Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Képzőművészek és építőművészek tanácskozása Rendkívül erdekes eszmecsere színhelye volt tegnap dél­után a Művészklub. A lakóház-esztétika legfontosabb fősze­replői adtak egymásnak randevút; az épíiőművészek-terve- zök, a képzőművészek, a beruházó képviselői, a kivitelező vállalat érdekeltjei, de ott volt a tanácskozásán a miskolci házgyár igazgatója is. Népi kultúra Borsodban Csak a szakemberek és a helyi lakosság ismeri alaposan azokat a Eorsod megyei falvakat, amelyeket a miskolci Földes Ferenc Gimnázium Istvánffy Gyula néprajzi szakkörének tagjai bejártak, hogy megjelenhessen a megye népi kultúráját feldolgozó gyűjteményes kiadás. A népi kultúra Borsodban című összeállítás az első tagja annak a kiadványsorozatnak, amely évről évre bemutatja az iskola egiregy szakkörének alkotó munkáját. A Győri kapu déli lakó­telepének mintegy 2400 la­kásból álló épületsorának esztétikai, városképi kialakí­tásáról folyt a vita. Cservé­nyük Lászlóné, a lakótelep tervezője részletesen ismer­tette, milyen közintézmé­nyek. közoktatási, művelő­dési objektumok kapnak he­lyet a lakótelepen. Ezzel pár­huzamosan elmondta azokat az igényeket is, amelyeket a lakótelep vonzataként képző­művészeinknek kell megter­vezniük. A Győri kapui déli lakótelepen bölcsőde, iskola, óvoda, több lakóház várja, hogy képzőművészeink fan­táziája is oldja, színesítse a A felszabadulási évforduló gazdag kulturális program­jából, a bemutatók, fesztivá­lok, pályázatok és vetélke­dők sorából kiemelkedik az egész országot átfogó száz falu — száz könyvtár moz­galom. Az Országos Népmű­velési Tanács 1969. augusz­tus 20-án hirdette meg. és három hónap alatt 261 köz­ség jelentette részvételi szán­dékát a megyei népművelési tanácsoknak. Az összefogás — és ez az egyik legfőbb eredménye — a mozgalom minden szaka­szában érvényesült. A köz­ponti támogatási alapot a társadalmi és tömegszerveze­tek, a minisztériumok és or­szágos főhatóságok adták ösz- sze, közöttük olyan szervek (például a SZOT, a Fővárosi Tanács), amelyeknek „saját” kulturális feladataik is sok gondot adnak. Jelentkezett a Déryné Színház, hogy az ava­tási ünnepségen előadást ad a működési területén léte­sülő intézményeknek. A Képzőművészek Szövetségé­nek tagjai pedig műalkotá­sokat ajánlanak fel az új klubkönyvtámak. A falvak­ban a termelőszövetkezetek és a tanácsok, a fogyasztási, a kisipari szövetkezetek és a vá’lalatok, a KISZ és a Nép­front, a lakosság minden ré­tegének összefogása tette le­házgyári elemekből készült betonteremtményeket. Szó volt modern térplasztikák kialakításáról, a játszóterek, parkok, kertészeti terek kép­zőművészeti alkotásokkal tör­ténő benépesítéséről. Az épü­letbelsők — főleg az iskola, a bölcsőde, az óvoda zsi­bongója, a körzeti pártszer­vezet tanácsterme — már eleve úgy alakultak a terve­zők asztalain, .hogy helyet Kapjanak képzőművészeti al­kotások is. A tanácskozáson jelenlevő képzőművészek elhatározták, hogy terveket, vázlatokat ké­szítenek a „betervezett” kéo- zőművészeti igényekre; eze­hetővé, hogy 150,5 millió fo­rintot fordítsanak a tervezett intézmények létesítésére. A megyékben — a népművelési tanácsok szervezésében — megyei alapok születtek (pél­dául Pestben, Tolnában) a központi támogatásban nem részesülő intézmények be­rendezéssel való segítésére. Az ONT a központi ala­pot száz község intézménye között osztotta fel: beren­dezésre, felszerelésre, az in­duló könyvállomány biztosí­tására. Ezek 40—200 ezer fo­rintot kapnak berendezésre és 10—70 ezret könyvbeszer­zésre; a lakosság számától, az intézmény nagyságától, a helyi erőforrások mértékétől függően. A megyék sem egyenlő arányban részesültek támo­gatásban. Nehéz is lett volna a száz „támogatott” intéz­ményt a szokásos szempon­tok (a megye lélekszáma. te­lepülések száma stb.) figye­lembe vételével igazságosan tizenkilenc felé osztani. Mél­tányos, ha a központi támo­gatás azokat segíti, akik a legnagyobb helvi erőt moz­gatták meg. Hogy egv-egy megve három vagy éppen nyolc intézménynek kapott berendezést, abban elsősor­ban ez. valamint a hátrányos helyzetben levő és anrófal- vas megyék támogatásának két kamarakiállításon mutat­ják be a miskolciaknak, a nagyközönségnek, s a képző- művészeti lektorátus elé ter­jesztik, jóváhagyás végett. A jelenlevők nagy érdeklő­déssel hallgatták a házgyár igazgatójának rendkívül okos, rokonszenves fejtegetését: bár szigorú terv sarkallja őket a napi munkában, a képzőmű­vészekkel közösen vállalkoz­nak olyan homlokzati falak leöntésére, amelyeket a Győri kapui lakótelep csinosítására szánnak. Az igazgató meg­hívta a képzőművészeket a gyárba, hegy ismerkedjenek meg az előregyártás techno­lógiájával, hátha menet köz­ben új elképzelések szület­nek. Ahogy Seres János festő­művész, az észak-magyaror­szági képzőművészek területi csoportjának titkára mon­dotta, ez a mostani alkotói együtt-gondolkodás, a terve­zőkkel történő szoros együtt­működés az Avas-déli lakó­telep építésénél gyakorlattá válhat, ami feltehetően jól szolgálja majd sok ezer leen­dő miskolci lakos esztétikai gyarapodását, tartósítja ott­hon-közérzetét. Cp—«I A terv készítői ezt vallják: a korszerű műveltség és a marxista világnézet kialakí­tása sokat segíthet a vezetők és vezetettek közötti kapcso­lat erősítésében. Különösen fontos ez azon a területen, ahol két nagyüzem több ezer fős munkássága él. — a felhívás céljából követ­kező — szándéka fejeződik ki. A jelentkezett városokat, nagyközségeket sem azért kellett figyelmen kívül hagy­ni, mintha ott nem lennének kulturális gondok, vagy kö­zöttük méltó jelentkezők, ha­nem azért, mert ez a mozga­lom a kis falvak segítését te­kintette feladatának. A támogatás egyik lénye­ges feltétele volt, hogy a tervezett új intézmény való­ban korszerű, a mai követel­ményeknek megfelelő, vagy azokat megközelítő legyen. A berendezés és felszerelés költségei hamarosan megér­keznek a megyékbe és ez meggyorsíthatja az intézmé­nyek befejezését. Egyharma- duknak avatását április 4-re tervezik, a többinek a befe­jezése áthúzódik az év má­sodik felére. Ma még nem lehet látni, hogy a mozgalom keretében hány Felszabadulási emlék- könyvtár épül fel. Száznál mindenképpen több, hiszen a megyei alapokból támoga­tott és a pusztán helyi erőből épülők is joggal tartanak igényt erre a címre. KISS JENŐ az Országos Népművelési Tanács titkára A néprajzi szakkör egy év­tizede dolgozik. Névadójuk ismert művelője volt a nép­rajztudománynak. Miskolcon született, hosszú ideig itt dol­gozott. Munkásságát veszi példának a szakkör 15—20 tagja akkor, amikor egyé­nenként vagy közösen gyűj- tőutakra indulnak, hogy cso­korba szedjék a Borsod me­gyei népélet ismeretlen kin­cseit. A fényképfelvételek, kisfil- mek, néprajzi adatok a szak­kör tagjainak ismeretanya­gát, az ajándékba kapott tár­gyak pedig a miskolci Her­man Ottó Múzeumot gazda­gítják. Dr. Mádai Gyula szakkör­vezető tanár irányításával ismerkednek a diákok szülő­földjük értékeivel, hogy az­után megismertessék és meg­szerettessék azt másokkal is. Iskolák, könyvtárak, múzeu­mok kapták meg a 117 olda­las kiadványt, és bizonyára mindenki érdeklődéssel for­gatja, akinek kezébe kerül. Az egyes írások a forrásér­tékű hitelesség jegyében ké­szültek, a szerzők pontosan A Fazolák öröksége Érthető, hogy az idén — az LKM kétszáz esztendős jubi­leumának évében — az is­meretterjesztő programban is jelentős helyet kapnak a gyártörténeti ismeretek. Az immár világhírű üzemnek valóban meg kell ismerni a múltját a Fazolák erőfeszí­téseitől- egészen napjainkig, hogy értékelni tudjuk a je­len eredményeit. A gyár tör­ténet-sorozatot egy szellemi vetélkedő zárja le, melynek már előre is sikert jósolunk, hiszen a saját munkahelyé­ről bizonyára mindenki szí­vesen beszél. Egy asztalhoz ülhetnek itt „versenyezni” a fiatalok és az aranygyűrűs idős munkások. De nemcsak a történelem érdekes, izgalmas. Az árak és a bérek alakulása — ha áttételesen is —, de minden­napi téma az üzemekben. A magyarországi gépgyártás, a munkásvándorlás — hogy csak néhányat említsünk az előadások közül — ugyan­csak érdekli az embereket. Látszik, hogy a művelődési központ tudatosan igyekszik a munkásság körében bizo­nyos közgazdasági szemléle­tet kialakítani. Ennek gya­korlati hasznáról, úgy hi­szem, nem kell hosszabban beszélni. Nagyon jó dolog, hogy az intézménynek köz­vetlen kapcsolata van a leen­dő munkásokkal, a mostani szakmunkás tanulókkal. Szilágyi Gyula miskolci vegyészmérnök a múlt év vé­gén Űj-Delhiben járt és megtekintette a magyar gra­fikusok reprezentatív kiállí­tását. Erről a bemutatkozás­ról Keshav Malik, Űj-Delhi legnagyobb lapjának képző­feltüntetik az adatközlő helyi lakosok nevét, sőt életkorát; hiszen a régi népszokásokra sokszor már csak a legidő­sebbek emlékeznek. Érdekesen ismertetik a régi paraszti erdőgazdálko­dást, Rakaca község lako­dalmi szokásait, a falusi ün­nepeket, a saj őszen tpéteri bányász hagyományokat, a fonóházak életét, meséket és babonás hiedelmeket. Vala­mennyien tanultunk törté­nelmet, tudjuk tehát, mit jelentett: cselédnek lenni egy uradalomban. De Halmaj község idős emberei az éle­tüket mesélték el, mikor az érdeklődő diák kérdéseire válaszoltak. Mindenképpen dicséretes, hasznos, sőt tiszteletre méltó tehát a szakkör mindenkori sok utánajárást és gyakran nehéz munkát igénylő tevé­kenysége. Megszólaltatni a régi \ korok hagyományait nemzedékről nemzedékre át­örökítő paraszti világ képvi­selőit, maguk és a néprajz iránt érdeklődők hasznára. (makai) Többször személyesen *s meggyőződtünk róla, hogy milyen látogatottak Az ifjú­ság fóruma című vitaestek. Az idén a munka tízparan­csolatának a megfogalmazá­sára készülnek a fiatalok. De sor kerül a szabad idő gazdaságos felhasználásának kérdésére is. A társadalmi „közlekedés” szabályait köny- nyíti meg a Társas KRESZ című vetélkedő. Vasasok a kertekben Az első pillanatban meg­lep bennünket, hogy agrár- tudományi előadássorozatot is rendez a művelődési köz­pont. Aztán eszünkbe jutnak a környék híres kertszövet­kezetei. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyári dol­gozók nagyon szívesen láto­gatják ezeket az előadásokat. Természetes, hogy mindig azok a rendezvények kerül­nek előtérbe, melyeknek vi­szonylag könnyen érezhető, látható a gyakorlati hasznuk. Ezért kap helyet a munka­tervben az egészségügyi fel- világosító tevékenység. Meg aztán a munkaegészségügy­gyei sohasem lehet eleget foglalkozni. A gazdag programból a la­kóhelyismerettel kapcsolatos rendezvényeket emelhetjük még ki, s azt a néhány író.— olvasó találkozót, melyeken főleg a Borsodból elszárma­zott művészekkel találkozhat majd a közönség. Örömmel tapasztaljuk, hogy a diósgyőriek kíván­csiak lapunk szerkesztési el­veire, munkájára is. (gyarmati) művészeti kritikusa Hunga­rian art on view címmel ter­jedelmes méltatást tett köz­zé, bő teret szentelve Feledy Gyula 45 lapból álló anyagá­nak. A recenzió tegnap ju­tott el ismert grafikusművé­szünk kezeihez. MERÉNYLET . Két kézigránátot dobtak Gaza városában egy autóbusz- megállónál a sorban állókra. 22 személy megsérült, közü­lük tízet kórházba szállítot­tak. PICASSO AJÁNDÉKA Pablo Picasso 900 képet, köztük grafikákat és vázla­tokat ajándékozott a barcelo­nai múzeumnak. A SHARON TATÉ ÜGY Susan Atkins, a fiatal hip­pi vissza kívánja vonni ed­digi állításait. A múlt héten négyszemközt beszélgetett Charles Mansonnal, a fővád­lottal és most feltett szándé­ka, hogy nem tanúskodik a perben. Kijelentette, hogy Manson „magnetikus hatása ellenállhatatlan”. BARÁTI MELÓDIÁK Baráti melódiák ’70 címmel nemzetközi könnyűzenei fesz­tivál kezdődött Moszkvában. Hazánkat Koós János és Tár- kányi Tamara képviseli. A TUDÓSÍTÓ KÉM VOLT Rullmanról, a nyugatnémet Spiegel belgrádi tudósítójá­ról kiderült, hogy kém, le­tartóztatták és egy katonai börtönbe szállították. ÁLLAMCSÍNY­KÍSÉRLET Dél-Jemen ben a népi köz­társaság kormányszerve je­lentette, hogy az országban reakciós államcsíny-kísérle­tet lepleztek le. Az arab reakció és áz amerikai, va lamint a brit imperialista körök megpróbálták meg- dönteni a köztársasági rend­szert ATLASZ A VAKOK SZÁMIRA Egy NDK-beli cég földraj­za atlaszt készített vakok szá­mára. Az atlasz 35 műanyag táblát tartalmaz, amelyek egyenkint három és fél ki­logrammot nyomnak. VIETNAMI HATÁROZAT A Vietnami Dolgozók Pari­jának Központi Bizottsága határozatot hozott arról, hogy Ho Si Minh volt elnök­ről nevezzék el a Vietnami Dolgozók Ifjúsági Szövetsé­gét és az úttörőszervezetei. MÜSZÍV KAUCSUKBÓL Kaucsukból készült műszi- vet mutat be az Expo—70 vi­lágkiállítás malaysiai pavi­lonja. A műszív az állatkí­sérletek során 50 óráig mű­ködött. PORIG ÉGETT A nyugat-németországi Nett- lingenben porig égett a 900 éves román stílusú Mária- templom. A tüzet az olaj-fű­tőberendezés zavara okozta. A 48 méter magas torony a tűz következtében ledőlt, s az 1715-ből származó értékes harang darabokra tört. DINAMIT EGY VÁROSNEGYED FELROBBANTÁSÁHOZ Egész városnegyed levegő­be röpítéséhez elegendő dina- roitot találtak annak a New York-i háznak a romjai kö­zött, amely leégett egy rob­banássorozat következtében. Két holttestet hoztak ki a romok alól. Az egyik egy 23 éves diákvezető. Theodore Gold teteme, a másik áldo­zat egy ismeretlen lány volt. A bent tartózkodók bombákat gyártottak és összeszerelési hibát követtek el. Kondor Lajos rajza 150 milliót kapnak 100 iáin 100 könyvtára Uj tízparancsolat ISMERETTERJESZTÉS DIÓSGYŐRBEN Nyolcszázötven előadás. Ismeretterjesztő program. Ez az, ami a Bartók Béla Művelődési Központ idei munkatervét olvasva az első pillanatban megragad. Ám a számok sokszor megtévesztőéit. Manapság, mikor már nem örülünk annyira a szép statisztikai adatoknak, inkább vallatjuk a számokat. Feledy Gyula grafikái Indiában i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents