Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

A számláló és én (Esti látogatás — közügyben) Csöngetett, kedvesen köszönt es bejött. Kabátja hideget árasztott, kezében paksaméta. Gyakorlott kézzel forgatta ké­si között a népszámlálás íveit, kérdezett, irt, megint kér­dezett és más színű ceruzával jegyezte adataimat. Okos, halk es szerény kérdéséi kíváncsivá tettek: ki a kérdező, mit gon­dol, mit látott, merre járt, milyen emberekkel találkozott. Hittem, hogy jogom van kérdezni, mert úgyszólván én is „kiadtam" magam. Vasárnap: Zománcművészeti kiállítás A Kiállítási Intézmények és a Miskolci Galéria rendezésé­ben zománcművészeti kiállítás nyílik vasárnap délben 12 óra­kor. Majorossy Rezsöné, a mis­kolci József Attila utcai Ál­talános Iskola matematika- fizika szakos tanára csenge­tett be. Megtudtam, hogy kö- ;elező penzuma százkilenc ■salad; naponta húsz otthon­ba kopogtat be. Nem hiány­zott a konvencionális kérdés sem: hogy fogadták? — Úgyszólván mindenütt szívélyesen. Különösen a két­kezi munkások szereztek szá­momra örömet, jólesett nekik, hogy kérdezik őket, gondjaik, állapotuk felől érdeklődnek, •nég ha a kérdések rideg, sta­tisztikai keretek közé szo- rítottan hangzanak is el. — Legidősebb és legfiata­labb „kliense”? — Eddig három kilencven­es z tend őst és jó néhány egy­éves kisbabát írtam össze. — Jó hangulatú emberek­kel találkozott? — Általában. — Könyveket látott? — Sokat. Kár, hogy a sta­tisztikai íven a ..házi” könyv­tár nem szerepel. — A bútorzat? — Legtöbb helyen modern, de a nagycsaládosok még nem cserélték ki bútoraikat. — Ha riportot kellene írnia a százkilenc család megláto­gatásáról, milyen gondolatot emelne ki? — A jó szóhoz, az emberi hanghoz való ragaszkodást. Általában 7—8 percet töltünk egy-egy lakásban, de ahol be­szélgetnek, ott szíves szóval viszonozni kell a közeledést. Amikor privát emberré ala­kultam, akkor indult meg az igazi eszmecsere, vagy ahogy maguk mondják: „a toll alá való” beszélgetés. Kicserélte velem gondolatait egy négy­gyermekes leányanya, kis nyugdíjból éldegélő néni, ma­gányos, idős ember, mérnök és orvos házaspár, a katona­ságtól fiát visszaváró anya. Jól értem Majorossy Kezső- né nagyszerű felfedezését: az emberek beszélgető partne­rekre vágynak, gondjaikat, örömeiket mindenképpen kö­zölni akarják másokkal is. Sohasem hittem volna, hogy a nagyon is racionális célok felé törő népszámlálásnak ilyen emberi vonulata is le­het. Ha meggondoljuk: bi­zony, nagyon ritka a tízéven­kénti alkalom. Az ember­közeli szót más úton-módon kellene szaporítani... De ez már nem a népszámlálás té­makörébe tartozik. A zománcművészet már az időszámításunk előtti II. szá. zadtól kedvelt kifejező esz­köze volt a műalkotásoknak, a középkorban pedig Európá­ban és Magyarországon egy­aránt széles körben alkalmaz, ták. A későbbi századok al­kotói mostohagyermekként bántak ezzel a szép művészeti ággal; ötvöseink, festőink és szobrászaink csak az utóbbi néhány évben fedezték fel is­mét a maguk számára. A Ga­léria kiállítása első összefog­laló bemutatója hazánkban azoknak az alkotásoknak, melyek a zománctechnika je­gyében születtek. Állandó ott­hont Salgótarján ad majd a műveknek, biennale kereté­ben. A kiállított alkotások egyaránt árulkodnak az év­századok folyamán kialakított zománctechnika gazdag fel­újításáról és az4 új festői kí­sérletekről, melyek anyaga és eszköze szintén zománc. A közönség gyorsan megszerette és keresi az itt készült műve­ket. Az első zománcművészeti bemutató reprezentáns alko­tásai élményt ígérnek az ér­deklődőknek és figyelmükbe ajánlják ezt az újonnan fel­virágzó, szép művészetet. januári rövidfilm-bemutatók (párkány) jjc Bemard Shaw Pygmalion című színda­rabjából Herman Levin rendezett színpadi musicalt. A musicalt Alan Jay Lerner írta filmre, kedves, fülbemászó és mindenki ál­tal ismert melódiáit Frederick Loewe sze­rezte. A kis virágáruslány és a híres nyel­vészprofesszor kedves történetének színes, szélesvásznú amerikai filmváltozata nyolc Oscar-dijat nyert. A többi között a legjobb rendezés és a legjobb férfialakitás diját. A két főszereplő — Audrey Hepburn és Rex Hamison — neve már fél siker, a film szép kiállítása, jó muzsikája, szellemes dialógu­sai biztosítják az élményt és szórakozást. A filmet premier filmszínházaink mától kezd­ve mindennap két előadásban vetítik. Ké­pünkön a film egyik indító jelenete látható. Színházi műhelyek, műhelytitkok Bársony-mérnökök Cáfolhatják ugyan a bölcsek, de mégiscsak a ruha teszi az embert. Legalábbis a mesében, vagy abban a festett világban, amit úgy nevezünk: színház. Szamos rövidfilm szerepei a hónap műsorán. Közülük az egyik legérdekesebbnek ígér­kezik Vas Judit Aréna című alkotása, amely egy sajátos pszichológiai kísérletről szá­mol be. Az ország délnyugati iájára kalauzol el Mönich László Elindultam Baranyába című filmje, bemutatva a vi­dék szépségeit, nevezetessége­it t és lakóit. Dr. Kárpáti György Cirkusz a jégen címmel látványos ízelítőt ad a szovjet jégcir­kusz műsorából. Az újszerű kiképzést foly­tató műszaki alakulatok ka­tonáinak tevékenységéről, nagy építkezéseinken végzett hasznos munkájáról ad képet a Fegyverrel, szerszámmal cí­mű film. Az 1945-ben elhunyt festőművész életét, munkás­ságát idézi a Mészáros Lász­ló émlékére című alkotás. Az anyaság örömét, egy leendő kismama gondolatait eleve­□ A TIT KAZINCZY FE­RENC KLUBJÁBAN (Szé­chenyi utca 16.) ma este 7 urakor tartja zongoraestjét Szűcs Loránd zongoraművész. Műsorán Beethoven: Eroica variáció, Beethoven: A-dúr szonáta, Schumann: fisz-moll szonáta szerepel. □ LEHÁR FERENC: A víOSOLY ORSZÁGA című nagyoperettjét teljes második szereposztásban mutatja be vasárnap, ll-%n este a Mis­kolci Nemzeti Színház. Szu Csong-ot Juhász Tibor, Lizát Márta Edit alakítja, a beteg Bátori Éva helyett Komáromy Éva játssza Mi szerepét. A zenekart — az operett elő­adása folyamán, most először — Herédy Éva dirigálja. nítí meg a költői ihlétettségü Ballada, Kovásznál György rendezésében. És még négy cím a hónap magyar rövidfilmjeiből: Be­szélgetés Z. Gács Györggyel, Vankóné Dudás Juli galga- mácsai paraszti estő-asszony, Három évezred, Hagyjatok minket énekelni. A lengyel filmművészetet két rövidfilm képviseli: az öregek és a Tűz van. Az NDK művészei készítették az Ezek vagyunk mi című fil­met. A rajzfilmkedvelőknek há­rom filmet ajánlunk: örök bölcsességek (szovjet), Ma­gyarázom a mechanizmust VIII. rész, Vili és Bütyök, az átejtöernyős; továbbá két magyar rajzjátékfilmet: Öreg és fiatal, Milyen a Balaton? A Világmagazin 49. számát ugyancsak januárban láthat­ják. □ KÜLÖN ELŐADÁSBAN nézte meg tegnap este a mis­kolci Kossuth Lajos Gimná­zium mintegy hatvan növen­déke Choinski: Riadó című drámáját. Az előadás után a diákok ankéton találkoztak a színészekkel. □ MODERN LENGYEL KÍSÉRLETI FILMEK címmel a Lengyel Kultúra a Hevesy Iván Filmklubban január 12- én, hétfőn este 6 órakor be­mutatót rendez. Bevezetőt dr. Stanislaw A. Sochaczki, a Lengyel Kultúra igazgatója mond. A műsorban a követ­kező filmek szerepelnek: Acél, Egy hajó születése, Szép az élet, Fasizmus, Tíz perc a világ körül, Karosszék, A ki­rályra várva, A klubban, A ház, Őrségváltás, Szárnyak. Csakhogy, amíg a tündér­világban — hipp-hopp — máris a legszebbként ragyog az imént még foltos ruhájú leány, addig a színházi műhe. lyekben hosszú hetek fárad­ságos munkájával készülnek a kosztümök, hogy majdan a premieren beteljesedjék a va­rázslat A primadonna meghajol Senki sem tudja, hogy a fürge ujjú jótevők ott ülnek — sokszor néhány átvirrasz­tott éjszaka után — valahol a nézőtéren és mindenkinél jobban izgulnak, hogy „jaj, csak az uszály meg ne akad­jon, csak jól kapja a fényt a flitter és vegyék észre, hogy a csipkegallér hogyan harmo­nizál a partner zs»bójával...” A primadonna gondolatban nekik hajol meg először, kö­szönve a ragyogást, vagy a szolid eleganciát. Színházi szabókat, varrónő­ket nem képeznek a vidéki városokban, A szakmát, koro­kat, stílusokat munka közben ismerik meg. Bizony, el kell tölteni néhány évet a mű­helyben, míg „megszólalnak” előttük a tervezők rajzai, vagyis míg igazán társai le­hetnek az alkotóművésznek. Az anyaggal talán nem is