Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-09 / 33. szám

rtidegpártia és smog Miskolcon kevesebb a napsütés Miskolc nagy részé völgy­ben fekszik, ezért itj általá­ban vastagabb és erősebb a hidegpárna, mint hazánk töb­bi részén. Ezenkívül a város ipara és a hagyományos fű­tés rengeteg füstöt, kormot stb. termel, s — felfelé irányu­ló légmozgás hiányában — ez is rátelepszik a völgyre. Az így képződött füstködöt nem­zetközi szaknyelven smog-nak nevezik. A smog megakadá­lyozza, hogy a napsugárzás elérje a talajt és így átmele­gítve megszüntesse a hideg­párnát. A smog a legfőbb oka annak, hogy Miskolcon Debrecennél átlagosan 150, Szegednél csaknem 250 órá­val kevesebb évente a nap­sütéses órák száma. A hidegpámát a Kárpát­medencében leggyakrabban a nyugat felől nagy sebességgel érkező óceáni levegő szünteti meg. Az enyhülést jelző prog­nózisaink ilyenkor Miskolcra alig, vagy csak késve érvé­nyesek. Az óceáni levegő be­áramlásával együtt járó szél Miskolcon és az északkeleti országrész néhány mélyen fekvő helyén, a közeli he­gyek. valamint a Kárpátok árnyékoló hatása miatt nem ér el olyan sebességei, amely elegendő lenne a hidegpáma „felkavarásához”. A Bükk ki­rándulóhelyein tartózkodók azonban ilyenkor —-■ kellemes időben és enyhe hőmérsék­leti viszonyok között — gyö­nyörködhetnek a völgyekben fekvő, festői látványt nyújtó, háborgó tengerhez hasonlító ködtakaró, smog felső rétegé­ben. Nem is gondolnak arra, hogy a számukra élményt nyújtó látvány, a ködtakaró alatt, pár kilométer távolság­ban esetleg 10—15 fokkal hi­degebb levegőben didereg sok ezer ember. Az idei tél azonban nem volt ilyen mostoha a miskol­ciakhoz. Az Európa fölött át­vonuló ciklonok pályája az utóbbi években megszokottól eltérően délebbre, a Balkán­félsziget és Erdély fölé to­lódott el. A mediterrán tér­ségből ősztől kezdve szinte egymást követték a ciklonok ezen a pályán. Ennek követ­keztében ezen a télen huza­mosabb ideig tartó leszálló légmozgás alig volt a Kár­pát-medencében, így erős hi- degpáma sem alakulhatott ki, sőt komoly hőmérsékleti eltolódás következett be Mis­kolc „javára". VISSY KÁROLY a Központi Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa. Eltűnt ejjy házmester A Tátra és a Torontáli utcai bérházak 48 lakója nevében érkezett telefonhívás szerkesztőségünkbe. Az épületek közös házmestere ugyanis február 1-től más vállalathoz ment dol­gozni, és azóta senki sem törődik a lépcsőházak, a járda tisz­tításával, a kapuk nyitásával, zárásával, és nincs, aki a lak­béreket beszedje. A lakók érthető felháborodással fogadták a házkezelőség válaszát: nem tudják, miért ment el a házmes­ter, és azt sem tndják, mikor jön helyette új. Az ügyben ille­tékes osztályvezető most éppen Budapesten tartózkodik, így tehát jó néhány napig még csak ígéretet sem kaphatnak. Véleményünk szerint, ilyen esetben a MIK részéről az lenne a legkevesebb, hogy egy ideiglenes házmestert alkal­mazna. vagy éppen a boyszolgálatot bízná meg a takarítás­sal, járdatisztítással, — ami egyébként vitathatatlanul a vál­lalat kötelessége. Más kérdés persze, hogyan lehetett úgy elengedni a házmestert, hogy nem gondoskodtak helyettesről. {pusztai) Felnőttoktatási statisztika A felnőttoktatásról mosi elkészült statisztikából kitű­nik, hogy az 1969—70-es tan­évben a különböző típusú középiskolák levelező tago­zatain 70 957, az esti tagoza­tokon pedig 38 267 dolgozó gyarapítja ismereteit. A 106 324 továbbtanuló közül az első évfolyamos levelező hall­„felnőtt diák” fejezi be kö­zépiskolai tanulmányait Még egy érdekes adat: a dolgozók középiskoláiban a nők száma 48 059, a férfiaké 1 jó 10 000-rel több: 58 265. i Még „csak" két hónap a késés A Centrum vajúdása Rekorder a Rekord A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 670 bolti mérleg tulajdonosa. Megtalálhatók köztük a ki­tűnő, de már húszéves Ber- kél-típusok. de van néhány modern, beosztott számlapos mérleg is. Ezekkel egy-két kilogrammos árukat mérnek, s a súly mellett a mutató egyben az árat is megálla­pítja. A legtöbb üzletben a Rekord-típusú mérlegeket használják. Ha az új Centrum Aruház szóba kerül, a miskolciak már csak legyintenek: „En­nél még az a bizonyos Luca szék.- is gyorsabban készült” Az építkezést eredetileg tavaly november, végén kel­lett volna befejezni, de a be­ruházók élve a gazdasági reform adta önállósággal — - gyorsan átterveztették az épületet. Mire az eredeti át­adási határidő elérkezett, a szerződést módosították. Ab­ban is megegyeztek, hogy az építkezés folyamatosságát csak bizonyos feltételek árán lehet biztosítani. A többi kö­zött: ha december végéig üzembe helyezik a központi fűtést, ha január végéig meg­érkeznek a mozgólépcső al­katrészei és az építők időben megkapják a homlokzatburko­láshoz szükséges kerámiala­pokat. Ebben az esetben az átadás újabb ideje 1970. má­jus 1. De már tudjuk, ebből sem lesz semmi. A mozgólépcső beépítése léikül ugyanis a feljáró már­ványborítását és a padlóbur­kolást nem lehet elvégezni. A lépcső érkezéséről azonban a gyártó cég és a Centrum közponi üzletkötői egyelőre mélyen hallgatnak. A külső falak borításához szükséges keramitlapokat — a beruhá­zó határozatlansága és utó­lagos kapkodása miatt — . Pécsi Porcelángyár csak az első negyedév végére ígérte Az áruház környékének ren­dezését sem lehet megkezde­ni, amíg a homlokzati falai el nem készültek. És az épü let belsejében is csak itt-otí lézeng egy-egy munkás, mer. a központi fűtés nem műkö­dik. Némi csúszással ugyan a berendezés január elején el­készült, de üzembe helyezé­sét — az időközben megvál­tozott szabványok miatt — megtiltották. Olyan új szerel­vények beépítését követelik, amelyeket állítólag még az ipar sem gyárt (!) és a készí­tésükhöz szükséges rajzokat nem lehet megszerezni. Olaj­kályhákat, vagy hőlégfűvóka. pedig a tervekben előírt rendkívül tűzveszélyes padló­burkoló anyag miatt nem le­het alkalmazni. Ráadásul az említett anyagot csak 18 C fok hőmérséklet fölött i lehel használni. Ilyen körülmények közöt, nem csoda, ha a munkaerő ­gondokkal küzdő és szerve­zetlen hajrákhoz szokott épí­tők hetek óta tehetetlenül vitáznak a vajúdó Centrum sorsán. Egyelőre még „csak” kei hónapot csúszott az építke­zés. A jelek szerint azonban már a júliusi átadás is ve­szélyben forog. Ha csak az érdekelt felek — ígérgetés és vita helyett — határozottan kézbe nem veszik a leendő áruház ügyéi* ' i. $/ •* Wj? V, V--O.X" • Jf Századik születésnapját ünnepelte vasár­nap Felsőzsolcán idős Bemát Károly, akit kiterjedt családja: négy gyermeke, tizen három unokája, karminkét déd. és két ük­unokája köszöntött fel. De velük ünnepelt az egész falu. Bemát Károly ácsmester nyolc­vanba éves korában még templomtornyot javított. Az orvost kilencvenhat éves korá­ban kereste fel először. Hosszú életét annak köszönheti — mondotta —, hogy szerette a pipát és sohasem volt tétlenül. (A képen as egyik dédunokájával, Albert ErzsikévelJ (Agatha Tibor felvétele) Hogyan kezdődik a szenvedély? Füstölő gyerekek A találomra megkérdezett 15 iskolás gyerek közül hat azt vallotta, hogy dohányzik. — Ki szoktatott rá a do­hányzásra? — A haverjaim. — A nő­vérem. — Láttam a filme­ken. — Magamtól jöttem rá, hogy jó. — Az édesapám. — Az osztálytársaim. — Naponta hány cigarettát szívsz? — Tizenötöt, de csak Kos­suthot. — Amennyi pénzem van: ötöt, tízet vagy semmit — Legalább tízet — Két- három darabot. — Húszat.— Nem dohányzom rendszere­sen. — Miért szívod? — Ha nem cigarettáznék, kiközösítenének a barátain». — Soványít — Élvezem. —- Megnyugtat — Étvágyat csi­nál. — A többiek is szívják. — Szerinted káros a do­hányzás? — Nem káros. — Káros a pénztárcámnak, mert sokba kerül. — Hajlamossá tesz a tüdőbajra. — A szüleim is mindig azt hajtogatják, hogy káros, mert nem tesz jót az idegeknek. — Nem káros, ha­nem előnyös: nagyapám 87 évig élt, pedig nemcsak ciga­rettázott, hanem pipázott is. — Lehet, hogy káros, meri, gyakran köhögök tőle. • gok egészségtelen lehűlését is előidézi. o — Az en tanítványaim kö­zül is sokan dohányoznak —- mondja egy tanárnő, miköz­ben nagyot szív a Fecskéből —, s ezzel igen sok gondot okoznak. Azt tapasztalom, hogy a gyerekek előtt a ci- garettázás a felnőtté válás egyik tényezője. Mivel a do­hányzást mindenki tiltja, ezért a WC-ben végzett tit­kos szertartások misztikus színezetet is kapnak. A mi iskolánkban a dohányzó fiúk többsége 12—14 éves korában kezdett cigarettázni. A lá­nyok általában később, az ál­talános iskola elvégzése után, 16—19 éves korukban gyúj­tanak rá először. Egyetemisták ösztöndíja A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen az első fél­évben 1277 hallgatónak egy­millió 456 ezer forint anyagi támogatást nyújtottak. Ta­nulmányi ösztöndíjként 419 ezer forintot kaptak az egye­temisták. A nyugalom titka Csökkent a túzokállomány Borsodban gatók száma 24 389, az esŰ tagozatosoké 14 508. Az idén levelező tagozaton 14 256, es­tin 6096, összesen tehát 20 352 Negyvenezer fuvar, egymillió kilométer A 3. sz. AKÖV tehertaxi- szolgálata 40 ezer fuvart bo­nyolított le az elmúlt évben Miskolcon. A tehertaxikat — egymillió kilométert tettek meg 1969-ben — legtöbben bútorvásárláshoz és költöz­ködéshez hívták. Borsod megye vadban gaz­dag területein, a Tisza ment: Ároktő környékén néhány éve még több mint másfél- száz túzokot figyeltek meg a vadászok. A hazánkban már ritkaságnak számító „magyar strucc” teljes védelem alatt áll, vadászatát nem engedé­lyezik. Ennek ellenére az ál- ? lomány erőteljesen megcsap­pant, alig több mint félszáz , túzok tanyázik már csak j Ároktő. Tiszadorogma vidé- 1 kén. A vadászok megállapítása szerint a félénk madarakat a mezőgazdaság gépesítése űzte el eddigi lakóhelyükről. Na­gyobb részük Szeged környé­kére költözött át. A Tisza menti vadásztár­saságok most összefogtakj hogy a meglevő túzokállo­mányt olyan helyre szoktas­sák, ahol a magyar puszták hatalmas madara megfelelő életkörülményeket talál. — Az a tapasztalatom — mondja egy belgyógyász —■, hogy a gyerekek körében egyre népszerűbb a dohány­zás, pedig ez a fiatal szerve­zetre különösen káros szen­vedély. Egy-egy cigaretta ni­kotintartalmának 49 százalé­ka eloszliík a levegőben, 35 százaléka pedig elég, a meg­maradó 25 százalék azonban lassan, de biztosan öli, pusz­títja a szervezetet. Az élet­tani vizsgálatok is bizonyít­ják, hogy a dohányzás in- gerli a gyomor, a légutal nyálkahártyáit, szabálytalan ná teszi az érverést, szűkít a hajszálereket, emeli a vér nyomást, étvágytalanságot eredményez, káros izgalmi tüneteket vált ki, s a végte­© —■ A gyerekek között — mondja egy nikotintól sárga ujjú szülő — sok tévhit él a dohányzás pozitív hatásairól. Vannak olyanok is, akik rá­jöttek a cigaretta ártalmaira, de önerőből már nem tudnak leszokni. Ezek olyan jelensé­gek, amelyekre a pedagógu­soknak és az iskolák egész­ségügyi dolgozóinak is job­ban kellene figyelni. A szü­lőkkel szorosabban összefog­va mindenekelőtt azt. kell megakadályozni, hogy a gyer­mek rászokhasson a dohány­zásra. Azoknak pedig, akik megpróbálnak leszokni — fi­ataloknak és felnőtteknek egyaránt — meg kellene adni a legteljesebb pszichoterápiás és gyógyszeres segítséget. BUDAY GYÖRGY A házaspár nyaraim készül. Induláskor a férj megkérdezi: — És mi lesz a ku­tyával?-r■ A szomszédokra fogjuk bízni. — Jól van, és a lá­nyunkkal? — Már a mamádnál van, — Nagyszerű. Hát a kanárik? — Már rábíztam az apád házmesterére. — Fantasztikus! — kiáltja a férj, belesüp­pedve az egyik karos­székbe —. de hát akkor miért nem tudjuk eze­ket a napokat itthon eltölteni, ebben az is­teni nyugalomban?

Next

/
Thumbnails
Contents