Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
Csőrepedés csak megrendelésre ? Tegnap délután a Bajcsy- Zsilinszky utca 22. szám alatt az egyik első emeleti lakásban csőrepedés történt. A lakás főbérlője természetesen azonnal telefonált a MIK vízvezeték-szerelő csoportjának, kérve: jöjjenek, mert már több vödör vizet felszedett, félő, hogy az alattuk lakók beáznak, sürgős a segítség. Soltész István csoport- vezető azonban felvilágosította: csak a házkezelőség megrendelésére mennek ki. Mit tehetett a lakó? Üjabb telefon a házkezelőséghez, ahol azt a meglepő választ kapta kérésére, hogy zárja el a főcsapot, mivel megrendelést csak a déli órákig fogadnak el. Hogy mi következik ebből? Természetesen az, hogy a kedves lakók lehetőleg igyekezzenek a délután, vagy esetleg éjszaka bekövetkező csorepedésí délig megrendelők Különben magukra vessenek, hiszen a szent bürokratizmust sértené, ha netán a szabályt megkerülve óhajtanák a gyors segítséget. Ne adj’ isten, hogy szökőár legyen!... (révo) Chinsin-üzem Miskolcon Tavaly kezdte meg a termelést, és az idén már teljes kapacitással dolgozik — évi íOO tonna Ditrofon rovarirtó s^ert készít — a Chinoin gyár miskolci üzeme. A Ditrofon mellett kész gyógyszerek csomagolásával is foglalkozik. A 15—20-féle gyógyszert 24 nő csomagolja, az egész üzemben pedig összesen 110-en dolgoznak gc Világsikert aratott — és még Miskolc város világhírnevét is növelte — ez a gép, s feltalálója: Gellért Károly lakatos, a Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat műszaki tanácsadója. A gép — a poligon-esz- terga — ugyanis rendkívüli sikerrel szerepelt a nürnbergi világszabadalmi kiállításon. Ilyen jellegű kiállításon most vettek részt először a szocialista országok. Hazánkat két találmánnyal képviselte a Licencia (Országos Találmányokat Értékesítő Hivatal), s ezekkel elnyerte az Európa-érem ezüst fokozatát. Gellért Károly találmányának gyártásjogi megvételére 17 külföldi (köztük japán) cég teli ajánlatot. A feltaláló azonban elsősorban hazánkban szeretné hasznosítani gépéi, amely 18 féle idom elkészítésével az ipar számos ágát forradalmasíthatja. Sajnos, a magyar szakemberek még nem ismerték fel jelentőségét. A Déli Hírlap tavaly, 1969. október 20-i számában „Mit tud a sokszögeszterga?” címmel felhívta erre a figyelmet. A külföldi elismerés után most már hazánkban is reflektorfénybe kerül: január 18-án a rádió, 20-án a Delta folyóirat, 25-én a ív Delta adása mutatja be a miskolci találmányt (Ruttkay—Ágotha) Késedelem mindenütt Helyzetkép négy fontos beruházásról 1970 több régen vart miskolci beruházás elkészültének határideje. Információink szerint azonban ezeknek az új létesítményeknek a befejezése különböző okok miatt elhúzódik „Csúszik“ az ltjúságtfláz is A 6yőri kapui Ifjúsági Házat ugyancsak a BÁÉV építi. A 7 millió forintos beruházással készülő épületben jelenleg a válaszfalakat rakják, s eddig körülbelül a munka 50 százalékát végezték el. Az áte ’ás határideje 1970. március 15., de itt is „csúszásra” kell számítani. A BÁÉV arra hivatkozik, hogy a beruházók, például a városi KISZ- bizottság. többször módosította az építési tervet, ezért májusnál hamarabbra nem ígérik az Ifjúsági Ház átadását. Kétszer annyi ipari tanuló foglalkoztatását tervezi az idén az Avas Bútorgyár, mint tavaly. Az utánpótlás képzésén kívül gondoskodnak a meglevő dolgozók szakmai fejlesztéséről is. Továbbképző tanfolyamon oktatják a segédmunkásokat, akik betanílezó ígéri a határidő megtartását, a munkák állását ismerve, ez sem látszik biztosnak. A Gouiöri lelii járót tervezik A Gömöri pályaudvari felüljáró ma még a tervezés stádiumában van. A KPM — a felüljáró beruházója — jóváhagyta a tanulmánytervet, a kivitelezési terv elkészítésével pedig a budapesti UVA- TF,RV-et bízta meg. A körülbelül 40 millió forintba kerülő felüljárót a Budapesti Közlekedési Építő Vállalat — a végleges tervek elkészülte után — jövőre kezdi el építeni. (pusztai) tott munkások lösznek, magasabb bérrel. A műszaki és alkalmazotti beosztásban levőknek szintén tanfolyamot indítanak. Ezeken az előadásokon a munkaerő- és költséggazdálkodás alapvető kérdéseiről lesz szó. Hőszigetelés. tii/állo falazás Országszerte dolgoznaka^niiskölc! A Benin Kohászati Müvek kemencéit javítja jelenleg a Gyárkémény-, Kazán-. Kemenceépítő, Hő- és Savszige- teiő Vállalat miskolci kirendeltségének 100 vasszerkezet- szerelő munkása és 150 kőművese. A 700 embert foglalkoztató vállalat ugyanakkor 8—10 millió forint értékű szigetelési munkát végez a miskolci hűtőházban is. Nemrégiben fejezték be munkájukat az újfehértói és nyíl-egyházi almatárolókban, elkészültek az ózdi nagyolvasztó léghevítő jenek építésével, most pedig Debrecenben, Kazincbarcikán és a Tiszai Vegyikombinátban végeznek hőszigetelést és tűzálló falazást. Világot látnak a „nyulak” Február végén fejezik be a Magyar Édesipar Szerencsi Csokoládé-gyárának diósgyőri telepén a húsvéti csokoládé- figurák gyártását. Az édes termékekből 80 tonna nyúl, tojás és több más figura kerül külföldre. A gyár legnagyobb megrendelői: Ausztria. Dánia, Svédország, az NSZK és Anglia. A Centrum a második fél évben ? A Beloiannisz utca sarkán >ülő és a város kereskedel- i ellátásában igen fontos jntrum Áruházban a szere- si és burkolási munkák van- ik még hátra. A 40 millió rintos költséggel épülő lé- sítmény átadási határidejét edetileg ez év április 4-ére zték ki. A beruházók azon- in időközben többször mó- jsították a terveket, így pél- iul megváltoztatták az épü- t homlokzatának burkoló- lyagát. Az új Centrum Áru- iz átadásának a határideje Úanatnyilag még nem biz- s, de az építő, a BÁÉV ígé- te szerint a második fél évin mindenképpen befejezik ,t a létesítményt. A népkerti könyvtárnál csak az alapok A Népkertben épülő megyei könyvtár, amelynek kivitelezője ugyancsak a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, pillanatnyilag tízszázalékos készültségű. Lerakták az alapokat, de a szerkezeti munkákkal tavaszig várni kell. Az új megyei könyvtárat a szerződések értelmében november 30-án kellene átadni. Bár a kiviteHáromszintű oktatás Még nem városi emberek Budapesti rokonommal sétálgattam kora délután a Széchényi utcán. — A ti Rákóczi utatokon sem nagyobb a nyüzsgés, leíoga dóm — próbáltam büszkeségre váltani a csúcsforgalmi idő szak tülekedését. Mire ő csendesen megjegyezte, hogy sokká- inkább a nagy pályaudvarok környékét idézi most szerim. az utca képe. Igazat kellett adnom neki, hiszen csúcsforgalmi időszakokban a Széchenyi utcán átzúdulók jelentős része valóban pályaudvarokra siet. Legfeljebb annyi időre szakítva meg útját a gyár és a Tiszai pályaudvar között, amíg bevásárol vagy felhajt valahol egy-két féldecit. A város gyorsan fejlődő ipara sok ezer embert „szippantott fel” a környező falvakból. A statisztikák 20—30 ezerre teszi- az ingázók számát, s ehhez jön még az a 4—5 ezer ember, aki munkásszálláson, albérletben él, s csak hét végén utazik haza a családjához. Szám szerint ismerjük tehát ezeket a: embereket, s ismerjük őket úgy is, mint munkásokat. Tud juk például, hogy sok közöttük a segéd- és betanított mun kás, anyagmozgató, más szóval a fizikailag legnehezebb terű létén dolgozó. Kevesebbet foglalkoztunk azonban eddig azzal hogy milyen szerepet játszanak a város életében, hogyan befolyásolják Miskolc közhangulatát. E sorok írója — Marx téri otthonából a munkahelyére menet — állandó útitársa a kora reggeli órákban az éjszaka: műszakról szabadult bejáró munkásoknak. Érthetően fáraó tak, törődöttek ilyenkor, türelmetlenek, ingerlékenyek. Sze retnének mielőbb otthon lenni, ágyba bújni, de addig met végig kell kínlódniuk a zsúfolt villamosokon, autóbuszokon a pályaudvarig vezető utat, majd a vonat egy-két órás zö työgtetését. Minden, ami a gyár és az otthon között van, le küzdendő akadály tehát számukra; valahogy így tekintik ma gát a várost is. Miről beszélnek, amikor egyáltalán van kedvük beszélni'' Nyáron az eső vapi a szárazság — az asszonyok nagy részi tsz-ben dolgozik, és egy kis kertje majd mindegyik bejáró nak van —. télen a disznótorok, s a falu egyéb eseménye- őket leginkább. Óriáskohók, modern gépel közül jönnek, de még kétlakiak, nem igazán városi emberek. Gondolkodásukat mindmáig a falun élő szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől örökölt szokások, a falusi környezet határozza meg. Ezernyi ellentmondást hordoznak tehát maguk ban, s ha a feszültség fáradsággal és a rossz közlekedés okozta bosszúsággal is kiegészül, akkor gyakran csattan az ingerül - szó, sőt néha a pofon is. Különösen, ha a gyárak környéké elárasztó butikok ócska pálinkájából több csúszik le a torkukon a szokásos egy-két féldecinél. Nem kétséges, nagy részük van abban, hogy Miskolc nyut tálán város benyomását kelti a vendégben. És része van an nak a néhány ezer — zömmel fiatal — embernek is, aki a munkásszállásokon, albérletekben él, s keresetének tekinti iyes hányadát a város szórakozóhelyein költi el. Fiatalok, társaságra vágynak. Kapcsolataik azonban igen szegényesek s a szesztől fűtve nemritkán erőszakkal is igyekeznek ismeretséget szerezni. Például úgy, hogy felkérik táncolni a fér jével vacsorázó asszonyt. — Az elutasító válaszra aztán gyak - ran pofonnal és ökölcsapással reagálnak. Többet kellene tehát foglalkozni a város ipari és társadai mi életében egyaránt nagy szerepet játszó bejáró munkások kai. Ideje feltérképezni végre — tudományos alapossággal — mire vágynak, s hogyan válhatnak igazán városi emberrt miskolcivá. BÉKÉS DEZSŐ + Az előkészítő tárgyalások után tegnap érkeztek városunkba a Danfoss cég képviselői. A dán cég 15 éve tart fenn üzleti kapcsolatot Magyarországgal és a METR1MPEX külkereskedelmi vállalaton keresztül rendszeresen szállít hűtőautoma- tikákat a DIGÉP-nek, évente fO ezer dollár értékben. Üzletkötői jól értenek a propagandához, mert olyan autóval járják a világot, ami kiállítási teremnek is berendezhető. Az üzleti tárgyalásokat megelőzően filmvetítéssel, bemutatóval és előadással népszerűsítették termékeiket a DIGÉP szakemberei előtt, (/erdélyi—ágotha)
