Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Csaknem 400 véradó A Miskolc városi Vörös- kereszt az idén négy helyen rendezett véradónapot. A 3. sz. ÉPFU-nál 147, a vendég­látóiparnál 70, a csokoládé­gyárban 50 és a postások kö­zül 120 dolgozó jelentkezett önkéntes véradásra. Bányász szocialista brigádok jutalma A Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bi­zottsága aláírta a vállalat új kollektív szerződését. A módosítást széles körű vita és inlormálódás előzte meg. A dolgozók véleménye különösen a nyereség elosz­tásának új rendszerében, va­lamint a szocialista brigádok fokozottabb anyagi és er­kölcsi elismerésében fejező­dött ki. A törzsgárdatagok nyereségrészesedése a vá'la- latnál eltöltött évek után évenként egy százalékkal nő. Az új kollektív szerződés arra is lehetőséget ad, hogy a rokkant vájárok bérét leg­alább havi száz forinttal nö­veljék, s a túlórák díjazását is megoldják. A szocialista brigádok 1970. évi munkáját az évi átlagos létszám alapján ju­talmazzák. A rendes évi nye­reségen felül egy-egy bri­gádtag az arany brigádérem­mel 5C0—1000 forint, az ezüst brigádéremmel 3C0— 600 forint, a bronz brigád­éremmel pedig 200—400 fo­rint jutalmat kap. B. GY. Vádlott: az emberi felületesség (Ágotha Tibor felvétele) Az utóbbi iíz év legnagyobb járványa volt A henger tükörképe, hajladozó falak Az élet néha „niegtréfálja” a szakembereket is. S nem is akárhogy, mert egy-egy műszaki baki helyreigazítása bizony súlyos ezrekbe, százezrekbe kerül. A gazdasági döntőbizottság asztalára szinte naponta kerülnek ilyen peres ügyek. Legutóbb a Borsodi Vegyi­kombinát egyik üzemének szerelése kapcsán perelte be a Ganz-MÁVAG a DIGÉP- et. Mint később megállapí­tották, a Ganz a BVK óriás kompresszoraihoz munka­hengereket rendelt. A DIGÉP idejében le is szállította a gépegységeket, de a helyszí­nen kiderült, hogy az egyik henger az eredeti tervrajz tükörképe szerint készült el. „Utazik” az aíkatrész? A furcsa véletlen ellensú­lyozására a Diósgyőri Gép­gyár képviselői a helyszíni tárgyalás alkalmával vállal­ták a 136 ezer forintos alkat­rész kijavítását és felaján­lottak több mint 27 ezer fo­rint árengedményt is. A Ganz-MÁVAG azonban mé­lyen hallgatott, s amikor le­járt a szállítási határidő, be­nyújtotta kötbérigényét és új hengert követelt. A gépegy­ség kiselejtezése azonban sértette volna a népgazdaság érdekeit, s mint az ügy ki­vizsgálására felkért szakértő is igazolta, kijavítása után a henger megfelelően működik. A nyilatkozatok értelmé­ben a döntőbizottság határo­zatban kötelezte a DIGÉP-et a gép kijavítására, valamint az esedékes csaknem 11 ezer forint kötbér, a szakértői költségek és a 3400 forint el­járási illeték kifizetésere. Ezek után nem marad más hátra, mint az, hogy vég­szükség esetén a kérdéses masinát újból vonatra rak­ják, visszaszállítsák a DI- GÉP-be. majd utólagos meg­munkálással helyrehozzák a hibát. Tovább dobták a labdát A város nyomdaépületé­nek kijavítása már sokkal körülményesebb lesz. A BÁÉV a létesítményt két évvel ezelőtt, 1968. már­cius végén adta át rendelte­tésének. Egy évre rá a belső üvegezett válaszfalak acél­keretei a tetőszerkezet nyo­mása alatt deformálódtak, csaknem mindenütt kitöre­dezett belőlük az üveg. A ki­vitelező és a tervező vállala­tok arra hivatkoztak, hogy a kár a Beton- és Vasbeton- ipari Művek selejtes, nem megfelelő minőségű gerendái miatt következett be. ABVM pedig máris tovább passzolta a „labdát” a kohászatnak, mondván, hogy annak idején az LKM rossz minőségű be­tonacélt szállított a cégnek. A szakértő azonban egészen mást állapított meg: a belső válaszfalak acélkeretei rész­ben tervezési hiba miatt gör­bültek el, részben azért, mert a kivitelező felcserélte az építkezés előírt technológiai sorrendjét. Falusi bankok a Bodrogközben A nyomda nem állhat le A döntés itt is egyértelmű: a BÁÉV-nek ki kell javítani — a becslések szerint har­mincezer forintos — hibát és a helyreállítás költségeinek felét a Miskolci Tervező Vál­lalat köteles megtéríteni. A javítás azonban ebben az esetben korántsem egyszerű dolog. A nyomda egyetlen napra sem állhat le. A vas­szerkezet bontását, vágását és visszahegesztését — üzem közben, egy hónapon belül — olyan helyen kell elvégez­ni, ahol több milliós értékű gépekkel és rendkívül gyú­lékony anyagokkal dolgoz­nak. Ráadásul a javítás ide­jére egyes elektromos beren­dezéseket is áramtalanítani kell. S ha az építők ezzel a fel­adattal is megbirkóztak, kö­vetkezik egy újabb és sokkal „rázósabb” művelet: amíg ugyanis a per tartott, a nyomdaépület Bajcsy-Zsi- linszky utcai homlozata 6—8 centiméternyit megdőlt és a copirit üvegfal bármely pil­lanatban összeroppanhat... LAHUCSKY PÉTER + Sütkérezök. * Miskolc Rózsadombja lesz a beépülő Avas. A Petneházy utcai házakkal szem­ben már megkezdték a bontást; negyven­hatvanéves házak tűnnek el, hogy korszerű otthonoknak adják át a helyüket.< Öt-tíz­emeletes, házgyári épületek emelkednek majd az Avas alján. A kiviteli tervek még ebben az évben elkészülnek, s ez az év a tereprendezés és az elő-közművesités esz­tendeje lesz. 1971-ben pedig munkához lát­nak a magasépítők. A tervek megvalósítását segítik a geodéták is. Dr. Földvári Aladár, a Nehézipari Műszaki Egyetem geológiai tan­székének Kossuth-díjas vezetője elmondta: előreláthatólag sok kutatófúrásra lesz szük­ség ahhoz, hogy tökéletes képet adhassanak a különböző kőzetrétegek, a gyakori altalaj- mozgásokat előidéző talajvíz pontos elhe­lyezkedéséről. Az első 150 méteres fúrás valamennyi rétege múzeumba kerül. Répás­ról lépésre lehet csak kiismerni a hegy „egyéniségét”, a részleteredmények határoz­zák majd meg a további tennivalókat. A Szentpéteri kapui altalajmozgás, az LKM- nek az Avas felé eső részén észlelt föld­csúszás szoros kapcsolatban áll egymással. Ahogy a Kossuth-díjas professzor mondja, ezek a nehezen kiismerhető tulajdonságú hegyek tartogathatnak ilyen meglepetéseket — de csak addig, amíg mindent megtud ró­luk a szakember. (A Földtani Kutatóintézet „hegybelső” térképe az építők nélkülözhetet­len segédeszköze lesz. Képünkön a talajvíz és a rétegek elhelyezkedésének egy, az Avasra jellemző esete. Nyíllal jelölve a ta­lajvíz; jobbra a lejtős felszínen a sárga agyag, amely a kőzetek titkait fedi.) (nagy) Háromszáz hallgató és ugyanennyi vendég számára terítenek asztalt ma estére a Nehézipari Műszaki Egyetem menzáján: az egyetem gé­pészmérnöki karának ötöd­éves hallgatói tartják itt ha­gyományos gyürűavató szak­estélyüket. A vacsora után az utolsóéves egyetemistáit humoros műsorban adnak' eresztmetszetet diákéletük­ről. Ezután sor kerül a gé­pészgyűrűk avatására és a vörösboros hordó csaprave- résére. A szigorlók három oktatót is megajándékoznak egy-egy gyűrűvel, majd mu- latás következik — kivilágos kivirradtig. A szakestély hangulatából már az évfolyam meghívója is előzetest ad: kérik a ven­dégeket, hogy 19 óra 16 percig foglalják el a helyü­ket, mert 19 óra 21 perckor megkezdődik a gyűrűavató. Vadonatúj szalonok és „bou- tique”-ok nyílnak meg Párizs­ban, minden bizonnyal annak ellensúlyozására, hogy a női és férfidivatban a vezető szerepet egy ideje London vette át — a franciáknak már-már nemzeti bánatára. Sok újat azonban ezek a sza­lonok sem tudnak nyújtani, mi­vel a női szoknyákat egyszerűen nem lehet tovább kurtítani, a maxi pedig — akárhogy is igye­keztek a textilgyárak — nem ho­zott átütő sikert. Maradt a ruhák felső részének kurtítása. Ez sem túl nehéz, csak hát vannak határai (!)• Illet­A Laíabúr család 1970. március 20-án 19 órakor a TIT Kazinczy-klub- jában dr. Cenner Mihály színháztörténész tart elő­adást „A Latabár család” címmel. ve nincsenek: a „topless”, a „monokini”, vagyis az egyrészes fürdőruha — ami nem egybe­szabottat jelent, hánem azt, hogy a kétrészes fürdőruhának csak az egyik részét hordják, rend­szerint az alsót — rövid botrá­nyokkal tarkított pályafutás után letűnt a színpadról. Feltűnt viszont helyette a fel­sőrésszel alig rendelkező estélyi ruhák divatja. Alul ugyan a földet söpri, felső része azonban nem áll egyébből, mint két, ke­resztbe vetett pántból, aminek szélessége a ruha viselőjének életkorával, illetve a társaság prüdériájával van egyenes, illet­ve fordított arányban. Alul maxi— felül semmi öt takarékszövetkezet mű­ködik a sátoraljaújhelyi já­rásban, éspedig Kiesén 2812, Tolcsván 3056, Clgándon 1204, Tis7akarádon 1715, Ke- nézlőn pedig 1020 taggaL Az öt falusi bank, amelyek közül négy a Bodrogközben tevékenykedik, mintegy két­millió forintnyi saját va­gyonnal rendelkezik a tagok által vásárolt részjegyek és a tartalékalap révén. Természetesen ennél sok­kal nagyobb forgalmat bo­nyolítanak le a betétállomá­nyuk fokozatos növelésével és a mind nagyobb összegű kölcsönök nyújtásával. A ta­gok ugyanis évente több mint 30 millió forintnyi meg­takarított összeget helyeznek el, ami 3100 forintos betétát­lagnak felel meg, kölcsön- képpen viszont 11 milliót vesznek igénybe. A legnagyobb forgalmat Tolcsva bonyolítja le, s eb­ben kétségkívül nagy sze­repe van a híres borvidék kitűnő szőlőtermésének is. Tapasztalható volt ez az el­múlt év őszén is, amikor a kedvező szüreti eredmények következtében a betétállo­mányuk 11,1 millió, a köl­csönösszeg pedig 4,1 millió forintra növekedett. A városi KÖJÁL tájékoz­tatása szerint az influenza- járvány utolsó napjaiban já­runk, a betegek száma nap­ról napra' csökken. Az utóbbi tíz év legnagyobb miskolci járványa, amely méreteihez képest könnyű lefolyásúnak bizonyult, az elmúlt héten már csak 3700 megbetege­dést okozott. A csökkenő be­tegszám hatására megszün­tették