül ki vaskos kezei közül a tizenhetedik. — A felesége mit szól ah­hoz, hogy ilyen sok pénzt költ lottóra? — Nem örül neki, de tud­ja, hogy nem iszom, nem dohányzom, ez az egyetlen szenvedélyem van, a lottózás — válaszolja. — Nyert-e már? — Csak ketteseim voltak. Pedig ha nyernék, meg tud­nám oldani a lakásproblé­mánkat. Három éve albér­letben lakunk. Értekezlet az agitációs munkáról Értekezletet tartanak ma délután a városi pártbizott­ságon az üzemi, intézményi pártbizottságok, pártszerve­zetek agitációs munkát vég­ző munkatársai és a város tömegszervezeti vezetői. A tanácskozáson az agitációs és propagandamunka idősze­rű kérdéseiről lesz szó, — Három gyermekem van, kettő közülük mérnök. Egy leányom még tanul az egye­temen. Közöttük osztanám el. Persze, elsőként a sze­gény férjem sírját hozatnám rendbe. Fekete márványkö­vet állítanék neki a régi he­lyett, * Egy perc múlva bezárja kapuit a lottóiroda és a be­gyűjtőládák biztonságos hely­re kerülnek. S ma délre, mire e cikk is megjelenik, azokat a szá­mokat is tudjuk már, amikre tegnap még oly kíváncsiak voltak a szerencsevadászok. SZ. I. Péntek, tizenhárom Az utolsó percek Mire költené a másfél milliót? Veszélyes hivalkodás Talán csak három perce beszélgettünk, s e rövid idő alatt is legalább nyolc-tíz idegen szót használt a kérdéseimre adott válaszaiban egy húszegynéhány éves fiatalember, városunk egyik művelődési intézményének munkatársa. A „maximális, expediálni, konzekvenciái, bagatell” stb. sűrűn váltogatták egymást, jóformán minden ötödik magyar szó után „bedobott” egy idegent. S amit szintén meghökkenve állapítottam meg: három idegen szónak nem tudta az értel­mét, mindegyiket helytelenül, nem a mondanivalójába illően használta. Mintha ő adott volna okot a tiltó mondás meg­fogalmazására : ha nem tudunk arabusul, ne beszéljünk ara­busul. Nem firtattam e hóbortja okát-célját, de biztos vagyok, benne: művelt ember benyomását szándékozott kelteni, ezért beszélt keveréknyelvén. Effajta szókincsének a bővítése vé­gett kétségtelenül kitartó szorgalommal biflázza az idegen szavak szótárát. Ha ezt az említett célból teszi, helytelenül cselekszik. így a kevésbé iskolázottak számára érthetetlenné válik, az sincs kizárva, hogy olybá tűnik előttük, mintha halandzsázna. (Közel is áll ehhez.) A képzettebbek pedig ki­nevetik magukban, sőt, bosszankodnak miatta. Tévedés ne essék: az idegen kifejezések, nyelvek ismereti: a műveltség egyik fokmérőjét képezi, ám az is igaz, hogy nem lehet művelt ember az, ,aki nem beszéli jól, helyesen az anyanyelvét. Évtizedekkel ezelőtt egy nagy hírű. gondol­kodó a művelt ember öt ismérve közt első helyen szere­peltette az anyanyelv helyes birtoklását. A szóban levő fiatalembernek, s a hozzá hasonlóknak tud­niuk illenék azt is, hogy a nyelv mint kifejező eszköz és e gondolkodás, érzelem világ közt kölcsönhatás van, követke­zésképp a zagyva beszéd kusza gondolatokat, zavaros érzel­meket élesztget, s megfordítva: a hebehurgya kifejezésmód­nak ezek a forrásai. Gondolataink és érzéseink pontos, árnyaltabb kifejezésére természetesen idegen szavakat is igénybe vehetünk, de csak a szükséges mértékben. Túlnyomó többségük nélkülözhető, mert a legnagyszerűbb gondolatok, s az érzések sokféleségé­nek kifejezésére is igen bő lehetőséget nyújt a magyar nyelv, édes anyanyelvűnk. Legjobb költőink, íróink szókincse, ki­fejezésmódja jól példázza ezt. Nem a műveltségét, de ennek az ellenkezőjét fitogtatta, hát az intézmény munkatársa. S az ő munkakörében az ilvsn hivalkodás még veszélyes is, hiszen nap nap után számos művelődni akaró emberrel kerül közvetlen kapcsolatba, akik — ha nem is értik meg t— esetleg benne látják megtestesülni az utólérhetetlenül művelt embert. Aki pedig akkor szolgálná jól a hivatásául választott és rábízott ügyet, ha keveréknyelv helyett a magyar nyelv el­sajátítására fordítaná erejét. TARJÁN ISTVÁN Az emberiség történetének egyik legősibb, s talán legismer­tebb babonája a pénteki naphoz és a tizenhármas számhoz kötő­dik. A hiedelem szerint: külö­nösen szerencsétlen az a nap, amikor — mint ma is — a hó tizenharmadik napja éppen pén­tekre esik. Ügy mondják, hogy a régi párizsi omnibuszok napi bevétele e babona miatt csökkent minden pénteken huszonöt szá­zalékkal, de ha a hó tizenhar­madik napja is éppen péntekre esett, a csökkenés ötvenszáza­lékos volt. A babona nemzetközi: a lon­doni utcák zömében még ma sincs tizenhármas szám. New Yorkban a húsz-harmincemele- tes felhőkarcolókban, a több száz szobás szállodákban a tizenhar­madik lakást, szobát vagy eme­letet — a legváltozatosabb trük­kök segítségével, sokszor óriási költségek árán — rendszeresen elhagyják. A pálmát azonban Pária» viszi el. A franciák szép fővárosában egy vállalat „kellő díjazás mel­lett gondoskodik arról — mon­dotta Paul Duvalt Ráth-Végh Istvánnak —, hogy előkelő há­zaknál az ebédek és a vacsorák sikerét a végzetes szám ne za­varja meg. A háziasszony 14 ven­dégre számít, egy váratlanul el­marad —■ itt a veszedelem! A háziasszony ilyenkor tehát te­lefonál a vállalatnak, s percek alatt ott van már egy kifogás­talan megjelenésű fiatalember, akit a háziasszony a család ba­rátjaként mutat be, s ha jónak látja, kinevezi bárónak vagy grófnak ... A vállalat állandóan készenlétben tart ilyen fiatalem­bereket.** A babona okát. eredetének in­dítékait azonban még a párizsi jól öltözött — közismerten mű­velt — több nyelvet beszélő — intelligens tizenegyedikek sem tudták kikutatni. (buday) A gyerekeknek... Fekete fejkendős nénike sok dioptriás szemüveggel. Hosszú percek óta körmöli egyetlen lottóját. — A szomszéd kislányt szoktam megkérni arra, hogy töltse ki a lottómat, csak ma éppen délelőtt jár iskolába. A nyugdíjam is később jött meg, s így csak most tudtam lejönni. Remegő keze alatt élesen serceg a penna. Számai jócs­kán kifutnak a kis kockák­ból. — Mire költené, ha nyer­ne, mondjuk másfél millió forintot? Legtöbb az 1. kerületre jut A vázákat is kitisztítják Városunk parkjainak, terei­nek rendben tartására, virá­gok, cserjék, fák ültetésére több mint kilencmillió forin­tot költenek az idén. A leg­több — 4 millió kétszázezer forint — az I. kerület zöld­övezeteire jut; a III. kerület­ben hárommillió négyszáz- ezer forint, a második kerü­letben pedig egymillió négy­százezer forint értékű mun­kát végeznek a kertészeti vállalat dolgozói. A vállalat ebben a hónapban 140, rész­ben idénymunkással végzi a parkok takarítását, és már hozzákezdtek a város utcáin levő virágtartó betonvázák kitisztításához is. Kétszázezer forint fizetésemelésre A kormányhatározat értel­mében rendezték az egészség- ügyi dolgozók fizetését. A Szentpéteri kapui kórház kétszázezer forintot kapott a március elsejétől esedékes fizetésemelésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents