Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
Ax emberi kéz pótolhatatlan Rakodók a Gömörin Amikor kelnek, még sötét van, és gyakran csak a késő este veti haza őket. Nehéz munkával, vagonokban, teherautó-rakományok tetején töltik az életüket. Rakodnak ugyan már a Gömörin emelő- targoncák, korszerű markológépek Is, de az emberi kéz sokszor a legnehezebb munkához is nélkülözhetetlen. A szégyenlős zsonglőr * Ketten állnak a vagonban: Mongyik Gyula és Zsíros Sándor. — A 15 kilós konzerves kartonokat egész nap szívesen hordanánk. Néha gyapotbálát kell cipelni — egy-egy két és fél mázsát nyom —, de a cellulóz és papírhengerek is próbára teszik az embert. Mi nem ismerjük a virtust, itt huzamosan bírni kell a munkát. Megfordultak közöttük sportolók, szobortermetű be- hemótok, de már egy sincs belőlük a vasúti rakodókon. — Nemrégiben azzal jött egy fiatalember, hogy majdö megmutatja nekünk, hogyan kell rakodni. Köpte a markát és mázsás zsákokkal úgy do- bálódzott, mint egy zsonglőr. Utánozhatatlan volt, de csak két napig bírta. A munkakönyvéért az öccsét küldte be. Szalonna, táskából. ~ nak is, inni nem szeretek, de arra szükség van, hogy jó lendületet vegyen az ember — így Zsíros Sándor. — Meg aztán a gyomrunk sem nagyon bírja az állandó száraz kosztot, mindennap szalonna meg kenyér, jobb napokon felvágott, de az drága. — Mennyit keresnek? — Mikor hogy sikerül. Az árutól is függ. Kétezerötszáz, kétezernyolcszáz. is összejön. De sok kell mosóporra, ruhára és étkezésre. Este otthon mindig bőséges a vacsora. Egymás szavába vágnak: — Elkészült a szociális épület. Tálaló is van, de nem étkezhetünk ott. Ilyen ruhában nem lehet asztalhoz ülni; ha átöltözhetünk, akkor már igen. Erre is rövidesen sor kerül, készülnek az öltözők. Ami eszi a ruhát Mongyik Gyulán foszlott pulóver, kigombolt ing. Nem a hideg ellen hordja, a ruháját védi vele. — Háröm-négy öltöny szakad le rólam egy évben. A ládacipelés, a bálagurítás leeszi a ruhát az emberről. — Egy garnitúrát kapunk az AKÖV-től 12 hónapra és két évre egy bakancsot, de azt már ki sem váltjuk, egy talpalás 80 forint és két hónapnál többet úgysem bír ki. Marad a gumicsizma. Jobban fog a vason, a jeges, síkos kövön is, mint a bakancs. Csak a lábnak nem használ. Reggel könnyebb A régi rakodók nem egyformán érzik a súlyt — mondja Zsíros Sándor —, reggel könnyebb, mint este, de függ az ember hangulatától is, meg hogy mit cipel. A boroshordókat például nagyon szeretjük, pedig higgye el, azt sem tudjuk, milyen színű benne a bor. Egyszerűen csak így vagyunk vele. A mészkőpor a rémük. Nemcsak a ruhába ül bele, hanem a tüdőbe is. Az új rakodókat ilyen munkára be sem osztják, mert az már szakmabelit kíván. Olyanokat, akik tudják, hogyan kell állni a szélhez, hogyan kell fogni a lapátot. — Csak így, az erőnket kímélve lehet évtizedekig dolgozni a szakmában. NAGY JÓZSEF Megtelt a vendégház jjc A képen látható MI—10 K helikoptertípus eredetileg nem a polgári személyforgalom céljaira készült — ennek ellenére ott is használják —, hanem nagy méretű, súlyos tárgyak szállítására. A szovjet Polgári Aviatikái Kutatóintézetben néhány évvel ezelőtt fejlesztették ki ezt a típust, s azóta már nagy sorozatban való gyártását is elkezdték. A több tonnás terhet a gép „hasa” alatti függesztőkötelekre erősítik fel. A pilóta a szállítmánnyal elrepül a kijelölt cél fölé, ott egyhelyben „állva”, lebegésben tartja a gépet, miközben a helikopter orra alatti fülkéből külön szakember irányítja a teher süllyesztését vagy emelését, pontosan a kívánt helyre történő letevését. Építkezéseknél, fakitermelésnél, csőfektetésnél stb. ma már nélkülözhetetlenek a daru-helikopterek, különösen a településektől távol eső, kiépített úthálózattal nem rendelkező vidékeken. — A napot egy féldecivel kezdem, enélkül nem megy, megmondtam az igazgatóJelenleg telt ház van a Lenin Kohászati Művek vasgyári vendégházában. A Várostörténeti miniatűrök / Ajándék Mátyás királynak Különös karaván állt meg 1476. december 2-án a miskolci tanács háza előtt. A szekereket kísérő katonákat Thoklár János kassai főbíró vezette, s üdvözölte Sarlay György miskolci bírót, aki Gombos Mihály és Boncha Tamás esküdtekkel már várta őket. Különös rakomány volt útban Székesfehérvár felé a szekereken. Mátyás király és Beatrix esküvőjére és a koronázására Kassa városa küldte a vörösrézből kalapált különleges főzőedényeket: tíz olyat, amelyben két ökör egyszerre főhetett, húsz olyat, amelyben egy- egy ökör sülhetett. Százhetven különböző rézedényt, serpenyőt, rostélyt, vasnyársat, vaskanalat, csontvágó bárdot, vágókést is szállítottak. (A latin nyelvű felsorolásban ezek így szerepelnek: serpenye, rosthel, was- nyás, rostás, mereytewkanal, bard és chontwago...) A kassai karavánhoz csatlakozott a miskolciak szekérsora a következő szállítmánnyal: húsz dézsa aszaltszilva, harminc kas dió, lesózott pisztráng tizenkét hordóban, öt léhóban csurgatott méz, száz oldalszalonna, egy szekér füstölt sonka, kolbász, öt hordó főtt áfonya. Külön szekéren nyolc frissen lőtt vaddisznót, őzeket, szarvasokat vittek. Tetejes szekéren pedig hat híres miskolci kenyér- és perecsütő asszony utazott. Külön lovakon a kíséret: a miskolci zsoldosgyalogosok kapitánya, Kowach István, a zsoldbeszedő Herczeg Péter, aztán az 6- és az újváros küldöttei: Fülöp Balázs, Lakatos Antal, Parvus Miklós és Aranymíves Miklós, aki ezüsttányérokat készített a koronázási lakomára. Az idő száraz, fagyos volt, kedvezett a menetnek és konzerválta a lőtt vadakat is. Idejében meg is érkeztek a fehérvári prépostház elé, Mátyás szállására, ahol a megérkezésről Zbugyai István diósgyőri várkapitány tett jelentést. KOMAROMY JÓZSEF Múzeum a Bükk-feimsíkon (Bgri tudósítónktól.) Múzeumot rendeznek be a Bükk-fennsíkon, az erdészeti ipari műemlékké nyilvánított siklópálya átalakított gépházában — az Országos Erdészeti Egyesület egri csoportja, valamint a Mátra—bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatósága kezdeményezésére. Felhívással fordulták a gazdaság dolgozóihoz: kutassák fel és gyűjtsék ösz- sze az erdőgazdálkodással kapcsolatos régi dokumentumokat, relikviákat, üzemtervi térképeket, a jellegzetes és ma már alig ismert munkaeszközöket, szerszámokat stb. A legeredményesebb gyűjtők jutalmazására, a tárgyi és iratanyagok összegyűjtésének ösztönzésére a gazdaság igazgatója jelentős pénzösszeget tartalékolt. {p- dj szálló vendégei között sok külföldi üzletkötő és szakember tartózkodik, például König Gerhardt gyárépítész, aki a Lenin Kohászati Művekben épülő középhengermű szerelési munkálatainál dolgozik. Rajta kívül René Buhott francia gépszerelő és Rudolf Kuglinger osztrák műszaki szakember tölt huzamosabb időt városunkban. Első a vagonrészleg A MÁV miskolci igazgatóságának területén 17 AKÖV— MÁV komplex brigád dolgozik. Közülük a Gömöri pályaudvar vagonrészlege nyerte meg a tavalyi szocialista brigádversenyt. Halott tengeri sivatag A Keleti-tenger lassanként bűzlő kloakává változik: a legmélyebb pontján, Svédország déli része és Gotland- sziget között, ahol 459 méter mély, alig van már oxigén, a kénhidrogén kipusztít minden életet. Nemrég szovjet ocea- nográfusok megállapították, hogy ez a térség egy „halott tengeri sivatag”. A Keleti-tenger valaha fjord volt, a könnyebb fajsúlyú édes víz Dánia partjai mentén ömlik az Északi-tengerbe, ugyanitt áramlik be a nehezebb sós víz az Északitengerről. Ez az áramlás megakadályozza á mélyebb tengeri víz behatolását a Keletitengerbe, így oxigéntartalma hamar elhasználódik: ez a „tengeri sivatag” keletkezésének oka. De az ember is sokban hozzájárul, hogy kipusztítsa ott az életet: Stockholm szennyvize oda ömlik, s a hajók által a tengerbe eresztett olaj is szennyezi a vizet. Kiszámították, hogy a tenger vizének oxigénpusztító szennyezésében a civilizáció ötször akkora szerepet játszik, mint a „természetes” szennyeződés. Kooperáció „Wartburgokkal” Diósgyőri hütőberendexések Sxeged új tejüxemében Ma van a műszaki átadása a szegedi új tejüzembe beépített diósgyőri hűtőberendezéseknek. A 4,2 millió forint értékű berendezések már az elmúlt héttől próbaüzemelést végeznek, eddig semmiféle kifogás nem merült fel ellenük. A' minőségi reklamáció százalékos aránya is oly’ kicsi, hogy szinte egyenlő a nullával. A szegedi átadás csak egyike annak a harminc-negyvennek, amelyekre ez évben az ország legkülönbözőbb részein készül a Diósgyőri Gépgyár. A diósgyőri hűtőberendezések hazai forgalmazása mellett jelentős a külföldi üzletkötések száma is. A DIGÉP szakemberei sokat várnak a BNV-től, ahol 9-féle hűtőberendezést mutatnak be. Köztük a legérdekesebb az lesz, amelybe a Wartburg személygépkocsi főalkatrészeit beépítik. Az irányítási lánc A vállalati belső mechanizmus egyik döntő kérdése: az adott vállalaton belül milyen legyen az irányítási lánc? Vagyis: milyen távol van a vezérigazgató, illetve az igazgató a munkástól, hány közbenső vezető foglal helyet a két szélső pólus között? A kérdés csak látszólag egyszerű, valójában egyike a legnehezebbeknek, a mikromechanizmusok szakértői az egész világon foglalkoznak vele, vitatkoznak róla. Nézzünk először hazai tájakról egy konkrét példát. A 19 ezer embert foglalkoztató Lenin Kohászati Művekben egy adott adminisztratív rendelkezés útja a következő lehet: vezérigazgató — vezérigazgató-heíyettes — igazgatók, termelési és kereskedelmi főnök — gyárrészleg- és főosztályvezetők — üzem- és osztályvezetők — művezetők — munkások és alkalmazottak. A hét tagból álló irányítási lánc ilyen létszámú vállalatnál a nemzetközi szakirodalom szerint is elfogadott még, hazai viszonylatban pedig az egyik leggyakoribb séma. A jó megoldások mellett azonban gyakran találkozunk indokolatlanul hosszú irányítási láncokkal. Elsősorban a kis- és középvállalatoknál. Miskolcon is több példát találhatnánk arra, hogy egy 700—1500 embert foglalkoztató vállalat nemhogy rövidebb, hanem még sokszor hosszabb irányítási láncot -alkalmaz, mint például a fentebb említett LKM. Pedig ez több költséget, az ügyintézésben és kereskedésben rugalmatlanságot eredményez. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: milyen az optimális irányítási lánc? Először is azt kell leszögeznünk, hogy nem szabad túlzott egyszerűsítésre törekedni. Hiszen vannak sajátos helyzetben levő vállalatok, ahol elkerülhetetlen a hét vagy a nyolc közbeeső vezető. Az USA egyik 200 ezer embert foglalkoztató mammutvállalatát például négy elemből álló irányítási lánc vezeti. Míg egy másik, 170 ezer embert foglalkoztató, ugyancsak amerikai nagyvállalatnál tizenöt tagból áll a „lépcsősor”. Nyugati szerzők szerint egy vezetőhöz legfeljebb három vagy hat alsóbb szintű vezető tartozhat, de akad olyan vélemény is, hogy a két szélső pólus között négy vezetőnél több semmiképpen sem foglalhat helyet. Hazai szakemberek véleménye szerint nálunk az irányítási lánc általában akkor jó. ha legfeljebb hét tagból áll. Á vállalati belső mechanizmus körüli viták mindenesetre jó alkalmat jelentenek e fontos kérdés tisztásához. S arra is. hogy az egyes vállalatoknál megnézzék: a fő irányítási láncszemek mellett, illetve között indokolt-e azoknak a „mellékláncszemeknek” a léte, amelyek ma még sokszor bonyolulttá és költségessé teszik az irányítást. NY. I. Világító KRESZ-tábláh A KPM Közúti Igazgatóságának miskolci kirendeltsége tárgyalásokat folytat a budapesti Villamossági és Automata Készülékeket Gyártó Vállalattal a Szentpéteri kapui és a Szemere utcai kivilágítható közlekedési jelzőtáblák készítése ügyében. Az egyenként 8 ezer forint értékű KRESZ-táblák felszerelését a közvilágítási munkálatokkal egyidőben végzik eL