olyan nehéz boldogulni, ha valakinek érzéke, fantáziája van a munkához. Hanem a ruhákat el is kell fogadtatni majdani viselőikkel. (A ter­vezők mindig ideális alakot képzelnek el, a szereplők azonban sohasem élő másai a tervezett alaknak...) A műhely titkai A színházi szabónők jól is­merik a női könnyeket, de is­merik a pompás jelmezek fa­kasztotta örömet is. A ruhapróbára Hájer Jó- zsefné — Marika — nagyobb izgalommal készül, mint a rendező. (Es egy-egy ruha vé­delmében is legalább annyi érvre van szüksége, mint a rendezőnek, ha ki akar tar­tani elképzelései mellett.) Talán sok is már a műhely­titkokból? Annyit azért még mond­junk el, hogy a női jelmez­tárban csaknem ezer ruha ta­núskodik az öt női szab© szorgalmáról. Hogy az idén már a nyolcadik és a kilen­cedik premierre készülnek. Legnagyobb élményük a Já­nos vitéz, meg A mosoly or­szága volt. (Mert a szabómű­helynek a „kosztümös” darab az igazi feladat.) — Itt is vannak szerepkö­rök? Persze, hogy vannak. Marika mindig szab, meg pró­bál. Ince Jánosné a rangos, díszes primadonna-kosztümök díszítésének, gazdagításának mestere. A nadrágok, nadrág­kosztümök specialistája Béres Kálmánná. A „táncos ruhá­kat” Cselényi Józsefné varrja legszívesebben. Mátyás Béláné pedig a fodorhúzás és a fes­tés — mert a festés tudomá­nyára is szükség van itt — leggyorsabb kezű művelője. Tűvel a kezükben és „tű­kön ülve” beszélgetnek, mert már nagyon várja a színház az Amerikai Elektra szép, ko­moly jelmezeit. Búcsúzóul azért még elmondanak egy kedves történetet. Sztori A színésznő izgatottan hív­ja a szabónőt: — Édesem, hogy menjek így emberek elé? Nézd, férfigombolást csi­náltatok a blúzomra. Marika szemrevételezi az inkriminált darabot, s csak ennyit mond: ne a tükörben nézd. {gyarmati) Kulturális krónika éjféltől reggelig A NYOLCADIK EMELETRŐL AZ UTCÁRA ESETI Budapest X. kerületében, a Harmat utca 15/c számú ház VIII. emeletéről Lajkó Mária, 4 éves kislány az ut­cára esett. A gyermeket sú­lyos sérülésekkel az Apáthy István gyermekkórházba szállították. % ÁTSZÖKÖTT A HATÁRON Ludwig Neufuss osztrák állampolgár, a rábafüzesi ha­társzakaszon átszökött ha­zánkba és menedékjogot kért. Cselekményét azonban poli - tikai, vagy egyéb elfogad­ható indokkal nem tudta alátámasztani, ezért az or­szág területéről kiutasították. ELTŰNT EGY KISLÁNY Budapesten, szülei lakásá­ról 1969. december 25-én el­távozott Szűcs Mária 14 éves iskolai tanuló és azóta isme­retlen helyen tartózkodik. SZÖRNYETHALT A MACSKA MIATT Egy stájerországi fürdőhe­lyen felesége szemeláttára zuhant le a háztetőről egy osztrák főorvos, aki azért mászott ki az ablakon, hogy megmentse a tetőn kuporgó kedvenc macskáját. A sze­rencsétlen ember szörnyet­halt. GARAZDÁLKODÓK A BÍRÓSÁG ELŐTT Csorna községben S. Lászk > és E. József fiatalkorúak, va - lamint Ködös Lajos az ut ­cán megtámadtak egy asz- szonyt és leányát. A garáz- dálkodók erőszakos nemi kö­zösülés kísérlete miatt két­évi, egyévi és hathónapi, és egyévi börtönbüntetést kap­tak. MEGVERTÉK A MEZŐŐRT Tavaly ősszel a 20 éves Milaskity Ferenc és 19 éves felesége a szekszárdi járás ban gyümölcsöt loptak. László István mezőőr él akar­ta kobozni a tolvajok kosa­rait, mire azok rátámadtak, megverték. Csak fél év múl­va gyógyult fel. A férj egy év két hónapot, a feleség hónap börtönt kapott. HÓFÜGGÖNY, SZÉLVIHAR * Fehér megyében 100 kilo­méteres sebességű szélvihar kapta fel a havat az éjjeli órákban és sokfelé valóságos hófüggönyt vont az ország­úton haladó gépkocsik köré. ÓRÁT LOPTAK Az éjszaka mintegy 25 000 font sterling értékű órát zsák­mányoltak egy betörés során Londonban az egyik nagy órásüzletbői. ELHANGZOTT A VÁDBESZÉD A szombathelyi megyei bí­róságon tegnap délben el­hangzott a vádbeszéd a rép- celaki szénsavgyári robbanás perében. Az ügyész mind a 11 vádlottat foglalkozás köré­ben elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetésben és a társadalmi tulaidont károsító különösen nagy kárt okozó gondatlanságban mondta ki vétkesnek. ítélet- hozatal január közepén vár­ható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents