Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

a miskolciaké a szó Kicsi a papír! Megírtuk — válaszoltak A Déli Hírlap február 7-i számában szóvá tették, hogy a Magyar—Szovjet Barátság téren — tehát egy forgalmas részen — levő hírlappavilon­ban szünetel a lapárusítás. A pavilont évekkel ezelőtt azzal a céllal helyeztük oda, hogy a forgalmas útkeresz­teződésen áthaladók részére megkönnyítsük a hirlapvá- sárlást. Figyelembe vettük azt is, hogy a közelben több, sok dolgozót foglalkoztató intézmény (SZOT, SZTK, MÁV igazgatóság, BÁÉV stb.) működik. Arra számítottunk, hogy olyan forgalom lesz, ami a jutalékos árusítónak megfelelő keresetet jelent, Sajnos, számításunk nem vált be. Az alacsony kereset mi­att többször előfordult, hogy be kellett zárni a pavilont, mert nem volt elárusító. Ez volt a helyzet február 7-én is, amikor a képes riport megjelent. Azóta már sike­rült elárusítót találnunk. Kí­sérletképpen ösztönző díja­zást vezettünk be, hogy elő­segítsük a forgalom növeke­dését. Amennyiben ez sem válna be, a pavilont á*he- lyezzük máshová, ahol üze­meltetése gazdaságos lesz. DR. BALOGH JÁNOS Postaigazgatóság Kis dologról van szó Etetöasztalkát vajon miért nem gyártanak? Ez a maga­sított és „bilikommal” kom­binált alkalmatosság a gyer­meknevelésnek és -gondozás­nak épp alyan nélkülözhetet­len eszköze, mint a rácsos kis­ágy és a járóka. Most csak öl­ben etethetjük a babákat, s akkor sem ehetnek egyedül, amikor a kisszékben már ön­állóan is gyakorolhatnák e fontos műveletet — írja Szőke Jánosné nagymami. Mintegy fél éve kötelező a kenyér csomagolása. Ehhez az üzletek előre felvágva kapják a papírt. Nincs sok köszönet benne. Én vásárol­tam már kilós és kétkilós ke. nyeret is, de mire a kezem­be, helyesebben a kosaramba került, többnyire kibomlott a papírból. Reklamációmra a boltvezetők válasza vala­hányszor így hangzott: „Ki­csi a papír, nem tehetünk róla”. De miért veszik át a nem megfelélő méretű cso­magolóanyagot? így a ke­nyér csomagolása csupán csak bosszantó imitálás. „ j . _ R. Zs. jfc Lehet, hogy ez a „színfolt” is szerves tartozéka főutcánk sokszor emlegetett világvárosi képének? Ügyes-bajos dolgok Ha van — miért nincs? A „Hiába kerestünk” című reklamáló cikkel kapcsolat­ban közöljük a Déli Hírlap olvasóival, hogy exponáló zsinórt jelenleg belföldön nem gyártanak. Importjáról már tárgyalnak. A 6x9-es ORWO 20 és 27 DIN-es film­ből van raktáron. Valószínű­leg csak pillanatnyilag lo- gyott ki abban az üzletünk­ben, ahol keresték. OFOTÉRT Vállalat Budapest, V., Guszev u. 14. Tehát: exponáló zsinórra lehet számítani. ORWO 6x9- es 20 DIN-es filmet is árusí­tanak jelenleg. De ORWO 27 DIN-es film Miskolc egyet­len fotószaküzletében sem kapható hónapok óta. Vagyis nem csupán „pillanatnyilag” fogyott ki. (A szaküzletekből kapott információk alapján: a szerkesztőség.) összecsukható NDK-gyárt- mányú esernyőt vásároltam a múlt tavaszon. Az egyik borda rövidesen eltört. A ja­vítók közölték, alkatrész nincs hozzá, megjavítják ugyan, de a régi módon nem csukható többé vissza. Meg­javíttattam, de azóta is ki­dobott pénznek tekintem a 320 forintot, amit az eser­nyőért fizettem, hiszen az eredeti célt nem szolgálja, csak félig. Hagyományos, szemet kiszúró ernyőt jóval olcsóbban vehettem volna. Ügy hiszem, jogos a vásár­A nyugdíjas özvegyek sérelmét tolmácsolom. Az ötvenötödik életévét betöltött özvegyasszony, ha szerencsés és tud még dol­gozni, s vállalata is igényt tart munkájára, munkabérétől füg­getlenül megkapja elhunyt férje után a teljes összegű özvegyi el­látást. Ha viszont munkaképte­len, vagy vállalata küldi nyug­díjba, választania kell a saját nyugdíja és az özvegyi ellátás között. Ha az özvegyi ellátás lé­nyegesen magasabb a saját nyugdíjánál, nyilvánvalóan ezt választja, de ebben az esetben nem kapja meg azt a nyugdijat, amelyet saját munkája alapján megérdemel, csak azt amit akkor is megkapna, ha so­hasem állt volna munkaviszony­Szerkesztői üzenet BALÁZSY LÁSZLÓ, MIS­KOLC: Témáit köszönjük. Al­kalmat kerítünk rá, hogy azo­kat egyik riporterünk feldől­gozza­Ezt már nem lehet becsukni! lóknak az az igénye: ha kül­földről hoznak be praktikus közszükségleti cikkeket, min­dig szerezzenek be a javítá­sához alkatrészeket is, s leg­alább egy javítóvállalat vagy kisiparos rendezkedjék be a javításra, s nem utolsósor­ban legyen megfelelő propa­gandája is ennek! Komár Jánosne nyugdíjas. Kilián-dél Kandó Kálmán utca ban. Aki a saját nyugdíját vá­lasztja, s annak összege eléri a havi nyolcszáz forintot, az öz­vegyi nyugdíjtól esik el, ame­lyet, ha mjég dolgozna, megkap­na és kapná akkor is, ha soha­sem dolgozott volna. Amennyi­ben saját nyugdíja kevesebb 800 forintnál, kérheti, hogy az Özve­gyiből segitsék azt ki. De így is legfeljebb 800 forintot kaphat. E korlátozás valószínűleg nem elvi, hanem anyagi meggondolásból történik. A helyes és kívánatos az lenne, ha a korlátozást eltö­rölnék, s nemcsak az 55. életévét betöltött, még dolgozó, hanem a nyugdíjas özvegy is megkapná a saját nyugdija mellett az öz­vegyit is — írja Előd Imréné, Sá­toraljaújhelyről. Egyszer mindenki megöregszik „Idős édesanyámat én gondo­zom és egyedül én tartom, hol­ott van még három felnőtt, ön­állóan kereső testvérem is. Többször írtam nekik, ne feled­jék el egészen, hogy anyánk ér­tük is dolgozott, s több jutna neki, ha ők is segítenék. Ilyen­kor egyik-másik küldött is vala­mennyi pénzt —, de csak egy­két hónapig. Anyám nem megy a bíróságra, de valamit mégis lehetne tenni, hogy rendszere­sen juttassanak neki anyagi se­gítséget gyermekei’» — kérdezi özvegy M. Lászlóné Diósgyőrből. Testvérei erejükhöz mérten, valóban kötelesek hozzájárulni elöregedett szülőjük tartásához. Talán arra hajlandók, hogy a tartásra vonatkozóan bíróság előtt egyezséget kötnének. Ezt a bírói végzésbe foglalt egyezséget aztán le is lehet vonatni kere­setükből. Ha nem lehet velük megegyezni és édesanyjuk sem hajlandó őket bíróság útján kö- teleztetni szülőtartásra, beszéljen a kerületi tanács egészségügyi osztályának vagy az osztályon belül működő szociális csoport­nak a vezetőjével, s őket kérje meg a perindításra. A szülő ér­dekében ugyanis a tanács égé - ségügyi osztálya is indíthat sí, lőtartási pert, az .......... minden tartási pernek lehet kez­deményezője. Szuronyok között élt... Jubileumok, Ifjú Gárda század A Lenin Kohászati Művek KlSZ-végrehajtóbizottságá- nak tegnapi ülésén a tavaszi jubileum-sorozat ünnepségei­re való felkészülést vitatták meg. Javasolták, hogy az alapszervezetek több önálló előadást, kiállítást szervezze­nek az évfordulók tiszteleté­re. Ezután értékelték az Ifjú Gárda század munkáját, el­múlt évi eredményeit. Szántó Kovács János veze­tésével alakult meg a hód­mezővásárhelyi Általános Munkás Olvasóegylet és bon­takozott ki az alföldi agrár- szocialista mozgalom. Az 1894. február 26-i nép­gyűlésen ő terjesztette elő a földmunkásság követeléseit. Amikor ugyanaz év áprili­sában az olvasóegylet elkob­zott iratainak és könyveinek visszaszerzése ügyében a vá­rosházára ment, letartóztat­ták. A kiszabadítását köve­telő tömeget a csendőrök brutális módon szétverték. Szántó Kovács Jánost nem lehetett megfélemlíteni. A 73 évvel ezelőtt, 1895. március 5-én kezdődő perében bátran hitet tett a szocialista esz­mék mellett, ötévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után is tovább tevékenykedett a szociáldemokrata földmun­kás-mozgalomban. Harcos egyénisége nagy hatással volt a magyar agrárszocia­lista mozgalom kibontakozá­sára. Szántó Kovács János 1908- ban Hódmezővásárhelyen halt meg. Itt temették el, s a közelmúltban felállították a szobrát is. A Coca-Cola cég még őrzi titkát Ipari kémek 1961-ben Athénben több évi börtönbüntetésre ítélték a görög Kalgeropulosz-fivé- reket. Bűnük nem minden­napi volt: egy francia cégtől ellopták egy bizonyos hajnö­vesztő szer gyártási titkát, s azt egy olasz cégnek kínál­ták fel eladásra. A bírósági tárgyalás csak egyike volt annak a sok száznak, amely a 60-as években a világ szakembereinek figyelmét az ipari kémekre, a modern, technika vámszedőire irá­nyította. S a leleplezetlen lo­pások száma is jelentős, sőt évről évre nő. Speciális rendőri véd cl cm Az ipari kémesetek szá­mának növekedésében döntő szerepet játszik, hogy több­nyire hallatlanul nagy össze­gekről van szó, néhány má­sodperc leforgása alatt dol­lármilliókhoz juthatnak a modem technika minden vívmányával felszerelt ma­gányos vagy bűnszövetkezet­be tömörült tolvajok. Az amerikai „Cyanamid” társa­ság például 24 millió dollárt áldozott bizonyos antibioti­kumok gyártásának kikísér­letezésére. Nem sokra men­tek vele, mert a tervdoku­mentációkat ismeretlen tet­tesek egyik napról a másikra elllopták. A kémek kedvenc vadász- területe a divat és a gép­kocsiüzlet is. Párizs világ­hírű divatházait például spe­ciálisban kiképzett rendőrök védik. Hasonló védelmet kapnak a világhírű gépkocsi­gyártó cégek is. A Renault egyik új típusát például egy nem létező cég karosszériájá­ba bújtatva vitték a Szaha­rába próbára. A Citroeneket pedig bútorszállító kocsik­ban szállították. A világhírű cégek közül eddig a Coca-Cola társulat őrzi legbiztosabban titkait. Mindeddig senki másnak nem sikerült hasonló aro- májú üdítőitalokat előállí­tani. Noha a gyártási és üzleti titkokra mindjobban vigyáz­nak, az ipari kémkedés, el­leni védekezés egyre re­ménytelenebbnek látszik. Hiába védi például az USA- ban is törvények egész sora ezeket a titkokat, sok kiszi­várog belőlük. A gyárakat ugyanis nemcsak a közvetlen akcióban részt vevő kémek veszélyeztetik. A különféle konferenciákon és tudomá­nyos értekezleteken is szivá­roghatnak ki titkok, a tudó­sok szakcikkei, tanulmányai, az apróhirdetések és á kata­lógusok is szolgálhatnak adatokkal. Tv-kamera a melltartóban A legnagyobb veszélyt azonban mégis a „hadszínté­ren” mozgó, magas szinten kiképzett, s a legkorszerűbb technikai eszközökkel felsze­relt ellenséges ügynökök je­lentik. Ma már nem tartozik az óriási szenzációk közé, ha egy-egy nagy jelentőségű fo­gadáson a női melltartóban tv-kamerát, az arany ciga­rettatárcában miniatűr mag­nót találnak. A kedvelt mód­szerek közé tartozik a kilő­hető mikrofon és a beszélge­tések lehallgatása is. Egy razzia során New Yorkban például olyan kémlehallgató központot lepleztek le. amelyből 37 ezer előfizető beszélgetéseit kísérték figye­lemmel. A „General Ser­vice Administration” ame­rikai cég pedig cukorka vagy toll formájú miniatűr lehall­gató készülékeket kínál el­adásra bárkinek, viszonylag olcsó áron. A kozmoszban is divatba jött... Az ipari kémkedés céljai­ra az USA bizonyos körei ma már felhasználják a koz­moszt is. Az első amerikai kémműholdat, a Midas 2-t 1960. május 25-én lőtték fel. Azóta évente mintegy 20—30 ilyen kémholdat küldenek fel a világűrbe az ameri­kaiak. Ezeket a legkülönbö­zőbb technikával szerelték fel. A Midasok például in­fravörös érzékelő „szervek­kel”, a Samos-bolygók fotó­televíziós berendezésekkel, a Ferret-tek lehallgató beren­dezésekkel, a Vela Hotel­bolygók pedig az atomrob­banósokat regisztráló műsze­rekkel vannak ellátva. Egyes nyugati vélemények szerint az ipari kémkedés jö­vője beláthatatlan. Elsősor­ban azért, mert az új gyárt­mányokat, új berendezéseket így könnyebb megszerezni, mintha előállításukra nagy­számú technikai személyze­tet,, tudósok olykor évekig tartó kutatómunkáját, s dol­lármilliókat fordítan?1­NY. i. Március 10-én megyei diákparlament A mozgalmi és az iskolai élet demokratizmusa Március 10-én, kedden dél­előtt a Miskolci Tervező Vál­lalat Zsigmondi utcai tanács­termében összeül a megyei diákparlament. Borsod hatvan középisko­láját 215 fiatal képviseli, akik itt elmondják a korábbi iskolai tanácskozások tapasz­talatait. A diákparlament té­mája a mozgalmi és az isko­lai élet demokratizmusa, er­ről hangzik el vitaindító elő­adás. A vita után a diákok kérdéseket tehetnek fel a parlamenten részt vevő „fel­nőtteknek”, a KISZ , a párt- bizottság és a tanács képvi­selődnek, akik ezúttal csak a válaszadó szerepét töltik be. Ezután megválasztják azokat a fiatalokat, akik az áprilisi országos diákparla­menten megyénket képvise­lik. A moxdonytűz oka Február 24-i számunkban képriportot közöltünk a Ti- szapalkonyai Hőerőmű moz­donyáról, amely Ernőd és Me­zőkeresztes között kigyulladt. A helyszínen a palkonyai hőerőmű főmérnöke tévesen azt a felvilágosítást adta, hogy a korábban az üzem te­rületén 10 kilométeres sebes­séggel közlekedő mozdony elektromos berendezései az 50 kilométeres sebesség követ­keztében lobbantak lángra. Cikkünk nyomán Czimma János MÁV főtanácsos levél­ben keresett fel bennünket s elmondotta, hogy a vizsgála­tok folyamán kiderült: a tü­zet az okozta, hogy az ak­kumulátor csoport 500 amperes főbiztosítékát nem vették ki a javításra küldött Diesel­mozdonyból. Mindemellett a Diesel-mozdonyban még sza­bályellenesen körülbelül' 60— 80 liter gázolajat is tároltak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents