Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám
iszopaiáz lom' A Miskolci Finommechani- nikai Javító Vállalat szolgáltató részlege — 35 millió forintos beruházással — új központi telephelyet kap. Az úttörőházzal szembeni fáskert területén felépítendő hétemeletes központi javító- szolgáltató ház munkálatai az első fázisba érkeztek, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat az épület tervdokumentációját tegnap elfogadta, s megküldte az építtető Finommechanikai Vállalatnak. Mikor less késs? Több mint két hónapja, a tapolcai Zilahi utcában kiáslak a szennyvízárkot. Miután lefektették a csöveket, itt-ott be is temették. Később az lijjáépítési utcában is kiásták az árok egy részét. Ezt már be sem fedték. Az építők úgy eltűntek, mintha az árok nyelte volna el őket... Érdeklődtünk a vízművektől: mikor lesz kész a munka? Nem tőlük függ, hanem a kivitelezőktől. Tőlük azonban az utcák lakói nem kaptak választ. Pedig ugyancsak kiváncsiak rá, mert most sokat bosszankodnak, miközben a fél méter mély gödröket kerülgetik, vagy a vékony dcszkapaliókon billegnek... L M. ftyolcszázból nyolcán ^ A Centrum Áruházban a mosolycsekkekért, s ennek alapján az első „mosolydijért" a Trabantért folyik a harc az el. adók között. A képünkön látható két csinos hölgy — Kálna Lászlóné és Takács Andrásné — azok közé tartozik, akik eddig a legtöbb csekket kapták. Szép és jó dolog ez a vetélkedés, s minden dicséretet megérdemel a törekvés. Most már csupán az szükséges, hogy a vásárlók igényeinek teljesítéséért is induljon nemes harc: ne kelljen üres kézzel távozni a város legnagyobb áruházából — és máshonnan sem —. ha valami alapvető árut keres ... Drágább lett a hús- és főstelékkonzert Hűtve, szárítva, savanyítva Mirelit áru jön Debrecenből Melyik a jobb, olcsóbb, praktikusabb: a házilag tartósított étet, gyümölcs, savanyúság, vagy a konzerv? A vita tulajdonképpen azóta tart, amióta az első konzervek megjelentek a boltokban. A háziasszonyok azonban már döntöttek, mert ha olcsóbbnak nem is mondható, de hogy praktikusabb, gyorsabb a főzés a gyárilag tartósított élelmiszerekből, az biztos. A dolgozó nőknek pedig nagyon kevés idejük van. A FŰSZERT Nagykereskedelmi Vállalat körülbelü- zázféle — több mint ötszáz- fiajta csomagolásban, minőségben készülő — konzervet ad a miskolci boltoknak. Ezek a készítmények nemcsak alapanyagukban, hanem a tartósítási eljárásban is különböznek. A szárítás, sózás, savanyítás, füstölés mellett egyre gyakrabban alkalmazzák a pasztörizálást, a mélyhűtést és a liofili- zálást, a hűtéses, porításos módszert. A tavalyi népszerűségi listán „fejhosszal” vezetnek a gyümölcskészítmények: ízek, dzsemek és befőttek. Ennek magyarázata bizonyára az 1969. évi magas gyümölcsárakban rejlik. Befőttből az 1968. első három negyedévi 22 vagonnal szemben tavaly 31 vagon fogyott el, a gyümölcsízeknél pedig 11 vagonról 21-re nőtt a forgalom. Kisebb volt a növekedés a főzelékeknél; 72 vagon fogyott el belőlük. A tőkehúsellátás zavarai indokolják a húskonzervek nagy népszerűségét. Májkrémből, tartósított húsokból 56 vagonnal adtak el a miskolci boltokban. Az egy miskolci lakosra jutó fogyasztás ebből a termékből 20 forinttal emelkedett egy év alatt. (Tavaly az első három negyedévben 63 forint volt.) Ugyancsak a húshiány lehet a magyarázata, hogy a halkonzerv-fogyasztás majdnem a kétszeresére növekedett. 1969 első kilenc hónapjában megettünk még tizenkét vagon készételt, hárem vagon levesport, ötven mázsa szárított zöldséget, ötvenöt vagon savanyúságot és 12 vagon paradicsomot is, konzerv formájában. A paradicsom egyébként a szárított főzelékeken kívül az egyetlen olyan termék, amelyből visz- szaesett a fogyasztás. Ennek a magyarázata a korábbi 20 százalékos áremelkedésben rejlik. Emelkedett az átlagár a fózelékkonzerveknél, a savanyúságoknál, a húskonzerveknél, a készételeknél, csökkent a halaknál és a tartósított gyümölcsöknél. A FŰSZERT Vállalat az idén is jó ellátást ígér kon- zervből. Üj készételek, pácolt halak kerülnek az üzletekbe. A nagyon népszerű és talán a legolcsóbb konzervfajtából, a mélyhűtött ételekből is hamarosan több lesz a miskolci élelmiszerboltokban. A Debreceni Konzervgyár mélyhűtő üzemének elkészülte után ugyanis a FŰSZERT innen is hoz árut. P. É. Mi az érdektelenség* magyarázata ? Szakszervezeti gyűlés az MK l •ntíl A villamosvezető másik sebességre kapcsolt, aztán elkapva tekintetét a sínekről, elhúzta a száját: — A szakszervezeti taggyűlést ott tartják a Baross Gábor 13. alatt. Nem keli sietni, alig lesznek ... — Két megálló között még hozzáfűzte: minek? Évek óta megszoktuk, hogy úgysem történik semmi. akármit mondanak ... Csak bólogatni meg ... minek ? Netn tudhatta, ki és mién érdeklődik a taggyűlés helyéről. Vadidegennek nyilatkozott így! „kun kartács helyett” Azt gondoltam, ilyen bevezetés után már nem is érhet meglepetés a Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi dolgozóinak tegnap délelőtt 9 órára hirdetett szakszervezeti értekezletén. A 800 dolgozónak legfeljebb 10 százaléka lesz majd ott. Optimista voltam. A teremben összesen nyolc ... ..^szervezeti tag — azok is bizalmiak. Az előadó a kilencedik. Jöttömre elnézést kér, egy pillanatra kimegy. Addig a többiek elmondják : csak ha valami nagyon kötelező szakmai oktatás van, akkor vannak többen. — Jó, jó, ha esetleg máskor...’ de most olyan fontos, valamennyiük érdekét szolgáló a napirend: a nyereségrészesedés felosztása az új rendelkezés szerint, s az ezzel összefüggő kollektív- szerződés-módosítás! Néhányon még afekor te mosolyognak, amikor az előadó, Mátyus László osztály- vezető beszélni kezd: — Kun kartárs helyett most én tartom az értekezletet Neki az igazgatóhoz kellett mennie ... Negyedóra elteltével megérkezik Pásztor Sándor, az igazgató. Kun László, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára viszont nincs vele! Majd elterjed? Az előadás .rövid. „Csupán kivonatos” — mentegeti az előadó, aki — mint később kiderül — a kezdés előtt negyedórával kapta kézhez a sző •eg.í,. Itt-ott valóban magyarázatra, kiegészítésre szorul. Kong a terem, amikor befejezi: — Bízunk benne, hogy jól lesz megkötve a kollektív szerződés! Megoldia a nyere- , ségrészesedés differenciálását. Ehhez kéri a szakszervezet mind dolgozónk javaslatát.. De hát mikor és hogyan? Ki mondja meg nekik, hogy tulajdonképpen miről is van szó? A megjelent nyolc társuk? Ha tízszer ennyien lennének is... Vagy: majd •ik elterjed? Volna mit megvitatni! A hozzászólást az igazgató kezdi: — Nem jönnek el a szak- szervezeti tagok. Aztán majd mondják egymás között a végállomásokon: a vezetőség ..mutyiban” úgyis, megkapja a pénzét... Kisezer gondról tájékoztat, évek alatt felgyülemlettekről. Kevés a munkaerő, korszerűtlenek a közlekedési eszközök, no és az utasok sem angyalok, idegőrlő a munka itt, segíteni kell sok-sok bajon: — De nem nagyon kapun.-e elgondolásokat, véleményeke. a különböző intézkedéseinkhez a dolgozóktól! Hanem javaslat most van: Bácskái Sándor autóbuszvezető, szakszervezeti bizalm szól a napirendhez. — Helytelen, hogy külön papíron fut a dolgozók és a vezetők nyereségösszege. Lássa mindenki, ki mennyit kap, akkor nem lesznek szóbeszedek, hogy az igazgató 25 ezer forintot kapott. Sokszor felvetik. s nekem nincs dokumentumom, amivel bizonyítsak. S bár nagyot nevet az Igazgató, hogy „jó is lenne!”, ez a hozzászólás figyelmet érdemel, valamit mutat: hogy tudniillik az itt dolgozók nemigen értik-tudják, mi is az a differenciált nyereségelosztás. milyen az arány, s ha többet kap valaki, vajon mit tett a közös „tárcába” azért? Lenne hát mit megvitatni a szakszervezet tagságának az MKV-nál. Hiszen a tovább, két-három felszólalás is csak a gondokról árulkodott, s a, értekezlet befejeztével fellob. banó szenvedélyes hangú vita is bizonyít: kikívánkozik a vélemény az emberekből Csakhogy, a közös nevezői e kétfelől kellene egy-egy le pást tenni: a szakszervezet tagoknak is, — hisz mindany- nyiuk kenyeréről van szó- — de vezetőiknek is! — mert ez közös kenyér! RADVANYI ÉVA A Táncsics Kiadó új kiadványa Briaádélet Hamarosan forgalomba kerül a Brigádélet című új kiadvány, amelyből a Táncsics Kiadó évenként 12 száÚjra nyitva az üvegezőből! Egyévi szünet után csütörtökön újra megnyílt a Baj- csy-Zsilinszky utcai üvegező- üzlet. A Miskolci Vegyesipari Vállalat felújított boltjában különféle üvegtáblák, tükörlapok sorjáznak. A megrendelők kérésére az üvegezők azonnal házhoz menne*.. Az üzlet profilját hamarosan bővítik: vásárolni lehet majd itt olyan árucikkeket, amelyeket néhány hónap múlva a vállalat készít: például nyeles kézitükröket, apró háztartási cikkeket, játékokat, hintákat; Maradok a káposztánál Azok közé tartozom, akik könnyen megnáthásodnak. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy irodai munkát végzek. Az ilyen dolgozó tudniillik — egy tudós orvos szerint — kilencszer könnyebben kapja meg a náthát, mint a kenyerét a szabad ég alatt megkereső halandó. A náthától, s az influenzától (a kettő állítólag nem azonos nyavalya) való félelmem ellenére, a korom miatt, már nem változtathatom meg foglalkozásomat —, igyekszem hát mindig idejében felkészülni a vírusok támadására. Hallottam valahol, hogy a savanyú káposzta a legjobb óvszerek közé tartozik, s bár nem nagyon ízlik, évek óta vitézül fogyasztom, észrevehető eredménnyel. Tavaly óta azonban gyakran olvasón’, hogy a Cevi nevű szörp az influenza egyik leghatásosabb ellenszere. Konyitva valamicskét a reklámhoz, maga az elnevezés tetszik. Magában foglalja a C-vitamin kifejezés elemeit, sőt, az Évi-t is, — nos; ha már az itóka neve ennyire komplex, nyilván az a tartalma is, vagyis többféle hatóanyag található benne. Unszolásomra a feleségem tegnap vásárolt egy korsóhoz hasonló zöld műanyag fiaskóval. Ízléses ez is, egyszóval: megfelelő a szörp „csomagolása”. Nosza, nyomban megittam egy adagot. Nem rossz ízű a Cévi, — ám az izgatott legjobban, hogy a szervezetemben milyen erővel száll harcba a jóég tudja merrefelé ólálkodó vírusokkal. Nem sokáig tartott ez a „befelé-nézé- sem”. Tanulmányozandó a flaska fülére kötött ötszögletű cédulácskán a Cévi ismérveit, meghökken- ve olvastam, hogy az itókát 1969. április 16-án gyártották. Ez nem volna baj, egy sorral feljebb azonban olvasható., hogy: „Szavatosság: 6 hónap”. Azaz, a gyártó cég, az Erdei Termék V., az elmúlt év október 16-ig vállalt felelősséget a szörp hatásáért. Azóta pedig pontosan 3 hónap múlt el. Jól tudom, hogy a szavatossági idő némely árucikknél nagynéha hosszabb is lehet a jelzettnél, jó- néhánynál azonban rövidebb. Néhány hónapja is például cipőt vásároltam, amelynek már egy hét múlva levált a talpa. (Igaz, semmiféle cédulán nem szavatolták, hogy menynyi ideig hordható.) Nincs házi laboratóriumom, hogy megállapítsam (egyébként sem értek hozzá): a Cévi alkotóelemeire bomlott-e már, aminek ugyebár, egészen más hatása is lehet, mint amit a szörptől vár az ember. Annyit azonban megállapítottam: a forgalmazó kereskedelmi szerv őszinte, amiért nem cserélte ki a cédulát (dicséret érte), ugyanakkor viszont felületességgel is vádolható, mert nem cserélte ki a flaska tartalmát. Számomra tehát l:l-re, azaz döntetlenre áll a szörpfogyasztás ügye, — s ezért a vitaminszükségletemet ezután is az egy alkalomra hűtlenül elhagyott káposztával elégítem ki. T, !. mot jelentet meg. A számí tásba vett olvasótábor minden bizonnyal a munkások, < tízéves szocialista brigádmoz galom ma már több mint } millió főnyi tagságából kerü majd ki. A kiadó azt szeretné, hogy a munkások nr csak olvassák a Brigádéletei, hanem olyan véleménynyil vánitó. problémafelvető társadalmi fórumnak tartsák ahol ki-ki írásaival jelentkezhet: a munkahelyi gondoktól az aktuális közélet kérdésekig mindenféle témában. A sajtó alatt levő első számba Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára írt bevezető' a szocialista brigádok idő szerű feladatairól. A Brigádélet foglalkozó, majd a legfontosabb külpolitikai, munkásmozgalmi kérdésekkel, a világpolitika aktuális eseményeivel is. 0;i könyvek, filmek ismertetése a humor, a karikatúra sem hiányzik lapjairól. rr 0 csak tudja Az igazgatóhelyettes a főnökével beszélgetve elismerőleg megjegyzi a titkárnőről: milyen elegánsan öltözködikl — És milyen gyorsan! — teszi hozzá az igazgató.
