Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
„Miskolczi speczialitás .».Ilyet aligha tud felmutatni más város, hogy legfényesebb utczáján szemétdombocskákból kilométer jelzőket állítsanak. Ez egészen miskolczi speczialitás... Ilyen lazaroni-népség csak erős büntetéssel nyerhető meg arra, hogy a tisztaságot respektálja. Szerintem legczélszerűbb volna minden tetten- értre 15—20 írt, vagy még nagyobb büntetést szabni, s ki lefizetni nem tudja, megfelelő napi 5 frt. áru börtönnel honorálni.” „Köztisztasági feladatokra 763 ezer forinttal fordítunk többet, mint tavaly... az eddigi kétszeri tisztítás helyett napi háromszori úttisztítást rendeltünk meg az alábbi utcákra:.... Az első idézet akkor látott napvilágot a helyi sajtóban, amikor még nagyapáink is gyerekek voltak. Stílusától eltekintve azonban akár ma is íródhatott volna. Hisz aktuális óhaj mindmáig, hogy büntessék meg a város szennyezőit. Hogy mennyire időszerű ezt kérni, követelni, arra csupán egy példát: az elmúlt évben szemetelés, víz- és levegőszennyezés címén mindössze 187 szabálysértési ügy indult Miskolcon. A kiszabott bírságok összegét nem is merjük közölni. És most már szóljunk a másik idézetről is. Az I. kerületi Tanács idei költségvetéséből való. s azzal biztat, hogy a belvárosban tisztábbak lesznek az utcák, mint tavaly. Mert többet költ a tanács az úttisztításra, s nem egyszer, hanem há- i'omszor söpörnek. Lelki szemeink előtt azonban megjelenni az a bizonyos „lazaroni népség”, s annyi makukát, villamosjegyet. almacsutkát, egyebet dobál el, amennyinek az eltakarításához a 763 ezer forinttal megtoldott költségvetés, a napi háromszori seprés is kevés. Persze világért sem akarjuk mi lebecsülni a tanács, illetve a köztisztasági vállalat erőfeszítéseit. De valahol ott kell' kezdenünk — bármilyen szomorú —, ahol a századforduló táján született cikkből idézett sorok végződnek: nagyobb büntetést kell kiszabni a notórius szemetelőkre — ha börtönt éppen nem is. És most kénytelenek leszünk saját magunkat idézni. Valamikor december táján — számos olvasónkkal egyetértésben — azt javasoltuk, hogy a hósepréstől fázó házkezelőket, boltosokat, magánosokat jelentsék fel a köztisztasági vállalat emberei. Ők ugyanis — hivatalból — jól ismerik a város útviszonyait. Mert a szép szó, sajnos, kevés. Ha lassan is, jön a tavasz, a nyár, s marad épülő-szépülő városunk neve előtt az évszázados jelző: piszkos. Marad, ha hagyjuk! Mert miért ne lehetne a ragyogó tisztaság „miskolczi speczialitás”? 8EKE5 DEZSŐ afc Tegnap délután a miskolci központi házasságkötő teremben városunk hat új, kis állampolgárát köszöntötték. Először egy ikerpár — Balogh Éva Zsuzsanna és Balogh Judit —, majd Csajka István Béla, Gleichner Péter Géza, Mészáros Nóra Zsuzsanna és Papp László Csaba neve került a vaskos anyakönyvbe. Szüleik valamennyien ügyészségi, vagy bírósági dolgozók. A díszes terem rejtett hangszóróiból szétáradó dallamokon kívül, a Fazekas utcai Általános Iskola úttörőinek műsora is fokozta a kellemes, családias hangulatot. A névadó ünnepségen ajándékokkal is meglepték az ünnepeiteket: egyenként 500 forintos takarékbetét-könyvet kaptak a Közalka%mazottak Szakszervezete Központi Vezetőségétől, megyei bizottságától, a megyei főügyészség alapszervezezetétőU Ikerkocsival, szebbnél szebb ajándékokkal kedveskedett számukra az ügyészség, a bíróság hivatala is. (ágotha—ruttkay) Létszámhiány és munkafegyelem T anácskoznak a közlekedésiek Tervismertető termelési tanácskozásokat tartanak ma a Miskolci Közlekedési Vállalat részlegeiben. A vállalat dolgozóival ismertetik az elmúlt év eredményeit, s ismét szóba kerül a munkafegyeA tavalyinál több9 de még mindig kevés Interjú elem-ügyben Egyre több, elemmel működő használati cikk és játék kerül forgalomba. Az egyetlen hazai gyártó, az Akkumulátorgyár nem tudja maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Az idei kilátásokról nyilatkozott budapesti tudósítónknak Király Miklós, a gyár főosztályvezetője. — Az elmúlt évben 22 millió különböző fajtájú elemet szállítottunk megrendelői nk- nek — mondta a főosztályvezető. — Ez a mennyiség kevésnek bizonyult. — Igen, tudjuk. A nálunk is jelentkező munkerőhiány sok gondot okozott a termelés folyamatosságában, s így fordulhatott elő, hogy — különösen a nyári szezonban — több elemfajta hiányzott az üzletekből, A kereskedelem — lengyel, bolgár és angol importból — igyekezett pótolni a hiányt, de az 1,5 voltos gnóm (ceruzaslem) és a 9 voltos minitelep ritkán került pult fölé. — Milyenek az idei kilátások? — Technológiai korszerűsítéssel, új gépsorok beállításával az idén valamit javul az elemellátás. A zsebrádiókhoz szükséges gnómelemet júliustól az új angol gépen gyártjuk, mely műszakonként 20 ezer darabot termel. Korszerűbb, tartósabb lesz az elem, a régi papírbevonat helyett műanyag fóliával burkoljuk, s ezzel lényegesen javult a rak- tározhatósága is. Jövőre már teljes mértékben kielégítjük ebből az elemfajtából a hazai piacot. — Üjabb típusokkal jelentkezik az üzem? — A nyugat-európai és japán gyártmányú zsebmagnó- tulajdonosoknak örömmel jelenthetjük: jön a bébi-elem, mely nélkülözhetetlen készülékeikhez. s eddig importból szerezte be — ha tudta! — a kereskedelem. Próbaként, őszig 300 ezer darabot gyártanak, s jövőre már több millió készül a budapesti gyárban. Ugyancsak újdonságnak számít majd a műanyag köpenyes góliát elem. Külföldi tapasztalatok alapján fejlesztettük ki a jelenleg is gyártott 1,5 voltos elemből, és még az idén megkezdjük a sorozatgyártást. Az új elem — mely a tranzisztoros rádiók nélkülözhetetlen kelléke —- nemcsak külsőleg, hanem .élettartamában is sokszorta jobb a hagyományosnál. A próbadarabok mérési eredményei azt bizonyítják, hogy felveszi a versenyt a legnívósabb nyugati gyárak — az angol Berec, az osztrák Aga—Lux — készítményeivel. — Mikor várható az igények tökéletes kielégítése? — Az idén 17 millió forintot költünk gépvásárlásra, gyártmány- és gyártáskorsze- rűsítésre, de még így sem tudjuk teljes mértékben biztosítani sem most, sem a közeljövőben a hazai piac elemszükségletét. A zavartalan ellátás továbbra is csak import útján valósítható meg. Éppen ezért javaslom a zsebrádió-, magnótulajdonosoknak, hogy egyszerre két-há- rom garnitúra elemet vásár óljának, s hűvös helyen, esetleg a frizsiderben tartsák; ezzel is növelhetik az elemek tárolási idejét. K. M. Több mirelit áru Az Országos Hűtőipari Vállalat miskolci tranzitraktárába nagy mennyiségű hűtött gyümölcs érkezett február elején. Kaptak dobozolt szilvát. uborkasalátát, vegyes főzeléket és lecsót, összesen körülbelül háromezer kilót. A keresett szalontüdőből kétezer kilót, az ínyenc csemegének számító dobozos parajból és ömlesztett zöldborsóból, másfél tonnát sikerült beszerezni. Ezenkívül raktáron van két mázsa pacalpörkölt és háromszáz kiló gesztenye- massza. A napokban várják a hűtött karfiol, zöldborsó, sertés- pörkölt és az ömlesztett cseresznye érkezését. A raktár állandó kapcsolatot tart a boltok vezetőivel, s azt ígérik, hogy folyamatosan el tudják látni az üzleteket mirelit áruval. («) lem. A vezetők beszámolójukban kitérnek a létszám kérdésére. A bérrendezés óta a 188 helyett most már 204 autóbusz- vezető dolgozik a vállalatnál. Ez azonban még mindig kevés, mert 230 sofőrre lenne szükség. Villamoskocsi-vezetőkből 1X5 kellene, de csak 98 van. Eddig kalauzokat képeztek át kocsivezetőnek, most már az új jelentkezőket küldhetik tanfolyamra. Befutott szabadalom Itthon óvatoskodtak — külföldön keresik A miskolci December 4. Drótművek műszaki szakemberei lapos drótkötél sodrására alkalmas berendezést konstruáltak. A Káderjük—Weinimer-fé- le szabadalom elég sokáig várt megvalósításra. Bár a lapos drótkötél iránt már korábban nagy volt az érdeklődés, az új termék megjelenéTermelőberendezések gazdaságos kihasználása Kerekasztal- konferencia a MTESZ-ben A termelőberendezések gazdaságos kihasználásának mérésével és szervezési problémáival foglalkozott tegnap a Borsodi Vezetőképző Iskola szervezésében összehívott ke- rekasztal-konferencia. A vitaindító előadást dr. Rybár András, a Kassai Mű. szaki Főiskola adjunktusa tartotta. Beszámolójában ismertette a szlovák gyárakban általuk végzett mérések módszereit és azok eredményét. Felhívta a jelenlevő vállalatvezetők figyelmét arra, hogy bár az állóeszközök (gépi berendezések) kihasználása igen fontos gazdasági tényező, mégis azok extenzív, de különösen intenzív kihasználtsága nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon is igen alacsony színvonalon áll. A technikai fejlődés napjainkban rendkívül meggyorsult. Az erkölcsi avulás miatt a berendezéseket egyre rövidebb idő alatt kell cserélni, ezért egyre nagyobb jelentőséget nyer a kapacitás- kihasználás problémája. A hozzászólók felvetették, hogy a jelenlegi amortizációs rendszer nem felel meg az új irányítási rendszer követelményeinek. A gépek elhasználódása és teljesítőképessége az idő függvényében rohamosan csökken, míg az amortizáció összege változatlan. Felvetődött, hogy az amortizáció vállalatnál maradó része nem elegendő a dinamikus szinttartásra, s az amortizációs kulcsok megállapítását esetleg célszerű lenne a vállalatok hatáskörébe utalni. A jelenlevők közül sokan a degresszív leírási mód mellett foglaltak állást. KOVÁCS PÉTERNÉ sekor mintha óvatosabbak lettek volna azok a szakemberek, akik korábban a speciális termék gépi előállítása mellett törtek lándzsát. Korábban ugyanis készült ilyen drótkötél kizárólag kézi fonással. A miskolci szabadalom híre azóta túljutott az országhatárokon is. Az első, viszonylag óvatos belföldi rendelések után a szomszédos országok érdeklődtek inkább a lapos drótkötél után. Tavaly 200 tonnát exportáltak, az idén ezer tonnát készítenek külföldi megrendelésre. Ennek nagy része a Szovjetunióba, s a szocialista államokba megy, de termel a miskolci gyár a nyugati országok számára is az új berendezésen. Még ez év első felében üzembe állítják a második, lapos drótkötél sodrására alkalmas gépsort. • • Önkéntes útépítők Az idén is segítenek Hejő- csaba, Görömböly, Szirma és Tapolca lakosai környezetük szépítésében. Különösen az út- és járdaépítéseknél van szükség a munkájukra. Segítségükkel a II. kerület útjainak hossza 900 méterrel, a járdáké pedig másfél ezer méterrel növekszik ebben az évben. Elmarad a Fejek és krapekok A véletlen és a Hong-Kong-i influenza, úgy látszik, nem kedvez a Rónai Sándor Művelődési Központ rendezvényeinek. Szerda délután, szinte az utolsó pillanatban jött a hír: Koós János betegsége miatt elmarad az Egy férfi és egy nő című, estére hirdetett show-műsor. Egy újabb távirat pedig arról értesítette a szervezőket, hogy a budapesti Egyetemi Színpad hétfőre, február 16-ra tervezett Fejek és krapekok című előadását egy későbbi időpontban tartják meg. Újfajta péksütemények az üzletekben Dámenkifli és sörkorcsolya Városunk élelmiszerüzleteibe tegnap friss és gusztosos újdonságok kerültek. A vajas tésztából készült, tetején mákkal hintett, majdcsak karikára hajtott dámen- kiflit, a duplazsemlét — amely nagysága miatt kapta az elnevezést — és a kitűnő sörkorcsolyának való paprikás- kiflit a Miskolci Sütőipari Vállalat 3-as üzeme szállította a kiskereskedelemnek. A 34. sz. Bacsó Béla utcai cukrászüzem viszont vajascipócs- , kát küldött Molnárka néven, negyedkilós fahéjas tekercset és a már sokak által ismert laposvajast, népszerűbb nevén: pacsnit. Az újdonságokkal együtt most már 51-féle pékárut szállítanak a sütőipariak a város lakosságának, s remélik, a fogyasztók szeretik «S újfajta süteményeket is.
