Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

Ha csak egyszerű szójátéknak szánnám e gondolatmenet címét, valami tréíás históriát kellene kiagyalnom éppen a cirn vonzataként. Csakhogy itt komoly témáról van szó. Nagy mulatsággal, de helyenként szorongással olvastam Fekete Sándor Folyosói szümpozíonját, mert a megnevez­hetetlen műfajú könyv is arra világít rá: mennyi fontos gon­dolat bennünk reked, mennyi mindent nem mondunk ki, s ha utat is engedünk elménk tolólökéseinek, csak folyosókon, tárgyalóasztalon, vagy „jegyzőkönyvön” kívül születik meg a mondandó. Pedig a vitatkozás lényegi elemmé lépett elő tanácskozásainkon, telié* mozdító lendítő erővé. De hnlad-e országunk szekere e polémiák nyomán9 Arról, és hogy beszé­lünk-e tanácskozásainkon, ami fontos, ami perdöntő? Azt cyy pillanatig sem vitathatjuk, hogy „értekező' nemzet vagyunk, szeretünk sokat beszélni, s egyre többet dicsek­szünk. A kényes és kényelmetlenséget előidéző kérdések sok­szor bennünk rekednek, s csalt a folyosók csendjében, rend­szerint négyszemközt enged fel szótlanságunk. A „szünet­felszólalókról” van szó. azokról, akik plénumnak szánt mon­danivalójukat kényelmi vagy egyéb okok miatt nem hozzák nyilvánosságra. A vitatkozó testület „agya” csak úgy programozodik be, ha világosan és hangosan hangzik fel a vélemény. Akik a cigarettaszünetben „szólalnak fel”, csak egy-két emberrel képesek megismei temi véleményüket, s ezért sok jó elkép­zelés hal el a folyosók szegleteiben. Talán nem tűnik szószaporításnak, ha arról is beszélünk: miként alakult ki a szünet-felszólalások rendje, miként vált néhány helyen szinte kötelezővé ez a magatartásforma? Az egészséges vitaszellem kibontakozását a tanácskozó asztalok főhelyein ülők ellentmondást nem tűrő hangneme is gátolja. Nem politikai determinációról van itt szó. mint több, mint egy évtizeddel ezelőtt — korántsem! —, hanem emberi magatartásról, emberi gyengéről. A szórekedés egy másfajta terrénuma a haverizmus, a „kéz kezet mos” gyakorlat tökéletes alkalmazása. Az egy­másnak biztosított apró előnyök, kölcsönös „jótékonykodá­sok” lehetetlenné teszik a nyílt sisakos vitatkozást, az őszinte szó megint csak a folyosókra szorítkozik. Gyarapodik a „ne szólj szám, nem fáj fejem” hirdetőinek serege? Feltétlenül. Az országgyűlés márciusi ülésszakán nem egy képviselő tette szóvá a konstruktív kritika, a hasznot hajtó szókimondás hiányát. Éppen az országgyűlés mutatott példát a kormány- szinten történő kritizálásra. Ezek után hihetjük és remélhet­jük, hogy alsóbb szinten is fénye és becsülete lesz a kritikai szónak, s igen fontos megfigyeléseinket, ügyeinket lendítő megjegyzéseinket nem kell elabortálnunk két cigaretta kö­zött a folyosók rendíthetetlen falai között. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Megyei Diákparlament Tegnap délelőtt a Miskolci Tervező Vállalat tanácstermé­ben kezdődött meg a III. Megyei Diákparlament. Miskolcról és a megyéből 37 gimnázium, szakközépiskola és 18 szak­munkásképző intézet követeként mintegy kétszáztizenöt diák ülésezett. Nyíri László, a kazincbar­cikai 105. sz. Szakmunkás- képző Intézet tanulója idézte azt a marxizmus klasszikusai által megfogalmazott igazsá­got, hogy az ifjúság kétarcú. Fogékonyságánál fogva vezet­hető a helyes irányba, de hajlamos az eltévelyedésre is. Az ifjúság szervezett poli­tikai irányítása a KISZ leg­főbb feladata. Azé az ifjú­ságé, amely nemcsak a haj hosszúságán és a beat-zene szépségén vitatkozik, hanem okos gondolatokkal segít a felnőtteknek a közös nehézsé­geket áthidalni. A fiatalok tudják, hogy saját jövőjükről van szó, gondolataikat nem felelőtlenség, hanem egyenes igazmondás, őszintén segítő­kész tenniakarás jellemzi. Több felszólaló javasolta, hogy szigorítsák meg a KISZ- felvóteleket, csak az legyen KISZ-tag, aki valóban meg­győződésből az. Ne megszo­kás, hanem a közös igazság felismerése és a KlSZ-fogial- kozások színvonala, érdekfe­szítő mivolta kösse a diáko­kat a szervezethez. Az egyes iskolák képviselői az iskolai diákparlamenti ülé­sekről már ismerős gondokat a megye valamennyi fiatal­jának problémájaként mond­ták el, amikor például arról beszéltek, hogy a szakmunkás intézetek eredményesebb munkájának az iskolák és vállalatok szorosabbra fűzött kapcsolata az alapfelétele. Szó volt a bejáró diákok nehéz­ségeiről, a kollégiumi férőhe­lyek kis számáról, a szakmai munka színvonalának javítá­sáról. Sürgős megoldásra vár valamennyi Iskolában a szer­vezeti élet optimális feltéte­leinek biztosítása. Felelősséggel szóltak a szo­cialista tanár—diák kapcsolat­ról. a tanterv és a tanköny­vek megreformálásáról, a diá­kok esetleges túlterheléséről. Az országos diáktanácsko­zás április 6-, 7-, 8-án lesz. Miskolcot és a megyét tizen­hat fiatal képviseli majd, hogy országos szinten hangot adva a tegnap megvitatott problé­máknak, keressék a legcélra­vezetőbb megoldásokat. m. m. Kevés könyv lázit meggyőzőbben a há­ború ellen, mint Arnold Zweig regénye. A vitát (eredeti cím: Vita Grisa őrmesterről) most Helmut Schiemann filmen is megörö- kiti. Az NDK-film, a regényhez híven, azt bizonyítja, hogy még a bűntelen és jó szán­dékú ember sem képes ellenállni a háború­nak, mely szinte öntörvényei szerint osztja csapásait. A filmváltozatban a szökevény szerepét Josef Karlik csehszlovák színész játssza. Képünkön Grisa őrmester és a len­gyel lányt alakító Jutta Wachowiak. A fil­met holnaptól vetítik. r I " •• ®# | 1 ucsokzene Harkányi János előadói estjén A fiatalember rákönyökölt az asztalra — a lámpa csak arc­élét világította meg — és mesélt. Nagy költőnk, Szabó Lő­rinc „lelki meséskönyvét” lapozta végig. A terem moccanás nélkül figyelt. „Tücsök... tudom, semmi, de semmi közötök nincs hozzám...” Az első verseknél némi aggodalommal hordozta körül tekintetét a színész: vajon másokat is érde­kel a kötetbe fűzött vallomás, egy törékeny, ideges ember lírai önéletrajza, gyorsan röppenő éveinek eseményei, s a reflexiók? Később már csak időnként nézett ránk, figyelmét a költő kötötte le. S mi vele együtt jártuk végig az utat. Miskolc, Debrecen, Balassagyarmat, Sóstóhegy, Tiszabécs.„ „Életem, de gazdag vagy, mihelyt emlékezem...” S mennyi­vel gazdagabbak a városoknál a lélek feltáruló tájai. Ügy érzem. Szabó Lőrinc születésének hetvenedik év­fordulóját a Tücsökzenével kell ünnepelni. A szülőváros ünnepe csak így válhat igá­zán bensőségessé. A terem reflektorai halk kattanással kialudtak, a szí­nész kettős árnya megnőtt a falon. De akkor már a költő beszélt: „Apámtól féltem, anyám szeretett..Gyorsan pergő képekben villant fel a gyermekkor. Csitri lányok, kamasz szégyenek, a buzgó imával kért nagy gyémóntda- rab, s a? Ipoly örvényei. Jártam a házban, ahol a Tücsökzene legszebb darabjai születtek. Egy vendégszerető, irodalompártoló szabolcsi csa­lád osztotta meg utolsó falat­ját, konyhája melegét a köl­tővel, aki petróleumlámpánál írta verseit. Pest akkor éhe­zett, de már remélt! A költőt szorította a számadás. A városban félt. Csak a havas sóstóhegyi almafák csendjé­ben tudott megszólalni. Itt Községeink a művelődésért Szépülnek falvaink, lassan­ként eltűnnek a régi viskók, helyükbe új lakóházak egész sora épül. A megnövekedett anyagi erő tágasabb hajlék emelésére sarkallja az em­bert. A házak elé járda is kívánkozik, de fontos a jó ivóvíz és orvosi lakást is kell építeni. Mindez csak közös társadalmi erőfeszítéssel old­ható meg. Az anyagi jólét és biztonság azonban még nem minden. Az ember tanulni, művelődni kíván, erre kény­szerítik a kor követelményei. Szórakozásában is igényesebb lesz. Életében egyre nagyobb szerepet tölt be a kötelező is­kola mellett a könyvtár és a művelődési otthon. Laká­sunkban akkor érezzük jól magunkat, ha az eléggé tá­gas, világos és berendezése is megfelel a használat igé­nyeinek. így vagyunk a mű­velődés otthonaival is. Fű- tetlen mozitermek, folyosó­kon elhelyezett könyvszekré­nyek nem vonzzák a látoga­tókat, olvasókat. Megyénkben számos példát találunk arra. hogyan lehet helyi erőből, összefogással, s némi „felülről” jövő támoga­tással méltó hajlékot emelni a művelődésnek. Községi könyvtárak, klubkönyvtárak köszönhetik létüket az ilyen erőfeszítéseknek. (Ároktő, Halmaj, Novajidrány, Olasz- liszka stb.) A lehetőségeknek sokféle változatát ismerjük. Mezőke­resztesen a tanács a helybeli takarékszövetkezettel fogott össze, hogy közös építkezés­sel oldja meg a könyvtár el­helyezését. Szendrőládon a könyvtár az orvosi rendelő­vel került egy fedél alá. Bol- dogköváralján modem klub­könyvtárat kívánnak helyi erőkből létrehozni. Tiszado- rogmán az épülő népházban helyezik el a könyvtárat, több más intézménnyel együtt. Erre különben van már ko­rábbi példa is, Bükkaranyo­son. Hejőkeresztúrban nem­rég készült el az új művelő­dési otthon, benne a könyv­tár. Négyesen, Parasznyán klubkönyvtár épült. Pálházán rövidesen megkezdik az új körzeti könyvtár kialakítását. Többségükben nem új épít­kezésekről van szó. Számo­lván. például néhány évvel ezelőtt az egészségház egyik helyiségét hozták rendbe, s létesítettek egv kicsiny, de modem szabadnolcos könyv­tárat. Most pedig az épület egyik szárnyában levő volt fürdőből csinálnak társadal­mi munkával községi klubot. Honnan veszik a pénzt az építkezésekhez? A községek fejlesztési alapjából, a meg­takarításokból, a termelőszö­vetkezetek hozzájárulásából és társadalmi munkából. „Fe­lülről” jövő segítségre ke­vésbé lehet számítani. A me­gyei könyvtár is csupán szak­mai segítséget tud nyújtani az új könyvtárhelyiségek ter­vezéséhez. A 100 falu — 100 könyvtár mozgalomba me­gyénkből húsznál több köz­ség nevezett be, de vala­mennyi nevezést nem fogad­hatják el. (Ne felejtsük el, hogy az országnak 19 me­gyéje van!) A szerencsés be­nevezettek könyvtári beren­dezést és könyvet kapnak. De jóval több könyvtár van, amelyiknek helyiségre, bútor­zatra és könyvekre van szük­sége. Az olvasó népért mozga­lom célkitűzése: valóban ol­vasóvá tenni népünket. Eh­hez pedig korszerű, jól fel­szerelt könyvtárak kellenek. HUBAY LÁSZLÓ a II. Rákóczi Ferenc könyvtár igazgató-helyettese „tette rá lelkét a taktusra”, s az vitte tovább. Így teszünk mi is, a színész által segítve, újraéljük a más életét. Féltünk, hogy nem tu­dunk a világon eligazodni, éreztünk szégyent, kínt, őriz­tünk titkokat, titkoltunk sze­relmeket, csak szavunk nem volt; nincs, hogy mindent el­meséljünk. A Szabó Lőrinccel készült utolsó interjú felvételét őrzi a rádió archívuma. A költő fáradt volt már, fáradt a sza­va is. A riporter figyelmez­tet, hogy kinn rigók szólnak. Szabó Lőrinc mégis — meg- éreztük — elmenni készült... A színész hangja friss, fia­tal. Szava forradalmat tud kiáltani. A pisszenéstelen csendben most mégis csak duruzsolás hallik: muzsika. Tücsökzene. (gyarmati) Parttól partig Kalász László új verses kötete Rövidesen kezébe veheti az olvasó a Borsodban élő fiatal költő, Kalász László második verseskötetét. A harmóniát kereső művész most megje­lenő kötetében a faluja ha­tárán túllépő ember találko­zását eleveníti meg az őt kö­rülvevő bonyolult, sokszor át­tekinthetetlen világgal. Min­den találkozás új és új pró­batételt jelent. A harmónia most is jelen van verseiben, de inkább mint igény, jövőbe vetett hit. AZ ANYA FÜLAKASZTOTTA MAGÁT Fehér Károlyné, 23 éves el­tartott, kunhegyesi lakos, ta­nyai, bezárt lakása távolléte alatt kigyulladt és leégett. A lakásban tartózkodó három gyermeke közül két fiú (5 és 3 éves) bennégett. A hazaér­kező asszony másfél éves Ka­talin leányát kimentette, aki életveszélyes égési sérülést szenvedett. A szerencsétlen anya ezután a szomszéd ta­nyán felakasztotta magát és meghalt. ELRAGADTA ŐKET A SZÖKŐÁR Három gyermeket ragadott el a szökőár a Portugáliához tartozó Porto Santo szigetén. Az áradás megrongálta a re­pülőteret és több lakóházat, komoly károkat okozott a ter­melésben. ÖNGYILKOS BANDITÁK Két fegyveres bandita kí­sérletet tett arra, hogy elté­rítse útirányától az NDK lé­giforgalmi társaság Berlin és Lipcse közötti menetrendsze­rűen közlekedő utasszállító gépét. Tervük azonban ku­darcot vallott, mivel a sze­mélyzet pontosan betartotta a biztonsági előírásokat. Le­szállás közben a két bandita öngyilkosságot követett el. A gép biztonságban ért földet. HARMINC AUTO KARAMBOLJA Egymásba szaladt mintegy 30 személygépkocsi a ködben a Firenze közelében vezető gyorsforgalmi úton. Egy sze­mély meghalt, többen megse­besültek. SÚLYOS BALESET Súlyos üzerhi baleset tör­tént a komlói erőműben. Vil­lamos rövidzárlat keletkezett a 380 voltos erőművi házi üzemi berendezésben. A zár­lat helyéhez közel tartózkodó két személy a villamos ívsu­gárzás hatásától súlyos égési sérüléseket szenvedett. GYILKOSSÁG KÁBÍTÓSZERÉRT Gyilkosságért két amerikai katonát bíróság elé állítanak Dél-Koreában. Az a vád el­lenük, hogy bestiális módon meggyilkoltak egy dél-koreai házaspárt. Álmukban borot­vával elvágták a nyakukat. A bűnözők beismerték, azért gyilkolták meg áldozataikat, mert nem adtak nekik hitelbe erős hatású kábítószert tar­talmazó tablettákat. SZIVAROZÓ LÁNYOK Szivarozó belga lányok „európai offenzívába” kezd­tek a nők egyenlő jogainak biztösitására. Más hasonló ak ­ció Hollandiában is történt. Szivart pöfékelő 20' éves lá­nyok csoportja behatolt egy nagy biztosítási cég épületé­be, hogy tiltakozzék, mivel a társaság hivatali helyiségei­be csak férfiaknak engedték meg a dohányzást. AZ ÜGYELETESEK RÄDIÖZTAK Canio Cento Ducati, 61 éves olasz férfi meghalt, mert kór­házba szállítása után a két ügyeletes orvos nem sietett segítségére, labdarúgó-mér­kőzést hallgattak rádión. Mire foglalkozni kezdtek a beteg­gel, már késő volt, szívtrom­bózis végzett vele. FÖLDRENGÉS Erős földrengést jelentettek a Csendes-óceán térségéből a kaliforniai Berkeley egyetem műszerei. Á rengés erőssége a Richter-skála szerint 6,5 volt. Szórekedés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents