Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Kerülőút Szil mura Lezárják tf a maríiníelepi felüljárót A jövő hónap közepétől több mint tél évre lezárják a for­galom olől a szirmai vasúti felüljárót. Felbontják az öreg híd burkolatát, és az UVATERV tervezőmérnöke, valamint a Közúti Gcpellátó hídspecialistája a helyszínen vizsgálja meg az accl-tartószcrlíezetek állapotát és rejtett hibáit. A KPM Közúti Igazgatóság dolgozói november elsejéig az ő döntéseik alapján erősítik meg és cserélik ki az elhasználó­dott tartópilléreket. A felüljáró több mint két­millió forintos rekonstrukció­ja azért vált szükségessé, mert a Vörösmarty és Juhász Attila utcát Szirmával össze­kötő korszerű, több forgalmi sávos „Y”-híd építésére csak a gömöri felüljáró elkészülte után, 1975 és 1980 között ke­rül sor. A nagyjavítás ideje alatt a légi híd burkolatát egyszerre csali a pálya egyik felén Ixmtják fel hogy a gyalogos- forgalom számára a közleke­dést biztosítsák. A 3-as és 23-as jelzésű autóbuszok pe­dig április 15-étől — megfe­lelő fordulóhelyek kia’akítá- sával — ingajáratban fognak közlekedni a Béke tér és a Vörösmarty utcai sorompó, illetve a felüljáró és Szirma között. A közúti forgalomban köz­lekedő többi jármű számára addig hengerelt, bitumenes zúzottkő réteggel erősítik meg a Hejőcsaba és Szirma kö­zötti ideiglenes kisegítő utat. November 1-ig a Martintelep­re is a cementgyár érintésé­vel, ezen az útvonalon jut­hatnak majd el a gépkocsik. L. P. Bölcsőde a kóriiázban Az átalakítás kétszázezer forintba kerül Április második felében háromműszakos bölcsőde nyí­lik a Szentpéteri kapui kór­ház területén. Az Egyesített Kórházak központi építőbri­gádja mintegy kétszázezer forintos költséggel az Egész­ségügyi Szakközépiskola két szolgálati lakását alakítja át bölcsődének. A selyemréti bölcsőde kihelyezett fiókin­tézetében a kórház nyolcvan dolgozójának gyerekeit he­lyezik el. Uj géph áz Tapolcán Májusban adják át a Mis­kolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat új gép. házát. A régi tapolcai gép­ház mellé emelt épületben a gépek napi 50 ezer köbméter víz termelésére lesznek ké­pesek, s ugyanilyen teljesít­ményt tudnak nyújtani a tar­talékgépek is. Bérrendezés a gyógyszertári központban A cattarói matróz Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei elnöksége legutóbbi ülé­sén foglalkozott a Gyógyszer- távi Központ dolgozóinak bér- he. z.tévéi. A központ dolgozóinak alap­bére tavaly 2,93, az idén 4,61 százalékkal nőtt 1967- hez képest. A bérrendezésen kívül az elmúlt év elején 1 millió 584 ezer, az idén 1 millió 800 ezer forint ré­szesedést osztottak ki a meg­előző év eredményei alapján. Ugyancsak saját erőből emel­ték a gyógyszertári asszisz­tensek fizetését. Tavaly 28 ezer 780, az idén 15 ezer fo­rinttal többet kapnak havon­ta az asszisztensek, s így két év alatt összesen 12,8 száza­lékkal nőtt a bérük. A gyógy­szerészek bérét ez idő alatt 13,6 százalékkal, a takarító­nőkét 12 százalékkal emel­ték. Emelkedett a nyugdíj előtt álló dolgozók, valamint a nehéz körülmények között, változó munkahelyen szolgá­latot teljesítő gyógyszerészek ás asszisztensek fizetése is. A fizetésrendezések hatása máris érezhető: megszűnt a gyógyszerészek, középkáderek elvándorlása Borsodból. To­vábbra is gondot okoz azon­ban az asszisztensjelöltek és a pályakezdő gyógyszerészek viszonylag alacsony fizetése. A postabélyegre, melyen az apostoli király, I. Ferenc Jó­zsef arcképe látható, 1912-ben ütötték a pecsétet. A hely­név jól olvasható: Póla. Itt szolgált a monarchia egyik leg­korszerűbb híjáján Honti József matróz. A Viribus Unitis sapkaszalagját még most, több mint fél évszázaddal az ese menyek után is őrzi a miskolci tengerészveterán, aki egykor tanúja volt — a nemzetközi méretekben is jelentős — tör­ténelmi eseménynek, a cattarói matrózfelkelésnek. A fiatalember, aki 1912-ben még oly lelkesen írt az Ad­riáról, 1918-ra — a felkelés évére — már korántsem vi­selte olyan büszkén a flotta szalagját, mint újonc kora­A szovjet irodalom sikere a DIGÉP-ben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa a múlt évben a szovjet irodalom népszerűsítése céljából pá­lyázatot hirdetett. A pályá­zóknak, hogy a kérdésekre eredményesen válaszolhassa­nak, legalább hat szovjet író művét kellett alaposan is­merniük. A Diósgyőri Gép­gyár dolgozói — különösen a gyár 15 MSZBT szocialista brigádjának tagjai — közül igen sokan vettek részt a pá­lyázaton, s így még a külön­ben nagy számban rendelke­zésre álló könyvek is kevés­nek bizonyultak. A gyárból összesen 127 helyes megfej­tést küldtek tovább Buda­pestre. A pályadíjakat az or­szágos értékelés után oszt­ják ki. Szőlőoltvány »ura nein le vél lel o Az Ültetvény tervező és Ki­vitelező V. műanyag fóliába csomagolt, garancialevéllel is ellátott, államilag ellenőrzött első osztályú szőlőoltványokat hoz forgalomba. Ismeretes, hogy korábban a szőlőoltvá­nyok „maszek” árusai igen sok gondot okoztak, mert a megrendelőknek nem a kí­vánt fajtájú, minőségű oltvá­nyokat szállították. Az Ultet- vénytervező és Kivitelező V. miskolci területi irodájának vezetői remélik, hogy új szol­gáltatásukkal sikerül az olt- ványvásárlók bizalmát vissza­nyerni, s ígérik, hogy az aba- sári telepről folyamatosan ér­kező oltványokkal a házi ker­tek szaporítóanyag-szükségle­tét teljes mértékben kielégí­tik. Tanácskozó biokémikusok Tegnap délután, a MTESZ biokémiai szakosztályának ta­nácskozásán dr. Vígh Erzsé­bet, a kórház laboratóriumá­nak főorvosa, dr. Bachaus Richard, a Humán Oltó­anyagtermelő Intézet főorvo­sa és dr. Richter Péter tudo­mányos munkatárs, az új im­munokémia vizsgáló módsze­reiről, eredményeiről szá­molt be. Többségben a nők Számba veszik a legidősebbeket Küíönvonatlal az Operába Vasarnap reggel külön vo­nattal utazik a fővárosba a miskolci Herman Ottó Gim­názium és a Közgazdasági Szakközépiskola 770 tanu­lója. A diákok Puskin Anye­ginjét nézik meg az Operá­ban. A nap programjában városnézés, múzeumlátogatás is szerepel. (Folytatás az 1. oldalról.) Jelenleg az ellenőrző lapo­kat egyeztetik a Kossuth La­jos utcai központban. Ilyen ellenőrző lapot azokról állí­tottak ki, akik kettős lakóhe- lyűek, azaz állandó és ideig­lenes bejelentővel is rendel­keznek. Letagadott albérlők Komplikálja a dolgot, hogy a kettős lakóhelyű emberek a népszámlálás idején éppen üdülhettek, vagy kórházi ke­zelésben részesülhettek, s így előfordulhatott, hogy három helyen is számba vették őket. Hogy végül országosan pon­tos kép rajzolódjon ki, a sta­tisztikusoknak egyeztetniük kell az adatokat. Sajnos — mint panaszolják — igen sok a páratlan ellenőrző lap. Je­lentős túlmunkát okoztak a statisztikusoknak azok a fő­bérlők, akik — ki tudja mitől tartva — egyszerűen letagad­ták albérlőik egy részét, ami­kor megjelentek náluk a számlálóbiztosok. Mint említettük, a népessé­gi adatok ma még csak előze­tesnek tekinthetők és a kér­dőívek feldolgozása, csoporto­sítása hátra van. Tíz évvel ezelőtt és most Néhány érdekes számot azért elárult Balogh Gyula. A január 1-én itt tartózkodott 172 900 ember közül az I. ke­rületben 79 ezer 600, a Il.-ban 22 ezer 100, a III.-ban pedig 71 ezer 200 él. Mint országo­san, Miskolcon is a nők van­nak többségben: 83 ezer nő és 83 ezer 900 férfi tartózko­dott január 1-én városunk­ban. Ha kerületenként vizs­gáljuk az arányt, az derül ki, hogy csupán a Il.-ban van — ott is csak néhány százzal — több férfi. Az I.-ben viszont csaknem 4000 a plusz a szeb­bik nem javára. Érdekes összehasonlítani a népességi adatokat az 1960. éviekkel. Akkor még 143 ezer 900-an éltek a városban, a természetes szaporulatból és a bevándorlásból adódó gya­rapodás tehát 29 ezer fő, azaz 20,2 százalék. Tíz évvel ez­előtt az I. kerületben 68 ezer 800-an. a Il.-ban 18 ezer 600-an, a III.