Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
Folytatják a tapolcai út átépítését Elkészültek a miskolc-ta- polcai úthálózat átépítési tervei. A szakemberek hétfőn tartanak helyszíni szemlét, hogy az építéssel kapcsolatos tennivalókat megvitassák. A tervek szerint a posta épületétől a fűszer-csemege boltig 14 méter széles úttestet képeznek ki. Innen a bekötő utak a helyi forgalom igényeinek megfelelően ágaznak szét. A közelben levő autóbusz-végállomást megszüntetik, az Anna-szállóhoz vezető út helyére parkot telepítenek, a buszmegállót pedig áthelyezik a közeli iskola elé. Minden hőmérővel Pestre kell utazni Pontatlan építők, türelmetlen hitelesítők A Mérésügyi Hivatal ki- rendeltségének dolgozói évek óta egymástól távol eső, zsúfolt helyiségekben végzik munkájukat. Tavaly végre elkezdték építeni Szeles utcai új székházukat, de a négy és fél millió forintos beruházás — az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat „jóvoltából” — egyre késik. A legutóbbi határidő-módosítás során — az eredeti december végivel szemben — már április 30-át jelölték meg az átadás napjául. Az új intézet átadását nemcsak a kirendeltség dolgozói, hanem a vállalatok, üzemek is Nem tárják fel a bükkábrányi lignitmezőt A nehézipari miniszter nyilatkozata a Déli Hírlapnak A Déli Hírlap 1969. október 19-i számában „Visontánál olcsóbban” címmel cikket közöltünk arról, hogy a Bükkábrány—Mezőkeresztes— Mezönyárád—Vatta—Ernőd—Csincsetanya határolta területen 20D millió tonnára becsült lignitet találtak a kutatók. .Megírták azt ií, hogy egyes szakemberek szerint, ezzel a lignitmennyiséggel mintegy 90 éven át lehetne táplálni egy 2000 MW-os erőművet, amely az országban a legolcsóbb villamos energiát állítaná elő. Hozzátettük: a bányaművelés és erőmű-léte sít és teljes beruházása 14—15 milliárd ío- rintot igényelne. Am ez a beruházás 2800 embernek adhatna munkát, s nagyon hamar megtérülne. Cikkünket azzal fejeztük be, bogy kíváncsian várjuk a hivatalos állásfoglalást: hasznosítják-e a borsodi lignitet? Az elmúlt napokban lapunk munkatársa egy sajtó- tájékoztatón dr. Lévárdi Ferenc nehézipari minisztertől kért nyilatkozatot a bükkábrányi lignitmező sorsáról. A miniszter válaszában elmondotta, hogy a lignitmező feltérképezése még nem fejeződött be. Noha a külszíni bányaművelés valóban olcsóvá tenné a kitermelést, a nép. gazdaság jelenlegi erőforrásai nem teszik lehetővé egy, a borsodi lignitmezőre épülő erőmű létesítését. A közeljövőben (1972-ben) Tiszapalko- nyán kezdődik meg annak a 600 MW-os erőműnek az építése, amely a tervezett paksi atomerőművet helyettesíti majd. Az atomerőműről is (beruházási költsége több mint 9 milliárd forint lett volna) anyagi erőink korlátozottsága miatt kell lemondanunk — ideiglenesen. Az igaz, hogy egyes szakemberek már számításokat készítettek a borsodi lignit hasznosítására, ezek azonban még ellenőrzésre, kontrollra szorulnak. Éppen a gyöngyösvi- sontai erőmű telepítése során felmerült problémák figyelmeztetnek arra, hogy az eddiginél alaposabban meg kell gondolnunk, hol és milyen erőműveket létesítsünk. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a népgazdaság végleg lemond a nagy mennyiségű és olcsó Bükkábrány környéki lignitről. A felmérést és feltérképezést a szakemberek — noha feltárásra belátható időn belül nem kerül sor — befejezik, így Borsod lignitje a tartalék szerepét tölti majd be. Töltse vidáman a farsangot! Látogasson el esténként a Szentpéteri kapui lakótelepen levő KATOWICE ESZPRESSZÓBA Műsorkezdés 22 órakor. Fellépnek: CZIROK LÁSZLÓ NAGY IRÉN KARÁDI ILDIKÓ A műsor idején is másodosztályú árak! Záróra: 02 órakor. Zongoránál: MOLNÁR ZSUZSA nagyon várják, hiszen például az ipari hőmérők, nagyteljesítményű nyomásmérők, tartálykocsik hitelesítéséhez most minden esetben Budapestre kell utazni. BOLTOK A VÁROS PEREMÉN II. Két üzlet között elkopik a talp Ha a Kilián-déli lakótelepen túljutunk, Diósgyőrön, Hámoron és Lillafüreden át egészen a városhatárt jelző tábláig, de különösen a Kö- püs-völgyi területen, sokáif koptathatjuk cipőnk talpát, míg egyik élelmiszerüzlettől egy másikig jérünk. A III. kerületnek ez a része szinte végig — kifejezetten munkáslakta terület. Többnyire kertes, kisebb-na- yobb családi házak füzére oszorúzza, amelyek a né- nány éve még „fehér folt”- ként jelölt domboldalakon is igen gyorsan szaporodnak. A A Bizományi Áruház becsüse, Stefán Pálné, naponta 150—200 ügyiéi „áruit" mustrálja meg. Az eladásra hozott cikkek igen változatosak: a bakancstól a meisseni porcelánig, a kávédarálótól a tájképig mindenféle holmi megfordul a tenyérnyi helyiségben. A január végi kínálat jellemzője: sok a télikabát, az estélyi ruha, bunda. (Ágotha Tibor felvétele) Országos gyártmánystruktúra-felmérés NEB-vélemény a DIGÉP-ről A KNEB országos felmérésének részeként, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye gépiparára döntő befolyást gyakorló DIGÉP-ben is választ keresett arra, hogyan változott az utóbbi években a gyártmányösszetétel, milyen i látást gyakoroltak e területen a reform gazdasági szabályozói és hogyan intézkedik a vállalat a gyártmányössze- tétei és fejlesztés javítása érdekében. A piackutatással még baj van A vizsgálat első lényeges megállapítása: a Diósgyőri Gépgyár is igyekszik a piaci igényeknek megfelelően kialakítani gyártmányösszetéte- lét. A helyes törekvést azonban gátolja, hogy piackutató tevékenységük még kezdetleges. A gyártmányfejlesztéssel azonban még így is sikerült előbbre lépni. Ezt bizonyítja: 1968-ban az összes termelési érték 60, tavaly pedig már 69 százalékát érintette a fejlesztés. A termékek 35 százaléka korszerű A vizsgálatot végző mérnöki csoport szerint számos, ma már hírnévnek örvendő terméket (kábel- és hűtőgépek, szivattyúk, targoncák stb.i fejlesztési alapból valósított meg a vállalat. Ezek megfelelnek a műszaki haladás által támasztott piaci igényeknek. Érdemes felfigyelni arra, hogy a gyártmányösszetétel változása, a korábbi évekkel ellentétben, elsősorban az exportban realizálódik. A fejlesztett gyártmányokat főleg új piacon értékesítik, a régi vevők többnyire a hagyományos DIGÉP-termékeket igénylik. A vállalat adatai szerint az évi 1500—2000 különböző termék 35 százaléka korszerű, 57,3 százaléka megfelelő, 7,7 százaléka pedig korszerűtlen minősítést érdemel. A szabad ár nyereségcsökkentő? A gazdálkodás pozitív vonása, hogy a gépgyár 1969. évi nyeresége az előző évit és a tervezettet egyaránt meghaladja. A több mint 240 millió forint nyereség mintegy 21 millióval lépte túl az 1968. évit. Érdekes, hogy — noha a vállalat termékeinek 80 százaléka szabad áras — az elmúlt évi árváltozások 3 millió forinttal csökkentették a nyereséget. Ez is bizonyítja, hogy a szabad ár, a közhiedelemmel ellentétben, még nem jelent feltétlenül áremelkedést. A NEB-vizsgálat szerint a vállalat rugalmas, a piaci •gényekhez alkalmazkodó árpolitikát folytat. A nyereségérdekeltség a gépgyárban is ösztönző hatással volt,a gyártmányfejlesztésre, ugyanakkor a vállalat néhány termékének gyártása még ma sem gazdaságos. A gazdálkodást és fejlesztést sokszor más vállalatok is hátráltatják. Egy példa a sok közül: a DIGÉP-ben a terv jóváhagyásától a sorozatgyártásig 24—48 hónap telik el! De mit tegyen a vállalat, ha a V1LLATI például csak egy évre vállalja a tervezést, s újabb egy évre a kivitelezést?! S végül még egy fontos vélemény: a megfelelő DIGÉP- gyártmány struktúra kialakításához az országos felügyeleti szerveknek az eddiginél több segítséget kell adniok. Elsősorban a piackutatásban, s a távlati perspektivikus tervek kidolgozásában. NY. I. kohászat, a gépgyár és a lyukói bánya dolgozói élnek itt. A sok száz család ellátás szempontjából ma még nem tartozik ..a sors kegyeltjei'’ közé. kilométerek egy spuiui círnáért Egész Köpüs-völgynek mindössze két élelmiszer- és egy húsboltja van. A két élelmiszerbolt közül az egyik tulajdonképpen csak gyári büfé: a papírgyáré. A másik, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 242. számú fűszer- és csemegeboltja, önkiszolgáló rendszerű. Havonta félmilliós forgalmat bonyolít. A legszükségesebb élelmiszer és háztartási cikkek megtalálhatók itt. Persze nem bő választékban, s nem biztos, hogy a kellő időben. Mert például a péksütemény, amelyre inkább a reggeli órákban volna szükség, általában 10—11 órára érkezik ide. A hentesáruk közül ritka vendég a császárhús, az igen keresett csécsi-szalonna, általában kevés a kenyérszalonna. Száraz áru — gyulai kolbász, szalámi — pedig nincs. — Jó volna, ha ABC-rend- szerűvé bővítenék a boltot — sóhajt a vezető. S ezt legkivált az itt élő családok igényei indokolnák. Akkor esetleg kapnának egy mirelit mélyhűtő pultot is, s ha az lenne, kerülne belevaló a háztartások részére. No és az sem utolsó érv, hogy nem kellene minden pár cipőfűzőért, spulni cérnáért, füzetért, rajzlapért a papírgyártól Diósgyőrig szaladni! A nyugdíjasok ráérnek? Hasonló a helyzet — csak még nagyobb a távolság — Hámorban is. Innen is Diósgyőrbe kell beutazni a legjelentéktelenebb rövidáruért A két fűszerüzlet közül az egyik, a 246-os számú, korszerűtlen is, kicsi is. Raktár- területének nagy részét szinte állandóan lefoglalja a rengeteg göngyöleg, amit a nagykereskedelem többnyire csak akkor szállít el onnan, amikor már életveszélyessé válik a bolt dolgozói számára a hatalmas halom. A másik üzlet, a 247-es számú, a település közepén kapott helyet. Ez új és modern. Áruválaszték itt van. Mirelit hűtőpult viszont itt sincs. Pedig nagyon hiányzik, bár a boltvezető „megnyugtat’: — Hámorban inkább csak nyugdíjasok élnek. Ráérnek beutazni akár Miskolcra is, ha itt nem kapnak valamit... Ez ugyan sovány vigasz, hiszen az utazási költséggel növelt árak nemigen csábítanak ilyen hosszú útra. Pedig elég gyakran szükséges sort keríteni rá: Hámor egyetlen húsboltja a hét egyetlen napján — csak szombaton tart nyitva! RADVÁNYI ÉVA KONTEX- iislet nyílik a Béke téren Hétfőn délelőtt új, konfekciót és textiliát árusító bolt nyilik a Béke téren. A Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ és az Észak-Magyarországi Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat 600 ezer forint költséggel alakította ki közös üzletét. A KONTEX- boltban — az ígéretek szerint — bőséges válászték lesz olcsó ruhákból, szövetekből. Készül a tejkombinát parki» A kertészeti vállalat 23 fős brigádja ezekben a napokban még a tereprendezési munkákat végzi a Kilián- északi tejkombinát környékén, márciusban aztán hozzálátnak a bokrok, virágok, a gyepszőnyeg ültetéséhez. Az új tejüzem környékének parkosítására, a 34 ezer négyzet- méter nagyságú zöldterület kialakítására másfél millió forintot költenek.
