Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-12 / 9. szám

Rongyért, V-1J papírért 12 e/er toriul nauoiita Miskolc tíz állandó MÉH átvevőhelyén a város lakos­sága 12 ezer forint értékű pa­pír-, vas- és egyéb hulladék­terméket ad át naponta. Eb­ben az évben a vállalat orvo­solta a hulladékgyűjtők régi sérelmét —, hogy mind ez ideig csak 50 fillért tudtak fi­zetni az újságpapír kilójáért; most egyforintos egységárat állapítottak meg. iá az ásványvíz Az elmúlt évben a répce- laki saénsavgyár felrobbaná­sa miatt megnőtt a kereslet a szénsavas üdítő italok és természetes ásványvizek iránt. Míg korábban 5—600 hektoliter tapolcai vizet ho­zott forgalomba a miskolci Ital- és Vegyicikkgyártó Vál­lalat, az elmúlt évben ezer hektoliter Tapolcai vizet ho- k'ereskedelem nek. A legna­gyobb kereslet idején még negyedliteres üvegekbe is pa­lackozták. Több fogyott az üdítő italokból is, a korábbi évekhez képest háromezer hektoliterrel rendeltek töb­bet a vállalattól. Most, az év elején meggyorsították a ki­szállítást, mintegy félmillió forintot költöttek gépkocsik beszerzésére. A vállala t 600 élelmiszer - üzletnek, vendéglátó helynek ad italárut, vegyicikket pe­dig Egerbe, Gyöngyösre, Deb­recenbe, Nyíregyházára is szállít. (nagy) * „A talált tárgyak osztályára mentem'’ — bocsánat, mentünk. A képünkön látható hölgy éppen az elveszett retiküljét keresi a raktárnak kinevezett szekrényben. Az MKV talált tárgyak osztályának vezetője el. mondotta, hogy nagyon szórakozottak va­gyunk. Különösképpen az esernyő- és táska­tulajdonosok. Ezekből a holmikból marad a legtöbb az autóbuszokon és a villamoso­kon. Az értékesebb talált tárgyakat — pél­dául a nemesfémei, ami elég gyakran akad — az Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat, valamint a Bizományi Áruház Vállalat ve­szi át. A megmaradt többi holmit az idősza­kosan megtartott árverésen a dolgozók ren­delkezésére bocsátják, s az ebből befolyt pénzt a Közlekedési Vállalat szakszervezeti bizottságának utalják át. tszá/ntó—ágotha) Nagyobb segítségei a fizikai dolgozók gyermekeinek Nyü zsögnek Nem azokról szeretnék .szólni, akik — a/, értelmező szótár szerint — ..a maguk hasznára, érdekből sürgölődnek, fel­tűnően mutatkoznak”, egyszóval: nyüzsögnek. Inkább a szorgos, igyekvő, törekvő emberek védelmében kell ejteni néhány szót. akiknek sokszor odavetik: mit nyü­zsögsz annyit?! M.-nét például bosszantja, hogy Kismama kolleganője vsuk késéssel kapta meg a szakszervezeti segélyt. Maga jár utána, esetleg porol az illetékesekkel. Könnyen haragost \s szerez­het. Szüksége van erre? L. az osztályvezetővel szemben vé­delmére kel a fiatal munkatársnak. Persze, hogy ezt meg­jegyzik. Z. IBUSZ-utat szervez, X. önként túlórázik, Y. válasz­tókat toboroz a tanácstagi beszámolóra. Van. aki már régen nyugdíjas, de azért mindig részt vesz a munkásőrség fárasztó gyakorlatain, más — ugyancsak nyugdíjasként — bontási anyagért szaladgál, hogy a cigányok építkezhessenek. Miért ..nyüzsögnek”? A fizetésük úgysem lesz több. nem .,emelik ki” őket. kitüntetést sem kapnak. Közösségi érzés, humanitás... Ugyan kérem! Pénz beszél. Persze, mindig van­nak jó bolondok.. Tulajdonképpen neheztelnek rájuk. Neheztelnek, mert a ..nyüzsgők” tevékenysége lelkiismeret-ébresztő. A lelkiisme­retünket pedig szeretjük elaltatni. S olyan jól megvagyunk ilyen „izgága” emberek nélkül is. Nem lopunk, nem csalunk, a világot pedig úgysem tudjuk megváltani. Az pedig termé­szetes, hogy elnézünk egymásnak néhány dolgot. Elvégre; emberek vagyunk ... Még jó, ha a szorgalmas, ambiciózus embert csak kinevetik. Mert egy kis csavarással nevezhetjük összeférhetetlennek, vagy akár rebellisnek is. És akkor már káros a közösségre. . Talán ezért van az. hogy sok helyen már senki sem üzen hadat a közönynek, a lustaságnak, a felelőtlenségnek. GY— Huszonöt év és a szövetkezeti mozgalom Nyolc járás kiállítása — kulturális íesztivál (Folytatás az 1. oldalról.) — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vezetői­nek, párt- és KlSZ-szerveze- teinek figyelmét a bukások és kimaradások gondos elem­zésére és arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit fokozot­tan sejtsék. A tények isme­retében meg kell állapítani, hogy még nem tettek mindenben eleget kötelezettségük­nek. Sok helyütt túlságo­san a képzés spontán hatásaira hagyatkoznak. Az utóbbi években erősödött az a tendencia is, hogy a fizi­kai dolgozó családok inkább olyan pályára adják gyer­mekeiket. ahol gyorsabban válnak keresőképessé. — A fizikai dolgozók gyer­mekei tanulmányi előrehala­dásának kérdése szorosan kapcsolódik közoktatási rend­szerünk fejlődésének generá­lis problémájához, a mnnkáskerületck és falusi iskolák tárgyi, sze­mélyi feltételeinek javí­tásához, az osztálylétszá­mok csökkentéséhez, a pedagógusok túlterhelé­sének enyhítéséhez, szak- képzettségük fejlesztésé­hez. zésére és a továbbtanulásra való előkészítésére. Ebbe a munkába szervezetten be kell kap­csolni a felsőfokú tanin­tézeteket, KlSZ-szerveze- teket, kollégiumokat. Szükségesnek véljük a tár­sadalmi ösztöndíj-rendszer kiterjesztését a fizikai dol­gozók tehetséges, középisko­lában tanuló gyermekeire. Továbbtanulásukat. segítjük elő azzal is, ha szorgalmaz­zuk az intenzív kiscsoportos oktatási formák bevezetését a felsőfokú intézményekben. A MÉSZÖV elnöksége fel- szabadulásunk, a szövetkeze­ti mozgalom megindulásának 25. évfordulója alkalmából Borsod megye nyolc járásá­ban. és Miskolcon a szövetke­zetek munkáját bemutató ki­állítás-sorozatot és kulturális programot szervez. A járások területén már megalakultak az akcióbizott­ságok, amelyek feladata a kiállítások és a kulturális fesztiválok megrendezése. A kiállításokon vetített diaké­pekkel, grafikonokkal, fotók­kal és természetesen a szövet­kezetek késztermékeivel il­lusztrálják az elmúlt 25 év munkájának jelentőségét Az első kiállítás február 28-án nyílik Sárospatakon. Cukrász­kiállításra. járási szavalóver­senyre és a szocialista brigá­dok vetélkedőjére is sor kerül. Hetenként más és más járás­ban rendeznek kiállításokai és több napos műsorokat Áp­rilis végén pedig a járási el­sők mérik össze erejüket, tu­dásukat Miskolcon. A leg­szebb termékekből ugyanek­kor nyílik kiállítás a megye- székhelyen. „Gavallér’ volt társadalombiztosításunk Százmilliók családi pótlékra és táppénzre Hyenkor. a mérlegkészítés időszakában, no meg esetleg a statisztikai évkönyvek meg­jelenésekor adnak sokszor okot a csodálkozásra a társa­dalmi biztosításról gyűjtött számadatok. Kívülállók nem Is sejtik, hogy évről évre mi­lyen hatalmas összeget fizet­nek ki családi pótlékra, táp­pénzre, gyógyszerekre. A Borsod megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság el­készítette év végi mérlegét, amely mutatja, hogy például a. megyében levő ipari mun­kavállalók részére csupán családi pótlékként több mint 226 millió forintot fizettek ki. Ugyanakkor a termelőszövet­kezetek tagjai 12 millió forint családi pótlékot vettek fel. A betegállományban levő munkavállalók részére csak­nem 251 millió forintot utal­tak ki táppénz címén. A ter­melőszövetkezeti tagok bal­eseti kártalanítására kifize­tett összeg 2 millió forint .volt. Terhességi és gyermek- tgyi segély címén 36 milliót, anyasági segély címén 6 mil­liót, a tsz-tagok anyasági se­gélye címén 28ö ezer forintot könyveltek el az intézet ki­adási rovatában. Tetemes összeget költöt­tünk útiköltségre is — w—- házi. rendelőin»-' '' vizsgálatok stb. címen az ipa­ri munkavállalók részére 7 milliót, a tsz-tagok részére pe­dig 1 millió 200 ezen forintot térített vissza az intézet. A tbc-s betegek rendkívüli anyagi támogatására másfél millió forintot fordítottak. Igen jelentősen növekedett a gyermekgondozási segély csz- szege. Az üzemi kifizetőhe­lyeken 37 és fél millió forin­tot utaltak ki erre a célra. A rászoruló csecsemők részére 605 ezer forintért vásároltak anyatejet, ugyanakkor az idős, reumás vagy csúzos be­tegek részére 324 ezer forint értékű gyógyfürdőjegyet biz­tosítottak. Különösen sok gyógyszert fogyasztott megyénk lakossá­ga az elmúlt évben. A Társa­dalombiztosítási Igazgatóság 148 millió forinttal járult gyógyszerfogyasztásunkhoz. Sokba kerültek a különböző gyógyászati segédeszközök is. Így például szemüvegekre csaknem 3 milliót, fogpótlásra 1 millió 700 ezer forintot, egyéb gyógyászati segédesz­közre pedig további 3 millió H0O ez°r forintot fordítottak. E problémák megoldásához nélkülözhetetlen a társadal­mi erők mozgósítása. A ta­nácsoknak, üzemeknek, vál­lalatoknak, termelőszövetke­zeteknek nagyobb részt kell vállalniuk az iskolaügy fej­lesztéséből, a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbtanulá­sának. művelődésének tuda­tos támogatásából. Nem le­het szó nélkül hagyni, hogy az elmúlt időszakban jelen­tősen csökkentek a társa­dalmi tanulmányi ösztön­díjak. — Kormányzatunk az egye­temi és főiskolai továbbtanu­lás feltételeinek biztosítására eddig is nagy erőfeszítéseket tett. Jelenleg a hallgatók fe­le, a fizikai dolgozók gyermekeinék több mint kétharmada lakik kollé­giumban. Egyes kisebb területektől el­tekintve, gyakorlatilag min­den rászoruló vidéki gyere­ket el tudunk helyezni, sőt a nagyvárosban, rossz körül­mények között élő munkás­gyerekek is elhelyezést nyer­hetnek. Az 1963 szeptembe­rében bevezetett új ösztön- díjrendszer alapvetően szin­tén a fizikai dolgozók gyer­mekeinek szociális támogatá­sát szolgálja. — A negyedik ötéves terv­ben mintegy 9000 általános iskolai körzeti kollégiumi és 12 000 középiskolai kollégiu­mi helyet létesítettünk, első­sorban a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekei számára. Kívánatos lenne, ha a társa­dalmi összefogás növelné a lehetőségeket. — Fokozottabb figyelmet kell fordítani nu^ievő álta­lános es középiskolai kollé­giumainkban, napközi ottho­nainkban és a szakköri moz­galomban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek ta- i Milyen a másik? Aranyosak, rosszindulatnak, mohók, önfejűek, udvariasak Naponta találkoznak. Néha Ugyan bosszantják egymást, veszekednek, de azért jól megvannak, általában szere- tetben, s egyik sem élhet a másik nélküL Most — bizva a riporter ígéretében („nyu­godtan elmondhatják a véle. mányüket, a nevük úgyis ti­tokban marad”) — őszintén megmondják, hogy milyen a másik. Rendőrök, gya'ogosok Barna arcú, 22 éves rendör- őrvezető N. György; szürke félbőrkabátban, egy telefon s egy villanymelegítő társasá­gában, tizennégy lépcsővel a járda szintje felett irányítja a forgalmat. — Sietnek, rendetlenked­nek, a kocsik elé ugrálnak, piros lámpánál is átszaladnak a másik oldalra. Önfejűek, s azt hajtogatják, hogy a zeb­rán a gyalogosé az elsőbbség. Ez igaz is, de tudni kell, hogy a kórházi ágyon és a temető­ben már hiába hivatkoznak erre az elsőbbségre. — A rendőrök? Nem tart­ják fel indokolatlanul a for­galmat, udvariasabbak és rorWhUoií jE. <3e állandóan fontoskodnak — állítja Z. Ti- borné könyvelő, a gyalogos. Fodrászok, vendégek — A vendégek sokfélék — mondja F. Sándor, akit szá­mon tartanak a szakmában. — Van, aki gavallér, van, aki túlzottan sértődékeny, s van­nak olyanok is, akik fizetés nélkül próbálnak elmenni. — És mit csinál ilyenkor ön? — Fülön fogom, s viszem az üzletvezetőhöz. Uram, ne­kem családom van, és senki­nek, még a Herkó páternek sem hitelezek. — A fodrászok mohók. Ha nem adok legalább két forint borravalót, kinéznek az üz­letből. Sőt még nem Is kö­szönnek. Csak morognak. Mindent rákennének az em­berre, hogy ezzel is növeljék a bevételüket, a keresetüket — mondja S. T. Károly 34 éves esztergályos, a vendég. Kalauzok, utasok — Jaj, az utasok, azok na­gyon aranyos emberek: meg­állnak a peronon vagy job­bik esetben a kocsi belsejé­ben, s nincs az a szép szó, nincs az a kedves kalauz, akinek a kedvéért **mT tanod ­tat is an-ább mennének — vallja Ny, János autóbusz- kalauz. — Van közöttük nagyon rendes, de van közöttük rossz­indulatú is — mondja K. Nóra egyetemi hallgató. — A múltkor az egyik egy kórház­ból jött, beteg néninek külön is megállította a kocsit, s pont a ház kapujában tette le, hogy ne kelljen a gyenge öregasszonynak százötven- kétszáz métert gyalogolnia. Tegnapelőtt pedig egy kalauz éppen akkor indította el a villamost amikor fel akartam ugrani, s még csúfolódva rám is nevetett... Pedig láthatta volna, hogy randira megyek, mert fene elegánsan ki vol­tam öltözve. B. Gy. Mindig tanul az ember A bíró megkérdezi a vádlottól: — Ügy követte el u betörést, ahogy az imént vázoltam? A vádlott: — Nem, tisztelt bíró ur. De köszönöm a ta­nácsot. A módszerét alkalomadtán felhasz­nálom!

Next

/
Thumbnails
Contents