Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

Ma délutánt Bolgár mérnökök tartanak előadást A bolgár műszaki hetek al­kalmából ma délután két ne­ves bolgár mérnök tart elő­adást városunkban. Délután 14 órakor a DI- GÉP műszaki klubjában a méret nélküli vibrációs csiszo­lásról és polírozásról A. D. Kocsemidov gépészmérnök, a Bolgár Gépipari Technológiai Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa, s ugyancsak 14 órakor a MTESZ székházában a terve­zés és vezetés tudományos szervezésének tervezéséről, új módszereiről és irányzatairól V. G. Ljuben villamosmér­nök, a Bolgár Szervezési Tu­dományos Intézet igazgató- helyettese tart előadást. Miskolci műszaki körökben mindkét előadást nagy érdek­lődés előzi meg. Találkoztak a párhuzamosok * Másodosztályú személy vonali mozdony a hatvan—miskolci Ilyen vasparipák röpítették a mindössze pár kocsiból álló szcí Tízezer kárbejelentés Miskolcon Csaknem 120 ezer biztosí­tási kötvényt adott ki az el­múlt évben Miskolcon az Ál­latni Biztosító. Dr. Fövenyes- sy József igazgatóval az 1969- <*s év eredményeiről beszél­getett munkatársunk. — Nőtt-e 1969-ben a bizto­sított épületek száma? — A saját tulajdonban le­vő épületekre, lakásokra több mint 12 ezren kötöttek bizto­sítást a múlt esztendőben. A ■ agyonbiztosítások száma 21 ezer volt. Miskolcon szinte valamennyi magántulajdon­ban levő házat biztosították. — Milyen garanciát ad a lakosság számára a kombi­nált biztosítás? — Ezt tartjuk a legkorsze­rűbbnek; kilenc különböző káresetet foglal magába. A többi között ablaktörés, tűz­kár, csőrepedés okozta kár megtérítése szerepel a kötvé­nyen. Miskolcon különben a személyi biztosításnak régi hagyományai vannak; az így biztosítottak száma ma is százezerre tehető. Mintegy kétharmad részük az önsegé­lyezési csoportok tagja, a negyven-, illetve ötvenforin- tos kategóriákban. — A drágább mennyivel tartalmaz több kockázatot? — Magasabb összegű anya­gi segítséget nyújtunk azok­nak, akik ezt vállalják. Pe­dig havonta szinte észreve­hetetlen a kettő közti kü­lönbség. — Hány esetben jelentet­tek kárt tavaly Miskolcon? — Tízezer károsult fordult hozzánk, hogy biztosítása alapján térítsük meg a vesz­teségét. A gépjárműkárokat is beszámítva, 16 millió fo­rintot fizettünk ki. Három­milliót visszautaltunk az üzemek önsegélyező csoport­jainak. Ebből az összegből házassági, szülési segélyeket fizettek ki, de volt olyan .vállalat is, ahol utazást szer­veztek. Miskolcról ebből a pénzből ezren látogattak el Szegedre, az ünnepi játékok megtekintésére. A Hatvan—Miskolc közötti szakaszon bizonyára senki sem gondolt a Tokaj expressz ma reggeli utasai közül ar­ra, hogy kereken száz éve, január kilencedikén ugyan­ezen a pályán haladt végig a két várost összekötő első sze­mélyvonat. A száztizenöt kilométeres utat négy óra húsz perc alatt tette meg a mai villanymoz­dony őse. A közbeeső állomá­sokon negyvenöt percet vá­rakozott, csaknem annyit, amennyi idő alatt a mai gyorsszerelvények Hatvanból Miskolcig érnek. Huszonöt— harminc kilométeres sebes­séggel „száguldott” tehát, ez a teljesítmény azonban an­nak idején igazán jeles ered­ménynek számított. Az egykori menetrertd- könyv szerint leggyakrabban vegyes vonatok jártak — sze­mély- és tehervagonok egy­máshoz kapcsolva. Az eliga­zító magyarázat magyarul és németül készült. (Miskolcra egyébként a hatvani vasút átadása előtt is el lehetett jutni vonattal — már 1859- ben —, csak kissé körülmé­nyesen, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza érintésével.) Száz év nagy idő, még a vasútvonalak életében is. Örömmel mondhatjuk vi­szont, hogy a két emberöltő alatt nem öregedett, sőt száz évet fiatalodott ez a vasút­vonal. Három új állomást ka. szakasz átadásának korából elvényt a két állomás között pott; ma az ország egyik leg­korszerűbb pályaszakasza. A vasutasok csendben ün­nepelnek. Igaz, az évforduló­ról rajtuk kívül meglehető­sen kevesen tudnak. A vo­nal második újjáépítéséről viszont annál többen: hu­szonöt éve az akkori miskol­ci vasutasok szinte kivétel nélkül mind ott voltak az újjáépítésnél. A németek a két várost összekötő dupla pálya közül az egyiket fel­szántották, a másikat felrob­bantották. Ekét tettek két nagyerejű gőzös után és fel­szaggatták a talpfákat. Akkor a kettőből lett egy vonal, a mai százéves pálya vonalán. Így találkoztak rendhagyóan, mértant cálfolva a párhuza­mosok. nagy József Körkapcsolás szerződés-módositás ünyben Javában tart Miskolc vál­lalatainál is a munkaügyi miniszter 9/1969. és 10/1969. sz. rendeletéinek tanulmá­nyozása. Mint ismeretes, e két rendelet a részesedési alap felhasználásáról és a kollektív szerződésre vonat­kozó egyes rendelkezésekről intézkedik. Néhány vállalat­nál afelől érdeklődtünk, hol tartanak a munkával, ame­lyet az előírás szerint legké­sőbb március 31-ig kell be­fejezni, s amelynek végered­ménye az 1969—70-es évre szóló kollektív szerződések módosítása kell, hogy legyen"? DIGÉP: most tanulmányozzak — A rendelkezéseket je­lenleg a szakszervezeti bi­zottság apparátusa és az il­letékes gazdasági vezetők ta­nulmányozzák — válaszolta kérdésünkre Szkurka János, a szakszervezeti bizottság munkatársa. — Ezután a kol­lektív szerződés kidolgozásá­ban részt vett bizottságok fejezetek szerint mérik fel a módosítással kapcsolatos ten­nivalókat. A módosítási ja­vaslat végül a szakszerveze­ti bizottság, majd az igaz­gatói és szakszervezeti tanács elé kerül. Természetes, hogy a közben felvetődő gondola­tokat, javaslatokat menet közben figyelembe vesszük. Munkánk egyik alapvető fel­adata a vállalati sajátossá­gok érvényesítése lesz. El­képzeléseink szerint a mó­dosítással kapcsolatos mun­ka március közepéig tart. Drótoyár: öttagú bizottság — A szakminisztérium végrehajtási utasítása ugyan még nem érkezett meg, de a munkát már elkezdtük — mondta Bodnár Lajos, a szakszervezeti bizottság tit­kára. — Öttagú bizottságot alakítottunk, amelyben a szakszervezet, a párt és a vállalatvezetés egyaránt kép­viselve van. E bizottság már­is megkezdte tevékenységét, s egy előterjesztést készít, amely előreláthatólag febru­ár elején kerül a taggyűlé­sek és a szakszervezeti. bi­zottság elé. Ezt követően február közepén a javaslat a szakszervezeti tanács elé kerül, amely az esetleges korrigálások után, számítá­sunk szerint március 10-ig szentesíti a kollektív szer­ződés módosítását. LKM: ma döntenek . a menetrendről A város legnagyobb válla­latánál is napok óta tanul­mányozzák már a december 20-án kiadott kormányrende­letet. A kollektív szerződés módosításának ütemtervéről még nem tudtak érdemleges választ adni az illetékesek. Amit megtudtunk: a módo­sítás tervezetének kidolgozói ma ülnek össze, s csak en­nek az ülésnek eredménye­képpen készül el a végleges menetrend. Ny. I. Es hol a 2,80-as kolbász ? A tanácstagi fogadóórákon elhangzó panaszok, észrevételei« 70—80 százaléka a közlekedéssel és a kereskedelmi ellátással kapcsolatos. Érthető tehát, hogy a tanács végrehajtó oízott- ságának tegnapi ülésén élénk vitát váltott Ki az első napi­rendi pont: a kereskedelmi osztály működésének értékelése igaz. hogy tulajdonképpen csak annyiban kellett volna vizs­gálni a város 'ellátását, amennyiben ez az osztály működésé­vel szorosan összefügg. A felszólalók mégis, kivétel nélkül kiszélesítették e témát és saját tapasztalataik, a fogadóórákon hallottak alapján latolgatták a vásárlók gondjait. Az ellenőrzések tapasztalatait tárgyalva, a kereskedelmi osztály vezetője — egy kérdésre válaszolva — elmondotta, hogy a kQrábbinál ritkábban folyamodnak súlycsonkításhoz, pé'dául a húsboltokban. Vannak ennél újabb, „finomabb” módszerek. Például a drágább fajta húsokat — ha kevesebbet mutat a mérleg nyelve, mint amennyit a vevő rendelt — bű­vészt megszégyenítő ügyességgel, értéktelenebb mocsingokkal egészítik ki Az ököruszály-leves is azért ritkaság manapság, mert a nyersanyagul szolgáló marhafarok is kedvelt „tölte­lék-anyaga” a henteseknek. De kibabrálhat a kereskedelem a fogyasztóval ezernyi más módon is Valaki megemlítette, hogy az olcsó, dobozos gyü­mölcsíz eltűnt az üzletekből, a szépen csomagolt kisebb da­rabkák viszont drágábbak. És hová lett vajon a 2.80-as kol­bász? A végrehajtó bizottság tagjai közül többen szóvá tettek, hogy a gyártó vállalatoktól való közvetlen beszerzés bővitette ugyan a választékot, de nem mérsékelte az árakat. A magya­rázat- a kiskereskedelem nem hajlandó osztozni a fogyasz­tókkal azon az árrésen, ami egyébként a nagykereskedelem közbenjárásakor rakódik az árura. A tanácskozás egyik fő tanulságaként megfogalmazódott, hogy a városi tanács kereskedelmi osztályának igen sok a feladata, de igen kicsi a hatalma. A boltokban feltárt visszás­ságokat — súlycsonkítás, árdrágítás stb. — fel tudja ugyan tárni, sőt, szabálysértési eljárást, fegyelmit kezdeményezhet. De a vállalati ügyekbe — a szent önállóság tiszteletben tar­tása mellett — alig szólhat bele. Kevés befolyással bír pél­dául az árpolitikára. Az árdrágítások pedig többnyire nem az üzletekben, hanem az illető vállalat központjában határozód­nak el. Törvénysértésnek nem minősülhet például a már em ­lített „árrés-megtakarítás”. Legfeljebb — mint valaki meg fogalmazta — inkorrektségnek. Csakhogy az ilyenféle inkor­rektségek nyomán emelkednek az árak, szűk csoportérdekek diktálják, hogy ne a forgalom növekedésével, hanem a külön­féle manipulációkkal érjenek el nagyobb nyereséget egyes ke­reskedelmi vállalatok. És ezzel együtt több prémiumot, na­gyobb jövedelmet egyes vezetők. Ez pedig már politikai kér­dés, az egész társadalmunkat érintő gond, és merőben ellen­tétes azokkal az elvekkel, melyek alapján a gazdasági mecha­nizmus reformját a párt és a kormány elhatározta. BÉKÉS DEZSŐ 70 vállalatnál csökkentett munkaidő 4 jó munkás anyagi és erkölcsi elismerése Néhány éve, de különösen a gazdasági reform bevezetése óta nagymértékben megnőtt a szakszervezeti testületek sze­repe az üzemek, vállalatok gazdasági életében is. A dolgozók érdekvédelme mind fokozottabban követeli meg, hogy szak­szervezeteink — törvényes jogaikkal élve — sajátos eszkö­zeikkel ne csupán végrehajtói, de alakítói is legyenek a ter­melőegységek gazdasági struktúrájának. A szakszervezetek megyei elnöksége legutóbbi ülésén felmérte és elemezte, fio- gyan éltek a vállalati testületek jogaikkal, s milyen eredmé­nyek születtek az elmúlt évben. Megyénk ipari termelése 2—3 százalékkal haladta meg az 1968. évit, ezen belül je­lentős volt a fejlődés a taná­csi vállalatoknál — 10—12 százalék — és a szövetkezeti iparban — 8—10 százalék. — A termelékenység ugyanak­kor csupán néhány nagy ne­hézipari vállalatnál nőtt a kívánt mértékben. Így például a Lenin Kohá­szati Művekben, ahol a meny- nyiségí növekedés 80 százalé­kát a termelékenység növelé­se adta. Vagy például a Bor­sodi Szénbányák Vállalatnál, ahol a létszám 5 százalékos csökkentése után, a termelés mennyisége csupán 1 száza­lékkal csökkent. Az exportra átadott termé­kek értéke 20 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év­ben. Elsősorban a Lenin Kohászati Mfl- ' vek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Diósgyőri Gép­gyár és a December 4. Drótművek árui voltak kelendők a külföldi piacokon. A szakszervezet a gazdasá­gi eredményekhez a szocialis­ta munkaverseny tartalma­sabbá tételével is hozzá járult. A versenymozgalomra különösen ösztönzően ha­tottak a szocialista bri­gádvezetők XII. országos kongresszusának határo­zatai, amelyek január 1-ével léptek életbe, s tisztázták a brigá­dok anyagi és erkölcsi elis­merésének módjait. A felmérés során az nökség megállapította: el­múlt esztendőben megyénk­ben több mint 70 vállalatnál 150 ezer ember dolgozott csökkentett munkaidőben. Ugyanakkor negatívumként értékelték, hogy — bár a. szakszervezet és a gazdasági, vezetők megfontoltan készí­tették elő a termelőegységek, nél a csökkentett munkaidő bevezetését — nem mindenütt sikerült az ebből adódó terme­léskiesést műszaki fej­lesztéssel, szervezési megoldásokkal, vagy éppen a termelékenység növelésével pótolni. R. É. isKoiaheruies, áruházi lopás, árdrágítás Az első szabálysértések Az I. kerületi Tanácsra megérkeztek az idei első sza­bálysértési feljelentések. Ezek között öt áruházi lopás, nyolc elmulasztott bejelentési kö­telezettség szerepel. Több szü­lő ellen azért indul eljárás, mert iskolaköteles gyermeke a tanítási időt csavargással tölti. De találni a szabálysér­tések között olyat is, hogy a tisztított csirkét állatorvosi engedély nélkül árusították, egy másik ügyben a hivatalos» személy megsértése miatt tettek feljelentést. Sajnos, az árdrágítás is a gyakori ese-» tek között szerepel, vagy ilyen az engedély nélküli szeszárusítás is. Ahhoz képest, hogy tavaly; 1435 feljelentés érkezett a ta- nács szabálysértési előadóján hoz, a szűk két hét statiszti­kája még kedvezőnek mond» ható. Ma százéves a mísko!c—hatvani vasútvonal

Next

/
Thumbnails
Contents