Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-12 / 9. szám
Rongyért, V-1J papírért 12 e/er toriul nauoiita Miskolc tíz állandó MÉH átvevőhelyén a város lakossága 12 ezer forint értékű papír-, vas- és egyéb hulladékterméket ad át naponta. Ebben az évben a vállalat orvosolta a hulladékgyűjtők régi sérelmét —, hogy mind ez ideig csak 50 fillért tudtak fizetni az újságpapír kilójáért; most egyforintos egységárat állapítottak meg. iá az ásványvíz Az elmúlt évben a répce- laki saénsavgyár felrobbanása miatt megnőtt a kereslet a szénsavas üdítő italok és természetes ásványvizek iránt. Míg korábban 5—600 hektoliter tapolcai vizet hozott forgalomba a miskolci Ital- és Vegyicikkgyártó Vállalat, az elmúlt évben ezer hektoliter Tapolcai vizet ho- k'ereskedelem nek. A legnagyobb kereslet idején még negyedliteres üvegekbe is palackozták. Több fogyott az üdítő italokból is, a korábbi évekhez képest háromezer hektoliterrel rendeltek többet a vállalattól. Most, az év elején meggyorsították a kiszállítást, mintegy félmillió forintot költöttek gépkocsik beszerzésére. A vállala t 600 élelmiszer - üzletnek, vendéglátó helynek ad italárut, vegyicikket pedig Egerbe, Gyöngyösre, Debrecenbe, Nyíregyházára is szállít. (nagy) * „A talált tárgyak osztályára mentem'’ — bocsánat, mentünk. A képünkön látható hölgy éppen az elveszett retiküljét keresi a raktárnak kinevezett szekrényben. Az MKV talált tárgyak osztályának vezetője el. mondotta, hogy nagyon szórakozottak vagyunk. Különösképpen az esernyő- és táskatulajdonosok. Ezekből a holmikból marad a legtöbb az autóbuszokon és a villamosokon. Az értékesebb talált tárgyakat — például a nemesfémei, ami elég gyakran akad — az Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat, valamint a Bizományi Áruház Vállalat veszi át. A megmaradt többi holmit az időszakosan megtartott árverésen a dolgozók rendelkezésére bocsátják, s az ebből befolyt pénzt a Közlekedési Vállalat szakszervezeti bizottságának utalják át. tszá/ntó—ágotha) Nagyobb segítségei a fizikai dolgozók gyermekeinek Nyü zsögnek Nem azokról szeretnék .szólni, akik — a/, értelmező szótár szerint — ..a maguk hasznára, érdekből sürgölődnek, feltűnően mutatkoznak”, egyszóval: nyüzsögnek. Inkább a szorgos, igyekvő, törekvő emberek védelmében kell ejteni néhány szót. akiknek sokszor odavetik: mit nyüzsögsz annyit?! M.-nét például bosszantja, hogy Kismama kolleganője vsuk késéssel kapta meg a szakszervezeti segélyt. Maga jár utána, esetleg porol az illetékesekkel. Könnyen haragost \s szerezhet. Szüksége van erre? L. az osztályvezetővel szemben védelmére kel a fiatal munkatársnak. Persze, hogy ezt megjegyzik. Z. IBUSZ-utat szervez, X. önként túlórázik, Y. választókat toboroz a tanácstagi beszámolóra. Van. aki már régen nyugdíjas, de azért mindig részt vesz a munkásőrség fárasztó gyakorlatain, más — ugyancsak nyugdíjasként — bontási anyagért szaladgál, hogy a cigányok építkezhessenek. Miért ..nyüzsögnek”? A fizetésük úgysem lesz több. nem .,emelik ki” őket. kitüntetést sem kapnak. Közösségi érzés, humanitás... Ugyan kérem! Pénz beszél. Persze, mindig vannak jó bolondok.. Tulajdonképpen neheztelnek rájuk. Neheztelnek, mert a ..nyüzsgők” tevékenysége lelkiismeret-ébresztő. A lelkiismeretünket pedig szeretjük elaltatni. S olyan jól megvagyunk ilyen „izgága” emberek nélkül is. Nem lopunk, nem csalunk, a világot pedig úgysem tudjuk megváltani. Az pedig természetes, hogy elnézünk egymásnak néhány dolgot. Elvégre; emberek vagyunk ... Még jó, ha a szorgalmas, ambiciózus embert csak kinevetik. Mert egy kis csavarással nevezhetjük összeférhetetlennek, vagy akár rebellisnek is. És akkor már káros a közösségre. . Talán ezért van az. hogy sok helyen már senki sem üzen hadat a közönynek, a lustaságnak, a felelőtlenségnek. GY— Huszonöt év és a szövetkezeti mozgalom Nyolc járás kiállítása — kulturális íesztivál (Folytatás az 1. oldalról.) — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vezetőinek, párt- és KlSZ-szerveze- teinek figyelmét a bukások és kimaradások gondos elemzésére és arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit fokozottan sejtsék. A tények ismeretében meg kell állapítani, hogy még nem tettek mindenben eleget kötelezettségüknek. Sok helyütt túlságosan a képzés spontán hatásaira hagyatkoznak. Az utóbbi években erősödött az a tendencia is, hogy a fizikai dolgozó családok inkább olyan pályára adják gyermekeiket. ahol gyorsabban válnak keresőképessé. — A fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi előrehaladásának kérdése szorosan kapcsolódik közoktatási rendszerünk fejlődésének generális problémájához, a mnnkáskerületck és falusi iskolák tárgyi, személyi feltételeinek javításához, az osztálylétszámok csökkentéséhez, a pedagógusok túlterhelésének enyhítéséhez, szak- képzettségük fejlesztéséhez. zésére és a továbbtanulásra való előkészítésére. Ebbe a munkába szervezetten be kell kapcsolni a felsőfokú tanintézeteket, KlSZ-szerveze- teket, kollégiumokat. Szükségesnek véljük a társadalmi ösztöndíj-rendszer kiterjesztését a fizikai dolgozók tehetséges, középiskolában tanuló gyermekeire. Továbbtanulásukat. segítjük elő azzal is, ha szorgalmazzuk az intenzív kiscsoportos oktatási formák bevezetését a felsőfokú intézményekben. A MÉSZÖV elnöksége fel- szabadulásunk, a szövetkezeti mozgalom megindulásának 25. évfordulója alkalmából Borsod megye nyolc járásában. és Miskolcon a szövetkezetek munkáját bemutató kiállítás-sorozatot és kulturális programot szervez. A járások területén már megalakultak az akcióbizottságok, amelyek feladata a kiállítások és a kulturális fesztiválok megrendezése. A kiállításokon vetített diaképekkel, grafikonokkal, fotókkal és természetesen a szövetkezetek késztermékeivel illusztrálják az elmúlt 25 év munkájának jelentőségét Az első kiállítás február 28-án nyílik Sárospatakon. Cukrászkiállításra. járási szavalóversenyre és a szocialista brigádok vetélkedőjére is sor kerül. Hetenként más és más járásban rendeznek kiállításokai és több napos műsorokat Április végén pedig a járási elsők mérik össze erejüket, tudásukat Miskolcon. A legszebb termékekből ugyanekkor nyílik kiállítás a megye- székhelyen. „Gavallér’ volt társadalombiztosításunk Százmilliók családi pótlékra és táppénzre Hyenkor. a mérlegkészítés időszakában, no meg esetleg a statisztikai évkönyvek megjelenésekor adnak sokszor okot a csodálkozásra a társadalmi biztosításról gyűjtött számadatok. Kívülállók nem Is sejtik, hogy évről évre milyen hatalmas összeget fizetnek ki családi pótlékra, táppénzre, gyógyszerekre. A Borsod megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság elkészítette év végi mérlegét, amely mutatja, hogy például a. megyében levő ipari munkavállalók részére csupán családi pótlékként több mint 226 millió forintot fizettek ki. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek tagjai 12 millió forint családi pótlékot vettek fel. A betegállományban levő munkavállalók részére csaknem 251 millió forintot utaltak ki táppénz címén. A termelőszövetkezeti tagok baleseti kártalanítására kifizetett összeg 2 millió forint .volt. Terhességi és gyermek- tgyi segély címén 36 milliót, anyasági segély címén 6 milliót, a tsz-tagok anyasági segélye címén 28ö ezer forintot könyveltek el az intézet kiadási rovatában. Tetemes összeget költöttünk útiköltségre is — w—- házi. rendelőin»-' '' vizsgálatok stb. címen az ipari munkavállalók részére 7 milliót, a tsz-tagok részére pedig 1 millió 200 ezen forintot térített vissza az intézet. A tbc-s betegek rendkívüli anyagi támogatására másfél millió forintot fordítottak. Igen jelentősen növekedett a gyermekgondozási segély csz- szege. Az üzemi kifizetőhelyeken 37 és fél millió forintot utaltak ki erre a célra. A rászoruló csecsemők részére 605 ezer forintért vásároltak anyatejet, ugyanakkor az idős, reumás vagy csúzos betegek részére 324 ezer forint értékű gyógyfürdőjegyet biztosítottak. Különösen sok gyógyszert fogyasztott megyénk lakossága az elmúlt évben. A Társadalombiztosítási Igazgatóság 148 millió forinttal járult gyógyszerfogyasztásunkhoz. Sokba kerültek a különböző gyógyászati segédeszközök is. Így például szemüvegekre csaknem 3 milliót, fogpótlásra 1 millió 700 ezer forintot, egyéb gyógyászati segédeszközre pedig további 3 millió H0O ez°r forintot fordítottak. E problémák megoldásához nélkülözhetetlen a társadalmi erők mozgósítása. A tanácsoknak, üzemeknek, vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek nagyobb részt kell vállalniuk az iskolaügy fejlesztéséből, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának. művelődésének tudatos támogatásából. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak. — Kormányzatunk az egyetemi és főiskolai továbbtanulás feltételeinek biztosítására eddig is nagy erőfeszítéseket tett. Jelenleg a hallgatók fele, a fizikai dolgozók gyermekeinék több mint kétharmada lakik kollégiumban. Egyes kisebb területektől eltekintve, gyakorlatilag minden rászoruló vidéki gyereket el tudunk helyezni, sőt a nagyvárosban, rossz körülmények között élő munkásgyerekek is elhelyezést nyerhetnek. Az 1963 szeptemberében bevezetett új ösztön- díjrendszer alapvetően szintén a fizikai dolgozók gyermekeinek szociális támogatását szolgálja. — A negyedik ötéves tervben mintegy 9000 általános iskolai körzeti kollégiumi és 12 000 középiskolai kollégiumi helyet létesítettünk, elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számára. Kívánatos lenne, ha a társadalmi összefogás növelné a lehetőségeket. — Fokozottabb figyelmet kell fordítani nu^ievő általános es középiskolai kollégiumainkban, napközi otthonainkban és a szakköri mozgalomban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek ta- i Milyen a másik? Aranyosak, rosszindulatnak, mohók, önfejűek, udvariasak Naponta találkoznak. Néha Ugyan bosszantják egymást, veszekednek, de azért jól megvannak, általában szere- tetben, s egyik sem élhet a másik nélküL Most — bizva a riporter ígéretében („nyugodtan elmondhatják a véle. mányüket, a nevük úgyis titokban marad”) — őszintén megmondják, hogy milyen a másik. Rendőrök, gya'ogosok Barna arcú, 22 éves rendör- őrvezető N. György; szürke félbőrkabátban, egy telefon s egy villanymelegítő társaságában, tizennégy lépcsővel a járda szintje felett irányítja a forgalmat. — Sietnek, rendetlenkednek, a kocsik elé ugrálnak, piros lámpánál is átszaladnak a másik oldalra. Önfejűek, s azt hajtogatják, hogy a zebrán a gyalogosé az elsőbbség. Ez igaz is, de tudni kell, hogy a kórházi ágyon és a temetőben már hiába hivatkoznak erre az elsőbbségre. — A rendőrök? Nem tartják fel indokolatlanul a forgalmat, udvariasabbak és rorWhUoií jE. <3e állandóan fontoskodnak — állítja Z. Ti- borné könyvelő, a gyalogos. Fodrászok, vendégek — A vendégek sokfélék — mondja F. Sándor, akit számon tartanak a szakmában. — Van, aki gavallér, van, aki túlzottan sértődékeny, s vannak olyanok is, akik fizetés nélkül próbálnak elmenni. — És mit csinál ilyenkor ön? — Fülön fogom, s viszem az üzletvezetőhöz. Uram, nekem családom van, és senkinek, még a Herkó páternek sem hitelezek. — A fodrászok mohók. Ha nem adok legalább két forint borravalót, kinéznek az üzletből. Sőt még nem Is köszönnek. Csak morognak. Mindent rákennének az emberre, hogy ezzel is növeljék a bevételüket, a keresetüket — mondja S. T. Károly 34 éves esztergályos, a vendég. Kalauzok, utasok — Jaj, az utasok, azok nagyon aranyos emberek: megállnak a peronon vagy jobbik esetben a kocsi belsejében, s nincs az a szép szó, nincs az a kedves kalauz, akinek a kedvéért **mT tanod tat is an-ább mennének — vallja Ny, János autóbusz- kalauz. — Van közöttük nagyon rendes, de van közöttük rosszindulatú is — mondja K. Nóra egyetemi hallgató. — A múltkor az egyik egy kórházból jött, beteg néninek külön is megállította a kocsit, s pont a ház kapujában tette le, hogy ne kelljen a gyenge öregasszonynak százötven- kétszáz métert gyalogolnia. Tegnapelőtt pedig egy kalauz éppen akkor indította el a villamost amikor fel akartam ugrani, s még csúfolódva rám is nevetett... Pedig láthatta volna, hogy randira megyek, mert fene elegánsan ki voltam öltözve. B. Gy. Mindig tanul az ember A bíró megkérdezi a vádlottól: — Ügy követte el u betörést, ahogy az imént vázoltam? A vádlott: — Nem, tisztelt bíró ur. De köszönöm a tanácsot. A módszerét alkalomadtán felhasználom!
