Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

! a miskolciaké a szó Bírságolják meg a szemetelőket! Igazán örültem, amikor a február 2-i Déli Hírlapban a „Hadjárat a szemetelök el­len” ■ című cikket olvastam. Sajnos, nem nálunk van, ha­nem Norvégiában, pedig ezt a hadjáratot Miskolcon is elin­díthatnák a halászok, vadá­szok vagy a járókelők fény­képezőgéppel a kezükben. S ugyanolyan pénzbírsággal kellene büntetni a szemete­lőketí, mert napjában nem háromszor kell így seperni a város utcáit, de tizenhárom­szor sem lenne elég. A bol­tokból mihelyt kilépnek a vevők, már a blokkok a jár­dán hevernek. Az arra illeté­kesek megnézhetnék a Sze­mere utcai híd alját, tele van szórva mindenféle sze­méttel. Az utcákon heverő szemetet, piszkot a szél viszi, amerre akarja, az úttisztítók sem nagyon igyekeznek elta­karítani. Ezt a munkát min­denki a másikra hárítja. Én itt születtem, szeretem váro­somat és szégyellem, hogy ilyen piszkos, különösen a bel­város, ahol a legnagyobb for­galom bonyolódik le. Nem le­hetne pénzbírsággal büntetni a szemetelőket? E. M. O. Miskolc Neve ismeretlen A presszókban és cukrász­dákban rendezzenek „süti- névadókat”! — javasolja Kul­csár István olvasónk. — Az asztaloknál senki nem tudja, hogyan rendelje meg a bejö­veteleikor kiszemelt cukrá­szati remekeket, hacsak nem kísérik vissza a felszolgálót a pulthoz, vagy nem folya­modnak körülményes ..sze­mélyleíráshoz”. Inget — két gallérral i gén sokszor hallottunk már panaszt a férfiingekkel kapcsolatban, de orvoslás nem történt. A legtöbb kérés A közérdek az első Megelégedéssel olvastam január 27-i számukban a „Korszerűsítik a közvilágítást” című cikket, hi­szen a közvilágítás várható javu­lásának mindenki csak örülhet. De olyan utcát is kijelöltek a fejlesztési tervben, ahol semmi szükség iá, hogy higanygőzlám­pákat szereljenek fel. Ez a bér iktatott utca: a Tasa utca. A környékén lakom és jól is­merem a területet. Amíg a Szent- péteri kapui út épült, a terelő­utcák a Lehel, Huszár és Huba utcák voltak. A Tass utcának a forgalomra nézve- semmi jelen­tősége nincs. Felmerült bennem a kérdés — és mindenkiben, aki ismeri ezeket az utcákat: miért nem a Lehel, a Huba vagy a Huszár utca közvilágítását fej- teszttk, amikor ma is ezeken bo­nyolódik le az átmenő forgalom? A tervek kidolgozásánál talán nem az utca forgalmának igénye, szükségessége és elsőbbsége ha­tározta meg a Tass utca közvilá­gításának fejlesztését. A közérdek mindennél elsőbb! A forgalomból kiiktatott — mert az átmenő forgalom a jelzőtábla szerint tilos — Tass utcában lesz pompázó kivilágítás, de a jármű­forgalmat lebonyolító Lehel, Hu­ba és Huszár utcák maradnának a jelenlegi sötétségben? M. T. Szentpéteri kapui toronyház * Kedves levélírónk téved: Az SMASZ-tól kapott tájékoztatás szerint a Lehel, a Huszár, a Huba és a kis Tass utca is higanygőz­lámpás közvilágítást kap. (A szerk.) Elnézést kérünk! A „Minősíthetetlen modor” eímti cikk alapján vizsgálatot folytattunk. A gépkocsiveze­tőnk felelősségre vonása al­kalmával beismerte a cikk­ben megírt cselekmény elkö­vetését. Indoklásul elmondta, bogy a végállomással szem­ben van egy megálló, amely­nek utasai már a végállomá­son fel szoktak szállni az autóbuszra. Ezt a védekezést természetesen nem fogadtuk el, mert a gépkocsivezető kö­teles megállni — ha fel- vagy leszálló utas van — minden megállóban. Ezért a gépko­csivezetőt, egyrészt a sza­bálytalan közlekedés, más­részt az utasokkal szemben tanúsított sértő magatartása miatt dorgálásban részesítet­tük. A sajnálatos eset miatt, a vállalat részéről ezúton kér­jük ü' panaszt tevő utasok szíves elnézését. PÁSZTOR SÁNDOR igazgató. Miskolci Közlekedési Vállalat Érdekes!? Nyokitranzisztoros zsebrádió­mat elejtettem, nem működött. Tanár ember lévén, fogalmam sem volt, mi baja történt. Pesten jártamban a Lenin körúton levő Gelka szervizbe vittem be, ahol a cégtábla szerint is — a külföldi tranzisztoros rádiókat javítják. A készüléket kinyitották, megnéz­ték, tanácskoztak felette, majd közölték, hogy javíthátatlan. nyugodtam eldobhatom. Itt, Mis­kolcon véletlenül dolgom akadt a Széchenyi utcában és benyi­tottam az ottani szervizbe. Egy udvarias fiatalember megnézte a készüléket, s ujját egy pontra illesztve, megszólaltatta a rádiót, majcl 'valamivel megtámasztotta a meglazult elemet. Pillanatok alatt kész lett és remekül műkö­dik azóta is. Érdekes, ugye? ASZTALOS JANOS Zilahi utca úgy hangzott el, hogy miért nem lehet két gallérral készí­teni az ingeket. Ez sok bosz- szúságtól kímélné meg az asszonyokat, mert az egyéb­ként jó állapotban levő inge­ket a gallér miatt nem kel­lene eldobni. A másik kérés az lenne, hogy ne csak a nyakbőség szerint gyártsák az ingeket, hanem vegyék figyelembe, hogy vannak ma­gasabb és alacsonyabb, sová­nyabb és kövérebb emberek. A férjemnek például a nyak­bőség szerint megfelelő ing­nek a kézelőjét soha nem le­het begombolni, mert rövid az ujja. Akad azonban olyan férfi, akinek a nyakbőség szerinti méret hálóingnek is megfelelne. Arra kérjük az illetékeseket, vegyék figye­lembe a különböző alakokat is a konfekció gyártásánál. Kovács Györgync Kun Béla utca Kismama — cipő nélkül Betétes kismamacipőt keresek, de sehol nem találok. Többen szeretnénk vásárolni, s járjuk az üzleteket városszerte, de még csak nem is biztatnak azzal, hogy hamarosan kapható lesz — írja Horváth Detsőné a József Attila utcából. válasz: Nem minden cipoboitot keresett fel a kedves kismama, mert a Széchenyi utcai boltok­ban kapható betétes magasszárú cipő. Igaz, fekete színben, de ez, úgy véljük, nem veszi el a vevő kedvét, hiszen egészségügyi okok miatt van szüksége a betétes kismamacipőre. (A szerkesztő- ség.) je Az orvostudomány kereken kétezer olyan betegséget tart számon, amely ma még gyó­gyíthatatlan, mivel keletkezésének oka isme rétién. Ezek közül a rák keletkezésének ki tatását tűzte célul a berlini Robert-Rös:: klinika. Külön operációs szárnyat rendezte be itt a legmodernebb orvosi-technikai fel szereléssel, s évente több mint 2500 rákbete­gen végeznek műtétet. Az agydaganaton kí­vül mindenféle daganatos betegséget kezel­nek, s olyun áj eszközöket és módszereket keresnek, amelyet a sebészet hasznosíthat. Ilyen például a sebek gyógyítása, szervek lóilása — műanyagokkal. Képünkön: a kli­nika izotóposztályán tüdődaganatos beteget kezelnek. Utcakeresztelők Az utcák névadó szülei: a Hazafias Népfront, a városi tanács igazgatási osztálya és a múzeum. Közös névjavas­latuk fölött a tanács végre­hajtó bizottsága dönt. Az el­múlt évben 26 miskolci ut­cának kellett nevet adniuk. Név — utca nélkül A népszámlálást megelőző­en a még csak tervekben sze­replő miskolci utcák is nevet kaptak: Így például a Győri kapui Chlepkó Ede utca is, amelynek még a körvonalai sem bontakoztak ki. A Hazafias Népfront egyik lelkes aktivistája, Perényi Károly nyugdíjas kutatja az utcanevek eredetét. Legutóbb a Vanczák Mihály utca név­adójáról derítette ki, hogy az emigráció idején — a Ma­gyarországra küldött levelei­ben — megtagadta munkás- mozgalmi múltját. Perényi kutatásai eredményét márci­usig beterjeszti a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­hoz. Kagadváuynevek A Bábonyibérc Üjtelep la­kói a „szegénytelepiek” jelző ellen tiltakoztak — mondja dr. Rozgonyi Jenő, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője. — És ebben az az érdekes, hogy hivatalosan so­ha p,em nevezték így ezt a városnegyedét. A másik panaszbejelentes a Bulgárföldről érkezett. Szintén ragadványnevük el­len tiltakoztak az itt élők Ne­kik is csak azt lehet monda­ni. hogy maguk a telep lakói emlegetik így a környéket, Kullognak a számozok Egy utcanévváltozást jó néhány közintézménynek — mint például a rendőrségnek, a postának — kell bejelen­teni. Ezen kívül az ott lakók is kötelesek új lakásbejelen­tőt kitölteni, amiről nagyon gyakran megfeledkeznek. Jelenleg Pesten készítik a számtáblákat, s nagyon gyak ran elmaradnak a miskolci keresztelőktől. A tanács má­sik ilyen jellegű panasza, hogy gyakran végeznek feles­leges munkát. Legutóbb pél­dául a Vörösmarty utcában néhány ház lebontása után az egész utcát újraszámozták. Vigasztalásul még elmond­hatjuk, hogy az utcanév- és házszámváltozások területén a vidéki városok közül Mis­kolcon van a „legkonszolidál­tabb” helyzet, mert a név­adók az egy-egy lebontott házsor helyén felépülő utcá­nak mindig a régi nevét ad­ják vissza. SZ. I. GORKIJ LENINRŐL itmzaUK isi MM Több festék, Van kiszúrótű! 4. A „Nagymamát”küldték ki Au autoszifon kiszúrótűvel kapcsolatos közleményre az alábbi tájékoztatást kaptuk: Vállalatunk raktárában mintegy félmillió darab ki­szúrótű van. Az árut a kis­kereskedelmi boltok rende­lése szerint szállítjuk. A kö­zeli napokban várjuk az új mintájú szifonkészülékekhez Tizenhárom éve, hogy mi, a Pionír és Zászló utca lakosai be­fizettük a közművesítési díjat, de a mái napig sem vezették be a két utcába a vizet. A múlt évben ismét, érdekes módon, ki­felejtették a tervből, sorrend sze­rint, az utánunk következő utca kapott vízvezetéket. Sokgyerme­kes családok laknak a mostohán kezelt utcában, és a mosáshoz, főzéshez messziről kell a vizet hordanunk, A Pionír és Zászló utca lakói rtevében SZÉKELY SÁNDOR, Pionír utca 5. * Az Úttöröpark közművesítésé­vel kapcsolatban az alábbi tájé­koztatást adjuk: Az elmúlt évek folyamán — el­sősorban azért, mert e területek lakói a közművesítési díjat a te­lek vásárlásakor befizették — erőteljesen végeztük a közműve­sítést. Az, hogy valamennyi ut­cában még nincs kész, az termé­szetszerű, hisz az egy telek tulaj­donosa által befizetett hozzájá­rulás általában 2000—2500 forint. Az egész település által befizetett ctíj legfeljebb a villanyhálózat ki­építésére volt elegendő. Olyan igénnyel tehát nem lehet fellép­is a megfelelő, úgynevezett átalakító testre szerelt kiszú- rótü érkezését, amelyet azon­nal megküldünk a kiskeres­kedelmi boltoknak. SZABÓ JÓZSEF igazgató, Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ni, hogy a befizetés jogcím arra, hogy a teljes közművesítést kö­veteljék. Az utcák vízhálózatának kiépí­tését a tanácstag javaslata alap­ján végezte a Tanács, olyan szempontokat is figyelembe véve. hogy elsősorban a teljesen be­épült utcákban végeztette el ? munkát, vagy például a Zászló utcában aszfaltjárdát épített, s így a közeli közkútról való víz­hordást megkönnyítette. Köztudomású, hogy a kerület jelentős része falusias település — városi igényekkel. Az Üttörö­park közművesítettségi fokát ösz- szehasonlítva más településsel — például Szirmával vagy Göröra- böllyel —, messzemenően előny­ben vannak e tekintetben, így alaptalan a panasz követelőző hangvétele, mert a levélíró is el­ismeri, hogy már csak két utcá­ban nincs vízvezeték. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy ez évben 1 millió 600 ezer főrint hitellel megkezdjük a település szennyvízcsatorna-építését is. Azt azonban be kell látni, hogy pénz­ügyi forrásaink nem határtala­nok, és minden igényt — még ha jogos is —, nem tudunk egyszer­re kielégíteni. TUHhTNSZKY FERENC vb-elnökhelyettes II. kerületi Tanács Az az ötlet, hogy Amerikába utazzam, és a „bolsevikok” kasszájának pénzt szerezzek, Leonyid Kraszintól szárma­zott Titkáromként és előadá­saim szervezőjeként Vaclav Vorovszkijnak kellett volna velem utaznia, ő jól tudott angolul, a párt azonban va­lami más megbízást adott ne­ki, s Burenyin utazott el ve­lem, a bolsevik Központi Bi­zottság harci csoportjának tagja; ő „nyelv nélkül” jött, csak útközben és a helyszí­nen látott hozzá a tanulás­hoz. Az eszerek, megtudván, milyen céllal utazom, ifjonti élénkséggel kezdtek érdek­lődni utazásom iránt; még Finnországban felkeresett Csajkovszkij meg Zsitlovsz- kij, és azt ajánlották, hogy ne a bolsevikoknak, hanem „általában a forradalomnak” szerezzek pénzt. Ezt vissza­utasítottam. Ekkor a „Nagy­mamát” (az eszer J. K. Bres- ko-Breskovszkaja illegális ne­ve) küldték ki, s így az ame­rikaiaknál két ember jelent meg, akik egymástól függet­lenül, egymást elkerülve, gyűjteni kezdték a pénzt, szemlátomást két különböző forradalom céljára: azt kita­lálni, hogy ezek közül melyik a jobb, a megbízhatóbb, az amerikaiaknak természetesen nem volt sem idejük, sem kedvük. A „Nagymamát” úgy látszik, már korábbról ismer­ték, amerikai barátai jó rek­lámot csináltok neki, énmiat- tam pedig a cári nagykövet­ség botrányt rendezett. Az amerikai elvtársak szintén csak „sajátos és sikertelen ügynek” tartották az orosz forradalmat, kissé „liberáli­san” kezelték a pénzt, amit a tömeggyűléseken gyűjtöttem; egészében véve nagyon kevés dollárt szereztem, alig tízez­ret Ügy határoztam, hogy az újságoknak is „dolgozom”, de Amerikában is akadt egy arvus. Egyáltalán, utazásom nem sikerült, de ott írtam meg Az anyá-t, s ez a tény is megmagyarázza e könyv néhány „melléfogását”, fo­gyatékosságát. Azután tovabbuteztam Olaszországba, Capriba, ott belemerültem az orosz újsá­gok, könyvek olvasásába, ez is nagyon nyomasztóan ha­tott hangulatomra. Ha az áll­kapocsból kivett fog képes érezni, akkor bizonyára ugyanolyan egyedül érezheti magát, mint akkor én. Na­gyon csodálkoztam azon a bohóchoz méltó fürgeségen, amellyel ismerőseim átugrot­tak az egyik „platformról” a másikra. Oroszországból alkalmi, szétugrasztott, megrémült for­radalmárok érkeztek; dühö­sek voltak önmagukra, meg azokra, akik berángatták őket a „reménytelen vállalkozás­ba”. — Minden elveszett — mondták. — Mindent szétver­tek, kiirtottak, száműztek, be­börtönöztek ! Sok nevetséges eset is akadt, de ezek legkevésbé sem voltak mulatságosak. Az egyik oroszországi vendég, mégpedig egy tehetséges író, azt bizonygatta nekem, hogy én az Éjjeli menedékhely LIl­kájának a szerepét játszot­tam: jöttem, vigasztaló sza­vakat szóltam a fiatalsághoz, az hitt nekem és betörte a fejét, én pedig megszöktem. Egy másik erősködött, hogy engem felfalt az „iránv/atos­ság”, s „bukott ember” va­gyok aki csak azért tagaauni a balett jelentőségét, mert az „cári”. Egyáltalán, nagyon sok nevetséges ostobaság hangzott el. s gyakran úgy éreztem, Oroszországból do­hos port hoz a szél. (Folytatjuk.) Mikor lesz vízvezeték? ammónia, mííanyagfólia A Tiszai és a Borsodi Ve­gyikombinát fejlődésének fontos állomásához ér el az idén. A TVK festékgyárában a tavalyi tol ötezer tonnával több festéket készítenek, új­fajta lakkokkal és korrózió­gátló ft fékekkel bővítik a választékot A műanyagfel­dolgozó üzemben hétezer ton­na polietilénből készítenek műtrágyás zsákokat és fóliá­kat. Ebben az évben kezdik meg a próbaüzemelést a TVK 2,5 milliárd forintos beruhá­zással épülő új polietilén gyárában. A Tiszai Vegyikombinát a tervek szerint 2,1 milliárd fo­rint értékű terméket ad az idén a népgazdaságnak. Megyénk másik nagy ve­gyiüzeme, a BVK tíz száza­lékkal növeli termelését, 1,5 milliárd forint értékű árut készít. Százmillió forintos fejlesztéssel elérik, hogy na­ponta kétszáz tonnával több ammóniát állítsanak elő, és ugyancsak az idén kezdenek hozzá egy 140 millió forintos beruházási program előkészí­téséhez. Ennek megvalósítása után újabb 30 ezer tonnával növekszik a gyár évi ammó­niatermelése. Műszaki fej-' lesztési és kutatási célokra 1970-ben 18 millió forintot költ a Borsodi Vegyikom­binát.

Next

/
Thumbnails
Contents