Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-05 / 3. szám

Kalauz és hely nélkül Beát! a villamos a megál­lóba, százak rohanják meg az ajtókat, még leszállói is ne­héz. A vezető csenget, az uta­sok morgolódnak. Fürtökben lógnak a siető munkások a .második kocsi oldalán, az el­sőben négyen-öten utaznak. Az első kocsi ugyanis KN-es, egy-két forinttal a zsebben tilos a felszállás. Megszokott szombat déli kép. Rengetegen utaznak a -vasútállomásra, sokszor per- i-ekre. másodpercekre kiszá­mított idővel. A fárasztó heti inunka után sietnének haza a családjukhoz. nemegyszer f»agy távolságra, más megyé­be. A kalauz nélküli kocsiban van hely, de oda igazolvány kell. Ha valaki netán mégis fnegkockáztatja a KN-es ko­csit. drága árat fizet érte. A kalauz nélküli szakaszban ilyenkor ugyanis legtöbbször két kalauz is van, egyik az ajtó felöl, a másik a szemben Tevő felől kéri a bérleteket. Kiöltük hiába hivatkoznak bármire a vasútra siető em­berek, ők szigorúan teljesítik kötelességüket. A siető utas pedig fizet, s ha nincs szerencséje, még ki V oktatják, vagy bliccelőnek, csalónak nevezik. Egy forin­tért, amit ilyenkor huszonöt forinttal lehet megváltani. El lehet képzelni ennél sok­ba! jobb megoldást is, mert a közlekedési vállalatnak sem 'származik abból’ semmi jó, hogy amíg az egyik kocsi •csaknem üres, a másikról so­kan lemaradnak. Legalább szombaton, a déli 'órákban feloldhatnák ezt a jftogr! As idei első negyedévre Több ruházati cikket ígér a kiskereskedelem A boltokban meg meg sem kezdődött a/, ünnepek előtti vá­sárlási láz, amikor a kereskedelmi szakemberek már az idei üzletkötéseken fáradoztak. S most, január első napjaiban las­san már a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjai­ban realizálódnak az elképzelések. Vértes Pál, a vállalat be­szerzési osztályának vezetője máris kedvezően nyilatkozik .1 várható első negyedévi áruellátásról: — Első negyedévi árukész­letünk az idén 340 millió fo­rint értékű lesz. Ez 30 millió­val több a tavalyinál, de ösz- szetételében is változatosabb. A készlet 15 százalékára köz­vetlenül mi kötöttünk szerző­déseket az iparral. így a kü­lönleges fazonú, kis szériús termékekből több női, féríi- és gyermek-konfekcióárut kötöttünk le. Közülük nagyobb tételben vásá­roltunk olcsó, 800—70# forintos férfi öltönyöket, csaknem 2® ezer pár férfi- cipőt, pulóvereket, szetteket, ßeßi és gyermekruhákat. Nagyobb mennyiségben sikerült besze­reznünk különleges puplin pizsamákat és szintetikus alapanyagú férfiingeket. A nagykereskedelmi rende­léseknél is teljes egészében érvényesültek a kiskereske­delmi vállalatok igényei. A közös árubemutatókon min­denütt ott voltunk, a a szer­ződéseket mar a mi kéréseink figyelembevételével állították össze. Ennek alapján mát: most elmondhatom, hogy boltjainkban a következő hetekben több lesz az olcsó méteráru, kabát. Cipőboltjaink is nagyobb árukészlettel várják a vásár­lókat. Amíg a minőségi cipő­gyár tavaly az első negyedév­ben vállalatunknak semmit sem szállított, az idén min­den megrendelésünket vál­lalta. A legújabb fazonú nőt cipőkből így kétszer any- ayit, mintegy 60—70 ezer párral többet kapunk. Férfiéi pokbol 30, gyermekci­pőkből pedig 20 százalékkal lesz több, mint tavaly. Előreláthatólag lényegesen javul az ellátás kötöttáruk­ból, 20 százalékkal több lesz a női konfekcióáru, jóval több spanyol, olasz, francia, német importcikket kapunk. Szőnyegből is több érkezik, de korántsem elegendő. S ami az árakat illeti: a cipőnél, a méterárunál , és a konfekció-termékek­nél a megkötött szerződé­sek alapján nem várható árváltozás. Egyedül a pamutipar ragasz­kodik a magasabb árakhoz az alapanyagok világpiaci árának emelkedése miatt — fejezte be nyilatkozatát a Borsodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat osztályveze­tője. 1o—p Azok a „mai fiatalok* Néhány évszázada divat sopánkodni a „mai fiatalok1 ’ miatt. •Az utóbbi években, évtizedekben különösen sokat vitatkozunk ■róluk. Esetenként hangsúlyosabban, legkivált, ha valamiféle bűncselekmény kapcsán találkozunk velük. Miskolcon az el­múlt hónapokban néhány ifjú sok okot adott és ad erre a vi­tára. A jövő évben megrendezendő V. nevelésügyi kongresszus országos fórumot biztosít a vélemények kicseréléséhez, s kö­zös erőfeszítéssel törekszik az ifjúság nevelésében mutatkozó problémák megoldására. Virágtartó, tejesbögre A sokszínű virágtartó ko­saraktól a tejesbögrékig mintegy 600—700 féle termé­ket készítenek a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat­nál. Csupán tejesbögréből százezer darabot adtak a ke­reskedelemnek az utóbbi fél évben. Az idén szeretnék to­vább bővíteni választékukat az apró háztartási cikkekből éppúgy, mint az exportter­mékekből. Külföldre ugyanis tavaly mintegy másfél millió forint értékű műanyagtermé­ket gyártottak. Kitüntetések A megyei pártbizottságon szombaton délután két nyug­díjba vonuló pártmunkásnak az Elnöki Tanács nevében kormánykitüntetést nyújtott át dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Bí­ró Péter, a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Morvái József, a szerencsi járási pártbizottság gépko­csivezetője a Munkaérdem­rend arany, illetve bronz few kozatát kapta. Az elmúlt évben 110 ezer, úthtgosan 100 kilogrammos sertés „lelte halálát” a Borsod megyei Állat-forgalmi és Húsipari Vál­lalat miskolci vágóhídján. Ez a mennyiség körülbelül az előző évi szinten mozgott. Az idei év tervszámai még nem ismere­tesek, de valamennyi miskolci lakos nevében őszintén remél­jük, hogy a képen látható technológiai folyamat — a vágó- csarnok’oól gépesített pályán halad a félsertés a hűtőbe, hogy aztán a jól ismert liússzáUitó kocsikba, majd a húsüzletekbe s végül a fogyasztó asztalára kerüljön — annyiszor fog meg ismétlődni, hogy ne panaszkodhassunk: kevés o disznóhvs Robbanás tt gödi állomás*» t* Miskolcon sem volt lesziiltségkorláiozás Mint ismeretes, az újesz- tendő első napján óriási rob­banás történt a gödi 400 ki­lovoltos alállomáson. Emiatt úgy látszott, hogy elsősorban Budapest környékén, de az ország más részein is feszült­ségkorlátozásra lesz szükség. Amikor bíráljuk egy-egy fiatal magatartását, óhatatlanul odakívánkozik a megjegyzés: mert a szülő!... Kétségtelen, hogy az első számú magatartás-mintát legköz­vetlenebb környezetétől, a családtól kapja a gyermek. Ám mi. -léi nagyobb darabját ismeri meg a világnak, annál többféle Magatartási formával találkozik, s a reá legjobban hatót fo­gadja el. Nemegyszer éppen az ellenkezőjét annak, amit ott­hon lát. A nem kívánt hatás ereiének csökkentésére pedig ke. vés „csak” a szülő. Társadalmunkban a család struktúrája megváltozott. Az anya is dolgozik. Jó, ha naponta 2—3 órát töltenek együtt ■a szülők a gyermekekkel. Kérdés: vajon ennyi idő elegendő-e annak a hatásnak az ellensúlyozására, amely a nap sokszorta főbb órájában éri a fiatalt? A szülők — önmagukban egyedül — erre nem képesek. Az élet mutatja: soha ekkora felelősség nem hárult iskolá­inkra, pedagógusainkra, mint korunkban. Gyermekeink ide­jük java részét az iskolai közösségben töltik el. Tanáraikban .eszményt keresnek, s ha ezt megtalálják, vakon követik őket. Az élet dolgaiban való eligazodásukat tehát, a szülők mellett .legjobban tanítómestereik segíthetik. Érdemes lenne meg- hányni-vetni a nevelésügyi kongresszuson: vajon nem kelle- ne-e határozott keretet adni ennek azzal is, hogy tanter­meinkbe iktatjuk végre az etikát, aprópénzre váltva e rangos ■■ adományt. S nem csupán középiskolás fokon. — amikor eset­leg már nem segíthetünk. mdvanvi eva Októberben kezdték, es máris szép eredményt hozott az anyatejgyűjtő állomás kez­deményezésé: a kismamákat egy személygépkocsival a la­kásukon keresik fel, és ott gyűjtik be az értékes csecse­mőtáplálékot. Novemberben 121 liter, decemberben pedig :nár 204 liter anyatejért fizet­teti a kismamáknak. Hús, tej — hidegen A Miskolci Hűtőhöz I9ö9- ben 16.7 millió forint bevé­telre tett szert bérhűtési te­vékenységből. Ez 610 vagon áru fagyasztásából, huzamo­sabb tárolásából származik. Ezen felül 210 vagon saját árut is fagyasztottak. A 610 vagonból 560 hús, a többi tej­termék és gyógyszeralap- * anyag volt. Lapáttal az Arany János utcában Mai hóhányók — Hagyja ezt, meri nem szemináriumot tartunk, lia­Haialmas plakatok hirde­tik: „A Miskolci Köztisztasá­gi Vállalat rendkívüli hómun­kásokat vesz fel.” Régen munka nélküli dip­lomások: orvosok, mérnökök tanárok is gyakran végezték ezt a munkát. De luk az al­kalmi „hóhányók'’ ma? Itt kell kezdeni Csikorog a he, s dús páta- felhő vesz bennünket körül, ahogy lépkedünk, egymást is melegítve, összetömörülve. Az alacsony, vadászcsizmás em ­ber eddig úgy haladt két- három méterrel a esopon előtt, mint egy őrmester, de most hirtelen szembefordul velünk: — Emberek, álljanak meg­mert a munkát itt kell kez ­deni. Néhányan meg nagyot szív­nak a cigarettájukból, s a csonkokat beletapossák a hó­ba. A munka gyorsan, a be szélgetés azonban csak las­san indul. Valahol kinyitottak egy ablakot, s a magnóról harso­gó beat-zene érkezik hozzánk. — Micsoda marhaság ilyen muzsikát hallgatni. Én a szép cigányzenét szeretem. Ha megkapom a pénzt, most is beülök majd a Hágiba. — Örülhet, hogy magának csak erre kel! a pénz. — Miért? Magának fiatal­ember, mire kell az a hatvan, forint? — kérdez vissza az előbbi. — Mit gondol, mire kell egy diáknak a pénz? — rep- likázik a magas, szőke 17—18 éves fiú. — Na, de magának leg­alább majd sok pénze lesz, ha végez — szól bele egy harmadik. — Nekem azonban már soha. Pedig volt, bizony volt. s mégis ide jutottam, Kiadat 0111 a verseimet Egy hajlott hátú ember na­gyokat szipog, s halkan ká­romkodik. mert otthonhagyta a zsebkendőjét. — Borzalmasan megfáztam, Úszta víz a bakancsom. Még harisnya sincs benne. — Miért van itt? — Jobbat nem tud kérdez­ni? Kell a pénz, uram. Kell, mert 57 éves koromban 611 forint rokkantsági nyugdíjat kapok, s nyolc gyermekem van. — Minek annyi gyerek? — szól közbe egy fiatalember. — Látja, én verseket írok, s ezzel minden vágyamat ki­élem. Hatalmai, köíeg kéziratot húz elő, s a hideggel és a gú­nyos kacagással sem törődve, lelkesen szavalja gyengécske verseit. nem havat hányunk — pa­rancsol a csizmás brigádve­zető. — Most igen, de ha meg­kapom a 60 forintot, már együtt lesz a pénzem. Me­gyek Pestre, s kiadatom a verseimet Asszony oiiu segíthetek ? f eltűnően sok a nő. Zöm­mel cigányok. Miért vannak itt? — Elhagyott a férjem, s pénzt sem küld a purgyék után. ... Volt még nyolc nap szabadságom, azt vettem ki. Kell a pénz, mert építke­zünk ... Leányanya vagyok, magam nevelem a kis Zsu­zsikát... Beteg az anyám, s nagyon sokba van a gyógyít­tatás ... Alkalmi munkából élek. Nekem senki se paran­csoljon. Altkor jövök dolgoz­ni, amikor akarok — pereg­nek a válaszok. — Asszonyom, segíthetek? — kérdezi a diák. — Segíteni segíthet, de kár strapálnia magát, mert az ott a férjem... Lassan vége a műszaknak. Már csak a hajlott hátú ba­kancsos dolgozik. Néha més meenendül a lapátja r. járda­szegélyben. «UDAV GVO8GV csökkenteni kell a villamos energia-szolgáltatás mérteké: Hamar elterjedt ennek a hí­re Miskolcon is. Néhán'- üzemben és vállalatnál ja­nuár 10-e helyett az év első szombatjára helyezték át a szabad napot. Sokan ezt is a gödi robbanással hoztál összefüggésbe. Ma reggel megkérdeztük Balaskó Lászlót, az ÉMÁS5. főmérnökét, volt-e kihatást: a gödi robbanás nyomán ki­alakult helyzetnek városunk­ra? — Nem — válaszolta a fő­mérnök. — A szabad szom­batokat sem emiatt helyezték át. A vállalatoknak nyilván más okuk volt erre. Miskol­con egyáltalán nem kellete életbe léptetni korlátozást. A válasz után megtudtuk azt is, hogy időközben Gödön már szinte teljesen helyre­állították a műszaki hiba kö­vetkeztében üzemképtelenm vált berendezéseket. Az al állomás újra energiát szol gáltat. Vadnyugati prédikáció Vadnyugaton a fiatal pap erélyes hangon pré­dikál az ivás ellen. — Az emberiség min­den bűne között a leg­nagyobb, a legrosszabb az ivás! — kiáltja hí­vei felé. — Ha soka' ittál, nem habozol és rálősz a szomszédodra Be mivel sokat ittál, nem fogod eltalálni. Autón az iuivatejért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents