Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-09 / 33. szám

a miskolciaké a szó Füstölgés harisnyaügyben Szerkesztői üzenet Ön büntetlen előéletű Megírtuk — yaiaszoiíak kor is, hu ase igények általá­ban lü—itíi százalékkal növe­kednek évente, és ez havonta jelenleg 3500—2«IW őr«javí­tást jelent. Feladatunknak tekiiu.iük a szocialista szol- gálU'tás raegvalósitását és normáinak betartását. Kist r- liíe! teszünk, hirdetés útján, kíipaiiíásnnli bővítésére. Hrabár Samun igazgató t’erenezi 'líw term, főmérnök Úttöröinget •■.•yak ran kall viselniük iskolás gyermeke­inknek. A fehér inget egyet - len egyszer lehet feladni rá­juk. utána mosni, vasalni kell. A mosás még csak hagyján, de keményíteni is kell, s a vastag, merev anyag vasalása kész türelemjáték a parolik és a zsebek miatt. Készítsék az úttörőingeket nylonból, olvastam máj-* évekkel ezelőtt más anyás J£ége!>ben Kötelezi» volt a másság elől ti orvosi vizsgálat — még lS5ö-ben is. Ma is időszerű lenne, s jó oldalát, hasznoss gát különösebben fejtegetni sem kell. A. Kötelező orvosi vizsgálatot !tiegfr/ö?v;ették. holott a iiatalab- ez korunk velejárója — tapasztalatlanok. Nem tudják, hogy megelőző orvosi vizsgálat­tal esetleg életre szóló boldog­talanságot takaríthatnak meg. Ha egyiküknél rendellenességet tapasztalnának (pl. szívpanaszok, Drága diéta A diétás készítmények ára erősen felment. Kormányunk sok szociális segítséget nyújt a rászorultaknak, különösen az időseknek és a betegek­nek. A cukorbetegek nevé­ben kérem, vizsgálják meg, mi okból drágították meg az étkezésükéi javító és köny- nyitő, az életük fenntartásá­hoz nélkülözhetetlen diabeti­kus süteményeket és befőtte­ket — írja egy cukorbeteg hozzátartozója: N:*i$y Aiidrásné kívánságát, de az ingek ma is. változatlanok. Akár a nylon, akár a Krisztina vág}’ Pádua kelme könnyen kezel­hető és megfelelne a célnak. Mind a fehér, mind a barna úttörőinget ezek valamelyi­kéből kellene készíteni Ilyes­mivel könnyíthetik az édes­anyák munkáját. Bakos Boldizsárra Könyves K. u. Megszívlelendő javaslat Mentségünkre... Olvastuk a január 19-i szántban megjelent „Tej he­lyett rum” című cikket, melyre az alábbiakat vála­szoljuk : A Béke téri tej-, tejtermék- és kenyérboltban az üzlet nagyságához képest kielégí­tőnek tartjuk az áruellátásé megpattannak a szemek. A 10 '/--es harisnyára azt írják: ..maximális szárhossz 90—96 cm.” De ez 90-nél soha nem több, s nekem éppen ez a beígért 5 cm hiányzik. Vagy legyen olyan hosszú a haris­nya szára, amilyennek írják, vagy árusítsák a számot két­féle szárhosszúsággal, extra felirattal. Csépes OszKárné, Vöröshadsereg u. hívtuk. Levelünket azonban „Is­meretlen” jelzéssel visszahozna a posta. Kérjük, személyesen je­lentkezzék szerkesztőségünkben. íejletleu méh, tbc, vagy RH-vér- csoport összeférhetetlenség), fcl- világosfiással, gyógyítással csök­kenthetnék. megszüntethetnék a hajt. A házasságkötés előtti or­vosi vizsgálatot tehát jó lenne újra kötelezővé tenni. A vizsga­lat eredménye alapján a házas­ságkötést megtiltani nem kelle­ne. de tanácsot adni és gyógyí­tani igen — a fiatalok és a jö­vő nemzedéke védelmében. Or, V. fe. Erről \«zsurlóinktól többesei­ben elismerő bejelentést kap­tunk. A vevők kérésére ve­zettük be a kávé és a palac­kozóit szeszes Uai árusítását. Az előfordult, hogy a vásár­lók a kávéfogyasztás közben dohányoztak, ami helytelen. Utasítottuk a boltvezetőt, hogy dohányzást tiltó felira­tot helyezzen el a boltban, s egyúttal figyelmeztettük az ott dolgozókat, hogy a do­hányzást ne engedjék meg az üzlethelyiségben. Árvái László kereskedelmi főosztályvezető Ha ezek a csákányosok meg lapátosok továbbra is ilyen komótosan emelgetik a szer­számokat, ebből meg este sem lesz abrak .. . Magánosok — társkeresők A Beli Hírlap lílíá. január 'k-i számában Tóth István (Miskolc, Szabó Lajos 11. 14. se, alatti lakos) pana.,zo:je­lentését közöllek, órajavító yéSwlzü'iV: tevékenységével kapcsolatban. A lapban megjeleni levél alapján megvizsgáltuk meg­rendelőnk panaszát c.- mer - állapított *k panaszának .jo­gosságát. A tények tisztán- látása érdekében azonban közölnünk kell azt is. hogy a már egeszségtelenné vált szerviz tatarozását végre kellett hajtanunk. Sajnos, ez a munka rajtunk kívül áíió okokból másfel hónapig tar­tott, így ez alatt az idő' alatt nem állhattunk teljes kapa­citással megrendelőink ren­delkezésére. A fenti egyedi eset maiiéit azonban megállapítható az a tény is, hogy rendkívül in­tenzíven nő az órajavítási igény. Ez a munka azonban nem gépesíthető, a termelé­kenység fokozása az emberi teljesítőképesség határain be­lül lehetséges, utánpótlás saempontjából pedig nőm tartozik a legdivatosabb szak­mák sorába. Mindezek ellenére a panasz jugcwrágát el kell fogadnunk és kedves megrendel ónktól szíves elnézést kérünk. Vál­lalatunk mindent megtesz, bogy megoldja a lakosság ilyen problémáját, még ak ­Van „Hapci’ A február 2-i !í7. számba» „A miskolciaké a szó” rovatban ,,G-y. .1. Kilián-üél” olvasójuk rekla­málja, hogy a közönség által kedvelt papírzsebkendő nem kapható. Az újságcikkből nem derül ki. hogy melyik toliban kereste a reklamáló a papírzseh- kertdőt, éppen ezért tájékoztatá­sul közöljük. hog3T illatszer- és pap ír szaküzleteink rendelkeznek a keresett cikkel. Az igaz, hogy az illatosított papírzsebk.enrtö el­látása neír folyamatos, viszont a 100 darabos Hapci kendő kap­ható boltjainkban. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V« „Felelősség terheit egy üze­ni balesetért, emiatt két esz­tendeje nyolchavi javító-ne­velő munkára ítéltek. Most erkölcsi bizonyítványt kér­dek. Hogyan szabadulhatnék meg a büntetett előéletűség bélyegétől?” — kérdi Zs. Vil­mos. Ön büntetlen előéLetű, s bátran kérhet erkölcsi bizo­nyítványt. Leveléből úgy tű­nik, a kiszabott javító-nevelő munka büntetést fegyelme­zetten kiállta. Ha javító-ne­velő munkát szabnak ki, s az elítélt azt rendben letöltötte, a törvény rendelkezése alap­ján a javító-nevelő munka befejezésének napján büntet­len előéletűvé válik. Ahhoz, hogy ön, vagy más hasonló helyzetben levő büntetlen előéletűvé legyen és „tiszta” erkölcsi bizonyítványt kap­jon, semmiféle eljárás, tény­kedés nem szükséges: a men­tesülés törvényen alapszik és automatikusan bekövetkezik. Lenin rövidebb ideig be­szélt, mint az előbbi szónok, a hatása mégis nagyobb volt; nemcsak én éreztem ezt, a hátam mögött lelkesen sut­togták : — Milyen tömören beszél. így is volt; minden érv önnönmagától, a benne rejlő erőtől bontakozott ki. A mensevikek nem átallot­ták kimutatni, hogy Lenin beszéde kellemetlenül érinti őket, ő maga pedig több mint kellemetlen. Minél meggyő­zőbben bizonyította annak szükségét, hogy a pártnak fel kell emelkednie a forradalmi elmélet magaslatára, mert így lehet minden szempontból el­lenőrizni a gyakorlat helyes­ségét, annál dühösebben sza­kították félbe beszédét. — A kongresszuson nincs helye filozófiának! — Ne tanítson minket, nem vagyunk gimnazisták! Különösen egy szatócs képű, szakállas, magas termetű em­ber ágált; padjából felugorva, dadogva kiáltozta: — ö-össze-es-küvók... Ö- összesküvést játszanak! B- blanquisták! Rosa Luxemburg viszont bólogatott, s az egyik követ­kező ülésen alaposan meg­Délutánonként az eszpresz- szókban üldögélnek. Csende- I sen kortyolgatják feketéjüket, s hogy a pincér se „nézze ki ” őket, egy rövidet is megisz­nak hozzá. Üjságót olvasnak, vagy gondolkodnak. Látszóla­gos elfoglaltságukból azonban minden ajtónyílás azonnal íelrezzenti őket. Ismerős arc után kutatnak. Hat óra körül — mint akik tudják, mi a kötelességük — helyüket át­adják a csoportosan érkezők­nek. sugdolódzó pároknak. Hazaindulnak. Könyv, lemez­játszó, kézimunka mellett múlatni a napot, „Zsákmánynak tekintenek” — Könyvtáros vagyok, sok emberrel találkozom naponta — kezdi Z. Sári. — Estére úgy érzem, nagyon elég volt belőlük. Aztán mégis itt kötök ki — mutat körbe az Avas­mondta a magaét a mensevi- keknek: — Maguk nem állnak a marxizmus alapján, hanem ülnek, sőt, fekszenek rajta. Az ingerültség, a gúny, a gyűlölet dühös, forró szellője íújt a teremben, a tekintetek százai különféle módon vilá­gították meg Lenin alakját. Nem lehetett észrevenni, hogy az ellenséges támadások fel­izgatják: hévvel, de nyoma­tékosan, nyugodtan beszélt, néhány nap múlva megtud­tam, milyen árat kellett fizet­nie külső nyugalmáért. Na­gyon furcsa és bántó dolog volt, hogy csak emiatt a ter­mészetes gondolatmenete mi­att ellenségeskednek vele: a párt csak az elmélet magas­latáról Ítélheti meg világosan a soraiban keletkezett, nézet- eltérések okait. Az a.vélemé­nyem alakult ki, hogy a kong­resszus minden napja új és új erőt ad Leninnek, frissebbé, biztosabbá teszi, beszédei mindennap egyre súlyosab­ban hangzanak, s a kongresz- szusi tagok egész bolsevik csoportja eltökéltebbé, ke­ményebbé válik. Az ő beszé­dein kívül majdnem ugyan­így feltüzelt Rosa Luxem­burgnak a mensevikek ellen presszóban. — Nem bírom u négy fal magányát. Nem mondom, hogy nem lenne al kalmam munkaidőn túl is ta iálkozni valakivel. De bizto­san tudom, hogy a férfiak csak zsákmánynak tekinte­nek. És el sem ítélhetem őket érte. Egy 26 éves nő még mindig pártában, ... Érettsé­giig volt társaságom, tartoz­tam valahová. Azóta? Egy ideje az összes lehetséges helyre elmegyek, ahol embe­rekkel lehet találkozni. Felü­letes ismeretségnél több azonban sohasem születik. Ha mást várok, rövidesén kide­rül, hogy magiamat csapom be. Jó lenne, ha két-három évvel fiatalabb lennék. Túl­ságosan gyanakvó lettem. Van, de minek? —■ Arról már leszoktam, hogy a magány okait elemez­gessem — mondja F. Éva in­gerülten. irányuló remek, metszőén éles beszéde. Lenin a munkások között töltötte szabad perceit, óráit, életük legaprólékosabb rész­leteiről is kikérdezgette őket. — No, és a nők? Felőrli őket a háztartás? De azért csak tanulnak, olvasnak? A Hyde Parkban néhány munkás, aki először látta Le­nint, kongresszusi magatartá­sáról beszélt. Egyikük jellem­zően ezt mondta: — Lehet, hogy van itt Eu­rópában e"” másik, ugyan­ilyen okos emberük a mun­kásoknak, Bebel vagy még va­laki. nem tudom.'De hogy lé­tezne még egy ember, akit én ú’v egyszerre csak megsz—él­hetnénk, azt nem hiszem! Egy másik munkás moso­lyogva hozzátette: — Ö a mi emberünk! Volt, aki ellene vetette: — Plehanov is a mi embe- 1 ünk. És hallottam a találó fe­leletet: — Plehanov a tanítónk, a gazdánk. Lenin viszont a ve­zérünk es elvtársunk. Az egvik fiatal legény tre­tusán nifco'f^vezle: — No. Piebanovol szorítja a cipő. (Folytat jak.) — Meg nem értett ember­nek tartja magát? — Ugyan. Túlságosan el­csépelt ez a kifejezés. Csöp­pet sem tartom magam kü­lönleges embernek. S azt is tudom, hogy egy 23 éves nő­nek bőven akad alkalma társra találni. — Miért nem próbálja illeg? — Hogyan? Van társasá­gom, de ritkán megyek közé­jük. Nem szégyellem bevalla­ni, nekem az „egyetlen fér­fira” van szükségem, öt nem Találom. — Talán irreálisak a róla alkotott elképzelései. — Nincs is elképzelésem. Az én szememben nem az a térti, aÉi mondjuk, fekete és okps dolgokat tud mondani. Számomra az lenne az igazi, akiből olyan szuggesztivitás sugárzik, hogy egyszerűen képtelenség elszakadni tőle. De hol találok ilyet? Hirdetésre vadászik Férfi létére a Nők Lapja u kedvence. Rendszeresen ol­vassa belőle a Társat keres című rovatot, s a neki tetsző hirdetést vastagon bekeretezi — Válaszolt már valame- . lyikre? — Sohasem. Nem hiszek a komolyságukban. — A közhit azt tartja, hogy a nőknek nehéz társra talál­ni. Egy 28 éves férfinak mi­ért nem sikerül? — Az egyetemi évek alatt keltett volna próbálkoznom. De bevallom, nem vagyok lángész. Minden percem ta nulással töltöttem, egészen a diploma megszerzéséig. — És most? — Meg kellene tanulnom a nők nyelvén beszélni... Az­tán ott van az anyám, aki nem szereti, ha esténként egyedül hagyom.... Egyszer talán mégis válaszolok vala­melyik hirdetésre ERDÍ' i ILDIKÓ Má^a bányai * assza fi vök Száznegyven asszony dol­gozik a Miskolci Vas-Mű­szaki Ktsz martabányai üze­mében. A festékes kannákat, patkány- és' egérfogókat ké­szítő részlég szinte a világ minden tájára exportál. Ta­valy 16 millió forint értéket termeltek a mártabányai asz- szonyok. Kérdezzen i Az Illetékes válaszol A kérdező neve és címe: ...................................................................... Kihez intézi kérdését': ........................................................................ A harisnya szára legyen olyan hosszú, amilyennek írva vagyon. Szinte hetenként vásárolok harisnyát, de nem gyűjtő szenvedélyből. 173 cm magas vagyok, a lábaim hosszúak és nem is véko­nyak. S mert nem szeretem, ha a szoknyám alól leüléskor kilátszik a harisnya dupla varrásos része, erősen meg kell feszítenem a harisnyát. Persze, hogy így gyorsan PETŐ GYÖRGY, MISKOLC, HEGY ALJA 10): A „Riporter ke­restetik” pályázatunkon részt vevők ankétjára levélben meg­GORKIJ — LENINRŐL 7. J) a mi emberünk!” Fázok előre, ha mosni kel!

Next

/
Thumbnails
Contents