Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

Taxiban is mini a divat A 3. sz. Autóközlekedési Vállalat tájékoztatása sze­rint ez év második negyedé­ben Miskolc utcáin is meg­jelennek a Budapesten már kitűnően bevált mini-taxik: a város taxi-közlekedésének megjavítására tíz Zasztrava kiskocsit szereznek be. A mini-kocsikban női gépkocsi- vezetőket állítanak szolgá­latba. Ez ideig már tíz nő jelentkezett gépkocsivezető­nek a vállalat munkaügyi osztályán. Este készült tervek A Miskolci Tervező Válla­lat mérnökei, szerkesztői, rajzolói jelentős részt vál­lalnak városunk új köz- és lakóépületeinek, szolgáltató és kereskedelmi beruházá­sainak megtervezéséből. Mis­kolc fejlődését annyira ma­gukénak érzik, hogy társa­dalmi munkával is hozzájá­rulnak a város szépítéséhez. Felszabadulásunk 25. év­fordulójára társadalmi mun­kában készítik el a Győri kapu déli lakótelep 200 négyzetméter alapterületű ABC-áruházának tervét. A második negyedévre ígérték a Szentpéteri kapui 36 laká­sos orvosszálló terveit. Ugyanekkorra vállalták, hogy megterveznek egy 60 férőhelyes épületszárnyat az LKM zsórifürdői üdülőjéhez. Munkaidőn túl készítik el a boldogkőváraljai 160 szemé­lyes művelődési ház tervét is. A vállalat KlSZ-szerveze- tének ifjúsági, társadalmi tervezőirodája készíti a KISZ-társasházak dokumen­tációit, s ők tervezték meg Vilmek bácsi Symphonionja Nemigen lehet párja az or­szágban az egri Május 1. utca 29-es számú házában levő Symphonionnak. Az ér­dekes hangszer 102 éves, s Vilmek Ferenc nyugdíjas fodrászmester tulajdonában van már ötven éve. A vitrinszerű szekrénybe beépített „őslemezjátszó” 70 centiméter átmérőjű acélko- rbngokról játssza a régi, szép melódiákat. Működése a ze­nélő dobozéhoz hasonlít, csu­pán itt a hatalmas forgóko­rong apró lyukai ütköznek a hangvillákba. — Hogyan jutott hozzá? v — Katona voltam és ép­pen szabadságra érkeztem, amikor egyik pékismerősöm megkért, hogy az újságban meghirdetett páncélszek­rényt vásároljam meg szá­mára. El is mentem az ille­tőhöz, akinek a tulajdoná­ban volt a Symphónion is. Megkérdezte, érdekel-e, mert eladó. Megtetszett és három­ezer koronáért megvásárol- ~ tam. — Vannak hozzá lemezek is? — Harminc acélkorongot őrzök egy másik szekrény­ben, régi, kedves melódiákat. A Bál után című valcer, a Csendes éj, a Duna-keringő, két Bach-lemez stb. mellett van egy gúnydal is. „Mit szól mindezekhez ön, dr. Fazekas Ödön”, ugyanis a szepsi- szentgyörgyi képviselővá­lasztáson nem jelölték, így született róla e gúnydal. — Mikor szólaltatja meg hangszerét? — Míg a feleségem élt, majdnem minden vasárnap, vagy ünnepek alkalmával. m x x x wmwMmmx m mm ■"«V* Mostanában hallgat. Az örö­kös az egyik fiam, Ferenc lesz. Azt mondta, nem adja el, bár szerintem adnának érte vagy tízezer forintot. Jégbarlang a zempléni hegyekben Föld alatti jégbarlanggá vál­tozott a Telkibánya melletti úgynevezett „jegesbarlang”. A csaknem húsz méter hosszú, mintegy három méter széles sziklaüreg nevezetessé­ge, hogy a legforróbb nyári kánikulában sem emelkedik benne a hőmérséklet mínusz . öt fok fölé. A geológusok megállapítása szerint a szik­lafalak repedésein át nagyobb mélységből áramló hideg le­vegő akadályozza meg a fel­melegedést. Most, hogy a külső levegő felmelegedett, a repedéseken lefolyó csapadék a hideg ha­tására megfagyott, karvastag­ságú jégcsapok lógnak a föld alatti üreg boltozatáról. BÉLYEGGYUJTÉS Mint már hírt adtunk róla, áp­rilis 3—12 között rendezik meg Salgótarjánban a Vili. országos ifjúsági bélyegkiállítást, melyre elküldték nevezésüket a mis­kolci ifjú filatelisták is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a miskolci IBUSZ Utazási Iroda (Miskolc, Széchenyi u. 56.) ked­vezményes áron lehetőséget kí­ván biztosítani a kiállítás meg­tekintésére. Az érdeklődők rész­letes felvilágosítást kaphatnak az IBUSZ-ban. A magyar bélyeg centenáriuma alkalmából a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsége a jövő évben nemzetközi kiállítást rendez. A Budapest ’71 elneve­zésű kiállítás előhírnökéül a posta ma három 2 + 1 forint névértékű bélyeget bocsátott ki a főváros különböző részeinek látképével. Ma alkalmi bélyeg­zést is használnak. A kazincbarcikai ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkörök március 21—23 között bélyegbemutatót rendeznek Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Köz­pontban. A rendező bizottság még elfogad anyagokat a kiállí­tásra. A kiállítás időtartama alatt alkalmi posta működik, mely gyermekrajz alapján készí­tett emlékbélyegzőt is alkalmaz. A kiállítás tiszteletére emlékla­pot ad ki a rendező bizottság. V. GY. Többet ér így. Hallgassa csak ezt a szép melódiát — mond­ja és felteszi a Bál után cí­mű lemezt. Valóban kelle­mes a dallam, kár, hogy csak a szűkebb családi kör élvez­heti az érdekes hangszer ze­néjét KISS BÉLA az avasi lakótelep helyén levő épületek bontását is. Nemrégiben fejezték be a Szentpéteri kapui hegyoldal tereprendezési és parképítési tervét s most dolgoznak a Rácz Ádám utcai iskola mű­helyének, s a miskolci víz­művek szociális épületének tervein. Dósa Károly épí­tészmérnök vezetésével nagy munkába kezdtek: a csa- nyiki KISZ-vezetőképző is­kola korszerűsítéséhez készí­tik a rajzokat. A tábor régi épülete mellé újat emelnek, amiben helyet kap egy 80 személyes szálloda, nyolc szemináriumi terem, egy száz és egy kétszáz hallga­tót befogadó előadóterem. Ugyanide terveznek még egy kétszáz férőhelyes nyári tá­bort is; a szabad területeken pedig pihenőparkot és sport­pályákat alakítanak ki. Két srapnelgolyő a bal vállbán Köszönet — 54 év távolából Kedves hangú levelet ka­pott szerkesztőségünk Pusz­takengyelről, a Szolnoktól délkeletre mintegy 15 kilo­méterre fekvő helységből. A borítékban a Magyar Hír­lapban az elmúlt év augusz­tusának végén közölt cikket is elküldte a levélíró, amely­ből tudomást szerzett lapunk megjelenéséről. Ez önmagá­ban véve is meghatódottság- gal tölt el bennünket, az pe­dig még inkább, amit a nyil­vánvalóan több mint hetven- esztendős férfi írt. „Alulírott olvastam, hogy egy napilap fog megjelenni Miskolczon. Kérem, lennének szívesek az Elvtársak e so­raimat közölni. Nincs alka­lom, hogy elmenjek abba a kedves városba, amelynek a lakossága oly kedvesen, s megtisztelőén fogadott ben­nünket. Már akkor, amikor kenyeret és lisztet jegyre le­hetett csak kapni, a miskol­es A bakancs kompromisszum Március első napjainak egyik reggelén a diósgyőri nagy- vállalat karbantartó üzemének dolgozói azt az utasítást kap­ták üzemvezetőjüktől, hogy öltözzenek fel és menjenek haza. A furcsa utasítás a műhely dolgozóinak háromnegyed részét érintette, akik eleget is tettek a felszólításnak. Felöltöztek, s indultak volna haza, amikor jött az újabb utasítás: maradja­nak. Noha néhányan már elmentek, többség szerencsére még kéznél volt, s a termelés így tovább folyhatott. A történtek érdekes előzményeket takarnak. A műhely egyik dolgozója — lyukas talpú cipőben dolgo­zott, s belelépett a fémforgácsba —, megsérült. Az üzemve­zetőség azonnali vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, mi van a dolgozók között kiosztott bakancsokkal? Kiderült, hogy az ingyen munbakakancsot jóformán senki sem viseli, az emberek hazavitték. Ekkor született az a rendelkezés, hogy aki másnap bakancs nélkül jelenik meg a munkahelyén, fel­öltözik és hazamegy. Arra a vezetők sem számítottak, hogy ' hiájdbe'mí mindenkinek fel kell majd öltöznie. Így aztán ne­héz helyzetbe kerültek. Végül is kénytelenek voltak kompro­misszumot kötni. Az új utasítás így szólt: mindenki köteles vagy a bakancsban, vagy elfogadható cipőben megjelenni a munkahelyén. Az ügy ezzel még nem ért véget. Néhányan ugyanis, mire az új utasítás elhangzott, már hazamentek. Nem önszántukból, hiszen küldték őket. A kérdés most az: ki fizesse meg nekik arra a napra a munkabérüket? A vezetők egy része úgy fog­lalt állást, hogy fizetett szabadságot kell nekik beírni. Erre felzúdult ám az üzem, hogy ez igazságtalanság! Ha nem fize­tett szabadság, akkor pedig valakinek fizetni kell... Ki le­gyen ez? Az üzemvezető? A kollektíva? Nem tudom, végül is, hogyan oldották meg a kérdést. De valószínűnek és ettől fontosabbnak tartom, hogy a történtek­ből vezetők és dolgozók egyaránt levonták a tanulságot. Azt, hogy ne hozzunk kellően meg nem fontolt határozatokat, s hogy ne idézzünk elő az üzem és a dolgozók érdekeit sértő, a magunk testi épségét veszélyeztető, s egyébként is könnyen elkerülhető baleseteket. S ez ellen még annak a dolgozónak az érve sem állja meg a helyét, aki arra hivatkozott, hogy az említett üzemben először, s valószínűleg utoljára osztottak bakancsot: mert akkor éppen volt raktáron felesleg... (nyikes) Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA MA ESTE, a miskolci-Ne­hézipari Műszaki Egyetemen dzsessz-hangverseny lesz. Benkó Sándor és dixiland- együttese ad műsort a műfaj kedvelőinek. A „dixie” és a „dixiland” szó eredetileg New Orleanst jelentette. Azt a New Or­leanst, melynek Storyville negyedéből, a Basin Street környékéről a dzsessz mint új zenei műfaj az 1910-es években elindult. Csak ké­sőbb használták a szót egész Dél-Amerika megjelölésére. De volt más jelentése is: va­lamikor régen New Orleans- ban 10 dolláros bankjegyet adtak ki, melynek egyik ol­dalára nagy betűkkel a francia „DIX” szó volt nyomva. Jelentése: tíz. Eze­ket a bankjegyeket népsze­rűén dixie-knek nevezték. A dzsessznek köszönhető, hogy ezt az elnevezést az egész vi­lág megismerte. A MA ISMERT dixiland­együttesek őse, az Original Dixiland Jazz Band készí­tette — az első világháború vége felé — az első dzsessz- felvételeket a világon. Ezek a Victor márkájú lemezek ma nagy értékű muzeális ze­nei emlékek. Az „O. D. J. B.” — a New Orleans-i fehér ze­nészek kvintettje —, jelen­tette a Straight (valódi) dzsessz történetének kezde­tét. Öt tagból állt az együttes, a hangszerek: trombita, kla­rinét, pózán, zongora és ütők. Kollektív improvizá­cióban játszottak. A szerze­mények tempója azonban túlságosan ragtime volt — azaz úgy játszottak, mint a fúvószenekarok. A hangsúlyt a súlyos ütemrészről a súly­talan ütemre tették. Ha ezt mai fül hallja, szinte már nevetségesen hangzik, pedig igazi, tiszta dzsessz. De ez más valami, mint a mi mai „dixiland”-jaink, amelyek annyira elterjedtek a vilá­gon. Ezek már dzsessz-sze- rűek, rafináltak és megfé­sültek — de még mindig ma­gukon viselik a klasszikus dixiland szellemét. FELTÉTLENÜL érdemes lesz meghallgatni a ma esti dixiland hangversenyt, hi­szen Benkó Sándor és hat­tagú együttese Magyarorszá­gon ma az egyik legjobb képviselője ennek a műfaj­nak. Érkezik velük énekesnő is, Kása Zsuzsa, aki jelenleg a budapesti dzsessz tanszék egyik legtehetségesebb ígé­rete. A koncert hat órákon kezdődik. És még két rövid hír a dzsesszkedvelőknek: április­ban Gount Basie együttese, májusban pedig Ella Fitzge­rald lávjgat el ismét Bu­dapestre. czi drága anyák kalácsot hoztak a sebesült katonák­nak. Én 1916. június 10-én, pün­kösd szombatján sebesültem meg Bukovinában. Pohorbu- czon, Csemovicztól keletre. Koczmanban ültem vonatra és hétfőn délután érkezett velünk a vöröskeresztes vo­nat Miskolczra. Hogy hon­nan tudták meg azok a jó­szívű asszonyok és leányok, hogy jövünk, nem tudom. De süteményt és más ennivalót hoztak, s elmondtuk egymás­nak, hogy a sors, a baj ösz- szekovácsolja az emberek szívét. Beszéltem olyan anyá­val, akinek két fia szenve­dett a harctéren, s olyan asszonnyal is, akinek a férje volt oda. Minket a miskolczi kato­nai kórházban vettek gondo­zásba, fertőtlenítettek ben­nünket és adtak tiszta ruhát. Nekem a bal vállamban kéí srapnelgolyó volt, ezeket kivették és egy hét múlva jöhettünk az országba bel­jebb. Én, mivel Szolnok mellett lakom, az ottani kór­háziba kerültem. De Miskolcz mindig eszem­ben van, derék nép lakja azt a várost. A háború éhezést, szenvedést vágott az emberek nyakába, és bizony még a pár falatka ennivaló is na­gyon jólesett. Akkor megköszöntük a miskolcziak kedvességét. , de ez nem elég, mert azt senki meg nem fizette. Most is megköszönöm azoknak, akik hozták az ünnepi kalácsot. Köszönetét mondok bajtár­saim nevében is, és vagyunk tisztelettel, akik még élünk. Hatvani György” Az átlagos életkor változásai 1750 körül az átlagos em­beri életkor még mindössze 30 év volt, 1850 körül. Pas­teur felfedezése után már 40 év, 1910-ben, amikor mi: rendelkezésünkre álltak a szulfonamidok, az , átlagos életkor 50 évre emelkedett. 1945-ben, amikor az antibio­tikumok sietlek az orvostu­domány és az ember segítsé­gére, 60 év lett az átlagos életkor, 1960-ban 70 volt és 1975-ben már 75 évre tehető. Az emberi életkor meg­hosszabbodásáról szólva nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy fontos sze­repe van ebben a csecsemő- halandóság jelentős csökke­nésének. Azzal például, hogy a csecsemőhalandóság 25 szá­zalékról 2 százalékra csök­kent, az átlagos emberi élet­kor 12 évvel növekedett meg. Hatezer forint kirándulásra, színházra Felszabadulásunk 25. év­fordulója tiszteletére a Bor­sod megyei Állami Építő­ipari Vállalat szocialista bri­gádjai között szellemi veü’l- kedőt indított a vállalat KISZ-bizottsága. A héten megtartott elődöntőben Bessenyei-telep szociálisa, brigádja bizonyult a legjobb­nak. A hatezer forintos ju­talmat a brigád közös nrán­dulásokra és színházlátoga­tásokra költi.

Next

/
Thumbnails
Contents