Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

A neurózis nem „munkabetegség99 Rendelő a fonólermek mellett A vaskos ajtó tompítja a za t; zümmögéssé szelídíti, mire a folyosóra ér. Szélesre tárva azonban, pillanatokig szinte bó­dul az ember, s percek kellet: ek, hogy dobhártyája szók ja a zúgást. A munkaterem meleg-kellemes ilyenkor, hisz a gyár­udvaron havat cipel magával a szél. Apró pihék szálldosnak bent is, — neonfény alatt —, lamvassá homályosítják a par­ketta kockáit, míg a gépsoron fonallá perdül a gyapot.., A munkatermekhez vezető folyosón az öltözőkkel szom­szédos az üzemorvosi rende­lő. A pamutfonó 1500 dolgo­zója jól ismeri a modem mé­retű várót, s a szükséges mű­szerekkel felszerelt hófehér vizsgálószobát. ' 18 kilométer — gyalog Felvétel előtt alapos orvo­si vizsgálat előzi meg a dön­tést: a munkára jelentkező egészségi állapota megfelelő-e, birja-e majd kondíciója a gé­pek mellett a napi 16—18 ki­lométeres gyaloglást, vagy j csupán könnyebb munkára ; osztható be. Sándor tulajdonképpen már ekkor kezdi a „megelőzést”. ' — A felvételkor kötelező orvosi vizsgálat deríti ki, ; hogy egy-egy dolgozónknál í nire kell később is figyelni, vigyázni. Rekeszek, szekrények, író- , sztalok őrzik a törzslapok, s ! különféle kartonok százait, vlás-más rekeszben a fiatal- j korúakét, s ismét másikban a negyedik X-en túljutottakét. Külön kezelik azokat a kar­tonokat is, amelyeknek gaz­dája valamilyen betegségben szenved: reumásokét, hyper, lőni ásókét, nőgyógyászati pá- j 'iensekét, a szívesekét, s neu- * ’-etikusakét. Ezek állandó gon. | dozást igényelnek. Negyed- j évenként — vagy, ha a szük­ség úgy kívánja, annál is gyakrabban — ellenőrzi az izem orvosa egészségi állapo­tukat. A teljes ellenőrzés per­sze kiterjed minden dolgozó- -a: évente egyszer az egészsé­gesek számára is kötelező. 70-100 decibel között A közhiedelem azt tartja: ahol sok nő dolgozik együtt, ott nehezebb minden, több a gond, a baj és a vesződség. A pamutfonósok rácáfolnak erre. Az 1200 asszony és leány ember magáért, pedig mun­kájuk nagy állóképességet, s .•dzett Idegeket igényel. Ez utóbbit főként a zaj miatt. A KÖJÁL felmérése szerint 70—100 decibel a munkatér­nek zajszintje. Idegbeteg még sincs több itt sem, mint más üzemekben. Dr. Gócsa .Sándor kétéves tapasztalat tlapján mindjárt bizonyít is: — A neurózis nem „mun- sabetegség”. Komplex hatá­sok végeredménye: családi problémák, kiegyensúlyozat­lan élet, utazás, és persze az egész felfokozódott élettem­pó. Hiszen a családon belül elsősorban a nőre jut a ne­hezebb feladat..» A „gólya-brigád” Óvják, vigyázzák itt vala­mennyi dolgozó egészségét. Messzemenő a figyelem, s fá­radhatatlan a gondoskodás. Helyben rendel hetenként háromszor egy fogorvos, kép­zett egészségőr-hálózat segíti a munkásvédelmet, s a mun­ka-higiénét biztosítja a me- - legvizes fürdő, infravörös hajszárító, lábpúderező be­rendezés, s a napsugarakat pótló kvarclámpa is. A leg­nagyobb gondoskodást mégis — érthetően — a terhes mamák élvezik. Az orvos javaslatára, idejekorán könnyebb munka­Az elmúlt év májusában a csehszlovák és a magyar kül­kereskedelmi minisztérium a határmenti órucsereforgalom- ra vonatkozó megállapodást kötött. Az egyezmény lehető­séget ad a magyar és a cseh­szlovák szövetkezetek közvet­len áruforgalmára. A MÉSZÖV miskolci keres, kedelmi szaktitkárságának ve­zetője elmondotta, hogy ez ideig — a sorozatos tárgyalá­sok ellenére is — konkrét Egyhónapos szünet után, ma ismét megkezdődött a ter­melés a Hejőcsabai Cement- és Mészművek kőbányájában. Az elmúlt egy hónap alatt el­végezték a szokásos téli javí­tásokat. Megvizsgálták a kö­télpályát, a gépi berendezé­seket, rendbehozták a jármű­veket. Az egyhónapos állás után másfél napos próbaüze. met tartott a kőbánya. A robbantások után a következő hónapra is elegendő anyag áll rendelkezésre. Holnaptól már napi 800—900 tonna követ helyre kerülne!:. A gyárveze­tés számukra külön brigádot hozott létre a válogató rész­legben. Ez a „gólya-brigád”. Tagjai persze szinte állandó­an változnak: jelenleg is 405 asszony van s’zülési, illetve gyermekgondozási szabadsá­gon, s az „utánpótlás” is biz. tosított. RADVANYI ÉVA szállítási megállapodásokat még nem kötöttek. Csehszlo­vák részről tervezik, hogy sört és vasáru-féleségeket szállítanak, különböző ma­gyar szeszes italokért és bo­rokért. Remélhető, hogy a szállítások már a közeljövő­ben realizálódnak, és sikerül a csehszlovák—magyar határ­menti kereskedelmi bizottság­nak konkrét megállapodást létrehoznia. (szántó) szállítanak el egy nyolcórás műszakban a cement- és mészgyártáshoz. A kőbányában nyolc szo­cialista brigád dolgozik, s az elmúlt évben mind a nyolc kollektíva eleget tett vállalá­sának. A mostani szezonra való felkészülésből Is ezek a brigádok vették ki legjobban a részüket. így vált lehetővé, hogy rövid egyhónapos javí­tási szünet után, mától már rendszeresen termeljen a kő­bánya. inogj) j(c Mikor menjünk moziba? (Aootha felt).) Borért sort KS a cementbe* Megindult a munka a kőbányában Lerobbantottak egy hónapra valót nn /!• •* leli üzem a Patyolatnál Naponta 15—20 mázsa ru­hát mos ki a miskolci Patyo­lat Vállalat. Az öt városi fel­vevőhely még ilyenkor, holt­szezonban is nagy forgalmat bonyolít le. Vállalatoknak, éttermeknek egy-egy nyolcórás műszakban 16—17 mázsa ruhát mosnak. De nemcsak a mosoda, a vegytisztító is sokat dolgozik. Bár ennek az ősz, a tavasz a szezonja, a felvevőhelyekről így is több száz kabát, felöltő kerül a tisztítóba. A miskolci Patyolat Vállalat lerövidítet­te a vállalási időt is: ez már mindössze négy-öt nap. A televízió a rádió nyomában Az év vége előtt sok rá­diót, televíziót vásároltak Miskolcon. A városban jelen­leg több mint 42 ezer család­ban van rádió. Televízió is csak alig kevesebb van Mis­kolcon. Nem kevesebb, mint 34 ezret tartanak nyilván. Az ÉPFU telepe Nagymértékű munkát vé­gez az épülő új ÉPFU-tele- pen az Észak-magyarországi Állami Építőipari* Vállalat. Nem kevesebb, mint 18 mil­lió forintot „építenek be” a vállalat dolgozói. Méltányolják a külváros idényét A jó áruellátáshoz — elnézést a közhelyért — elsősorban megfelelő mennyiségű és minőségű áru szükségeltetik. De az sem mindegy, hogyan tudja teríteni a rendelkezésre áiló kész­letet a kereskedelem, azaz: milyen a város bolthálózata. A negyedik ötéves tervre kidolgozott, tanácsi koncepciók, szerint körülbelül 30 ezer négyzetméterrel növekszik a bolti kiskereskedelem eladótere. A kérdés: hol születnek majd az új üzletek, milyen típusú boltokat terveznek? Az elképzelések szerint az élelmiszer-szakmában továbbra is cél a nagy alapterületű ABC-áruházak és zöldség-gyümölcs szakboltok létesítése. A tervidőszak alatt körülbelül 25 ilyen típusú boltot nyitnak meg. Öt év alatt mintegy 12 ezer lakás épül Miskolcon, különös gondot kell tehát fordítania a kereskedelemnek az új lakó­negyedek ellátására, a peremkerületekben levő „fehér foltok” eltüntetésére. Még izgalmasabbá teszi a hálózatfejlesztési kon­cepciót, hogy a negyedik ötéves terv időszakára esik a Szé­chenyi utca üzletsorának a rekonstrukciója is. Jogos kívánsága a miskolciaknak, hogy a következő évek­ben kialakítandó belváros reprezentatív üzleteket kapjon. Per­sze, az sem mindegy, hogy milyen profilúnk lesznek ezek az üzletek. Élelmiszerboltban eddig sem volt hiány, sőt, a belvá­rosban vásárolt a külterületen lakók jelentős része is, mivel a központban levő nagy csemegeüzletek áruellátása, válasz­téka magasan felülmúlja a külvárosi boltokét. Nos, mindebből egyértelműen az következik, hogy az új élel­miszerüzletek zöme a peremkerületekben, míg a tartós fo­gyasztási cikkeket — rádiót, televíziót, hűtőszekrényt sib. — árusító boltok a központban kapjanak helyet. A tapasztalatok szerint az utóbbi cikkeket — Budapesten is — legszívesebben a belvárosi nagy szaküzletekben vásárolják meg a fogyasztók Februárban a tanács végrehajtó bizottsága elé térj -.szu a kereskedelmi osztály a Széchenyi utcai üzlethálózat rekonst­rukciójára vonatkozó elképzeléseit. Tájékozódásunk szerint a fentiekben elmondottak nagyjából megegyeznek majd a fej­lesztés elvével. És befejezésül még valamit: a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az új üzletek kivitelezését lassítják a menet közben unos-untalan végrehajtott tervmódosítások. A változ­tatások okát röviden így lehet megfogalmazni: a tervezés idő­szakában sokszor még nem ismeretes, hogy ki lesz a bolt gaz­dája. Később pedig — érthetően — kénytelenek figyelembe venni az üzemeltető kívánságait is. Kívánatos tehát, hogy e té­ren a jövőben jobban érvényesüljön a tervszerűség, hiszen ko­rántsem mindegy, megvalósulnak-e határidőre a hálózatfej­lesztési tervek. Az új üzleteknek az épülő lakónegyedekkel szinkronban kell megszületniök, hiszen mindmáig gyakori pa­nasz — például a Győri kapuban —, hogy a sok száz új lakó rendelkezésére csak a régi, elavult üzletek állnak, s a beköltö. zés után még hónapokig kell várni a tökéletes ellátást bizto­sító ABC-áruházak és egyéb üzletek megnyitására. BÉKÉS DEZSŐ A lakosság érdekében Interjú Szűcs Istvánnal, a megyei IS EB elnökével A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1969-ben minden eddi­ginél nagyobb és hatásosabb munkát végzett. Ez egyrészt an­nak tudható, hogy a vállalatok és kereskedelmi szervek a ko­rábbinál több szabálytalanságot követtek éli másrészt jelentő­sen megnőtt a lakosság bizalma a Népi Ellenőrzési Bizottság szervei iránt. Szűcs Istvánnal, a megyei NEB elnökével az el­múlt év tapasztalatairól és az 1970. évi feladatokról beszél­gettünk. — A magánlakás-építések­nél milyen nehézségeket ta­pasztaltak? — Vizsgálataink egy része azt a célt szolgálta, hogy megállapítsuk: hogyan való­sultak -tneg a kereskedelmi hálózat fejlesztésével kapcso­latos központi, illetve megyei elképzelések. Sajnos, azt kel­lett tapasztalnunk, hogy csak mintegy 70 százalékban. Vizs­gáltuk a magánlakás-építések helyzetét is. Tapasztalatunk: több korábbi akadály (telek­hiány, tervezői, kivitelezői kapacitás stb.) megszűnt Ugyanakkor újabb, a ma­gánlakás-építéseket akadá­lyozó problémák jelentkez­tek. Ilyenek: nőttek az anyagellátási nehézségek, mintegy 50 százalékkal emel. kedtek a telekárak. Ez utób­bi jelenséget nyilván meg­fékezi majd a telekgazdál­kodásról szóló új kormány- rendelet — A lakosság életkörül­ményeire vonatkozó vizsgá­latok milyen eredménnyel jártak? — A mi munkánknak is köszönhető, hogy a bányák 2200 vagonra szóló pótszerző­dést kötöttek a TÜZÉP-pel. Ugyancsak a mi közbejárá­sunkra most már nem a ve­vő, hanem a TÜZÉP végzi a poros szén rostálását. A mis­kolci közlekedés helyzetét vizsgálva átfogó javaslatot dolgoztunk ki a közlekedési csúcsidőre — a városi tanács hamarosan napirendre tűzi javaslatunkat. Sokszor pa­naszkodtak a miskolciak és a Borsod megyeiek az autóal­katrész-ellátás zavarai miatt, Közbenjárásunkra hamaro­san nemcsak az AUTÓKER, hanem az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat is foglalko­zik majd az árusítással. Mis­kolcon három, a rhegyében öt ilyen üzlet nyílik. Széles körű üzemegészségügyi vizsgálato­kat is végeztünk. Tapaszta­latunk: a javulás ellenére nem „rózsás" a helyzet. A DIGÉP-et kivéve szinte min­den vállalat elhanyagolja a komoly műszaki megoldások­ra való törekvést. — Az árellenőrzések mi­lyen hiányosságokat tártak fel? — Az árellenőrzések során kifogásoltuk, hogy a magán- fuvarozók és tsz-ek számlá­zása sokszor nem volt rend­ben. Sok hiányosságot fed­tünk fel az építőipari árak­kal kapcsolatban is. Sajnála­tos tapasztalatunk volt, hogy néhány vállalat a nyereség növelésének nem éppen leg­becsületesebb módját vá­lasztotta. A fogyasztói árak alakulását vizsgálva megál­lapítottuk : az áremelkedé­seknek sokszor elfogadható okai voltak, esetenként azonban vitatható módszerek eredménye volt az árak nö­vekedése. A 3C0 bejelentés 30 százaléka a lakosság ér­dekeit sértő észrevétel volt. A leggyakrabban előforduló panaszok az árdrágítást, a súlycsonkítást és a minőség romlását kifogásolták. Hu­szonöt százalékuk a kereske­delemre. 24 százalékuk a helyiiparra vonatkozott. A magánpanaszok többsége la­kás- és bérügyi panasz volt, — Mivel foglalkozik a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság ez évben? — A megyei tanács már elfogadta első féléves mun­katervünket. Ebben kilenc előre elhatározott ellenőrzés szerepel. Vizsgálni fogjuk a könnyű- és az építőipar, va­lamint a kereskedelem terü­letén az egyes fogyasztási cikkek áralakulását és minő­ségét. Alaposan utánanézünk, a lakásárak alakulásának, hogy megtudjuk, milyen té­nyezők idézik elő a lakások árainak emelkedését. Meg­vizsgáljuk azt is, hogy a ta­nácsok jól gazdálkodnak-e a lakosság pénzével. Végért járunk annak is, hogy a ven­déglátóipar árpolitikája meg­felel-e az előírásoknak, sza­bályos-e az érvényben levő osztályokba sorolás? S végül, az egészségügyi intézmények; berendezésekkel való ellá-j tottságának és a műemlék- védelem helyzetének vizsgád lata szerepel munkatervünk­ben. NYIKES IMRE Szakmai rátermettség A cirkuszban igy szól az egyik néző a szom­szédjához: — Nem értem, hon­nan veszi a bátorságot ez a vézna kis emberke ahhoz, hogy oroszlán- szelídítö legyen. — Egyszerűen nem étvágygerjesztő az oroszlán számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents