Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-26 / 21. szám
3(c Befejezés előtt a 111. kerületi új tanács- háza. Jelenleg az építők — fagyszabadság nem lévén — a. belső szerelési munkálatokat végzik. A tervek szerint előreláthatólag márciusban áladják rendeltetésének a S millió forintos költséggel épített tanács- házát, ha az asztalos ktss időben leszállítja a bútorzatot. közgazdászunk ír ja 1 pzdasáyi szÉéiyizi szerepe a vállalati politikában A vállalatoknak saját maguknak kell kialakítaniuk távlati fejlődési elképzelésüket. Ma már nincs olyan központi szerv, amely ezt elvégezné helyettük. Az ebben való döntés lényegében a perspektivikus vállalati politika kidolgozását igényli. Jelenleg még nem sok vállalat rendelkezik távlati jellegű politikát magában foglaló tervvel. Sok vállalatnál még nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel (vagy ha •endelkeznek is, nem szervezett formában), amelyek nélkül a vállalat stratégiájának kimunkálása, nem, vagy csak igen hiányosan lehetséges. Ez adódik abból, hogy a távlati vállalati politikának fel kell ölelnie a teljes tevékenységi kört: a termelési, a kereskedelmi, a műszaki-fejlesztési, a pénzügyi stb. tevékenységet. A reális vállalati politika távlatainak megrajzolásához feltétlenül szükséges az azonos vagy hasonló, illetve a kapcsolódó partnerek távlati elképzelésének kellő mértékű ismerete. Ezenkívül befolyásoló- lag hatnak a vállalatok tevékenységére a gazdasági szabályozók is. A perspektivikus vállalati politika kialakítása igen felelősségteljes feladat, mert realitásától függ a - vállalat későbbi eredményessége. Manapság többször hallani olyan nézeteket, hogy reális vállalati stratégia nem alakítható ki, mert a gazdasági szabályozók változtatása mindig más helyzetet teremt. A gazdasági szabályozók állandósága, megmerevítése részi csak valóban lehetővé a biztonságos perspektivikus vállalati politika kialakítását? Ügy vélem, az ily'n szemlélet ma már nem állhatja meg a helyét. Igaz. ugyan, hogy a vállalati stratégia kialakításánál e szabályozókat nem szabad figyelmen kívül hagyni, s a megvalósulás eredményességére is hatást gyakorolnak, de alapvetően nem határozhatják meg a vállalat távlati gazdaságpolitikáját, mivel az nem rövid időre (1—2 év) szóló koncepciót takar. Tehát ez az elhatározás hosz- szabb ideig biztosítja a vállalat gazdasági pozícióját és fejlődését, s így nem függhet egy rövidebb időre szóló szabályozó változásától. A vállalat távlati céljai nem lehetnek függvényei az azok megvalós’f eszközök a célkitűzés időpontjában való meglétének vagy hiányának. A távlati célkitűzések megvalósításához, ha azok megalapozottak, reálisak, időközben a szükséges eszközöket is lehet biztosítani. Iparvállalatoknál a távlati vállalati politikán belül a műszaki politikai gyártás- es gyártmányfejlesztés, ehhez kapcsolódóan a kutatásfejlesztés jelentősége a döntő. Ennek primátusát a technika gyors ütemű fejlődése írja elő. Egyes gyártmányok cserélődés! ideje igen lerövidült, az ebből adódó egyre magasabb igényeket csak megfelelő magas műszaki színvonalú termékekkel lehet kielégíteni. A műszaki politika, mint a vállalati politika gerince, kialakítható a gazdasági szabályozók majdani változásának ismerete nélkül is. A távlati vállalati politika — amely a vállalatvezetés iránytűje — a vállalat rövid távú gazdasági politikájával szemben nem szorulhat háttérbe. Pontos szerepe van egy vállalat életében a rövid távra szóló célkitűzéseknek is, de ezeknek a távlati célkitűzések realizálódását kell jelenteniük. Csak rövid távú célkitűzések megvalósításából nem lehet hosszú ideig megélni. Vállalatoknál a „hosszú élet” titka — amely nemcsak a vállalatra, hanem vezetőire is érvényes — csak az lehet, hogy a távlati vállalatpolitikát a szükségletekhez igazodó rövid távú gazdaságpolitika teljesülésén keresztül biztosítsák. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a vállalati stratégia abszolút értelemben stabil. Az időközben bekövetkező fejlődés megköveteli a stratégiai célkitűzés bizonyos mértékű továbbfejlesztését, amely reális távlati célkitűzés esetén alapvető módosuláshoz nem vezethet. A távlati célkitűzésnek tehát csak viszonylagos stabilitásáról beszélhetünk. A fentiek szerint a vállalatvezetésnek célszerű szem előtt tartania, hogy a gazdasági szabályozók viszonylagos stabilitása nem akadályozhatja a vállalati stratégia kialakítását, amelynek stabilitása ugyancsak viszonylagos lehet. DR. HFWcevAot Két faluval több Az idén tovább bővíti autóparkját a 3-as számú AKÖV: ebben az évben 81 autóbuszt és 11 új csuklós kocsit kapnak. Az autóbuszok számának gyarapodása lehetővé teszi, hogy Kisbózs- vát és Pelsőbereckit is bekapcsolják az országos hálózatba. Az új járatokat közvetlenül az autóbuszok megérkezése után megindítják. Magánnyomozás gesztenyepüré- ügyben Drágul az édesszájúak csemegéje „A szelíd gesztenyét hazánkban kevés helyen termesztik, néhány jellegzetesebb dunántúli tájfolton. Magas tápértékű ... Főzve, sütve fogyasztják. A cukrászipar is sokat felhasznál belőle. Termesztése a belső szükségletet nem fedezi...” — ezt írja róla a lexikon. — Cukrászdáinkban október 15-től március végéig kapható az édesszájúák csemegéje: a gesztenyepüré — mondja a vendéglátóipar. S hogy mit tapasztalni a miskolci vendéglátóhelyeken? — Gesztenyepürét kérek! — Sajnos, nincs. Volt, de elfogyott — válaszolták a felszolgálók három helyen is, vasárnap, a kora délutáni órákban Mennyi |jüré készül ? A városban az üzemi, a miskolci vendéglátó és az Avas-szálloda Vállalat cukrászüzemei készítik a gesztenyepürét. Az üzemi vendéglátó hámori és Zsolcai kapui cukrászüzemében naponta átlagosan hatszáz adagot állítanak össze. Természetesen, ez a szám a hétvégeken százEletüuk m a jog; Válságban a házasság intézménye?! ivem kevesen állítják, hogy igen. Többen tagadják. JUi hisszük, hogy válságról nincsen szó. A társadalmi vaióságanyagot kutató, értékelő és leldolgozó demográfiai munkákban — mostanában — feltűnő arányokban jelentkezett a házasság jövőjét kétségbe Vonó, az intézmény korszerűségét vitató érvek tömege. Az érvek mellett tények is akadnak. A Constanze — világviszonylatban visszhangot kiváltó — egyik cikkében olyan véleményt nyilvánít, hogy „talán mi vagyunk az utolsó hazas nemzedék”. A németalföldi államokban jelenleg is uralkodik a házasság „szerződéses” felfogása. A dániai családjogi reform hívei szerint a házastársak meghatározott időre köthetnének házassági szerződést, öt vagy tíz évre. Méghozzá felbontható szerződést. Demográfiai tömegjclenség, hogy a házasságukkal elégedeUen emberek megszabadulnak a számukra terhes köteléktől. Évszázados jelenség, hogy a válások száma világszerte növeiisziK. Különös arányokban gyorsult ez a dinamizmus századunk elejétől. S ugyancsak hatványozódott az első, de főként a második világháború utáni időszakban. Már nagyon régen az Egyesül* Államok vezet e téren. S bármennyire is meglepő, a századelő óta Magyarország ugyancsak „rangos” helyet foglal el a listán. A bronzérmes! pozíció nyújt egyeseknek — egy bizonytalan — alapot ahhoz a megállapításhoz, hogy nálunk lassan ugyan, de dezorganizálódik, dernoralizálódik a család. Ez a következtetés azonban — egyetlen mutatóra építetten — egyszerűen megalapozatlan. Mégpedig azért, mert kiemelkedően magas hazánkban a házasságkötések száma, s igen magas az újra- házasulóké. Ez a. szám, jellemzően, meghaladja a bontások számát. S ami a lényeg, hogy rendkívül magas a házasságban élők aránya. 1930-hoz viszonyítva, csaknem megkéiszerezödöit 1960-ra a házas népesség száma, több mint ötmillió volt. Az 1979-es népszámlálás várható arányai is ilyenek lesznek. Ez pedig azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság — csaknem teljes egészében — házasságban él. 'így nem a házasság intézményében van a hiba, mert ez esetben nem csupán a válások száma növekedne, úc a házasságkötések és a házas népesség száma is csökkenne. S mert a csökkenés helyet, a növekedés — ebben az összefüggésben — tendencia, ettől egyértelműbb bizonyítási anyagra nincs is szükség, az intézmény társadalmi szintű igenléséhez. D*. TÍMÁR IASZIO Orvoshistóriák Egy orvos, akit a szakmában nagy kontárnak tartanak, bemegy a kórházba és így szól az ügyeletes ápolónőnek: — Hány beteg balt meg az éjjel? — Három. — De hiszen én négynek adattam gyógyszert... — Igen, de egyikük semmiképpen nem volt hajlandó bevenni! F rancia országban történt: Egy asszony elmegy a pszichiáterhez. — Doktor úr! A férjemnek az a rögeszméje, hogy ő ló. Zabot eszik, meg akarja magát patkoltmm és ha szólok hozzá, csak nyerít. Gyógyítható ez? — Gyógyítható, de sokba fog kerülni. — Pénzügyileg most jól állunk. Éppen egy hete nyerte meg a férjem az Auteuü-i derby t! — Jói tenne az egészségének. ha minden reggel éhgyomorra meginna égy pohár langyos vizet — tanácsolja az orvos betegének. — De doktor úr, én ezt már régóta megteszem, csak a feleségem azt mondja, hogy amit iszom, az kávé. kétszázzal emelkedik. Hason, ló mennyiségben gyártják a pürét még a másik két vállalat cukrászműhelyeiben is. Az árak és az osztályok Hat cukrászdát látogattunk meg. Az első osztályú presz- szók közül a Dominóban hat forint, a Fehérteremben 7,80, a másodosztályúak közül az Otthonban 6 forint 10 fillér, a Fórumban 6 forint 50 fillér egy adag gesztenyepüré, míg a Katowicében 6 forint 70 fillér. Nem beszélve a III osztályú Napsugár cukrászdáról, ahol 5 forint 50 fillérért árulják. — Az árakat nem mi állapítjuk meg — mondja a Katowice üzletvezetője — és ez független az étterem vagy a presszó osztályba sorolásától. A gesztenyepüré ára mindig a szelíd gesztenye évi fel. vásárlási árától függ. — Tavalyelőtt még 28 forint volt, tavaly 32, most meg már kilónként 35 forintért vesszük a gesztenyét — panaszkodott Orbán Györgyné. a hámori cukrászüzem vezetője. Tejszínhez a gesztenyét Szabad szemmel megszámlálható gesztenyeszálacskák takarják a nyákig tejszínes, talpas üvegpoharat az egyik neves vendéglátóipari létesítményünkben. Nem vagyunk ellenőrök, de talán nem tévedünk, amikor úgy véljük, hogy ha több a tejszínhab, mint a gesztenye, akkor baj van az összeállítással. A Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat cukrászüzemének adagolójában 4,3 deka gestenyéhez 3 deka tejszínt raknak. A Miskolci Vendéglátó Vállalat Széchenyi utcai cukrászüzemében már bőkezűbben mérnek, mert a 3 deka habhoz 7,2 deka gesztenyét tesznek. A gesztenye kis fajsúlyából adódóan, komoly mennyiségveszteséget jelent az a 2—3 deka eltérés is. (sróntő) ÁLLATTARTÓK! FIGYELEM! Egyéni és háztáji gazdaságukban állatot tartó, állat- neveléssel és hizlalással foglalkozó lakosság figyelmét felhívjuk arra, hogy állataik takarmányszükségletét a piaci árnál olcsóbban vállalatunktól korlátlan mennyiségben beszerezhetik az alábbi választékban és árakon: Dúsított rozstakarmányliszt 320 Ft/q Takarmánybúza (szemes) 310 Ft/q Takarmánybúza (darált) 318 Ft/q Takarmányrozs (szemes) 310 Ft/q Takarmányrozs (darált) 318 Ft/q Takarmányárpa (szemes) 310 Ft/q Takarmányárpa (darált) 318 Ft/q Kukorica (m. morzsolt, szentes) 310 Ft/q Kukorica (darált) 318 Ft/q Egyesített búzakorpa 280 Ftq A takarmányok értékesítését körzeti üzemeink raktára' végzik. Megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Miskolc Kossuth RADIO u -to: Tánczenei ltok Cet. 13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Gaál Gabriella énekel. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. ■— 14.00: Édes anyanyelvűnk. ~* 14.05: Kóruspódium. — 14.15: Balettzene operákból. — 14.35: Ember a vízben. Bánhidy László életregényt folytatásokban. I. rész. — 15.10. Mi újság nálatok? Fiatalok » hódmezővásárhelyi tsz-ben. — 15.42: A Budapesti Fúvósötös játszik. — 10.05: Negyedszázad távolából. „Főidet!’* — 16.10 Bejártam széles e világot. — 16.35: A működő matematika, 16.45: Kálmán Imre—Harsány i Zsolt: Marica grófnő. A H. felvonás fináléja. — 17.05: India. — 17.25: Mozart: Simfonía concer- tante. — 17.55: Sajtókonferencia a tanácsokról. — 19.25: Nóta- és népdalest. — 20.11: Egy rádiós naplójából. V. rész. — 20.54: A zene nem ismer határokat. — 21.29: Lemezmúzeum. — 22.20: Esti hangulatban. — 23.00: Matróznak hajón a helye. Irodalmi műsor ausztráliai írók műveiből. — 23.20: Babavásár. Operettrészletek. — 0.10: Operaáriák. PETŐFI RADIO la.«». Boross Lajos népi zenekara játszik. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.03: Kiport. — 13.20: Francia kamarazene. 14.09: Kettőtől hatig. — 18.10: Közkívánatra! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Rádiószínház: Em bér. becsvágy nélkül. — 21.36. Miskolci Jónás Géza népi zene kara játszik. — 22.05: A hé: előadóművésze: Lukács Pál. 22.40: Erőforrások a Föld mélyéből. — 23.13: Szimfonikus zene. URH 18.10: Tánczenei kokié!. — 18.55: Orosz r>„o’— ......... nek. 19.10: Trisztán és Izolda. Részletek Wagner zeneürámájá- ból. — 39.43: A működő matematika. — 19.53: A Berlini Fil- narmonikus zenekar hangversenye. — 21.22: Láttuk, hallottuk.- 21.42: A dzsessz kedvelőinek. 22.13: Bach-müvok. BRATISLAVA) TELEVÍZIÓ 17.20: Hírek. 17.23: Pálya- választási műsor. - 17.45: Sportmagazin. — 18.15: Egészségügyi tanácsadó. — 19.00: Tv-híradú. — 19.35: Krónika a békés évelt alkonyán. — 19.55: Paradajs. Tv- film. — 21.25; nana Melioskova 70 éves. — 21.50: Autósok-moto- rosok. — 22.10: Tv-híradó. MISKOLCI RADIO A hét első napján. — Az Eszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon. — Téli szezon az Idegenforgalmi Hivatalnál. — Fúvószene. — A társadalom erkölcse és ízlése. — Káros hiedelem az alkoholizmusról. — A mi színházunk, ahogyan egy másiknak a vezetője látja. — Megyei sporteredmények. Slágerkoktéi. FILMSZÍNHÁZAK Béke (14. hn6. ti): Katónak szoknyában. — Kossuth (fS, £5, í7): Szeressétek Odor Emíliát. Fáklya <fö. £7): Vadölő. - Petőfi (fő, £7): 431° Fahrenheit.- Táncsics (fő. £7): Élő holttest.- Szikra (f5. 7): Cicababák. — Ságvárf ff;", hn'?): Szemüvegesek. K1ÁIX1TÁSOJK Libressz«. <J3—20 óra közön) : tványi Ödön festőművész kaniá- lakióllitása. Görögkeleti templom < i r — l.'j—n óra között): Miskolci go- ” ” emléké. /
