Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

A portál cl ami nem lopják el Ssa rka va d á $ &u í n Sokak számára megfejthe­tetlen — különösen a fizetés előtti napokon —, hogy el- lenőrizhető-e a pénzverdéi dolgozók tisztakezűsége. Ab­ból indulnak ki, hogy a cuk­rásznak krémes az ujja, a molnár köpenye lisztes, és vé­kony, gyomorbeteg szakácsot sem látni, vagy legalábbis í tkán. Mások a sörgyáriakat vagy a csokoládéiparban dol­gozókat irigylik: s mást sem látnak a szakmából. Ez járt a fejemben, amikor már több üzemi portát ma­gunk mögött hagyva, a Mis­kolci Vas- és Fémipari Ktsz központi telepéhez értünk. Az udvaron házmagasnyi vasszerkezetek, kikötői mammutdaruk több tonnás elemei. Ezek aligha ragadhatná­nak hozzá a legenyvesebb kezű üzemi szarka ujjaihoz is... Csavarhúzó angyalok A portás mosolyog: — Hát nem is itt kezdik, a portáldaru lopásánál. Ezt ne­héz volna áttenni a keríté­sen és este eljönni érte. Ak­kora táska nincs a világon, amiben feltűnés nélkül kivi- hetné valaki. — Ezek szerint maguk­nál ... Félbeszakít: — Na, hát azért itt sem an­gyalok húzzák a csavart! Volt olyan dolgozónk, aki táskával akart kivinni ap­ránként egy egész műhelyt, de még jókor elcsípték. Rend­őrségi ügy lett belőle. V issza h őzt am volna... A vastraverzeket készítő tel epen “TiT“§SÍT5<8HWlffll tPT1" gyáznak a legjobban — a rendészek. Táskaellenőrzést csak szúrópróbaszerűén tar­tanak, hetenként, kétheten­ként. — Elcsíptünk egy ipari ta­nulót, aki értékes szerszámot csúsztatott a táska aljára. Az­zal védekezett, hogy vissza­hozta volna, csak a barátjá­nak akart otthon fusizni va­lamit. Most már ilyen is- csak ritkán fordul elő. ötletek azért születnek, de el is hal­nak hosszabb-rövid ebb idő után, egv-egy éberebb ellen­őrzés nyomán. A ruha alatt A szövetkezet régi, Arany János utcai telepén nagyon sokszor találtak „idegen” tár. gyakat egy-egy dolgozó sze­mélyi holmijában. — Asszonyok között is akadt jó néhány, aki rend­szeresen rejtegetett valamit. Sokáig csinálhatták. És tud­ja, miért? ■— Tetszettek a portásnak?-— Nem. Hát... —■ belepi­rul, zavarban van. — Hát, a ruhájuk alatt. Egészen alat­ta... És ezt a férfi portás nem veheti észre. . •• Üres üveg A Magyar Likőripari Vál­lalat miskolci gyárában szi­gorú őr a portás. Minden csomagot és táskát tüzetesen megvizsgál. Itt aligha tudnak kivinni valamit. — Aki „ért hozzá”, itt is megpróbálja. Azt hiszem, minden portást meg lehet leckéztetni. Nálunk egy lány feltűnően sokszor mosta a köpenyét. Műszakonként hoz. | ta-vitte, és e2 szemet szúrt i nekem. De csak egy idő múl­va. Eleinte azzal „ejtett át”, Hbg? kinyitotta a,Jelfát és a köpenyt kiemelve mutatta meg, hogy nincs benne sem­mi. Közben a köpenybe csa­varva üvegeket vitt ki. — Likőrgyárban drága mu­latság az ilyen. — Ne higgye. Üres üve­geket vitt, paradicsom­befőzéshez. NAGY JÓZSEF Kecskebéka - csemegének Szokatlan volt olvasni is azt a híradást, hogy Hajdú­szoboszlóról az ottani Bocs­kai Halászati Termelőszövet­kezet most, a tél kellős köze­pén 30 mázsa kecskebékát szállított Franciaországba csemegének. Pedig így igaz, mert a szövetkezet az utóbbi években valóban egyre na­gyobb mértékben foglalkozik — a halászat mellett — béká­szással is. A Hortobágy, a Kösely. a Keleti Főcsatorna és a há­rom mesterséges tó bőségesen adja a halat. A harcsával, kö­vér potykával és a falánk csu­kával együtt sok kecskebéka is került a hálóba. Eleinte szabadjára engedték a nyál­kás állatot, aztán ezeket is kezdték összefogdosni és érté­kesíteni. Ma már egész évben folyamatosán szállítják a kecskebékát a MAVAD-nak. Ilyenkor a teleltetőből. a jég alól halásszák le őket. hogy állandó külföldi vevőik, a franciák és a svájciak télen is hozzájuthassanak ínyenc­falatjaikhoz. Külön békászó brigádok foglalkoznak Hajdúszoboszlón a kecskebékák összegyűjtésé­vel. És nemcsak hálóval, ha­nem lámpással is dolgoznak. A zseblámpába piros körtét tesznek, s éjjel azzal keresik a békát. A piros fény vgyan- is valósággal megbűvöli a fé­lénk állatokat. A parton, a víz mentén, ahöl éppen éri őket a fény, mozdulatlanul maradnak, úgyhogy puszta kézzel is könnyen össze le­het íogdosni az állatokat. Szállítás előtt pár napig moslékon hizlalják, Buda­pesten alaposan megfürdetik, és mohával bélelt iádákban útnak indítják a békákat. Évről évre nő az export mennyisége, aminek termé­szetesen örülnek a tsz-tagok, hiszen ennek köszönhető, hogy ma már évente egymil­lió forint külön jövedelemre tesznek szert a haltenyésztés ..mellékterméke”, a kecske­béka révén. „Az ég ajándéka” Egy tiszteletre méltó angol hölgy éppen teázott, amikor üvegcsörömpölés hallatszott és egy darab kő esett a lába elé. Az idős lady rémületében elejtette a teáscsészét és ugyancsak szidta a huligáno­kat, akik megzavarták nyu­galmát: A kődarab azonban izzóan forró volt, és lyukat égetett a szőnyegbe. A füstölgő kőda­rab láttán a lady arra a meg­győződésre jutott, hogy az ég­ből hullott alá a kellemetlen ajándék. Amikor a kő kihűlt, a hölgy becsomagolta és el­küldte a brit csillagászati társulatnak. A tudósok megállapították, hogy „az ég ajándéka” való­ban egy kozmikus rakétahor­dozó darabkája volt. Kevesebbet exportra A Miskolci Pamutfonóipari Válalat okult a tavalyi kötött­áru-ellátás hiányosságaiból:- csökkentette ez évi exportter­vét, hogy ezzel is javítsa a belföldi áruválasztékot. Torontáli utca — Szemetes utca...? Panaszkodnak a III. kerületi Torontáli utca lakói. Azt mondják: ők is szeretik úgy a tisztaságot, mint a város más részén lakók. Csak a Köztisztasági Vállalat nem szereti őket úgy, mint azokat. Legalábbis erre következtetnek abból, hogy az utcában ritka vendégnek számítanak a szemetesek. Bonyolítja a helyzetet, hogy az utca egy-egy oldala más­más szemétösszeszedö csoporthoz tartozik. Míg egyik oldalon az úgynevezett „kukásautó”, a másikon tehergépkocsi gyűjti a szemetet. Még kérésre, könyörgésre sem fordult elő, hogy valamelyik csoport a másik oldalt is „tisztába tette” volna. Megtörtént, hogy a kukásedények felborultak, tartalmuk az utcára, járdára került. Néhány lelkes Torontáli utcai lakó la­páttal a kezében várta a teherutóval járó szemeteseket. Azok meg is érkeztek, csakhogy hozzájuk a másik oldal tartozott, így aztán hiába is rimánkodtak a lakók, hogy álljon már meg az az autó, hadd lapátolják fel a szemetet — bizony nem állt meg. A szemét-panaszokba belefáradt lakók most azt javasolják, hogy az utca nevét változtassák Torontáliról Szemetesre. Ha pedig ez nem lehetséges, legalább szóljanak az érdekükben a Köztisztasági Vállasainál... wr. i. Zöld ufat kapott ax új termék Korszerű vasalók Szarvasról Két helyen- készítettek ed­dig villanyvasalót az országa ban, Szarvason és Budapes­ten. Amíg az ELEKTHER- MAX évek óta a régi típusú, korszerűtlen formájú vasa­lókat gyártotta, Szarvason sok kísérlet után egy egé­szen modern típust készítet­tek. Ez már elővizezi a ru­hát, és kezelése is praktiku­sabb a réginél. Szabályozó­val látták el, és formára is olyan tetszetős, hogy felve­szi a versenyt külföldi, szép formatervezésű testvéreivel. A versenyben a szarvasi ktsz győzött, és mostantól már kizárólag ő készíti a villany­vasalókat. A Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szakemberei szerint még az idén kapható lesz a „vizes” vasaló, éspedig alig magasabb áron, mint a ko­rábbi típusok. Tavasszal kész lesz Tavasszal megkezdik a munkát az Avas Bútorgyár új kárpitos üzemében. Az átalakítások befejezése és néhány szakember kiképzése után pedig a negyedik ne­gyedévben egyedi kárpitos­termékeket is készítenek, amikhez eddig a debreceni kárpitosok segítsége kellett. >jc Még javában tart a téli vakáció, de már Damoklész kard­jaként lebeg a diákok fölött a „szünidő vége”. A gyermek- könyvtár olvasójában is megnőtt a forgalom a téli szünidőben. A legkeresettebb könyvek írói Szántó György, Dékány András és Gárdonyi Géza. Bárdos József né, a gyermekkönyvtár veze. tőnője elmondotta, hogy bábelőadásokat, hangosfilm-vetítése­ket, mesedélutánokat, sakkversenyeket és szellemi vetélkedő­ket is rendeznek. A Szabadság téri sportuszodában pedig dél­előttönként 100—120 gyerek élvezi a téli vakáció adta örö­möket: a leckegond-mentes úszkálást, lubickolást. (szántó—ágotha) Lincoln levele A New Yorkban elárvere­zett 375 kézirat, levél és alá­írás közül Lincoln elnök le­vele volt a legértékesebb ereklye, amelyben megkö­szönte egy kisfiúnak és a gyermek apjának, hogy 5 dol­lárt küldtek a polgárháború rokkantjai és sebesültjei szá­mára létesített segélyalapnak. A levél 3600 dollárért ta­lált gazdára. Kürti András: A budai villa titka V. FEJEZET Mozaikok egy délelőtt eseményeiből Ift A szófiai repülőtér előcsarnoka. * Kora reggel ,van. A társalgás franciául folyik. — Szívből sajnáljuk, kedves kolléga, hogy az ülésszak záróvitáin már nem tud részt venni. Nagy kár. Nem ma­radhatna mégis? Csak még két napról lenne szó ... — Maradnék én, de hát a munkám Budapesten ... Egyébként igazán kitű­nően éreztem magam itt. Köszönöm a: vendégszeretetüket. És külön ezt az üveg sligovicát. — Mi meg az értékes felszólalását köszönjük. Az ülésszak egész anyagát elküldjük majd. természetesen. És hát akkor minden jót. a közeli viszontlá­tásra. Utolsó kézfogások, a magas, kissé hajlott hátú. mackó mozgású férfi beáll az utasok sorúiba, nyikorog a forgóajtó, kint a betonon már odakormányozták a feljárót a hatalmas IL gépmadár ol­dalához, kezdődhet a beszállás. Budapest, reggel kilenc óra. Az Elektromos Erőátviteli Vállalat Lehel úti központja. A kis tanácsterem az első emeleten. — És aztán ma mi lesz itt. Ilonka? Oklevelet osztanak, vagy a fejét ve­szik valakinek? — Az utóbbi. Mariska néni. Fegyel­mi tárgyalás. Tízkor kezdődik ... Oda egy hamutartót, oldalra még egy szé­ket ... Valami főfejes a minisztérium­ból is itt akar lenni a kivégzésen ... Nem, oda majd én ülök. én vezetem a jegyzőkönyvet. — Maga biztosan azt is tudja, Ilonka, hogy ki lesz az a szerencsétlen, akit itt ma megnyuvasztanak? — Honda Lászlónak hívják. A mű­szaki osztályról. Részegeskedés. Ismeri, Mariska néni’ — Honda? Ugye. az a nagy fejű, ko­pasz, alacsony? Hát csak intézzék el! Úgy kell neki, minek iszik a gazem­ber! Én az ilyeneket nem sajnálom. Nem én. Mind összefogdosnám. be egy nagy házba, a kaput bezárnám, a há­zat rájuk gyújtanám! Az enyém is teg­nap este csak beesik az ajtón, dől be­lőle az a büdös pálinkaszag... Nézem a zsebét, egy tizes maradt, meg hatvan fillér! Eiivott mindent!,,, A terítő jó lesz így? Vagy inkább elöl lógjon le » földig? A . szőke nő még egy picit taszított is rajta. — Most. most biztosan észreveszi a hekus — súgta. — Jármű meg nem jön, ha jól látom. Honda lelépett a' járdáról és ügyet sem vetve a piros jelzésre, dacos lép­tekkel masírozott az úttesten. Éles sípszó. És fékcsikorgás. Meri, jármű is jött. — Jó napot kívánok — mondta tíz másodperc múlva és már a járdán volt Kerecsényi István törzsőrmester, és la­zán a sapkájához emelte a kezét. — ön szabálytalanul közlekedett. Veszé­lyeztette saját testi épségét és a má­sokét is. Megbírságolom. Kérem a sze­mélyi igazolványát... Ne csoportosul­junk, kérem, nincs itt semmi különös... Hm — pillantott bele a személyi iga­zolványba —, ráadásul budapesti lakos, itt is született, tudhatná, mit szabad és mit nem ... Talán a szemével van valami baj ? — Nem — rázta meg a fejét a drapp felöltós, alacsony, kopasz férfi és le­vette nem egészen paszentos okuláré- ját. — Ez inkább csak olyan védő- szemüveg. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents