Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

a miskolciaké a szó Micsoda ügykezelés! Tavaly lakást cseréltünk, s június 30-án a Miskolci Gáz­műveknél befizettem 7 forin­tot névátírás címén. (Bizony­lat van róla!) Ennek ellenére még most januárban is a volt lakó nevére jött a számla. Bosszantott a dolog, s azt mondtam a díjbeszedőnek: nem fizetem ki a számlát, csak ha már a nevemre szól. ..Akkor kikapcsoljuk a gázt.” Vállaltam ezt a veszélyt is, hátha végre rendeződik ez a hosszúra nyúlt átírás. Erre mi történt? Január 22-én le­velet hoz a postás Stähl Pál. III., Erdélyi u. 2., Ili, emelet 4. címzéssel — a gázmüvek­től. Míg fel nem bontottam, örültem neki, gondolván, hogy a névátírásról értesíte­nek. Csakhogy a levél a Me­gyei Bíróság Végrehajtó Iro­dájának szólt, hogy mellőz­zék a végrehajtást MJ-nél, mivel a fogyasztó időközben r-^iezte tartozását. Most ki­esi vagyok, hogy a nekem írt levelet kinek küldték és vajon mit tartalmaz? Stáhl Pál. Ili, Erdélyi u. 2., III. 4. »J Garázs kis” hibával Meddig várjak még? 1969. december 18-án Rakéta típusú férfikarórámat — bízván a Miskolci Finoirfmechanikai Ja­vító Vállalat gyorsaságában — javítás céljából beadtam a Kos­suth utcai javítcrészlegkez. A bajt azonnal meg is állapították: rozsdás a felhúzórész. A javítási időben is hamar megegyeztünk: 3 hétre vállalták. Mellesleg: a javítás ára 80 forint. Pontosan betartva az előírt vá­rakozási időt, 1970. január 9-én jelentkeztem az óráért abban a reményben, hogy 3 hét alatt bi­zonyára tökéletesen megjavítot­ták. Tévedtem, Még nem volt kész. Elhatároztam: nem leszek türelmetlen! Nem rohantam rög­tön másnap, hanem nagyvona­lúan két egész hetet vártam. Te­hát 23-áig. Ekkor ismét bemen­tem, s szinte biztos voltam ben­ne, hogy sikerrel járok. Ezúttal még nagyobbat tévedtem. Né­hány percnyi csöndes toporgá- som láttán az ügyfeleket fogadó hölgy megkérdezte, hogy „mit akarok?” Sietve előadtam sze­rény kívánságomat. Ö kis türel­met kért, s elment. Néhány má­Mikor veszik le? A Jánosi Ferenc utca 2—8. szám alatti új bérházban, amelynek minden lépcsőháza külön számozást kapott, még beköltözésünkkor az a felírás fogadott bennünket, hogy a gázboylert egyelőre lepecsé­telték és a további intézke­désig „a lakók szíves türel­mét kérik”. Ez júliusban tör­tént és mi azóta is türelmesen várakozunk, de nem szívesen. Szeretnénk tudni, mikor ve­szik le a pecsétet, mikor hasz­nálhatják végre a lakók a gázboylert, amely a bérle­ményhez tartozik? Mandula Lajos, Miskolc Hiába kerestünk ...az OFOTÉRT-ban exponáló zsinórt, Orwo 27 vagy 20 dines, t»x9-e.s méretű filmet. ... a húsboltokban füstölt csülköt, oldalast, kocsonyának való sertésfejet és -lábat. ... az élelmiszerboltokban ma­joránnát, babérlevelet, pedig most van a disznóölés szezonja (de különben is a téli fűszer­félékhez tartoznak). * k v . a lakberendezési boltban, olcső, klott huzatú paplant. Szimpla méretű dunnához tokot, vászon kispárnahuzatot és „tűk- jős ” mintás paplanlepedőt. sodperc múlva visszatért, s be­jelentésével szétzúzta minden ed­digi reményemet: közölte, hogy az óra még mindig nincs kész! Talán majd a jövő héten. Most már kifejezett nyugtalanság fo­gott el. Vajon tényleg ennyi idő szükséges egy ilyen hiba megja­vításához? S végezetül: a feleségem pár nappal ezelőtt vitte el óráját, megjavíttatni. Ezúttal 5 hétre vállalták a javítást. TÓTH ISTVÁN, Miskolc, Szabó L. u. 44. A miskolci TÜZÉP Válla­lattól 1969-ben vásároltam egy előregyártott garázst., Sajnos, az első osztályúként szállított garázs annyira nem első osz­tályú, hogy még mielőtt én egyáltalán láttam volna, a TÜZÉP képviselője kétezer forint értékcsökkenést állapí­tott meg. A garázs már a gyártás' során elrepedt, az aj­taját csak nehezen lehet be­zárni, a tető beázik. Többszö­ri reklamáció ellenére sem in­tézkedtek. Legutóbb 1969. XII. 6-án a TÜZÉP képviselője írásban kérte a panaszomat Azóta is­mét eltelt egy hónap és még csak nem is válaszoltak. Tu­domásom szerint a Telegdy utcában levő 30 garázs tulaj­donosa közül többen hasonló panasszal fordultak a TÜZÉP- hez, s szintén eredménytele­nül. Szeretném végre a lassan egy éve kifizetett garázst ren­deltetésszerűen használni. Eisenbacher Antal Miskolc I., Széchenyi u. 117. Kivont járat, lemaradt utasok Nem értjük, hogy miért szüntette meg a közlekedési vállalat a Tatárdomb—Papír­gyár között 14,35-kor induló autóbuszjáratot. Ugyanis ta­valy október 20-tól volt egy busz, amely a Marx térről 14,20 órakor indult, a „9”-es vonalon feljött a DIGÉP III. telepi kapuhoz és 14,35-kor indult a Papírgyár felé. Ez a járat már megszűnt, helyette van a 15-ös, amely a kocsi nélkül maradt Felső-Majláth és Papírgyár környékén lakó utasokkal megtelik,' s ez nem egyszer hangos vitát vált ki a jogosan méltatlankodó, Ómassára hazajáró utasok körében, mert a közbeeső megállókban ezek az utasok lemaradnak a túlzsúfolt autó­buszról. Varga Ferenc. Ibolya u. 15. és még 42 aláírás. „Hőt'en” kezelés Mint Kilián lakótelepi hon- ; polgár, gyakran utazom bu­szon. S tapasztalatom — ó, de milyen gyakran! —, hogy van­nak „hőtlenül” kezelt autó­buszok. Majd belefagy az em­ber, örül, ha célhoz érkezve leszállhat, mert kint talán Gyenge sarkak Négerbarna borjúbox kö­römcipőt vásároltam az ősz­szel, a fazon tetszett, de vas­tagabb sarokkal szerettem volna. Mivel ilyet nem kap­tam, megvettem ezt. Ötször volt a lábamon, s a sarka mélyen a talp alá hajolt. Tán­colni nem mentem benne, te. hát nem strapáltam, a 260 fo­rintos cipőt most mégis el­dobhatom. Az egyébként szép cipőnek ugyan miért csinál­tak ilyen gyenge sarkat? — kérdi Gara Lászlóné, a Kill- án-déli lakóteleprőL melegebb van. Persze nem mindegyik autóbuszon van ilyen. Található langyos és meleg is. Ritkán. Nem lehet­ne minden buszon egyenlő hőmérséklet-szolgáltatásra bírni a fűtőberendezést? — írja Kun Pál (Dorottya u. 1.). Kollektív köszönet A házunkban lakó tizenegy család ezúton köszöni meg a Déli Hírlap szerkesztőségének segítségét. Közbenjárásukra a MIK megjavíttatta a hónapok óta eldugult szennyvízlefolyót és vízcsapot. A Szentpéteri kapu 10. lakói Kürti András: A budai villa titka A varsói gázművek négylábú alkalma­zottai: Ali, Amor, Agar. Ary, Árus és As különleges kiképzést kaptak a gorged rend- örkutya-idomító telepen. Most a városi gáz­müvek alkalmazottai, s kísérővel járják a város utcáit, gázömlés után szimatolva. Gya­korlati tapasztalatok szerint finom szimat­jukkal ott is észlelik a gázömlést, ahol azt precíz mérőműszerek' sem mutatják ki. VITA A szabályozó rendszer hiányossága A DELI HÍRLAP január 19-i számában dr. Hevesvári Imre cikket közölt „Miért na­gyobb a kisvállalatok jövedel­mezősége? címmel. A cikk gazdasági szabályozó rendsze­rünk hiányosságaival foglal­kozik. Leglényegesebb meg­állapítása az, hogy a nagy- vállalatok kevésbé jövedelme- zőek, mint a kisvállalatok, ahol alacsonyabb a szerves összetétel. Idézem a cikkből: „... a nagyvállalatok alacso­nyabb átlagos jövedelmezősé­ge nem a tevékenységük rosz- szabb hatékonyságától, ha­nem szabályozó rendszerünk hiányosságából ered, amely csak az eddigi gyakorlati ta­pasztalatokon keresztül ju­tott felszínre. E hiányosságok a magasabb technikai színvo­nalat képviselő termelést sújtják, ezért korrekciójuk feltétlenül indokolt.” A vállalati gazdálkodás eredményességének ez megle­hetősen egyoldalú felfogása. A probléma fordítva is meg­fogalmazható: a jelenlegi gaz­dasági .szabályozó rendsze­rünk hiányosságai a kevésbé fejlett, alacsonyabb technikai színvonalat képviselő terme­lést sújtják, s tartósan kedve­zőbb helyzetet biztosítanak a magasabb technikai színvo­nallal termelő nagyvállala­toknak. Emiatt gazdasági sza­bályozó rendszerünk valóban módosításra szorul. Az említett probléma meg­értéséhez át kell gondolnunk, összefüggésben kell látnunk a vállalati alapok képzésének érvényben levő szabályait. A KIBONTAKOZÓ VÁL­LALATI ÖNÁLLÓSÁG leg­szembetűnőbb vonása: önálló fejlesztési politika kidolgozá­sa és megvalósítása. Beruhá­zási forrásaink központi fel­osztását felváltotta a vállalat saját elgondolásain nyugvó fejlesztési politikája, s ez szükségszerű is, mert a vál­lalat maga ismeri leginkább termelési adottságait, belső erőforrásait és rejtett tartalé­kait, A piaci mechanizmus a kereslet-kínálat, az árak moz­gásán keresztül közvetlenül a termelő vállalat számára ad jelzéseket. A fenti tényezők mindig a nyereség nagyságán keresztül mutatkoznak. AZ ŰJ gazdálkodási rend­szer kialakításának alapvető feltétele az volt, hogy a vál­lalati nyereség nagyobb há­nyada maradjon a vállalat- náL A korábbi évek gazda­sági szabályozó rendszere — amikor a vállalati alapok képzésének bázisa a terven felüli nyereség volt — nem feltétlenül a nyereségtömeg növelésére ösztönzött, hanem inkább arra, hogy a vállalat minél alacsonyabban állapítsa meg tervszámait, elrejtse tar­talékait, s a költségvetéssel szemben indokolt, vagy indo­kolható követeléseket támasz- szón. Az alapok képzésének új módszere a vállalati nye­reség nagyobb hányadát a vállalat rendelkezésére bo­csátja, és csak kis része kerül az állami költségvetésbe. Az alapok képzésének elveit rög­zíti a 11/1967. PM rendelet, amely szerint a vállalati nye­reségből képzendő a részese­dési és a fejlesztési alap, és mint ismeretes, a képzés a bértömeg és az összes eszköz- állomány arányában történik. Az alapok képzésére vonat­kozó leglényegesebb összefüg­gés tehát — melyre a figyel­met szeretném felhívni —, hogy a vállalat által termelt nyereségtömeg az eszközök, illetve a felhasznált bértömeg arányában az adó befizetése és a tartalékalap képzése után fejlesztési, illetve részesedési alapra oszlik. Annál a válla­latnál, amelynél a szerves összetétel magasabb, általá­ban a nyereség tömege is ma­gasabb. Ebből adódóan: a részese­dési alap hány Ma a maga­sabb szerves összetételű vál­lalatoknál kisebb ugyan, de nem biztos, hogy annak tö­mege, valamint az egy főre eső nyereség is kisebb lesz. Egv azonban bizonyos: a nagyvállalatoknál a fejlesz­tési alapnak nemcsak a há­nyada, de tömege is nagyobb, mint a kisvállalatoknál, ily módon a fejlesztés figzftöjjeyg nagyobbak lesznek- -— külö­nösen, ha a fejlesztés egyéb eszközeit, az értékcsökkenési leírás vállalatnál maradó ré­szét stb. is figyelembe vesz­VÉLEMÉNYEM SZERINT gazdasági szabályozó rendsze­rünk legfőbb hiányossága, hogy a vállalatok jelenlegi fejlettségé erősen konzervál­ja, tovább növeli a szakadé­kot a kis- és nagyvállalatok között, éppen a kisvállalatok pillanatnyi jövedelmezősége révén, veszélyezteti a gazda­sági növekedés további üte­mét — s ezzel az életszínvo­nal emelkedését — az exten- zív fejlődésre való ösztönzé­sen keresztül. Kovács Pcterne közgazdász Kedves szóval A minap délután vacsorá­nak valót akartam venni, de az üzletet, ahol „törzsvendég" vagyok, zárva találtam. Át­mentem a Bajcsy-Zsilinszky utcán levő 221. sz, boltba. Alig akartam hinni a fülem­nek, amikor ott a csemege­pultnál udvarias hangon kér­dezte meg az eladónő, hogy mire van gusztusom. Szőke* lan volt. Nem fiatal már az illető, de a korát meghazud­toló fürgeséggel, egy-két ked­ves szóval adja át az árut. Azt hiszem, hogy a keres­kedelmi dolgozók közül so­kan példát vehetnének erről a hölgyről. És ha itt is volna „mosolycsekk”, jó helyezést érne el ez a kedves asszony. Juhász Imre „Házak tábla nélkül’ A Győri kapuban épült új ház­gyári lakásokba már beköltöztek a lakók. Viszont ezzel egyiűőben az „idegbetegségem” is kiújult. Tudniillik én a régi oldalon la­kom, a Ságvári Endre utca 15. földszint 2-ben. Viszont valami csodálatos véletlen folytán ugyanez a számozás megtalálható a déli oldalon, az új házakon is. És itt kezdődik a baj. Számta­lanszor becsengetnek hozzám az érdeklődők — rendszerint kora reggel vagy késő este —, hogy X Y hol lakik? Mindez csak azért, mert elfelejtették — jól látható helyre — feltenni az utcai név­táblát. így aztán a tájékozatlan idegen kénytelen tőlem érdek­lődni. Nem beszélve arról, hogy mennyi üdvözlőlapot hordtam szét az ünnepekben, amit az „öt­letdús” számozások miatt hoz­zám kézbesítettek. A minap — és ez adta kezembe a tollat — egy számomra igen fontos leve­let csak a véletlen folytán kap­tam meg, éppen a fent említett okok miatt. Nagyon szeretném, ha elkerülhetném a további zak­latásokat, bonyodalmakat. Vagy lehetetlent kívánok? L.ÖDY BARNABAS, ül., Ságvári E. u. 1-5.;, fsz. 2. I O ff? Honda nem fejezhette be a mon- Oö. datot, enyhe, hideg, fémes tárgy­tól eredő nyomást érzett a tarkóján. — Egy mozdulat, és az egész tárat a buksidba eresztem, hajasbaba! — szi­szegte Mucur a hátsó ülésről. — Ne fer- dulj hátra, ne nézz a szemembe, nem fogod velem még egyszer megjátszani azt a szuggerálást! Te pedig, drága ha­verom — mondta Bálintnak —, nem állsz meg a Béke-szálló előtt. Egyálta­lán, sehol sem állsz meg. — Honnan kerültél te ide? — kérdez­te ijedten a pakompartos vezető. — Mit akarsz te itt? Az döcögve felnevetett — Bújócskát játszottam, úgy kerül­tem ide. És most furikázni akarok. Kel­lemes társaságban. Világos? — De hát mégis... hová megyünk? — Ö! Én, a segédmunkás, hogyan is merném megváltoztatni a szakember eredeti útirányát? Természetesen a Ma­linké utcai villához megyünk. Így ter­veztétek, nem? És téged is figyelmez­tetlek, mama kedvence, hogy menetköz­ben semmi stikli! Ismersz, hamar eljár a kezem. És amúgyis a bögyömben vagy. Átváltott a lámpa, nyomás! * — Hoevne emlékeznék — mosolygott a felszolgálólány, és köténykóje zsebébe süllyesztette a húszforintost. — Még össze is nevettünk Zsuzsikával — intett a pénztárosnő felé —, mert amikor ki­mentek, az a magas, göndörhajú, jóké­pű fiú úgy simogatta meg annak a kicsi kopasznak a feje búbját, mintha vala­mi csinos kislány volna. Nincs még öt perce sem, hogy távoztak. Az utcán Andrea és a professzor ta­nácstalanul néztek egymásra. * — Nagyon-nagyon nem tetszik nekem ez az egész dolog — szólalt meg végül is a lány. — Akiről mi azt hisszük, hogy a szemüveget véletlenül, zavarában fel­markolhatta, az egy szeplős' képű, szög­letes állú, lenyalt hajú, szőke fiatalem­ber volt, nem lehetett az, akivel Honda találkozott itt a presszóban. Aggódom Itt valami nincs rendben! Ambrózy legyintett. — Nem kell mindjárt rémeket látni, kislány. Holnap reggel a barátunk már biztosan jelentkezik. Inkább mérjük fel a pillanatnyi helyzetet. Most visszame­gyünk a Békébe, mindenesetre üzene­tet hagyunk Hondának. Az ünnepi va­csorából és az azt követő dáridóból sajnos, nem lesz semmi, ez a Kovacse- vicsné, vagy hogy az ördögbe is hív­ják, majd minden pénzemből kiforga­tott, amit csak e célra magammal hoz­tam. Még a rántást is felszámította az a szipirtyó! Szóval, szépen hazame­gyünk és kettesben csapunk egy orgiá­val egybekötött házibulit. Mit szólsz hozzá? Valami harapnivaló és itóka biztosan otthon is akad. Szinte nem is bánom már, hogy a barátunk átmene­tileg eltűnt, tíz hosszú napig úgyis csak gondolatban lehettem veled. Nos? A doktorkisasszony felragyogó szem­mel bólintott Már Budán suhant három utasával a sárga Opel, egyre néptelenebb tájakon. Még két kanyar és megérkeztek a Má- linkó utca aljához. — Nem állsz meg a villánál! — adta ki az utasítást Bálintnak Mucur. — Fel­jebb horgonyzunk le, annak a teleknek a túlsó végén, tudod, annál az ismerős telefonpóznánál. A göndör hajú a parancsnak megfele­lően a kijelölt helyre kormányozta a ko. csit, leállította a motort, felhúzta, rögzíl tette a kéziféket, és aztán összenyak- lott, mint egy rossz rugójú bicska. At­tól a borzalmas karate-ütéstől, amelyet Mucur a tenyere élével mért a nyak- szirtjére. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents