Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

„Fogadjanak szeretettel!” Lyukas órán a IV/4-ben A Herman Ottó Gimnázi­um IV/4 osztályából meg- kőnnyebbítő sóhaj szakad: lyukas óra lesz. Mindegy, hogy miért, egy egész órán át szünetelhet a drukk. Szin­tén, szívesen beszélnek most a mind közelebbi valósággá váló témáról: jövőjükről. Több biztatást! A lányok egy része tovább­tanul. Sokan közülük azon­nal munkába állnak. Vá­gyuk szerint persze valami irodába. Ha nincs, az sem baj, erejükhöz mért fizikai munkát is vállalnak, míg esetleg magánúton, vagy ép­pen az „estin” megszerzik a szükséges okmányt gép- és gyorsírásból, Néhányukból kitör a méltatlankodás: — Több biztatást várnánk továbbtanuláshoz. Vagy legalábbis valami vigasztaló reményt De ha valamelyi­künk tanulmányi átlaga nem éri el a 4 egészet, akkor mér hiába jó például matekból és fizikából, lebeszélik arról, hogy egyetemre vagy főisko­lára menjen. Azt mondják: ,,mi jobban ismerjük képes­ségeidet” — aztán legfeljebb agrártechnikumot javasol­nak ... Nem nagybetűs az élet Felnőtt számára közhely a kérdés: mit vársz az élettől? Számukra semmi sines most ennél fontosabb. Palotai Er­zsi kereken fogalmaz — sommáz: — Tudom, hogy az élet nem csupa nagybetű. A fel­nőttek is épp úgy különböző természetű emberek, mint mi vagyunk. És én nem is az élettől, magamtól várok va­lamit ... Kónyád Ági szerint: — Egyáltalán nem tudjuk, milyen az élet, A felnőttek világa. S hogy véleményeik ellentétesek, nem csoda — egyenként másként értékelik a szerzett tapasztalatokat. Kö­zös aggodalmukról Gyenes Margit beszél: hogyan fogad­ják majd őket a felnőttek kollektívájában ? — Próbáljanak megérteni bennünket. Ne általánosítsa­nak a rossz példákból. Segít­senek beilleszkedni közössé­gükbe. És fogadjanak szere­tettel! Mindenkit „felülről” szidnak... És háborognak is. A szel­lemi és fizikai munka kü­lönbözőségéről van szó. Az osztály két táborra szakad, Urhegyi Kati véleményét vi­tatják: „a szellemi dolgozók sokszor — lenézik a fizikaia­kat.” Negyedszázada szabadult fel hazánk fővárosa Ma 25 éve szabadult fel ha­zánk fővárosa. A negyedszá­zaddal ezelőtti eseményekre az idősebbek úgy emlékez­nek, .mintha tegnap történ­tek volna”, a fiataloknak azonban mindez már csak történelem, ha úgy tetszik: „lecke”. A súlyos harcokat ma már csak itt-ott néhány aknaszilánk-nyom, géppisz- tolyverté nyílás a régi házak falain. 1944. december 25-től 1945. február 13-ig tartott Buda­pest felszabadítása. A győ­zelmesen előnyomuló 2. és 3. ukrán hadsereg — felsőbb parancsra kímélve a várost — nehéz tüzérség bevetése nélkül, házról-házra haladva vívta a harcot fővárosunkért. A szabadság és béke első napján, szinte a kerületek felszabadulásával egyszerre indult meg a munka a Váci úti, a kőbányai, az óbudai, az újpesti és a csepeli gyárak­ban. Gyorsan tért magához a háború nehéz éveinek vi­szontagságaitól elgyötört vá­ros, annak ellenére, hogy a lakóinak szomorú tényekkel kellett szembenézniük: 32 753 ház és 79 ezer lakás — az összes lakások 27 százaléka — pusztult el teljesen, vagy sérült meg súlyosan. Alig 833 ezer ember élt akkor a fővá­rosban, és kezdte meg a le­rombolt Duna-hldak, kifosz­tott üzemek felépítését. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az azóta eltelt 25 év munkájának eredményeként megvalósult az akkori jelszó: „Budapest szebb lesz, mint volt valaha!” Hála érte azok­nak, akik életük feláldozásá­val, bátorságukkal megte­remtették ennek alapját: a szabadságot. .4 szőnyi vásártér Becsben Eladták a legelőt Négy évvel ezelőtt egy jó­szemű osztrák turista figyel­mes lett a szőnyi műút men­tén fekvő, páratlanul pom­pás rétre. Régen legelő volt, s amikor a 20-as években építkezni kezdtek itt, csupán ezt a területet hagyták szaba­don a híres szőnyi vásárok­nak. Az osztrák turistának any- nyina megtetszett a gazdagon zöldellő gyepszőnyeg, hogy a HUNGAROFRUCT révén megvásárolta, ötvenezer fo­rintot fizetett érte a községi tanácsnak. Egy különleges amerikai gyepvágó géppel, centiméteres rétegben fei a földet. A szőnyi gyep kockák azóta már bécsi sportpályákon, útszegélyeken díszletnek. Szőnyben pedig ismét ki­hajtott az erős gyökerű ősfű. Tavaszra már olyan dús lesz, mint négy évvel ezelőtt volt. Másodszor is eladhatják fehát a vásárteret a falubeliek. Ez annál is inkább időszerű, mert a nyáron már gyökeres­től fel kell szedni. A régészek ugyanis megkezdik az egykor itt fekvő Brigetio feltárását. Így Szőny valóban híressé vá­lik, hisz a számítások szerint a római kori város romjai akkora területet foglalnak el, mint Aquincum. Wimmer Zsuzsa: — Az nem lenézés, hogy nincs közös té­májuk, nem tudnak miről beszélgetni együtt.,, Vágó Sári; — De miért van az. hogy ha egy fizikai munkás követ el valami hi­bát, azért biztosan összeszid- ják, de ha egy szellemi, ak­kor nem történik semmi. Wimmer „bölcs” válaszát mindenki megmosolyogja: — Dehogynem! Hát te nem tu­dod, hogy mindenkit „felül­ről” szidnak? A puszi és a csók! Minden érdekli őket, ami velük, körülöttük történik, vagy jövőjükkel kapcsolatos. A kezdő fizetése, a nők tár­sadalmi megbecsülése, egyál­talán mindaz a valami, ami­be belecsöppennek az iskola „burkából”. És persze millió kérdés, mondanivaló a szere­lemről, házasságról, család­ról. Dicsérik a Helgát: „Na­gyon hasznos volt, megmu­tatta, hogy mennyire hiányo­sak voltak Ismereteink az életnek erről az oldaláról." Aztán kikötünk az erkölcs­nél. — Azt mondják, hogy er­kölcstelenek a mai fiatalok. De hát tanultunk az Arany­bulla koráról is. Hogy ott mi volt!!! — Nekünk meg állandóan azt hirdetik a kollégiumban, hogy csókolózni csak a vőle­génnyel szabad. Ha egy kol­légista a kapuban búcsúzik az udvarlójától, vagy éppen pajtásától, s három egymást követő alkalommal megpu­szilják egymást — kizárják a kollégiumból. Azt hiszem, a felnőttek nem tudják,' mi a különbség a puszi és a csók között... De hát, hogy is lesz végül, ha kikerülnek az iskolapad­ból? Stogicza Eleonóra csöpp­nyi daccal emeli fel hangját: — Akkor már minden úgy lesz, ahogy én akarom! RADVÄNYI ÉVA % Magyar építőművész tervei szerint épül Európa egyik leg­nagyobb síszállója. Az NDK-beli Oberwiesenthalban (Érc­hegység) 1000 méter magasságban épülő, a környező épüle­tekhez és hegyi jelleghez igazodó 500 ágyas szálló tervezését az Általános Épülettervező Vállalat építőművésze, Dúl Dezső készítette különleges építészeti megoldásokkal. Képünkön: a 70 méter magas, 20 emeletes síszálló makettje. A Diósgyőri Gépgyár szak- szervezeti bizottsága szomba­ton délelőtt 9 órakor búcsúz­tatja az üzem nyugdíjba vo­nuló dolgozóit. Elköszönnek tőlük a munkahelyi vezetők is, és búcsúzóul megvendége­lik őket. Lj nyersvasöntő Rövidesen megkezdi pró­baüzemelését az Ózdi Kohá­szati Üzemek új nyersvas- öntője. Előnye, hogy ezután nem kell lassítani a kohójá­ratot olyankor, ha az acélmű nem tudja fogadni a csapolt vasat, mert az öntőgép bár­milyen mennyiségben szilárd formába önti. Ez segít a tá­rolási problémák megoldásá­ban is. Gyors kezek lassú gépek Csúcsforgalom idején még most is gyakran állnak hosszú sorok az élelmiszerüzletek pénztárai előtt A gyors kezű pénztárosokból ugyan egyre több van, de munkájukat ne­hezítik a lassú gépek. A Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat legtöbb boltjá­ban Secura-tipusú pénztárgé­pekkel dolgoznak, a gyors, megbízható Nationalból mindössze 20 van a boltok­ban. Beszámol a bizottság Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága február 13-án, pén­teken délelőtt ülést tart, ame­lyen elmúlt évi munkájáról, tervei teljesítéséről számol be. Útépítés, csatornázás B ll. kerület idei gazdálkodása Az idei fenntartási és fej­lesztési tervekről tárgyalt ma délelőtt a II. kerületi Tanács. A beszámolóban elhang­zott, hogy a helyi bevételek­ből és a városi tanács hozzá­járulásából az idén 24 millió 805 ezer forint áll a kerület rendelkezésére. Ez az összeg 21,9 százalékkal magasabb a tavalyinál. (Az előző évről megmaradt 500 ezer forintot a biztonságosabb gazdálkodás érdekében tartalékolják.) Az utak felújítására hat­millió forintot költenek, két­millióval többet, mint 1969- ben. Így gyorsabban halad majd a hejőcsabai, tapolcai, GORKIJ — LENINRŐL 11. Elkezdte az új világ építését Nem emlékszem, hogy Ple- hanov még Lenin előtt, vagy után járt-e Capriban. A capri emigráns kolónia néhány tagja — Öliger iró, a szocsi felkelés megszervezésé­ért háláira ítélt Lorence- Metner, Pavel Vigdorcsik és azt hiszem, még ketten — be­szélni akartak vele Plehanov elutasította őket. Joga volt hozzá: beteg volt, pihenni ér­kezett. Öliger és Lorence azonban elmondták, hogy na­gyon sértő módon utasította el őket Az ideges Öliger azt bizonygatta, hogy Plehanov valami olyasmit mondott, hogy „belefáradt a rengeteg emberbe, aki mind beszélni akar, de cselekedni nem tud”. Amikor nálam járt, valóban nem akart találkozni az ot­tani kolónia egyik tagjával sem, Vlagyimir Iljics minden­kivel találkozott Plehanov semmiről sem kérdezősködött, ő már mindent tudott, és ő maga mesélt Oroszosán pazar tehetségű és európai művelt­ségű ember lévén, szerette fi­togtatni ékes, szellemes be­szédét és nyílván éppen az elmésség kedvéért kegyetle­nül éreztette külföldi és orosz elvtársainak fogyatékosságait. Ügy véltem, hogy elmésségei nem mindig sikerültek; csak a sikerületlenek maradtak meg emlékezetemben: .js. mér­téktelenül mérsékelt Meh­ring”, „az önjelölt Enrico Ferro, akiben egy lat vas sincs” — amely szójáték azon alapul, hogy a ferro vasat je­lent. És valamennyi ilyesfaj­ta volt. Általában lenézően bánt az emberekkel, persze nem úgy, mint egy isten, de kissé hasonló módon. Mint igen tehetséges írót, s a párt megalapítóját mélyen tisztel­tem, de nem rokonszenveztem vele. Túl sok „arisztokratiz­mus” rejlett benne. Az is le­het, hogy tévesen ítélem meg. Nem szeretem különösebben a tévedéseket, de mint min­denki, én is tévedhetek. De ami tény, az tény: ritkán ta­lálkoztam egymástól annyira elütő emberekkel, mint Ple­hanov és Lenin. S ez termé­szetes Is: az egyik befejezte a régi világ lerombolásának munkáját, a másik pedig már elkezdte az új világ építését. Az élet olyan ördögi ügyes­séggel van elrendezve, hogy aki nem tud gyűlölni, az kép­telen őszintén szeretni. Már pusztán ez az embert gyöke­restül eltorzító lélekhasadási kényszer, hogy szeretni csak­is gyűlölet által lehet, egy­magában is pusztulásra ítéli a mai életkörülményeket. Oroszországban, abban az országban, ahol a „lélekmen­tés” általános módszere a fel­tétlen szenvedés, egyetlen olyan emberrel sem találkoz­tam, senki mást nem isme­rek, aki annyira mélyen és erősen gyűlölte, utálta és megvetette volna az emberek szerencsétlenségét, bánatát, szenvedését, mint Lenin. Ezek az érzések, az élet drámáinak és tragédiáinak ez a gyűlölete az én szememben különösen magasra emelik Vlagyimir Iljics Lenint, an­nak az országnak a fiát, ahol a szenvedés dicsőítésére és szentté avatására a legtehet­ségesebb evangéliumokat ír­ták, és ahol a fiatalok az ap­ró, köznapi drámák tulajdon­képpen egyforma leírásával telezsúfolt könyvek szerint kezdik életüket Az orosz iro­dalom Európa legpesszimis­tább irodalma, nálunk min­den könyv arról az egyetlen témáról szól, hogy miként szenvedünk fiatalságunkban és érett korunkban: az érte­lem hiányától, az elnyoma­tástól, a nőktől, a felebaráti szeretettől, a világmindenség rosszul sikerült rendjétől; öreg korunkban: az életünk során elkövetett hibáink tu­datától, fogaink hiányától, az elégtelen emésztéstől és a ha­lál elkerülhetetlenségétől. (Folytatjuk.) szirmai, görömbölyi atak korszerűsítése. Az üdülőhelyi bevételekből 335 ezer forintot a Tapolcán levő Bokros és Thaly Kálmán utcák szenny­vízhálózaténak továbbépíté­sére fordítanak, Görömbö- lyön, a Hamburger Jenő és a Lavotta utcában korszerűsí­tik az utcai világítást, erre 200 ezer forint áll rendelke­zésükre. A 3-as számú főközlekedési út mentén 6 ezer 272 négy­zetméterrel növelik a gondo­zott parkterületet. Az utak. terek locsorására 286 ezer fo­rinttal jut több, s így a for­galmasabb utakat naponta kétszer is takaríthatják, lo­csolhatják, és az új utak tisztítási költségét is fedez­hetik. Belvízrendezésre 855 ezer forintot költenek. Szociális és egészségügyi fejlesztésre az egész összeg 30,4 százalékát íorditják. Eb­ből 412 ezer forintot a körze­ti orvosi szolgálat fejlesztő sere használnak fel. Ipper Pál az egyetemen Ma reggel kezdődött a Ne­hézipari Műszaki Egyetem négynapos KISZ-vezetőképzé tanfolyama, amelyen az egye tem 120 hallgatóján kívül a borsodi felsőoktatási intéz­mények 16 képviselője is részt vesz. Az első előadás, melyet dr. Susánszky János tanszékvezető docens tartott, a vezetés személyi problémái­val foglalkozott. Az egyetem aktuális politikai kérdéseiről Lizák József, az NME pártbi­zottságának titkára beszéli. Délután Ipper Pálnak, a rádió főmunkatársának külpolitikai tájékoztatóját hallgatják meg a tanfolyam részvevői. Búcsú a nyugdíjasoktól

Next

/
Thumbnails
Contents