a Szentpéteri kapui kórházban működő ideigle­nes járványosztályt, és a hét végére feloldják a kórházak­ban a látogatási tilalmat. I. I. JEFIMOVSZKU: Hogyan szabadítottuk fel Miskolcot ? O Kuzmin nagyon sok hitleristát terített le a géppuskájával. Egyszer néhány német egészen a ház faláig kúszott, ezt Nyi- kolaj nem vette észre, s a gránát a lábá­nál robbant. Kuzmin elvesztette eszméletét, helyét a géppuskánál az egészségügyi szol­gálat gárdakapitánya, Belogur vette át. Amikor két fasiszta tank az állomás kö­zelébe hatolt, a MÁVAG-üzem egyik ma­gyar munkása eléjük kúszott. A harcokban gránát szakította el az egyik kezét, de a má­sikkal az első ellenséges tankba dobta a gránátot, élete árán megsemmisítette azt. A másik tank pánikszerűen visszafordult. A magyar partizánok a megígért időpont­nál hamarabb érkeztek, s rögtön elfoglalták tüzelőállásaikat, felkészültek a harcra. Mar­git, a mi kedves magyar kisleányunk, nagy­szerűen teljesítette köztük és közöttünk az összekötő és a tolmács feladatát. A hitleris­ták lángszórókat vetettek be, hogy felgyújt­sák az épületeket, s így semmisítsék meg harcosainkat és a magyar partizánokat. A hősies harcokban több partizán elesett. Mi is elveszítettük csoportunk politikai ve­zetőjét, Platánov gárdahadnagyot, aki grá­náttal a kezében vetette magát egy „Tigris” tank alá. Hősként halt meg magyar föl­dön. Mindannyian megkönnyeztük a hős magyar kommunisták és a mi hőseink ha­lálát. A harcot a továbbiakban a MOKAN-eso- port egyik fiatal századparancsnoka vezet­te, a védelem valamennyi csoportját ő irá­nyította. Megkérte Margitot, továbbítsa a pa­rancsnokságnak, hogy a légierő adjon segít­séget. Két óra múlva megjelentek »H” jelzésű gépeink, vadászgépek kíséretében. Kétszer végigbombázták az ellenség állásait. Pusz- tovláv alezredes a második légideszant-cso- portot is bevetette, hogy segítsenek nekünk. Ejtőernyős csoportunk öt napig tartotta magát, a fasiszta rohamok sokaságát verte vissza, a hitleristák százait semmisítette meg. Hat tankot pusztítottunk el. Csopor­tunk és az ózdi, miskolci, salgótarjáni mun­kásokból szerveződött partizáncsoport az el­lenség jelentős erőit kötötte le. Az utolsó támadások egyike előtt a magyar partizánok és a légideszant harcosai az In- temacionálé éneklésével mentek harcba. Margit az elsők között énekelt. Később a magyar kislány az egyik épület pin­céjében tartózkodott, itt érte egy ellenséges, a halálát okozó lövedék. Több lövést sem az állomás épületéből, sem a közelben levő épületekből nem adtak le. A csoport néhány tagja az útelágazásnál levő kőházban tartózkodott, amikor decem­ber másodikára virradó éjszaka a szovjet csapatok elfoglalták a várost. A légideszant ejtőernyős csoportból mindössze hatan ma­radtunk életben. Felszabadító csapataink katonái a kezükre ültetve vittek bennünket végig a város utcáin. Az említett egységek megkönnyítették a szovjet hadsereg előrenyomulását, amely he­ves ostrommal megmentette Miskolcot a tönkremenéstől. Moszkvában 224 ágyú húsz­húsz lövéssel tisztelgett Miskolc felszaba­dítóinak, köztük a mi légideszant gárda­hadosztályunknak is. (Folytatjuk) Gyűrűavatás a gépészeknél

Next

/
Thumbnails
Contents