Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Dás lesz az ünnepi asztal ®MÍ Húsvét előtt a boltokban A borús, ködös idő ellené­re is igazi húsvét előtti kép fogadja a vevőket a miskolci boltokban. A vásárlási láz az élelmiszer- és a ruházati bol­tokban egyaránt a finishez közeledik. Előnyben a férünk A ruházati boltokban leg­többen tavaszikabátot, felöl­tőt és cipőt keresnek. Az előbbiből, az elmúlt évekhez hasonlóan, nem a legjobb a kínálat. Mind a férfi-, mind a nőiruha-osztályokon a szi­vacs alapanyagú, laminált felöltőket látni. Ezúttal is hiányoznak a könnyű, gyap­jú- vagy műszál szövetből készült kabátok. A cipőboj­tokban már kaphatók a ká­nikulai szandálok, papucsok, bőséges a választék a mű- lakk és antilop alkalmi ci­pőkből. Kevés ellenben a ki­fejezetten tavaszi, zárt női lábbeli. Egy-két kivétellel a tavalyi, tavalyelőtti modelle­ket láthatjuk viszont, az újabb fazonok pedig már ál­talában drágábbak, mint a régiek. A férfiaknak — úgy tűnik — az idén jobban kedvez a kereskedelem, mint a nőknek. Változatos fazo­nú, és minőségű férfi láb­belik sorakoznak a boltok polcain. Várják a vevők ostromát A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat a szo­kásosnál 25 millióval több, 60 millió forintos készlettel várta, illetve várja a húsvét előtti csúcsforgalmat. Sok év tapasztalatai alapján mára és holnapra várják a vevők ..ostromát”. A legfontosabb húsvéti élelmiszerből, a sonkából ed­dig hét vagonnal szállították a boltokba. Az utolsó két napban még 30 mázsa főtt sonkát kapnak a miskolci üzletek. A hét végéig hat vagon sertéshúst, egy vagon marhahúst és 2,2 vagon ba­romfit szállítanak ki. Ez utóbbiból, az igényektől füg­gően, korlátlan mennyiséget tudnak a húsboltokba szál­lítani. A zavartalan ellátást nehezíti, hogy a húsipar meglehetősen rendszertelenül szállítja a megrendelt árut. Tegnap este például az egyik húsboltba háromnegyed 7- kor jött meg a sonkaután­pótlás. Dió és mazsola Az ünnepek előtti sütés- hez-íőzéshez megfelelő meny- nyiségű vaj, dió, mazsola van a boltokban, de még mindig hiánycikk a mák. A hét vé­géig 20 ezer tortakarika és 20 ezer különböző méretű kalács kerül a miskolci üz­letekbe. Kényéiből 13 va­gonnal rendeltek a kétnapos ünnepre, tej korlátlanul lesz. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban 200 fajta palac­kozott borból, 100 ezer lite­res készletből vásárolhatnak a vevőit. f. É. Á munkaverseny első helyezettje: az Állami Biztosító megyei igazgatósága Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára ünnepi díszbe öltözik a város. A boltok is megkezdték a szépítkezést, s csillognak a kirakatüvegek. (Ágotha felv.) Életünk sorsfordulóin Tizenegy meghatottan mosolygó mama ölében, tizenegy ai- niafejű csöppség. A fénykép — mellyel olvasóink találkoz­hattak lapunkban — az SZMT-székház klubjában készült, a posta távbeszélő központjának névadó ünnepségén. — Felejthetetlenül szép volt — mondta az egyik édesanya a családias hangú ünnepség után. megigazgatva néhány hó­napos fiacskája nyakában az úttörőktől kapott kisdobos nyak­kendőt. Nem megy ritkaságszámba manapság az ilyen jól sikerült társadalmi rendezvény, és a „felejthetetlenül szép volt” di­cséretet gyakran hallják a város anyakönyvvezetői is, akik összehasonlíthatatlanul szebb, színvonalasabb külsőségek mel­lett adhatják össze a fiatal párokat manapság, mint néhány évvel ezelőtt. De miért beszelünk ennyit ünnepeinkről, az esküvőkről, keresztelőkről? Valóban ennyire fontos a „körítés”? Igen, ennyire fontos, mert jó ünnepelni, mert jó megosztani örö­münket, meghatottságunkat és gyászunkat is családunkkal, barátainkkal. Sajnos, hosszú évekig figyelmen kívül hagytuk ezt a na­gyon emberi igényt, valamiféle polgáriságot, maradiságol sejtve mögötte. Az egyház — gazdag hagyományaira támasz­kodva — napjainkig igyekszik magas színvonalon lebonyolí­tani a szertartásokat, őszintén meg kell mondanunk: sokáig szegényesebb ünnep jutott azoknak, akik materialista meg­győződésüknek megfelelően, nem a paptól, hanem a társa­dalmi szervektől, munkatársaktól kérték a családi ünnep lebonyolítását. Pedig korántsem mindegy, hogy ki szól hoz­zánk és mit mond életünk sorsfordulóin, hiszen ezeknek az eseményeknek minden apró mozzanata kitörölhetetlenül benn­ragad emlékezetünkben. i szövetkezeti küldöttgyűlés második napja Újjáválasztják a vezetőséget A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fogyasztási, takarék­os lakásszövetkezetek kül­döttgyűlése ma délelőtt a vá­lasztmányi elnökök jelenté­sével folytatta munkáját. A tegnap megválasztott munka- bizottságok állásfoglalása után a küldöttgyűlés vitája következett. Az elhangzott hozzászólásokra a Szövetke­zetek Borsod megyei Szövet­ségének vezetői válaszoltak. A gazdasági, szervezeti és szövetkezetpolitikai felada­tok elvégzésére határozato­kat hozott a küldöttgyűlés. Ezután kerül sor a vezető szervek, a 11 tagú elnökség es a 9 tagú felügyelő bizott­ság megválasztására. Lapzár­takor a választás még tart A megye és Miskolc párt-, társadalmi, valamint tömeg­szervezetei fontos kérdésként kezelik a családi ünnepeket, eseményeket, felismerve tudatformáló szerepüket. Az eddig elért fejlődést meggyorsítandó, tavaly tanácsi határozat is született a társadalmi, rendezvények színvonalának emelésére. A végrehajtás során eddig született eredmények biztatóak. Néhány kiragadott példa: a megyei, városi és járási tanfo­lyamokon összesen csaknem száz szónok kiképzéséről gon­doskodtak ... Miskolcon egy családi ünnepeket szervező in­tézet létrehozását tervezik... A IV. ötéves tervben jelentős összeget irányoztak elő a házasságkötő-termek fejlesztésére. Nem akarjuk csökkenteni az említett intézkedések értékét; amikor azt állítjuk, hogy a feltételek megteremtése még nem minden. A vállalatok párt- és KISZ-szervezeteinek is sokat kell tenniük azért, hogy ne tétlenkedjenek majd a jól kép­zett szónokok, s egyre gyakrabban örülhessünk olyan szép, családias ünnepnek, mint amilyet a posta dolgozói ren­deztek. Vélemények a nagy családról Ma délelőtt a Hámor ét­teremben a megye és a vá­ros több vezetője és az Ál­lami Biztosító vezérigazgató­ja jelenlétében átadták az '969. évi országos munka- 'erseny első díját az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatóságának. Az igazga­tóság az elmúlt évi kiváló munkájával, eredményeivel nyerte él az első díjjal járó serleget. Szövőnők bújtatták Egy élet a munkásmozgalomban Jubileumi felszabadulási emlékérmet kapott tegnap dél­után az Űttörőházban a III. kerület 2. számú területi párt- szervezetének 107 tagja. Az ünnepi párttaggyűlésen nyújtot­ták át az érmet Szendrői Imrénének is, aki 48 éve vesz részt a munkásmozgalomban. Alacsony, szemüveges asz- szony, magatartása határo­zott. Ősz haja, mosolygása azonban gyengédséget árul el. — Tizennyolc éves voltam, amikor beléptem a szakszer­vezetbe. A „női fronton” dol­goztam. Jártam a házakhoz, s arról próbáltam meggyőzni az asszonyokat, hogy meny­nyire fontos férjük mellett állni a sztrájkban, jogaik kiharcolásában — emlékezik. A mozgalmi munkában is­merkedett meg a férjével is, akiben hűséges segítőtársra talált: 1930-tól már együtt biztattak, agitáltak. — A szociáldemokrata pártba 1937-ben léptem be — mondja. — Ottani megbí­zóink már nehezebb munkát adtak nekem. Sztrájkra fel- h''k röpcédulákat terjesztet­tem. Aztán jöttek az éjjeli piakátragasztások. Mésszel rajzoltunk lázító szöveget a miskolci utakra. Párosával küldtek bennünket ezekre az éjszakai „kirándulásokra”. Bizony jó volt érezni, hogy valaki ott lélegzik mellet­tem, s ugyanolyan veszély­ben van, mint én. A kockázat kimerítette. Arra mégsem gondolt, hogy abbahagyja a veszélyes „já­tékot”. Érezte munkája sú­lyát még akkor is, ha nem volt olyan könnyen lemérhe­tő az eredmény. — A Gutman kötszövő- gyárban alacsony volt a bér — meséli. — Elmentem oda; sztrájkra biztattam az asz- szonyokat. Ok bújtattak; amikor a rendőrség kutatott utánam a gyárban. A felszabadító csapatok bevonulása után azonnal megkezdte munkáját Fekete Pál nyomdájában, amely ko­rábban a MOKAN-nak is dolgozott. Ekkor lépett be a kommunista pártba is. A nyugdíjas könyvkötőnő 1968-ban megkapta a Szo­cialista Hazáért érdemérmet. Gyermeke nincs, de gyakran mesél életéről a Ságvári End­re utcai iskola fiataljainak. Életéről, mely mindmáig szorosan egybefonódik a munkásmozgalom, a párt életével. (erdélyi) Kevesebb a gyermektelen házaspár A gyermektelen csaladok aránya csökken hazánkban — állapította meg a Népes­ségtudományi Kutató Intézet a legutóbbi felmérések alap­ján. Az elemzés azt mutatja; hogy míg 1930-ban a termé­keny korban levő házas nők 18 százaléka volt gyermekte­len — s még 1960-ban is több mint 15 százalék volt ez az arány —, addig a legutóbbi vizsgálatnál száz család kö­zül átlagosan már csak 11 gyermektelen. Érdekes, hogy az 1936 és 1960 között férj­hez ment nők körében a gyermektelenek száma még ennél is kisebb, csupán 6—8 százalék. Megállapították azt is, hogy a családon belül — a nők foglalkozása szerint — igen eltérő a gyermekek szá­ma. Például a mezőgazdaság­ban fizikai munkát végző nők körében sokkal több az élveszületés, mint az egyéb, különösképpen pedig a szel­lemi foglalkozású nőknél. Vizsgálták az úgynevezett nagy családról kialakított kü­Sok gondot okoznak a köztisztasági vállalatnak az építkezések. Az anyagot szál­lító teherautók ugyanis a bekötő utakon felszedik a sa­rat, s a városon keresztül­haladva maguk után hagy­ják. A köztisztasági válla­lat újra rendkívüli munkád iöníéle véleményeket is. Ha­zánkban a nők többsége — 58,2 százaléka — a kétgyer­mekes családot tartja ideá­lisnak: viszonylag sokan van­nak — 29 százalék —, akik még a három gyermeket is elfogadják, ugyanakkor a négy vagy ennél is több gyer­mek vállalása nagyon ritka. Pedig a nők egyharmada Csónakok a tavon Kétmillió 45 ezer forintot költ az idén a miskolci víz­művek a tapolcai fürdők karbantartására. A strand és a termálfürdő festése, beren­dezéseinek javítása, környé­kének rendezése együttesen egymillió 560 ezer forintba kerül, a többi pénzt a csó­nakázótóra költik.. A vízi­sport kedvelőinek húsz új csónakot vásárolnak. sokat keres, mert saját dol­gozóin kívül 50—80 emberre van szüksége ahhoz, hogy megtisztíthassa a város út­jait. A seprőgépek és a lo­csológépek pedig — az idő javulásával — a szokásos egy műszak helyett újra éj­jel-nappal dolgoznak. csak a hat-, vagy enne! több gyermekes családot tartja igazán „nagy családnak”, to­vábbi 30 százalék az ötgyer­mekes, 28 százalék pedig a négygyermekes családot is ide sorolja. Ugyanakkor a fővárosban — sokak vélemé­nye szerint — már a három- gyermekes család is nagy családnak számít. Megnőtt a forgalom a Patyolatban A miskolci Patyolat Válla­lat tisztítóiban a tavasz kö­zeledtével 25 százalékkal nőtt a forgalom. Naponta át­lagosan 600 ruhaneműt visz­nek a Patyolat-fiókokba, s még 300 azonnali gvorstiszti tást végeznek. Tani oly am kisegítőknek Két csoportban indítón házi tanfolyamot a napi 4— 6 órában foglalkoztatott dol­gozói számára a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A mintegy 120 bolti kisegítőnek április 13-ig az egyszerűbb matematikai szá­mításokról, a vásárlókkal való foglalkozásról, az áru­ismeretről és a csomagolás technikájáról tartanak elő­adásokat Sár a belvárosban

Next

/
Thumbnails
Contents