Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

1 1 Illés Béla hetvenöt éves Feledy Gyula rajza A szerkesztő bizottság támogatná Lesz-e szociográfíai kötet Miskolcról? Sajtófogadás a Magyar írók Szövetségében El sem hinném, hogy hol­nap már 75 esztendős! Olyan elevenen és fiatalosan él em­lékezetemben most is, ahogy huszonöt esztendővel ezelőtt először láttam a budapesti Városi Színház dobogóján. Illés Béla, emigrációjából a felszabadító szovjet hadsereg őrnagyaként hazatért magyar író a szovjet kulturális élet­ről tartott előadást. Budán még alig hallgattak el a fegyverek, a főváros ro­mos volt, a nézőtéren kabát­ban szorongtunk, de talpalat­nyi hely sem maradt üresen. Kárpáti Aurél üdvözölte Béla bácsit, aki akkor még nem is volt egészen bácsi, s mint 25 évvel azelőtti, de azóta nem látott jó ismerősét mu­tatta be a közönségnek, amelynek többsége — mint jómagam is — először látta életben. Az illegálisan hazánkba juttatott könyvei közül egy- kettővel már találkoztam a mozgalomban, az Ég a Tiszá­nak azzal a kötetével is pél­dául, amelyben akkor még benne volt Kim Béla elősza­va, ugyanúgy, mint ahogy az utóbbi években ismét megje­lenhetett a kötet elején. Az előadáson valameny- nyiünk számára megmutatko­zott Illés Béla legmagával- ragadóbb tulajdonsága, az A vetítések szünetében be­szélgettem a zsűri tagjaival. — Az amatőrfilmezésnek az a feladata, hogy a rendelke­zésre álló szerény anyagi ke­ret kihasználásával, saját esz­közeivel ismertesse meg a filmes azt a közvetlen mik­rovilágot, amelyben az em­ber mozog. Aki kezében tart­ja a kamerát, vegyen észre az életben olyan apró jelen­ségeket, amelyek sokrétű, mély mondanivaló hordozói­vá válhatnak. Semmiképpen anekdotázás nagy képessége —, ám igazi valójában ezt akkor ismertem meg, amikor nem sok idő múlva Zsolt Bé­la kávéházi asztalánál talál­koztam vele. Közös emlékei­ket elevenítették fel a Gali- lei-körből, a Visegrádi utcai pártközpontból és a két szel­lemes ember színes sztorijai mögött valóban elevenen élt az a dicső múlt, amelyet én csak hallomásból ismerhet­tem. Aztán adták ki nálunk hí­res regényét, a Kárpáti rap­szódiát, ezt a mikszáthi anek- dotázó stílusban megírt kom­munista regénytrilógiát. Jó pár év múlva volt al­kalmam újra találkozni Illés Bélával, az akkor induló Élet és Irodalom szerkesztő­ségében, ahol hasznos taná­csokat adott — ismét anekdo- tázva. — H. G. Wellsről, aki­nek egy újra kiadott köteté­ről kritikát akartam írni. Ak­kor már valóban bácsi-szerű volt, de elevenségén ez mit sem változtatott. Most 75 éves. Mint érte­sültünk róla, pillanatnyilag betegeskedik. Amikor szüle­tésnapján köszöntjük, szívből kívánjuk, hogy mielőbb fel­gyógyulva, mindig eleven va­lóságában, ismét közöttünk lehessen. MÁTÉ IVÁN István, a MAFSZ országos képviselője a beszélgetést. — A szemlélet újszerűségét, frisseségét, egyéni látásmó­dot vár az ember az amatőr filmezéstől. Szabó Sípos Tamás, a Pan­nónia Rajzfilmstúdió munka­társa szerint az amatőrfilmes azzal, hogy a profi ellenpó­lusa, mást hoz, mint a film­gyártás általában, s ezt is kell tőle számon kérni. Kon- kurrens frisseséggel hasson ösztönzően a nagyüzemi film­Tegnap a Magyar Írók Szö­vetsége székházában sajtófo­gadást tartottak. Darvas Jó­zsef, a Magyar Írók Szövet­ségének elnöke rövid, de igen tartalmas felszólalásban méltatta egy rendkívül rö­vid idő alatt könyvvé érett ötlet megvalósulását. Talán két éve annak, hogy néhány író javasolta: célszerű lenne szemléletbeli újdonságot az amatőr filmesektől — mond­ta Sára Sándor, a zsűri el­nöke, mintegy meghatározva azokat a kritériumokat, ame­lyektől az amatőrfilm művé­szi alkotássá válhat. Az em­ber szeme elfárad, szüksége van az újra, az ösztönzésre. Ezen a fesztiválon volt né­hány film, amely az amatő­rök mércéjével mérve is szín­vonalas. Elkedvetlenítő azon­ban, amikor a pillanatnyilag jó profi filmgyártás eszközei­vel akar dolgozni az, akinek nincs meg rá a lehetősége. Erre is láttunk példát. A zsűri egybehangzó véle­ménye szerint, az előző fesztiválnál színvonalasabb volt a mostani, és a filmek változatos tematikája ebben a műfajban is a fiatalok sok irányú érdeklődéséről tanús­kodik, Egyöntetűen kifogá­solták azonban, hogy sok al­kotás technikailag csaknem elfogadhatatlan. A Kint vagyunk a vízből, az Orfeusz palástja, a Rém­film, a Triptichon, az II Te- atro, Zarándokút ’69 című filmek többé-kevésbé igényt tarthatnak a jó amatőrfilm meghatározásra. Volt azonban néhány, amely gondolatilag, de főként technikailag nem felelt meg a követelmények­nek. — Szerettük volna, ha több film villantja fel az egyetemi élet motívumát ezen a feszti­válon, s ha jóval több hiba­mentes alkotást látunk — fe­jezte be dr. Gulyás László, a MAFSZ megyei képviselője a beszélgetést. Az amatőrfilme­zés is művészet. Nálunk saj­nos, még messze a világszín­vonal alatt marad. Országos feladattá kellene tenni az amatőrfilmezést, és az irányí­tás decentralizálásával a szak­köri mozgalmat kellene tá­mogatni. Hiszen a film — ha jó — a vizuális képi kultúra átütő erejével minden egyéb műfajnál világosabban szól­hat az életről, az emberről. MAKAI MARTA elindítani egy szociográfiai sorozatot a hazai változások „feltérképezésére”. A párt és a kormány pártfogásába vet­te a kezdeményezést, erkölcsi és anyagi támogatást bizto­sítva hozzá. A Szépirodalmi Könyvkiadó vállalta magára a sorozat gondozását. Sajnos, a könyvterjesztő vállalatok csöppet sem bíztak a vállal­kozás rentábilis voltában, a szó szoros értelmében egyet­len példányt sem akartak át­venni belőle. E kezdeti kö­zömbösséghez viszonyítva a Magyarország felfedezése so­rozat első kötete aránylag magas, 8600 példányban je­lent meg felszabadulásunk 25. évfordulójára. Szerzője Mocsár Gábor, címe: Égő arany. A terjedelmes, számos fotóval illusztrált könyv a Szeged környéki olajvidékkel foglalkozik. Darvas József bizakodással szólt a nálunk nagy hagyo­mányra visszatekintő irodal­mi szociográfia-sorozat jövő­jéről, s kifejezte reményét, hogy a magyar olvasó társa­dalom rácáfol a könyvter­jesztők aggodalmaira, szí­vesen vásárolja ezeket a könyveket. Bizony, Miskolc és Borsod is rákívánkozik erre a szociográfiai „térkép­re”. Darvas elvtárs és a so­rozat szerkesztő bizottságá­nak titkára. Gondos Ernő hangot adott annak a véle­ménynek, mely szerint: ha Bartók utolsó levelének tö­redéke híven tükrözi az ide­genbe szakadt zeneszerző forró kívánságát: visszatérni szülőföldjére, Magyarország­ra. A fasizmussal való szem­benállása miatt önkéntes amerikai emigrációban élő Bartókot halála megakadá­lyozta a hazatérésben, de emberségének, művészi be­csületének nagysága, zenei mondanivalójának igazsága az eltelt 25 év folyamán fel­szabadult népünknek vált közkincsévé. Szabó Ferencben, a nem­rég elhunyt zeneszerzőben, a mai magyar zene egyik je­les képviselőjét tisztelhettük. Harcossága, baloldali kultu­rális tevékenysége miatt 1932-ben előbb Berlinbe, majd a Szovjetunióba emig­rált. A II. világháború végén a Vörös Hadsereggel tért vissza hazánkba. Művészeté­re a munkásmozgalommal való találkozás döntő hatás­sal volt; korábbi kamaraze­nei tevékenységét felváltja a nagy formák, a nagy kö­zösségi mondanivalók kere­sése. Az 1955-ben Petőfi ver­seire komponált oratóriuma, a »Föltámadott a tenger”, az helyi szellemi erők buzgól- kodnának egy Borsod—Mis­kolc kötet megvalósításán, a szerkesztő bizottság örömmel támogatná megjelenését. A költészet napja esemé­nyeiről Tóth Gyula, a Műve­lődésügyi Minisztérium osz­tályvezetője tájékoztatott. Ér­dekes statisztikával bizonyí­totta, hogy hazánkban nagy népszerűségnek örvendenek a verseskötetek. Az évenkénti könyvtermés 18 százaléka vers, míg Franciaországban 8, Angliában mindössze 6 százalék. A költészet napjára valóban magas, 52 ezres pél­dányban lát napvilágot a Szép versek antológia, Rad­nóti Miklós versei 40 ezer példányban jelennek meg a költészet immár hagyomá­nyos ünnepére. Mindebből kockázat nélkül vonható le a következtetés: Magyarországon valóban nagy megbecsülésnek örvend a költészet. Szomorúságunk csupán azért van, mert az idei Szép versek antológiá­ban szűkebb hazánk költői nem szerepelnek. Szolgáljon azonban vigasztalásul, hogy Kalász László második vers­kötete a napokban jelenik meg a könyvesboltok kiraka­tában, továbbá, hogy az an­tológia szerzői között talá­lunk egy „új-miskolcit”, Papp Lajost, testvérlapunk, az Észak-Magyarország munka­társát. g. m. össznépi forradalom grandió­zus eposza. Prokofjev, századunk ki­váló orosz-szovjet zeneszer­zője, a modem zene egyik markáns egyénisége volt. A harmincas évek során stílusa megszelídül, a friss, mozgé­kony dallamvezetés, irónia mellett, a lágyabb tónusok, bensőséges líra egyszerűsíti műveit. Érzékenyen reagál az élet sokféleségére: az új törekvések mellett, az ifjú­ság világa, a háború küzdel­mei, a béke eszméje ragadja meg fantáziáját. Zenéje, kü­lönösen az összetett alkotá­sokban, a nagy eszmék szol­gálatába áll, s hangjával az emberiséget keresi. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfői ünnepi hang­versenyén a Miskolci Nem­zeti Színházban Bartók Két kép című kompozíciója, Sza­bó Föltámadott a tenger cí­mű oratóriuma (közreműkö­dik a Debreceni Kodály Kó­rus és Szabó Miklós), vala­mint Prokofjev Rómeó és Júlia II. szvitje hangzik el. Vezényel Mura Péter. A mű­sorválasztás méltó felszaba­dulásunk negyedszázados év­fordulójához. BARTA PÉTER ne csinálja az amatőr azt, amihez nincsenek meg sem az anyagi eszközei, sem a tárgyi feltételei — vagyis já­tékfilmet — kezdte Dékány gyártásra, villantson fel olyan új lehetőségeket, amelyeket ő megláthat — Mindig várok valami iz­galmasat, újat, felfedezést. A Szovjet Televízió estje Az elmúlt évben hat „vendég' tv-estet sugárzott a televízió, ebben az évben ez az első ilyen adás, amely be­pillantást enged a Szovjet Televízió műsorába. Egyórás dokumentumfilmmel indul a közvetítés, amelynek segítse gével a Szovjetunió tájaira kalauzolják a nézőt, máj- Kc^'.doszkóp címen, a köny nyedebb szórakozás jegyé ben készült öszeállítást lát hatunk, ennek során a nép művészet, a népi tánc, Ob razcov bábui, artis^bkum é eev kis opera kínál kereszt­metszetet. Bővített kiadással j. ,• 1 ezii a híradó is, < Szovjetunióba kiutazott stáb az os-tanki^^i tv-központról számol be filmriporttal. Be­mutatásra kerül az ez évi Monte Carló-i fesztiválon Arany Nimfa-díjat nyert Vak eső — talán szebb for­dítás lett volna a Tavaszi eső — című film, amelyet V. Treszj rendezett, és amely a serdülőkor ráébredő szaka­szának művészi megjeleníté­se. Este a Virinea című já- ékfilmet láthatjuk, amely a őrradalom időszakában le- átszódott történetet dolgoz fel, s azt mutatja be, hogy >gy egyén sorsát hogyan for- nálják, alakítják a történel- ni események. A március !5-én, szerdán 16 óra 55 lerckor kezdődő estet ko- noly zenei összeállítás zárja: a Moszkvai Nagyszínház mű­vészei Csajkovszkij, Verdi, Prokofjev és Muszorgszkij operáiból adnak elő részlete­ket. Művészeti fesztivál az egyetemen Profi amatőrök vagy amatőr profik? A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tegnap befe­jeződtek a vetítések a felsőoktatási intézmények művészeti fesztiváljának film ágazatában. A hattagú zsűriben a filmszak­ma profi és amatőr képviselői egyaránt képviseltették ma­gukat. Harminchárom filmből kellett kiválasztaniuk a 6—7 legjobbat. Hangverseny előtt „Amint én látom a dolgot, egyelőre gondolni sem lehet a hazamenetelre. Nem is volna mód rá, se szállítóeszköz, sem engedély... Tudjisten, hány esztendeig fog tartani, míg az ország valamennyire is össze tudja szedni magát... Pedig én is szeretnék hazamenni, de végleg.” KIGYULLADT EGY SZÁLLODA Legkevesebb 18 személy életét vesztette és 14-en meg­sebesültek, amikor Seattle városában egy szálloda ki­gyulladt. A lángok elpusztí­tották az épület négy emele­tét és a tetőzet is összeom- lott. FOLYTATÓDTAK AZ INCIDENSEK Nyugat-Bengáliában foly­tatódtak az incidensek. Cal­cuttában és környékén az összetűzéseknek már 40 halá­los és 350 sebesült áldozata van. 340 személyt őrizetbe vettek. ÖSSZEÜTKÖZTEK Egy svéd és egy holland hajó Stockholm közelében összeütközött. A svéd hajó rakománya — több ezer gal­lon olaj — a tengerbe öm­lött. Sebesülés nem történt. LEGÚJABB CÉLJA A szívátültetés most már az immunológusokra tarto­zik. Legújabb célom az agy­átültetés — jelentette ki dr. Christian Barnard professzor Párizsban. MEGSEMMISÍTETTE AZ ALKONZULT Bomba robbant Brazília Buenos Aires-i konzulátusán. A robbanás megsemmisítette az alkonzult és károkat oko­zott az épületben. A rendőr­ség feltételezi, hogy az isme­retlen merénylő a brazil ka­tonai junta elleni tiltakozásul követte el tettét. SÉRÜLÉS NÉLKÜL MEGÚSZTA Heinemann nyugatnémet államelnök gépkocsija Bonn- tól északra, az Essen felé vivő autópályán összefutott egy másik autóval. Az elnök sí sülés nélkül úszta meg a bal­esetet. ORVOSSZTRÁJK Argentínában több mint 30 ezer orvos szüntette be a munkát a kormány egészség- ügyi politikája, azaz a ma­gánpraxis gyengítését célzó hivatalos tervek elleni tilta­kozásul. A 24 órás sztrájk so­rán a kórházakban csak rendkívüli ügyeletet tartot­tak. A FOGLYOK MEGTAGADTÁK A MUNKÁT A svédországi Vaestervik börtönében 29 fogoly megta­gadta a munkát, mert a bör­tönigazgatóság a jégkorong- világbainokság televízión közvetített mérkőzései közül nem volt hajlandó egynél többnek a megtekintését en­gedélyezni. NÖVEKSZIK A MUNKANÉLKÜT TSÉG Kanadában növekszik a munkanélküliség. Február­ban 526 ezer ember volt munka nélkül. Vagyis a munkaképes lakosság 6.5 szá­zaléka. LEZUHANT Lezuhant egy dán harci re­pülősén a Jütland-féls7igeten levő Karun nont közelében. A szerencsétlenség következtében egy emberéle­tét vesztette egy másik pe­dig megsebesült. ÁRADÁS A trópusi esőzések és a nyomukban fellépő áradások az amerikai Alabama állam jelentékeny területeit árasz­tották el. Három városból evakuálták a lakosságot. Je­lenleg 800 személv lakik a Birmingham környékén felál­lított sátrakban. Az áradások eddig három halálos áldoza­tot követeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents