Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Borsod- Miskolc Budapesten Dollárexrek — öltésekből ♦ A szinpompás hímzett ruhák, álomszép estélyi toalettek és nadrágkosztümök után, a férfidivat világában is jogot köve­telnek a díszes matyó motívumok. Szűkebb hazánk fővárosi bemutatkozásának jövő héten megnyíló népművészeti kiállí­tására már ilyen mintákkal díszített nyakkendőket is küldött a Matyóföld. S amíg a Régiposta és a Váci utca sarkán levő üzlethelyiségben a k’'ál!ítás anyagát rendezgetik, Nyugat- Európa, Távol-Kelet és Amerika üzletemberei szinte egymás­nak adják a kilincset a magyar népművészet és háziipar ter­mékeit forgalmazó HUNGAROCOOP külkereskedelmi válla­latnál. A külföldi megrendelők el­sősorban a matyó, a buzsáki és a kalocsai népművészek kézügyességét dicsérő blúzok, ruhák, térítők iránt érdeklőd­nek. Ezekből a termékekből a vállalat tavaly több, mint egymillió dollár értékű szál- t lítmányt exportált a világ ' minden tájára. A matyó nép­művészek kézimunkáit ma megvásárolhatják Tokió leg­forgalmasabb áruházában éppúgy, mint a New York-i magazinban. De bármikor megtalálhatók a párizsi Lafa- yette-áruház, vagy a nyugat­német Kaufliof-üzletek pol­cain is. A magyar népművészet re­mekei iránt az utóbbi időben különösen japán és amerikai üzleti'körök érdeklődnek. Ta­valy a japánok mintegy 30 ezer dollár értékű kézimun­kát vásároltak a HtJNGARO- COOP-nál, idei üzletkötéseik pedig máris meghaladják a 100 ezer dollárt. S a szakem­berek hasonló forgalomnöve­kedést várnak az amerikai üzletemberek megrendelései­től is. A minap a vállalat Nagy­mező utcai kiállítótermében megrendezett divatbemutató igazolta a várakozást. Európa valamint a tengerentúl legne­vesebb áruházainak képvise­lői előtt osztatlan sikert arat­tak a magyar népművészet legújabb remekei. S amíg a manekenek szebbnél szebb hímzett ruhákat felvonultat­ták, a terem egyik sarkában a vendégek szeme láttára vé­gezték munkájukat a hímző­asszonyok. Kellékeik között mindössze egy vászonra, jó szemre, egy tűre, harsogó szí­nű cérnákra és határtalan tü­relemre van szükség. És az eredmény: egyetlen másfél­szer két méteres gobelinkép­ért 40 ezer forint értékű va­luta. Érthető, ha a matyó nép­művészet február 20-i kiállí­tását nagy várakozás előzi meg Miskolcon, Mezőköves­den és Budapesten egyaránt. i. r. jfc Február elején határozta el a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy kö­rülbelül háromszázezer forintért fel­újíttatja a Szemere és a Széchenyi utca kereszteződésében levő közlekedési jel­zőlámpa-rendszert. A munkálatok ki­vitelezésére a budapesti Villamossági és Automatikai Készülékek Gyárát kérték fel. Átépítik a Baross utcát Még a tavasszal megkezdik a Baross utca átépítését. A tervek szerint mintegy hat­millió forintos költséggel két­Kötbér helyett prémium Űrhajósok — mérték után? A Jupiterre e#ak kueaánymzeműek utalhatnak A XXL század űrhajósait „olyan méret szerint kell elő­állítani”, hogy teljesen alkal­mazkodni tadjanak majd egy­részt a hosszú — esetleg több évtizedes — repülésekhez, másrészt azokhoz a feltételek­hez, amelyek közé a távoli égitesteken, bolygókon kerül­hetnek. rikai, francia és olasz tudósok részéről is, pedig nem is olyan régen még a túltengő fantázia termékének tartották ezeket az elképzeléseket. szer két forgalmi sávos, 14 méter széles úttestet alakíta­nak ki a Baross utca Bajcsy- Zsilinszky és József Attila ut­cák közötti szakaszán. A szé­lesítéshez felszedik a villa- mosvasútnak a toronyházzal szomszédos holtvágányát és a forgalmat a laktanyával szemközti torkolatban terelő­szigetek kialakításával teszik biztonságosabbá. A Baross utca állomás felőli szakaszá­nak átépítésére az állomás át­alakításával egyidőben, ké­sőbb kerül sor. GORKIJ — LENINRŐL 14. A burzsoázia szemében félelmetes Olyan tudósoktól hallhat­juk ezt a megállapítást, akik azon fáradoznak, hogy meg­teremtsék a világmindenség­ben utazó ember, a „világ­utazó” modelljét. Dr. Haldane angol tudós legújabb kutatásairól nemré­giben így nyilatkozott: „Sze­retnénk megteremteni az úgy­nevezett aszeptikus embert, aki minden baktériummal izemben ellenálló. Ennek az embernek nem lennének pó­rusai és speciális szűrők se- jítségével lélegezne. Minthogy az elkövetkező évszázadban a Holdon és a Vénuszon kívül más, távolibl bolygók felke­resésére is so'i kerül már most •meg kell tervezni» a jövő •speciális űrhajósát».” Az angol tudós szerint pél­dául a Jupiter bolygóra, ahol i gravitáció rendkívül erős, alyan embert kell majd kül­deni, akinek a magassága 120 .-entiméter, valamennyi vég- agjával tud kapaszkodni, tönnyű súlyú, erős izomzatú is magas intelligenciájú. E sajátos vízióval dr. Hal­dane nem áll egyedül. Dr. Olaf Stapleton számos fan­tasztikus mű tudós szerzője például azt állítja, hogy a Ju­piter bolygót csak egy olyan speciális emberfajta tudja el­foglalni, amelynek két felső és légy alsó végtagja van, to­pábbá a szemét előre tudja tolni a szemgödréből és így nem kell magát fejforgatással (árasztania: a fizi.Sai erőki­fejtésnek ugyanis a Jupite- -en uralkodó viszonyok nem kedveznek. A brit tudósokon kívül az ^ffajta kutatások iránt nagy Jdeklődés mutatkozik ame­Élesen emlékezetembe vé­sődött az alábbi visszataszító eset. 1919-ben Pétervárott tar­tották a „szegényparasztok’' kongresszusát, Oroszország északi kormányzóságaiból el­jött néhány ezer paraszt, s közülük több százat a Roma- novok Téli Palotájában szál­lásoltak el. Amikor a kong­resszus véget ért, és ezek az emberek elutaztak, kiderült, hogy nemcsak a palota min­den fürdőkádját, hanem az igen értékes sévres-i, meisse­ni és kínai vázák tömegét is összerondították, éjjeliedény­nek használták. Erre pedig nem a szükség kényszer!tette őket, hiszen a palota illemhe­lyei rendben voltak, a vízve­zeték működött. Nem, ez a gazemberség azt a vágyat jut­tatta kifejezésre, hogy elront­sák,- beszennyezzék a szép dolgokat. A két forradalom és a háború alatt százszor is megfigyelhettem az emberek­ben a szép dolgok összetöré­sének, megcsonkításának, ki­gúnyolásának, tönkretevésé- nek ezt a sötét, acsarkodó vá­gyát. Ne gondolják, hogy a „sze­gényparasztok” viselkedését azért emeltem ki, mert szkep­tikus vagyok a muzsikkal szemben. Nem; tudom, hogy a szép dolgok összerondításá- nak beteges vágya az értelmi­ség bizonyos csoportját is gyötri, például azokat az emigránsokat, akik szemláto­mást azt gondolják, hogyha ők nincsenek Oroszországban, akkor már ott nincs semmi jó. A kivételesen szép dolgok lerombolásának gonosz vágya ugyanabból a forrásból fa­kad, mint az az undorító tö­rekvés, hogy a rendkívüli embert mindenáron be akar­ják mocskolni. Minden rend­kívüli dolog zavarja az em­bereket abban, hogy úgy él­jenek, ahogyan ők akarnak. Az emberek egyáltalán nem társadalmi szokásaik gyöke­res megváltozását, hanem csak azok kibővítését kíván­ják, ha ugyan kívánják. A többség tulajdonképpeni só­haja és jajszava ez: „Ne zavarjatok bennünket abban, hogy a megszokott módon éljünk.” Lenin úgy megzavarta az embereket megszokott életük­ben, mint ahogyan előtte sen­ki sem tudta megtenni. A világ burzsoáziájának ellene irányuló gyűlölete lep­lezetlenül és visszataszítóan nyilvánvaló; kék pestisfoltjai mindenütt élénken virítanak. Ez az önmagában is visszata­szító gyűlölet értésünkre ad­ja, hogy a világ burzsoáziá­jának szemében milyen ha­talmas és félelmetes Lenin, a világ proletárjainak lelkesí­tője és vezére. Ma már testi valóságában nem létezik, de „Február 3-án, vasárnap minden eddiginél nagyobb termelési eredményt értek el a Borsodi Ércelőkészítőmű­ben. Az üzemidő csaknem százszázalékos kihasználásá­val 5226 tonna zsugorítványt termeltek. A kiugró teljesít­mény több, mint ötszáz ton­nával múlta felül az eddigi csúcsot” — kaptuk a hírt. Gondos karbantartás Vilez Lajostól, az ércelőké­szítőmű főmérnökétől a mun­hangja egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s már nincs a földnek olyan zuga, ahol ez a hang ne ébresztet­te volna fel a munkásnépben a forradalomnak, az új élet­nek, az egyenlő emberekből álló világ építésének vágyát. Bámulatba ejtett a belő­le áradó élniakarás, s az élet förtelmének tevékeny gyűlö­lete: gyönyörködtem abban a fiatalos merészségben, amely mindenbe átáradt, amihez csak nyúlt. Lenyűgözött emberfeletti munkakészsége. Mozdulatai könnyedek, ügye­sek voltak, s kevés, de heves taglejtése teljes összhang­ban állt beszédével, melyet ugyancsak kevés szó és sok gondolat jellemzett. Mongol típusú arcában is az élet ha­zugsága és keserűsége ellen fáradhatatlanul küzdő ember éles szeme villogott, tüzelt, hunyorgott, kacsintott, gú­nyosan mosolygott, haragtól lángolt. Szemének csillogása még tüzesebbé és érthetőbbé tette beszédét. Az ember olykor úgy érez­te. hogy szemében szellemé­nek fékezhetetlen energiája szikrázik, és szavai ezzel az energiával telítve ragyognak. Beszéde nyomán az ember szinte fizikailag érezte a meg­cáfolhatatlan igazságot. (Folytatjuk) kahelyén érdeklődtük meg: minek tulajdonítható a re­kord? — A csaknem egy éve üze­melő ércelőkészítőnek a mos­tani volt az első tele. Utólag megvallva, nem kis félelem­mel néztünk elébe, ám alapo­san felkészültünk a „fogadás sára”. Az elmúlt év októbe­rében például ötnapos általá­nos műszaki karbantartást végeztünk és ennek eredmé­nye, hogy zökkenőmentesen, a termelés csökkenése nélkül vészeltük át a mínusz 15 fo­kos napokat is. Külön dicsé­ret illeti azokat a munkáso­kat, akik a „visszatérti rend­szer” térségében dolgoztak a téli hónapokban. Úi prémiumrendszer Az ércelőkészítőműben ész­szerűen határozták meg a ju­talmazás módját is. A pré­mium igazságos elosztásához nem a munkásokat, hanem a munkát kategorizálták. A na­gyobb szakmai tudást, a tapasztalatot kívánó, idő- és energi aigényesebb munkakö­röket magasabb osztályba so­rolták. Azelőtt a gazdasági életünk vérkeringését, az anyagellá­tást biztosító tehervagonok hosszú ideig vesztegeltek ki- rakatlanul az üzem területén. Ezt úgy szüntették meg a vál­lalat mostapi vezetői, hogy külön prémiumot helyeztek kilátásba azoknak, akik a norma felett, a téli fagy eile­Iskola­tatarozás Három I. kerületi általános iskola felújítására összesen másfél millió forintot költe­nek az idén. A Dayka Gábor utcai iskola tetőzetét, hom­lokzatát és kocsibejáróját 200 ezer forintért, a 14. számú is­kola ablakait, ajtóit, tető- szerkezetét 300 ezer forintért javítják ki. A Fazekas utcai iskolát teljesen felújítják egymillió forintért. nére is vállalták a vagonkt- rakás munkáját. És nem számoltak rosszul. A korábban kötbérre kifize­tett összegből bőven tellett a külön premizálásra. Busz csak mííszakváltáskor Elmondotta a főmérnök azt is, hogy a fluktuáció meggá­tolására. a törzsgárda kialakí­tására tervet dolgoztak ki. A termelés beindításakor az üzem gépkezelő- és szerelő­gárdáját például szakmai tan­folyamokon képezték ki, s ma már az általuk betanított munkások vannak többség­ben. A fiatalok helyhezkötését az üzem KISZ-bizottsága is segíti azzal, hogy részükre tartalmas kulturális progra­mokat és közös kiránduláso­kat szervez. Az ezer munkást fogalkoz- tató, s Miskolctól néhány ki­lométerre működő üzem ve­zetői súlyos gondokkal küz­denek. A harmadik és negye­dik zsugorítószalag beindítá­sához mintegy százötven szak­munkásra lesz majd szükség. A környező községekből és a városból . zoriban csak a mű- szakvállát-ok idején járnak ki a buszok az ércelőkészítőig. Jó lenne, ha az illetékesek megoldanák a Lenin Kohá­szati Műveket és az Ózdi Ko­hászati Üzemeket alapanyag­gal ellátó üzem szóban forgó problémáját. SZ. I. Delfin és Beauvoir A 12 ezer kötetes tapolcai Lévay József könyvtárnak nyáron van a szezonja, de a tapolcaiak télen is szívesen látogatják. Jelenleg Beauvoir A második nem c. regénye a legkeresettebb, a fiatalabb korosztály viszont változatla­nul a Delfin-sorozat könyveit kedveli. Folyamatosan ren­deznek kiállításokat aktuális eseményekhez kapcsolódva, legutóbb például a mezőgaz­dasági könyvhónap alkalmá­ból mutattak be szakkör eve­ket. Az ércelőkészíti) első tele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents