Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-23 / 45. szám

Viták a nyereségjjrémium körűi Kik fizethetnek rá a veszteségre ? A-t utóbbi hónapokban tálán a legliihbei vitatott téma nagyvállalataink üzemeiben a nyereségrészesedés új rendszerű felosztása. Januártól — a kollektív szerződések módosítására való készülődés során — hivatalos fórumokon sokszor na­pokig tartó, vagy éppen befejezetlen tanácskozásokra ad okot. Érthető, hiszen mindenki számára ..zsebbe vágó” ez a téma. A Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szak­szervezete és a Borsodi Szén bányák Vállalat szakszerve­zeti bizottsága — jó előre — •«szegezte az eddigi tapaszta­latokat: mindkét területen jó ütemben haladnak a szerző­dések módosításának előké­születei. amely az összes részesedés 10 százaléka — fizetnének nagyobb részesedést . A vasasszakszervezethez tartozó vállalatoknál külön meghatározzák azokat a munkaköröket is, ahol vesz­teséges gazdálkodás esetén aiapbércsokkentési alkal­mazhatnak. Ide sorolják ál­talában a nyereségprémium­ban részesülőket, és azokat is. akik a bérköltség terhére rendszeres premizálásban ré­szesülnek. A kollektív szerződések módosításának előkészítésé­ben szerzett eddigi tapaszta­latokat a Szákszervezetek Megyei Tanácsának elnöksé­ge ■ február 25-i ülésén tár­gyalja meg. (radványi) Cttűttxóa utak Imi Tegnap a késó esti urakig havazott. A felhőzet csak né­hány órára szakadozott fel. és ma léggel ismét hóesésre ébredt a v áros. A hóréteg 10 —12 centiméterre nőtt, a Bükkben még énnél is na­gyobb liavat merték. Vasárnap három gépkocsi­ról; 110 köbméter sózott fű­részpori szórták az utakra a köztisztasági vállalat dolgo­zói. A hétfőn hajnalban in­duló járműveket helyenként mégis síkos utak fogadták. Végig a városon az út egyik felén nehezen köziekedtek^az autóbuszok, ugyanígy a Mar­tintelep felé vezető vasúti felüljárónál is, + A vizsgaidőszak után megkezdődött a má­sodik félév a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Benépesültek a gyakorlóműhe­lyek is. Képünkön Tóth Tibor műhelyvezető Bihall Gyula ötödéves gépgyártás-technoló­gus hallgatónak magyarázza a horizontúi ivrit-marógép beállítását. (Agatha íelvj Húszéves a ff hl helyi csoportja Országos vándorgyűlés Miskolcon Késői tájékoztató“ A kétségtelenül nagy kö­rültekintést igénylő előkészü­leteknél igen nagy gonddal kellett megküzdeniük a vál­lalati bizottságoknak. Az tör­tént ugyanis, hogy a Munka­ügyi Minisztérium közlönye, umelyben részletesen tájéko­zódhatnak a módosításokkal kapcsolatos irányelvekről, igencsak későn érkezett. Jog­gal kifogásolják, hogy csupán február 10—12-én kapták kézhez, s emiatt a korábban már kidolgozott módosítási javaslatokat ismét felül kel­lett vizsgálni. ...Hasonló esetekben na­gyobb lelkiismeretességet ké­rünk az illetékes szervektől is” — sommázta véleményét a szénbányák szakszervezett bizottsága. Kelen tás fogadtatás A vasasoknál megállapí tot­ták: a volt III—Sfci kategóriá­jú dolgozók túlnyomó több­sége megelégedéssel fogadta a kategóriák eltörlésének túrét Az I-es és II-es kate­góriába tartozóik viszont vá­rakozó álláspontra helyez­ted tek — míg nem ismerték a rendelkezés részleteit Ál- alános vélemény azonban, •.rogy a közgazdasági szabá­lyozók egy része még min­dig finomításra, vagy éppen felülvizsgálatra szorul. A módosító javaslatokat a vállalatoknál minden fóru­mon megtárgyalják, a dolgo­zók javaslataivá! kiegészítik. A legnagyobb viták a nyere- .'.égprémium körül bontakoz­nak ki. A legkülönbözőbb elképzelések születtek ezzel kapcsolatban. Néhány nagy- 'állalatnál — mint például a Lenin Kohászati Műveknél, az Ózdi Kohászati Üzemek­nél', a Borsodi Szénbányák­nál és a December 4. Drót- művekben — szűkíteni akar­ják a nyereségprómi times munkaköröket. Másutt — mint a Diósgyőri Gépgyár­iam és a Borsod nádasdi Le­mezgyárban — bővítésre ké­glinek Plusz 10 százalék A borsodi bányászok kol­lektív szerződésének módosí­tásában külön kitérnek az üzemek közötti differenciá­lásra. így például — a ja­vaslat szerint — az önkölt­ség csökkentéséből származó 'isszeg 20 százalékát az üze­mek garantáltan, külön meg- iiapják az év végi részesedési Alapból. Az önköltségét túl­lépő üzemeknél ugyanakkor a túllépés összegének 20 szá­zalékkal csökkentenék a nye­reségrészesedést. A nehéz fizikai munkát • égzok, vagy kedvezőtlen kö­rülmények között dolgozók részére az üzemben tartalé­kolt nyereségalapból •— Gazdag programmal ün­nepli fennállásának 20 éves évfordulóját a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület mis­kolci csoportja, A jubileum jegyében zaj­lott le az év első nagyobb rendezvénye, a megye mező- gazdasági dolgozói részére szervezett energetikai tanfo­lyam. Több mint nyolcvan hallgatója volt annak a ju­bileumi rendezvénynek is, amelyen a miskolci szakem­bereket dr. Szebenyi Kál­mán, a Magyar Villamos Mű­vek főosztályvezetője tájé­koztatta a vállalati tervezés és jövedelem-gazdálkodás időszerű kérdéseiről. Az ünnepi rendezvények sorában kapott helyet as a tanfolyam, amelyet Félveze­tős egyenáramú hajtások címmel rendez az egj'ésület A tanfolyam iránti érdeklő­dés érthető: a félvezetők, tranzisztorok és tirisztorok egyre nagyobb szerepet kap­nak a különböző üzemek automatizálásában, fejleszté­sében Egy előzetes felmérés sze­rint, a Zalka Máté Gépipari Technikum végzős diákjai­nak ötvenöt százaléka szeret­ne tovább tanulni: a jelentke­zők 35 százaléka a miskolci /Az EMASZ keresőre ben lakásos tanfolyamot szervez­tek 21 részvevővel. A hallga­tók ezekben a napokban ad­nak számot arról, mennyire sajátították el az erősáramú berendezések védelmének és automatikájának ismereteit. Negyvenöt miskolci szakem­ber pedig Budapest«! vizs­Védőétel liő ellen Kírsítwtul szeptemberig táti «. tűunka fő szezonja a görömbolyi téglagyárban. A dolgozók száma a szezonális időseakoktól függően változik, jelenleg 250 fizikai munkást foglalkoztatnak. Közülük 35 —37 ember állandó hőárta­lomnak van kitéve, ezért őket a gyár rendszeresen ellátja védőétellel. Nehézipari Műszaki Egye­temre, tíz százaléka a felső­fokú mezőgazdasági techni­kumok gépész tagozatára ad­ja be felvételi kérelmét. äuzik az energetikusoknak előírt ismeretekből, A jubileumi program leg­nagyobb eseményére július végén, augusztus elején ke­rül sor. A Magyar Elektro­technikai Egyesület ekkor rendezi meg városunkban — 400 hazai szakember részvé­telével — ez évi országos vándorgyűlését. Megérkeztek a nyuszik ’ Megjelentek a húsveti cso­koládéfigurák a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Válalat üzleteiben. Az édes nyuszikból, kiscsirkékből és tojásokból 67 mázsát kapnak húsvétig a boltok, négy má­zsával többet, mint tavaly. Két napig' csak tűzifát Az idei tél, a gyakori ha­vazás nagyon megnehezítette az erdészetek szállítási fel­adatait. A dolgozók vállal­ták, hogy pihenőnapjaik fel­áldozásával hozzák be a le­maradást. A hét végén két napig csak tűzifát szállították a miskolci és a fővárosi TÜ- 1 ZÉP-vállalatok számára, Tovább tanul a fele A béke záloga Ötvenkét esztendeje szüle­tett: meg a Vörös Hadsereg. 1918. február 23-án Pszkovnái és Narvánál a mindössze há­romhetes múltra visszatekin­tő, háncsbakancsos, rosszul felszerelt, rosszul ellátott ki­csiny sereg harcba szállt a német imperializmus zsoldo­saival. s átmenetileg megállí­totta őket. Óriási tett volt ez. kifejeződött benne, hogy a szerveződő fiatal proletárál­lam életereje leküzdhetetlen, meg akarja és meg tudja védeni önmagát. A Vörös Hadsereg bölcsőjénél Lenin állt. a párt vezére, a proletár- forradalom teoretikusa és stratégája. Az azóta eltelt valamivel több mint fél évszázad ta­pasztalatai bebizonyítottál:: a szocialista állam Lenin-aia- pította katonai szervezeté­nek fölényét ellenségei fe­lett. A szovjet hadsereg fenn­állásának egész története — a meglepetések története azok számára, akik képtele­nek felfogni a szocialista ál­lam erőforrásainak mérhetet­len nagyságát, s azt, hogy a a szocialista vívmányok mi­csoda lelkesedéssel töltik el az egyenruhát öltött munká­sokat, parasztokat, értelmisé­gi dolgozókat. A kis narvai csapat rövid uio alatt hatalmas hadsereggé nőtt, amely 1922-ig kisöpörte 14 ország intervenciósait a szovjet állam megszállt terü­leteiről. S a Nagy Honvédő Háború négy esztendejében a 'szovjet katonák. népükkel együtt, hősiesen viselték a Hitler-ellenes háború fő tér beit, megvédelmezték szocia­lista államukat, szétzúzták a hitleri hordákat, és megmer tették az emberiséget a fa­siszta leigázás veszélyétől. Mi is a megmentettek kö­zött vagyunk. S most, hog\ hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának ünnepsé gsoroz? tai megkezdődtek, megkülör böztetett szeretettel és tiszte lettel gondolunk a szovjet hadseregre, s megalakulása nak évfordulóját méginkább a saját ünnepünknek is érez zük. A mi ügyünk is az a kül­detés, amelyet ez a hadsereg immár 52 esztendeje betölt: a mi szabadságunkat, a mi bé kénket is védelmezi. Nekünk, mint a Varsói Szerződés tag államának, mint a szovjet hadsereg szövetségesének jólesik tudnunk, hogy a Szovjetunió vitathatatlanul katonai erőfölényben van az imperialista államokkal szemben. Ez ma a világ bé­kéjének legfontosabb zálog'-. Kicsi emberek, nagy gondok A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén hangzott el a bejelentések, javaslatok között: ,,A végrehajtó bizottság felhívja a művelődési osztály vezetőjét, vizsgálja meg, hogy as óvodai élet hiánya nem jelent-e hátrányos hely setet az ifjúság számára.” Magyarázatképpen utal a felhívás arra is, hogy a tapasztalatok szerint, a serdülőkorban főleg azokkal a gyermekekkel van probléma, akik nem részesültek óvodai nevelésben, s így folytatódik: >rA fizikai dolgozók esc. Iád jóban sokszor nincs is meg a tudatos igény az óvoda iránt. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy az óvodai felvételeknél a munkásszülök gyermekeit részesítsék előnyben Köztudott ma már, hogy a gyermekek nevelését csecsemő­korban kell kezdeni, a egész életére kiható, meghatározó jel - legű benyomásege érik az óvodás korban különösen fogékony emberkét. Több évtized távlatából is pontosan, idézni tudjuk az. ovo dában tanult verseket, játékokat, míg sok későbbi élmény nyomtalanul kihull emlékezetünkből. A pedagógusok egybe­hangzóan vallják, hogy simábban illeszkedik a közösségi élei be, könnyebben birkózik az ábécével az óvodai múlttal ren­delkező kisiskolás. A rajtnál szerzett előny vagy hátrány pedig nyilván hatványozottan érezteti hatását a kritikus set - dülőévekben. Igen ám, csakhogy óvodánk jóval kevesebb van, mint kel lene. Országosan is, de Miskolcon különösen. Annak ellenére hogy a harmadik ötéves terv időszakában a tervezettnél száz­hússzal több, összesen 570 óvodai férőhely épült, illetve épül a városban, s a meglevő intézetek bővítése további 332 férő helyet jelent. Az óvodák zsúfoltak, pedig a város óvodás kori. gyermekeinek még mindig csak 45 százaléka nyer felvételt az országos 52,5 százalékkal szemben. Sajnos, a jövő sem túl biztató, hiszen a jelenleg gyermekgondozási segélyt élvező anyák gyermekeivel együtt, a következő három évben 240» új igénnyel lehet számolni. Ez pedig messze túlhaladja a tf. nács anyagi lehetőségeit. E számok tükrében kissé hiábavalónak tűnhet a bevezt tőben idézett felhívás. Pedig nem az. Egyrészt azért nem mert további erőfeszítéssel meg lehet gyorsítani az óvodaépí­tés ütemét. Mindenekelőtt úgy, hogy városunk nagyüzeme. — mint a tanács kéri és reméli — anyagi áldozatot vállalnak ezért Áldozatvállalásuk arányában, saját dolgozóik gyerme kei nyerhetnek felvételt az új óvodákba, s ezzel automatiku­san javul a munkásszülők gyermekeinek részaránya. Emel­lett természetesen, nagy szükség van a meglevő férőhelyek­kel való helyes gazdálkodásra is. A rajtnál elsősorban a muiv kásszülők gyermekeinek van szüksége segítségre, hiszen a gyárból fáradtan hazatérő, s általában több gyermek gond­jával küzdő családanyák kevesebbet tudnak nyújtani a leg­kisebbeknek, mint a jobb anyagi körülmények között élők S hogy éppen ők nem látják be az óvoda előnyeit? Ilyen i- van. De úgy hisszük, nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a fő okot másban kell keresni. Például abban, hogy nem is túl ritkán, éppen azok kerülnek az elutasítottak listájára, akii: legjobban rá vannak szorulva, mert nem tudnak hivatkozni senkire, semmire, az égető szükségen kívül 2ÜKE5 DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents