Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
Kohász « * \ a Parlamentben Jól tízeitek a kesztyűk, kosarak Három és iéi iáival több... Vetélkednek a műszakok Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Lenin-centenárium alkalmából munkaversenyt indítottak a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában. A verseny legjobbjai között 300 ezer forintot osztanak szét; ebből a műszakiak 40 ezer forinttal részesednek. Nemcsak a fonónők, a műszakok között is vetélkedés folyik és részt vesznek a jubileumi munkaversenyben a javítóműhelyek, valamint a TMK dolgozói is. Többet vásároltunk Az elmúlt évben 836 millió forintos forgalmat bonyolított le a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Az idei tervük 880 millió forint. Ma este az Építők irodalmi színpada a vállalat munkás- szállásán tartja idei első bemutatóját: fél 8 órai kezdet-' tel Karinth-- Frigyes: Bűvös szék és Hans Sach: Ördögöt idéz a diák című egyíelvo- násos vígjátékét mutatják be. Az amerikai hírmagyarázói* ä" Egon Erwin Kischt, a „száguldó riportert” egyszer megkérdezték, mi a véleménye az amerikai lapok politikai hírmagyarázóiról. A válasz így hangzott: — Két csoportra oszthatók: egyesek többet írnak, mint ameny- nyit tudnak, mások többet tudnak, mint amennyit írnak. _________________________ Az első két évben elfogó- dott volt a Parlamentben. — Azt hiszem, így volt ezzel akkor minden új munkásképviselő. De sokszor eszembe jutottak a nagyoívasztómű termelési tanácskozásai, ahol a legjobb olvasztárok is arra hivatkoznak: azért nem szólalnak fel, mert attól félnek, nem tudják magukat olyan szépen kiféjezni... Feszélyezett bennünket a sok, előre leírt, jól stilizált hozzászólás. Jómagam fellégeztem, amikor a múlt évben már jórészt „sutba” került a papír a Parlamentben is. A viták kötetlen beszélgetésekből alakultak. Hámori József városunk fiatal országgyűlési képviselője. Az 5-ös számú képviselői körzetben — Tapolcától a Lyukóvölgyig, az Eszperantó tértől a perecesi kisvasúiig — 23 ezer választópolgár szavazott rá legutóbb. Nem csak a jót tanulják A Parlament szociális és egészségügyi bizottságának tagjaként a múlt évben különösen sokat foglalkozott az ifjúság egészségvédelmével, s a vele kapcsolatos nevelési problémákkal. — Nálunk az LKM-ben is rengeteg fiatal dolgozik. Van alkalmam a tapasztalatgyűjtésre. S meg kell mondanom őszintén: Ha gond van velük, annak egy részéért, mi felnőttek vagyunk felelősek. Sokszor elfelejtjük: az idősebbektől nem csak a jót tarlulják meg... Az új tanulótörvény megalkotásakor elmondta ő is a véleményét. Beszélgetésünk alkalmával is hangsúlyozza: — A pedagógusoknak figyelembe kell venniük, hogy gyermekeink idejük nagyobb részét töltik az iskolában, s jószerével többet vannak tanítóikkal, mint szüleikkel. Éppen ezért kissé furcsa, hogy mégis minden esetben csak a szülői felelősséget hangsúlyozzuk. Példát mondok: a fiatalkorúak bíróságához még egyetlen pedagógust sem idéztek, holott elméletben már eljutottunk odáig, hogy a felelősséget osztottnak tekintsük. Munkásképviseletek Hámori József üzemvezető a nagyolvasztóműnél. Nem tudja és nem is akarja az országgyűlési képviselőt és a kohászt különválasztani. Itt szerzett tapasztalatait a Parlamentben, az ottaniakat itt gyümölcsözteti. Szóba kerül most is az üzem. A téma országos érdekű: az üzemi demokrácia. — Legutóbb — bérfelosztáskor — összeültünk valamennyien, akik az üzem sorsáért felelősek vagyunk. Munkahelyenként differenciáltunk, súlyoztunk, nehézségi fok ide-oda, s azt hittük: „oltári jól” felosztottuk a bért. Az első két hét után derült ki, hogy a legjobb szándékunk ellenére sem sikerült maradéktalanul az igazságos felosztás. Okultunk: munkás-képviseleti csoportokat alakítottunk ki az üzemben. Most minden problémát először a csoporton belül tárgyalnak, s a csoport vezetői tolmácsolják véleményeiket, javaslataikat, amelyeket messzemenően hasznosítunk, így tanultunk ismét egy hibából. Ebbe már vissza nem esünk... bár lehet, hogy mást, újabbat elkövetünk. így látom én A nagyolvasztó gyárrészleg pártszervezetének csúcstitkára, az LKM pártbizotságának tagja. Gyakorta keresik fel „rázós” ügyekben a párttagok. Kérdéseik egyként szólnak a párttitkárhoz, s az országgyűlési képviselőhöz. — Talán közhelynek hat, ha azt mondom: öröm hallani, milyen aktív figyelemmel kísérik kétkezi munkásaink közéletünket, társadalmunk minden dolgát. Hogy mennyire nyílttá, őszintévé vált a légkör, példa rá: György István dokumentumfilmet készített a gyárban „így látom én” címmel. Dolgozókat szólaltat meg benne a legkülönbözőbb kérdésekről. Ebben a mi üzemünk egyik lakatosa például felveti: miért van az, hogy — míg korábban minden Kossuth-díj osztásnál helyet kaptak a hengerészek, olvasztárok, forrasztárok, bányászok is, — az utóbbi években nemigen hallunk körükben Kos- suth-díjasokról. S a vélemény valóban elgondolkodtató ... RADVÁNYI ÉVA A miskolci Háziipari Szövetkezet 30,5 millió forint bevétellel zárta az elmúlt évet. Ez a tervezettnél 3,5 millióval több. Gyermekruhából 15 millió, kötöttáruból 2,5 millió, kesztyűből pedig 5,5 millió forint értékű árut készítettek. A legtöbbet tavaly is kötött kesztyűből és fonott kosarakból exportáltak, ezek az áruk több tengerentúli országba is eljutottak. A szövetkezet javító, szolgáltató részlegei 9 millió forint bevétellel járultak hozzá a közös eredményekhez. A szövetkezet 870 tagja között így most egymillió 300 ezer forint nyereséget osztanak fel, amely átlagosan 32 munkanap bérének felel meg. * Még egy megálló... (Agotha Tibor felvétele) Hegyven országban arattak sikert az LKM termékei A maga nemében egyedülálló találkozóra került sor teg- nap este 8-kor a Borsotíot és Miskolcot bemutató rendezvény- sorozat részeként a Fővárosi Művelődési Házban. Megyénk és városunk vezetői felkeresték és beszélgetésre hívták meg a Budapest főiskoláin, egyetemein tanuló borsodi, miskolci fiatalokat. A találkozón mintegy 30 megyei, illetve városi tanácsi, tömegszervezeti vezető és több mint 60, a fővárosban tanuló fiatal vett részt. A Fehérvári úti művelődési ház az utóbbi napokban egész sor — Borsod és Miskolc múltját, jelenét, jövőjét bemutató — tablónak, makettnek, iparművészeti alkotásnak adott helyet. így az ide érkező fiatalok joggal érezték — egy kicsit hazajöttek. S hogy szívesen jöttek haza, azt bizonyítja, hogy nem sokkal 6 óra után szűknek bizonyult a tágas klubterem. Visszavárjuk tiata jainkat Visszavárjuk Önöket, akár a megyébe jönnek dolgozni, akár máshova, mindenképpen azt szeretnénk, ha nem felejtenék el Borsodot — fogalmazta meg bevezetőjében a találkozó célját Varga Gá- borné. Megyénkről szóló rövid ismertetője után a fiatalok kérdéseikben a többi között arra kértek választ, hogy diplomájuk megszerzése után milyen elhelyezkedési lehetőség várja őket szűkébb hazájukban. A válaszokból nemcsak a borsodi, miskolci munkaerő-helyzetről, hanem mindennapi gondjainkról, terveinkről és azok megvalósításáról is tájékoztatót kaptak a fiatalok. — Hogyan támogatják Borsod és Miskolc vezetői a pályakezdő képzőművészeket? — tette fel a kérdést az egyik főiskolai hallgató. Tok Miklós elvtárs válaszából kibontakozott a Csabai kapui művésztelep rekonstrukció utáni képe, majd a beszélgetés során neves borsodi, miskolci képzőművészek, grafikusok alkotásairól vitatkoztak. Egy másik fiatal arra kért választ, nem túl utópisztikus-e Miskolc városrendezési terve? Mikor lesz a városnak végre megfelelő rangos múzeuma? Mit tettek a vezetők a falu és város közötti szakadék áthidalására? A tanácsi vezetők felvázolták azt a hatalmas átalakulást, amely az utóbbi években Borsod falvaiban végbement. A termelőszövetkezetek túlnyomó része néhány év alatt emelkedett fel, erősödött meg. Jelentős eredményeket értek el a falvak kommunális ellátásának javításában. Pillanatnyilag a vízellátás megoldása a legfontosabb feladat. Ne csak ABC-vel — Nem szabad azonban mindent az új csatornákra, ABC-áruházakra bízni — fűzte hozzá Varga Gáborné. — A falvak új arculatának kialakításában talán még nagyobb feladat vár a fiatal értelmiségiekre, természetesen Önökre is, hiszen reméljük, hogy az itt ülők közül többet köszönthetünk majd megyénkben fiatal diplomásként. A Hazafias Népfront — az első beszélgetés kezdeményezője— a megyei KlSZ-bizott- ság és a Fővárosi Művelődési Ház vállalta, hogy Borsod vezetőinek és az ország különböző városaiban tanuló borsodi fiatalok találkozóit a tegnap esti sikeres nyitány után rendszeresen megszervezik és kibővítik, s megyénk neves szakembereit, művészeit is meghívják ezekre a találkozókra. P. É. (Folytatás az 1. oldalról.) Ma a Lenin nevét viselő 200 éves diósgyőri gyáróriásban 638 százalékkal több nyersvasat, 777 százalékkal több elektroacélt, 440 százalékkal több martinacélt, 570 százalékkal több hengerelt készárut, 491 százalékkal több vasöntvényt, 341 százalékkal több acélöntvényt, 420 százalékkal több kovácsolt-, 1180 százalékkal több húzott- és 1208 százalékkal több csavarárut gyártanak, mint 1938-ban. Az NSZK-tól Ausztráliáig, a szocialista országokat nem is számolva, több mint 40 országban ismertek és kedveltek a diósgyőri gyár termékei. A gyártmányféleségek száma megközelíti az 50 ezret. Milliárdok fejlesztésre E nagyfokú fejlődésben kiemelkedő szerepe volt a beruházásoknak, a fejlesztésnek. Az első hároméves tervben 170 millió, az első ötéves tervben 1 milliárd 700 millió (ekkor épült a nagyolvasztó, a középhengermű, ekkor volt a Martin rekonstrukciója), 1954 és 1957 között 300 millió, a második ötéves tervben 425 millió forintot fordított a gyár fejlesztésre. S most, a harmadik ötéves tervben is olyan beruházások valósultak meg, mint az új elektroacél- mű, a durvahengermű rekonstrukciója, a BEM. S biztosított a jövő is: több más fontos beruházás mellett megkezdődött az új finomhengermü építése. Megéri a majdcsak 2 milliárd forintot, hiszen ha elkészül, egymaga több nyereséget biztosít a vállalatnak, mint 1968-ban a gyár összes termelő berendezése. S még egy adat a fejlesztéshez: 1948 és 1970 között a gyár dolgozói nem kevesebb, mint 45 ezer újítást nyújtottak be. Rendelők, üdülők, munkásszállók Nemcsak a termeléssel, az emberrel is törődtek a gyár mindenkori vezetői — folytatta az előadó. — Ma már az LKM megfelelő számú és tapasztalaté szakember-gárdával rendelkezik az óriási feladatok teljesítéséhez. S nem feledkeztek meg a szociális létesítmények fejlesztéséről sem. A gyár szakorvosi rendelővel, 10 rendelőből álló üzemorvosi hálózattal, évente 1100 dolgozó pihenését biztosító éjjeli szanatóriummal, 500 személyes munkásszállóval, ifjúsági klubbal, Fonyód- ligeten, Kacson, Mezőkövesden saját üdülővel rendelkezik. Milliókat fordít a vállalat a több ezer lakásból álló lakótelepre is. * Ma délután újabb négy előadásra kerül sor a Technika Házában. Az ózdi szakemberek az ÓKÜ fejlődését és termékeit mutatják be. Dr. Sziklavári János, az LKM fő- metallurgusa a nemesacélfejlesztés kérdéseiről, dr. Kárpáti Sándor, a TÜKI főmérnöke pedig a Miskolci Kutató Intézet gyártó tevékenységéről tart előadást. NYIKES IMRE Megjutalmazták a kiváló népszámlálókat Megyénkben több mint négyezren — túlnyomó többségükben pedagógusok — végezték el a népszámlálás munkáját. Mindannyian lelkiismeretesen oldották meg elvállalt feladatukat, s többen kiváló teljesítményt nyújtottak. Az jutóbbiak közül hatvanhármat — ebből Miskolcon tizenhatot — egyenként 500 forint jutalomban részesített a Központi Statisztikai Hivatal. A nép- számlálás munkadíját ők és a többiek is a hónap végéig folyamatosan megkapják. Ördögöt idéz a diák HAZAJÖTTEK