-ban pedig 56 ezer 500-an éltek. Hogyan élnek az öregek? A lakások száma 11 ezer 900-zal több napjainkban, mint 1960-ban volt, és elérte az 50 ezer 500-at. Az ellenőrző lapok egyez­tetésével párhuzamosan, egy másik érdekes vizsgálatot is folytatnak ezekben a napok­ban a statisztikusok. Szám­ba veszik a megye és ezen belül Miskolc legöregebb lakóit, sőt — speciális kérdő­ívek segítségével — feleletet keresnek arra, hogy milyen körülmények között éltek és élnek jelenleg, hogyan táp­lálkoznak, mivel foglalkoz­nak, milyen az egészségi ál­lapotuk stb. Az érdekes szo- ciálgerontológiai kérdések között ilyenek szerepeinek: „Fel tudja-e húzni egyedül a cipőt? Hány foga van? Do- hányzik-e?” Az előzetes adatok szerint a megyében 448 kilencven­éves vagy idősebb ember él és közülük 72 miskolci. 100 éven felüli embert viszont mindössze kilencet találtak Borsodban a népszámlálók; három férfit és hat nőt. B. D. ban. Sok mindent látott a há­ború négy esztendeje alatt. Látott főhercegi fényűzést — Ferenc Ferdinánd nemegy­szer időzött a hajón —, díszes katonai parádékat, de látta a part menti lakosság nyomo­rát is, és hallotta, hogyan pa­naszkodik a sok nyelvű le­génység németül, olaszul, szerbül, csehül, de mindany- nyian egyet mondva: elég volt a háborúból. 1918 február elseje a Set. Georg nevű vezérhajón érte Honti Józsefet. A hegyektől, erődöktől körülvett cattarói. öbölben tétlenkedtek, éhez­tek. Az engedelmesség meg­tagadásáról többször beszél­tek már, de hát más a beszéd és más a tett. Aztán minden, amitől féltek, amit kívántak és reméltek, néhány óra alatt lezajlott. Két matróz jött csó­nakon, talán a Károly vagy a Ferenc József hajóról. Be- szélniök nem sokat kellett. A Set. Georg árbocáról lecsú­szott a monarchia lobogója. A vörös zászlónak hét parti erődből vörös zászló vála­szolt. De a közelben levő négy német tengeralattjáró a mélybe ereszkedett, s a többi erőd hallgatott... A lázadás nem mindig olyan szép. felemelő, mint a történelemkönyvekben. A le­génység először a tiszti kony­hát rohanta meg, és csak utána gyűltek össze, hogy azonnali békekötést, nemzeti önrendelkezési jogot követel­jenek. Vér nem folyt, ha folyt is, nagyon kevés. Csak a corvettkapitány feküdt át­lőtt lábbal és a masin-mester kapott egy kardvágást. A matrózok nem álltak bosszút. Nem így az erődök. A rádiós­szobába a következő üzenet érkezett: február 2-án 14 óráig vagy megadja magát a hajó legénysége, vagy fegy­verrel kényszerítik erre. Az erődökben felgyúltak a fény­szórók, a négy német tenger­alattjáró periszkópja egyre közelebbről látszott. Azon az éjszakán nem aludtak. Más­nap a Rudolf hajó kapott először találatot... Az ese­mények ismét gyorsan pereg­tek. Tüzérek rohantak a fe­délzetre, leszerelték az ágyú­kat, letartóztatták a legény­ség javát. A többit már tudjuk a tör­ténelemből. Magyarok, cse­hek, olaszok, szerbek akkor átkozták meg először Horthy Miklós nevét. Honti József levesz a fai­ról egy festményt. A kéj szép hajót ábrázol, a Set. Georg-ot, amelyről az idő- ember éjszakánként néh. most is álmodik. A kép alatt szöveg azonban nem álon „Honti Józsefnek, az 1918- 19-es tengerészf orradal m; veterán emlékbizottsága.” / 50 éves találkozón a cattar magyar matrózok közül m; csal: Honti József jelent me GY—-V Találkozás az íróvá író—olvasó találkozón vett részt tegnap délután a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző In­tézet ötven tanulója. Gulyás Mihály, a Napjaink folyóirat főszerkesztője Miskolc iro­dalmi életéről, a folyón;.. munkájáról és saját író munkásságáról beszélt hall­gatóinak. Ezután az író a ta­nulók kérdéseire válaszolt dedikálta eddig meajehün: könyveit. Hazánk, a Magyar jVépköstártumái! Kiállítás Diósgyőrben Ma délelőtt 11 órakor a diósgyőri Bartók Béla Műve­lődési Központban Hazánk, a Magyar Népköztársaság cim. mel kiállítás nyílik. A Szak- szervezetek Országos Taná­csa által összeállított anyag 32 tablón mutatja be ha­zánk felszabadulás utáni fejlődését. A kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban április 5-ig te­kinthető meg. A gazdag do­kumentumanyagot vándor­kiállításként a d!»sgyőri Va­sas Klubban, a Lenin Kohá­szati Művek munkásszállá­sán, a Diósgyőri Gépgyár műszaki házában és az LKM Különböző üzemeiben is be­mutatják.

Next

/
Thumbnails
Contents